A vagyon védelme

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 19. számában (1999. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Magyarországon mintegy 4000 cég osztozik a személy- és vagyonvédelmi piacon, és körülbelül 75 ezren dolgoznak biztonsági őrként. A vagyonvédelmi cégek általában saját, három-hat hónapos tanfolyamaikon, a területileg illetékes rendőrkapitányság kiképzőemberei segítségével készítik fel a leendő vagyonőröket. Csak érettségizett, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező jelentkezők vehetnek részt az oktatásban. Egyes exkluzív cégek ma már az idegennyelv-tudást is megkövetelik. A tananyag önvédelmi, személyvédelmi, tűz-, vízvédelmi, egyéb vagyonkár-elhárítási, polgári, büntető- és alkotmányjogi ismereteket foglal magában. A tanfolyam kétfordulós (írásbeli és szóbeli) vizsgával zárul. A bizonyítványt a rendőri szervek állítják ki. 1997. január 1-je óta a vagyonvédelmi cégek kizárólag személy- és vagyonőrvizsgát tett, orvosi vizsgálat alapján is alkalmasnak minősített biztonsági embereket foglalkoztathatnak.

Az őrző-védők feladata, hogy óvják a rájuk bízott céget, irodát, hivatalt, üzletet az elemi károktól, védjék a dolgozók testi épségét, ellenőrizzék a riasztóberendezéseket, monitoron figyeljék a területen zajló mozgásokat. Esetenként ők fogadják és igazítják útba a vendégeket, ily módon szorosan hozzátartoznak a megbízó cég, szervezet imázsához. Nem mindegy tehát, hogy egy vállalkozás milyen őröket tesz a "kirakatba".

A tavaly megalakult szakmai kamarától és az idén személyre szólóan kötelezővé tett kamarai tagságtól minőségi változást reméltek a vagyonvédelmi vállalkozások legjobbjai, ám a szakma öntisztulása lassú folyamat. Természetesen, mint minden mesterségnek, a védelmezőkének is megvan a magasan kvalifikált, korrekt munkát végző elit rétege. Szakértők szerint a megrendelőknek ügyelniük kell az őrző-védők megbízása előtt arra is, hogy a foglalkoztatni kívánt vállalkozás milyen referenciával, biztosítással rendelkezik. Célszerű betekintésre elkérni a cég adó- és tb-iratait.

A biztonsági őrök alkalmazottként általában 24/48 órás szolgálati, illetve pihenőidős beosztásban havi 240 órát dolgoznak. Órabérük bruttó 130 és 290 forint között ingadozik. A kiemelten fontos objektumokat vagy személyeket védők, illetve a vállalkozóként dolgozók 1000-1200 forintot is megkeresnek óránként.

A vagyonvédelem leghatékonyabb módja a korszerű kamerákkal, elektronikus és mechanikus érzékelőkkel, riasztókkal és jól képzett biztonsági őrökkel megvalósított védelem. Hasznos, ha a megbízók a szolgáltatókkal közösen krízisforgatókönyvet készítenek, amelyben számba veszik a megvédendő cég összes sebezhető pontját, felmérik, honnan várható esetleges támadás és mire irányulhat, továbbá kidolgozzák a veszély elhárításának eszközeit, módját és egyes lépéseit. Mindez természetesen meglehetősen költséges, de ahogy a közmondás tartja: jobb félni, mint megijedni, a félelem bére kisebb, mint az ijedtség ára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az őrzendő vagyon értékének minimum 10 százalékát kell védelemre fordítani ahhoz, hogy a cég biztonságban érezhesse magát.

A biztonsági berendezéseket az exteriőrtől az enteriőr felé haladva célszerű kiépíteni. A honi gyakorlatban is elterjedt vagyon- és személyvédelmi mód az objektumok és közvetlen környékük kamerákkal történő figyelése. A mozgások szalagra rögzítése, elemzése kiváló prevenciós lehetőség, mivel a betörők, rablók többnyire terepszemlével kezdik ténykedésüket, és az éles szemű megfigyelő számára kitűnnek a hátsó szándék nélküli járókelők közül. A kamerarendszer üzembe helyezése után következhet a kerítés, a kapuk, a külső majd a belső falak, terek mozgás-, illetve érintésérzékelőkkel történő felszerelése.

Ma már igen sokféle biztonságtechnikai eszköz közül választhatunk, és a rendszer megtervezésére, kiépítésére is bőven akad vállalkozó. A piaci túlkínálatból fakadóan a vagyonvédelemmel foglalkozó cégek (is) mind a technikai eszközök, illetve beszerelésük árát, mind az alkalmazottak bérét illetően egymás ajánlatai alá ígérnek. A valódi védelmet óhajtó cégeket a szakma legjobbjai óva intik attól, hogy engedjenek a (túlzott) olcsóság csábításának.

Egyes őrző-védő cégek, illetve alkalmazott biztonsági embereik úgy tartják, minden technikai eszköznél és iskolázott vagyonőrnél hatékonyabb egy, a kertben, telephelyen szabadon engedett, kiképzett kutya.

Üzleti futárok Az idő - pénz. Érthető hát, hogy a gyorskézbesítést leggyakrabban a brókercégek, bankok, arculattervező és reklámstúdiók, ügyvédi, utazási és fordítóirodák, újságszerkesztőségek igénylik, amelyek többnyire szerződéses viszonyban állnak a futárszolgálatokkal. A küldemények általában levelek, iratok, cégdokumentumok, számítógépes lemezek, nyomdakész filmek, fotók. A futárszolgálatok bizalmi feladatot teljesítenek, hiszen a szállítandó tárgyak, iratok többnyire pótolhatatlanok. Kártérítési kötelezettséget vállalnak a küldeményekért. Felelősségük akkor a legnagyobb, amikor - erre is akad példa - életmentő gyógyszerritkaságot kell mielőbb a címzetthez juttatniuk. Budapesten mintegy húsz szolgálat futárai róják az utakat, többségük géperejű járművel, autóval, motorral, de vannak köztük biciklis kézbesítők is. Egy-egy futár naponta 13-15 megbízást teljesít. A fővárosban és vonzáskörzetében átlagosan két órán belül vállalják a küldemények házhoz szállítását. A szállítási díjak a távolság és a szállítandó tárgy jellege, súlya, illetve darabszáma függvényében alakulnak. A Postafutár-szolgálat például Budapest 23 kerületén belül 500-1500 forintért, a vonzáskörzetből, illetve oda 1500-2200 forintért kézbesít egy levélküldeményt. Ha az ügyfél egyszerre több levelet küld, árkedvezményt kap, ha oda-vissza fuvart kér, a visszaút árának csak a felét kell megfizetnie. Súlyosabb, illetve terjedelmesebb csomagokat természetesen ennél drágábban szállítanak házhoz. Az országos futárszolgálatok 24, 48 órán belüli, illetve azonnali kézbesítést vállalnak. Ez utóbbi szolgáltatást mintegy 40 Ft/km-es felárral kínálják. A távolságon az oda-vissza megtett út hossza értendő. A megbízók futárszolgálatra fordított költségeik csaknem felét megtakaríthatják, ha a célfuvarral egyidejűleg viszonfuvarról is gondoskodnak. A Magyarországon működő nemzetközi futárszolgálatok egy cég, a Royal Expressz kivételével külföldi-magyar tulajdonú vállalkozások, amelyek nagy múltú európai, illetve világhálózatok (DNL, TNT, VPS) tagjai. Az effajta szervizek létrehozása, működtetése rendkívül tőkeigényes. Az EMS-től, a Magyar Posta Rt. gyorspostai üzletágától eltekintve az összes nemzetközi expressz-szállító saját repülőgépparkkal, nagyszámú autóból álló gépjárműparkkal, továbbá komoly informatikai háttérrel, és drága munkaerejű, magasan kvalifikált személyi állománnyal rendelkezik. A küldeményeket két csoportba, dokumentum és áruküldemény kategóriába sorolják. A csomagokat a megrendelőktől autós futár viszi a repülőtérre, onnan az európai elosztóközpontokba utaznak, ahol a célállomások szerint osztályozzák, majd továbbítják őket. Speciális szolgáltatásként repülőtérre érkezésük után azonnal házhoz szállítják a küldeményeket. A műveletek a számítógép-vezérlésnek köszönhetően gyorsan, összehangoltan követik egymást. Az alapár a fél kilogrammos csomag szállítási ára, amely minden újabb megkezdett fél kilóval emelkedik. Az Euroexpress Kft. (a Skynot Worldwide Express magyarországi tagja) például Budapestről Finnországba 4600 forintért továbbít egy félkilós dokumentumot, ugyanilyen nehéz áruküldeményt pedig 6500 forintért. A növekvő súllyal arányosan, 900 forintonként emelkedik az ár. A nemzetközi futárszolgálatok a küldemény elvámolásának terhét is leveszik a megbízók válláról. A vámköltségek megfizetése elvben a küldő dolga, a gyakorlatban azonban többnyire - utánvétszerűen - a címzett rendezi a számlát. A küldemények gyors célba jutását leginkább a vámeljárás gátolja. Az olykor több órát is elrabló procedúra ellenére kontinensünk nyugati felére és Észak-Amerika nagyvárosaiba általában egy munkanap alatt, Kelet-Európába, Ázsiába, távolabbi földrészekre, illetve kisebb településekre hétköznapokon 48-72 óra alatt megérkezik a csomag. A nemzetközi futárszolgálatok kétségtelenül gyors és kényelmes, de meglehetősen borsos árú szolgáltatásait elsősorban a multinacionális cégek veszik igénybe. A gyorskézbesítés iránt - csakúgy, mint szerte a világon - itthon is egyre nagyobb igény mutatkozik. Minthogy a piac még nem telített, a jövőben létesítendő futárszolgálatok is tisztes megélhetést remélhetnek, különösen akkor, ha a jelenleg működő szolgáltatók zömével ellentétben hétvégén, illetve ünnepnapokon is dolgoznak majd. L. H. K.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére