Ugrásra készen

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 18. számában (1999. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A németországi távközlési piac teljes liberalizációja után a korábban egyeduralkodó Deutsche Telekom (DT) rövid idő alatt 30 százalékos piacvesztést volt kénytelen elviselni. A hazai távközlési szakemberek szerint a magyar piac felszabadítása ehhez hasonló következménnyel járhat majd a Matávnak is, azt a félelmet azonban nem tartják alaposnak, hogy a honi telefonos mamutcég a tönk szélére kerülne a liberalizáció után. Ez utóbbi véleményt támasztja alá a német példa is, ahol ugyan a színre lépett számos konkurens alaposan lenyomta az árakat, ám az alacsonyabb tarifák miatt néhány hónap alatt több mint 18 százalékkal bővült a távközlési piac forgalma.

Startra várva

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) egyik, nevének elhallgatását kérő munkatársa szerint az elmúlt több mint másfél évben egységes politikai szándék nyilvánult meg a Matáv monopóliumának lebontására. Mint közismert, a távközlési óriáscégnek a törvény 2001. december 31-ig garantál kizárólagos jogot a nemzetközi és távolsági hívások, valamint az ország 36 szolgáltatási körzetében a helyi beszélgetések lebonyolítására. A szakember szerint először 1997-ben került szóba a határidő előrehozásának gondolata, ám a Matáv olyan kemény feltételeket szabott, hogy azt a KHVM - már csak a Világkereskedelmi Szervezettel aláírt Általános Kereskedelmi és Szolgáltatási Megállapodás és a közelgő EU-csatlakozás miatt - sem vállalhatta. A legnagyobb vita az úgynevezett kapcsolási díjak körül alakult ki. A Matáv a jelenlegi díjszabáshoz képest maximum 15 százalékos engedményre lett volna csak hajlandó. Ezzel szemben Németországban ez az arány 90 (!) százalék volt. Igaz, az engedmény kicsikarása ott sem ment könnyedén, s a német honatyák végül külön törvényben írták elő, azaz kötelezték a DT-t az árengedményre.

A Matáv monopóliumának feloldását sokan várják, s számos kis- és nagyvállalkozás szövögeti álmát a távközlési torta újraszeleteléséről. A leendő versenytársak többsége a startlövésig hátralevő időt piaci pozícióinak megerősítésére használja: tovább építik hálózatukat, s egyre több nagyfogyasztót próbálnak meg magukhoz édesgetni. Jó példa erre a Novacom, amely áprilisi indulása óta több mint fél tucat partnert szerzett. Az egymilliárd forintos törzstőkével 1997 novemberében életre hívott Novacom Távközlési Kft. 50 százalékban a német RWE Telliance AG, 25-25 százalékban pedig a Budapesti Elektromos Művek és a baden-württembergi EnBW áramszolgáltató telekommunikációs csoportjának érdekeltsége. Jobbágy Dénes, a kft. igazgatója szerint a német cég hazai megjelenését jelentős piackutatás előzte meg. Ennek során megállapították, hogy hazánk távközlési hálózata - az óriási Matáv és a GSM-szolgáltatók igyekezete ellenére - még korántsem teljes, ezért új szolgáltató jó eséllyel pályázhat üzletre a felszabaduló piacon. A Novacom - akárcsak versenytársai - ezt felismerve kezdte el gerinchálózatának kiépítését.

Az alap az Elmű és az Émász optikai hálózata, s erre vannak felfűzve az egyes alközpontok. A háló teljes hossza meghaladja az ezer kilométert, egyik fele hagyományos réz-, másik fele pedig optikai kábel. A Novacom hálózata folyamatosan bővül, s az új kábelek már kizárólag üvegszálasak. A cég első lépésként a két áramszolgáltató al- és főközpontjait kötötte öszsze oly módon, hogy az eddig több munkahelyes elszámolás, nyilvántartás és számlázás most egy helyre került.

A cég vezetője úgy látja, a Matáv monopóliumának megtörése a piaci mellett nemzeti érdek is. Az EU-csatlakozás küszöbén különös hangsúlyt kap az állami monopóliumok lebontása, hiszen így hazánk kedvezőbb alkupozíciót remélhet az Unióval szemben. Ám az egyeduralom megszüntetése csak akkor lehet sikeres, ha a korábbi monopolszolgáltatót rá lehet kényszeríteni a különböző telefontársaságok közötti kapcsolási díjak jelentős csökkentésére. Ez azért is fontos lenne, mert egy jelentéktelen, 10 vagy 20 százalékos árcsökkenés nem teremthetné meg az igazi verseny feltételeit.

A Matáv - elvileg - hajlandó a koncessziós szerződésben előírtnál hamarabb lemondani monopoljogairól. A kérdés csak az, mit kér érte. A KHVM munkatársa szerint a jövőt és a konkurencia esélyeit tekintve mindenképpen figyelemre méltó lehet, hogy a Matáv egy különös szerződéssel - némi árkedvezményt nyújtva - meghatározatlan ideig magához köthette az évente 20-22 milliárd forintos telefonszámlát produkáló központi költségvetési intézményeket. Ezen túlmenően a mamutcég a tárgyalások elhúzásával kétségek közt tarthatja leendő konkurenseit, amelyek így még abban sem lehetnek biztosak, miről is szól majd e korai liberalizáció.

Vállalati környezet - ISDN Ahhoz, hogy a kommunikáció megindulhasson a felhasználó és környezete között, léteznie kell hálózatnak, amely a kommunikációs csatornát adja a felek között. Napjainkban leginkább az ISDN (Integrated Services of Digital Network - integrált szolgáltatású digitális hálózat) az a közeg, amellyel ez a kommunikáció olcsón és nagy sebességgel folytatódhat. Az ISDN-szabvány legfontosabb tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű, egymástól független, különböző távközlési szolgáltatások lebonyolítására képes, és ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók egyetlen hálózaton keresztül képesek továbbítani, illetve fogadni. Minden adat digitális formában utazik a rendszeren keresztül, és nagy előnye, hogy valamennyi szolgáltatás egyetlen hálózaton keresztül vehető igénybe, és költsége független az adatforgalom nagyságától. A vállalati innováció és a költségek szempontjából nem közömbös az sem, hogy az ISDN átviteli közege a már meglevő, kiépített rézvezetékes telefonvonal. A hálózathoz kétfajta szabványt dolgoztak ki: az alapcsatlakozás két 64 kbit/sec átviteli sebességű csatornából és egy 16 kbit/sec sebességű jelcsatornából áll, amely utóbbi jelzésüzeneteket továbbít a felhasználó végberendezése (praktikusan telefon, fax vagy PC) és a központ között. Az ISDN-fővonal végén az előfizető irodájában egy hálózatvégződő egységhez kapcsolódik az ISDN-alközpont, amelyhez a mindennap használatos munkaeszközök, a végberendezések csatlakoznak. A másik szabvány a primer csatlakozás, amely 30 db 64 kbit/sec sebességű csatorna mellett egy szintén 64 kbit/sec sebességű jelzéscsatornából áll. Az alapcsatlakozás sebességéről elmondható, hogy az ISDN-központ az 1 Mbyte méretű adatcsomagot valamivel több, mint 1 perc alatt továbbítja, míg egy átlagos modemnek erre a műveletre legalább fél órára van szüksége. Az ISDN már lehetővé teszi a videotelefon használatát is: az alapcsatlakozást kihasználva, erre alkalmas készülékkel másodpercenként 30 kép jöhet át, ami összehasonlítva a ma használatos televízió 24 kép/mp teljesítményével, megfelelő minőséget ígér. A fax esetében a negyedik generációs faxkészülékkel egy normál fekete-fehér A/4-es oldal átküldése kevesebb mint 5 másodpercet vesz igénybe. A hálózat alapszolgáltatásai közé tartozik a közvetlen választás lehetősége: egy fővonalhoz több előfizetői telefonszám tartozik, tehát budapesti hívószám esetén a vállalat mellékállomásai önálló számmal rendelkeznek, mellékként jelölve a cég telefonszámainak utolsó (1-4) számjegyét. R. G.

Éteren és kábelen át

Abban azonban minden megkérdezett szakember egyetértett, hogy a piac felszabadítása előtt mindenképpen át kell alakítani a távközlési törvényt. Ezzel párhuzamosan lehetőség nyílna a Matáv árképzésének korrigálására is. Ma ugyanis a társaság a nagyságrendekkel jövedelmezőbb nemzetközi és távolsági hívások díjából pótolja ki a szabályozás miatt - állítása szerint - olcsó helyi hívásokból hiányzó bevételét. Ez utóbbi aránytalanságot a cégnek az 1993-as konceszsziós szerződés szerint 2001. december 31-ig - a drasztikus áremeléseket elkerülve - kellett volna megszüntetnie.

A Matáv gerinc- és elosztóhálózata azonban már most is többféleképpen megkerülhető. A hívások célba juttatásának egyik alternatív hordozója lehet a mikrohullám és a szinte mindenütt jelen levő villamos hálózat. Jobbágy Dénes, a Novacom igazgatója szerint ma már rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyek egyéni protokollt használva biztonságosan lehetővé teszik a 240 voltos hálózaton történő kommunikációt. Jó példa erre az Egyesült Királyság és Németország, ahol már kiterjedt villamos-telefon hálózatok szolgálják a fogyasztókat.

A korábban említett éteri megoldást kínálja a GTS Magyarország Kft. és az Antenna Hungária Rt. E két cég jelentős mikrohullámú gerinchálózattal rendelkezik Magyarországon, így sokan úgy vélik, ők lehetnek a jövő legnagyobb távközlési meglepetései. A KHVM a piaci verseny érdekében hajlik a 3,5 GHz-es sáv szabaddá tételére, bár több szakember szerint kétséges, hogy az átvinni kívánt információmennyiség miként fog elférni e relatíve kis sávban.

A GTS elsősorban a Novacomnak és a PanTelnek, de - horribile dictu - akár a Matávnak is szívesen nyújtana különböző szolgáltatásokat. Ennek érdekében a cég még az idén befejezi budapesti 130 kilométer hosszú optikai kábeles gerinchálózatának kialakítását, amelyet rövid időn belül a nyugati országrész bekapcsolása követ majd. Amennyiben ez megvalósul, úgy a GTS partnerei bármikor rácsatlakozhatnak a cég európai hálózatára, amely a legnagyobb a földrészen.

Vezetékes megoldásként szóba jöhet még a kábeltévés társaságok rendszereinek kihasználása is. E szolgáltatások ugyanis ma már a lakások 45 százalékában élvezhetők, s a kábelek a műsortovábbítás mellett internetcsatlakozásra és - némi korszerűsítéssel - hagyományos rendszerű telefonálásra is alkalmasak.

Mesterséges megszakítás

A MÁV vonalai hazánk legeldugottabb pontjait is érintik. A vasúthálózat mellett oszlopok ezrei tartják a MÁV saját távközlési hálózatát, s egyben önként kínálják magukat további optikai kábelek elhelyezésére. Többek közt e nagyszerű lehetőséget felismerve alapították a PanTel Rt.-t, amely rövid időn belül az alternatív távközlési piac egyik legjelentősebb szereplője lett. A 20 milliárd forint alaptőkéjű, s mintegy negyven ügyfelet kiszolgáló rt.-t 25,1-25,9 százalékban a MÁV és a KFKI Számítástechnikai Rt. által alapított PT Invest birtokolja, míg a fennmaradó 49 százalék a holland KPN-é. Figyelemre méltó, hogy a PT Invest 49 százaléka ma már ugyancsak a KPN-é. Horváth Pál, a PanTel vezérigazgatója szerint hálózatuk hossza meghaladja az ezerötszáz kilométert, s ezt még az idén szeretnék megkétszerezni. A fejlesztésekre jelentős összeget - mintegy 14-15 milliárd forintot - fordító társaság mikrohullámú hálózattal is rendelkezik. A cég idén májusban - hazánkban elsőként - megkapta a Hírközlési Főfelügyelettől (HIF) az internetalapú, beszédcélú szolgáltatás jogát.

A PanTalk-szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók házi telefonközpontjaikon (az úgynevezett alközpontokon) át csatlakoznak a PanTel hálózatához, amely a beszédet internetes üzenetként továbbítja a célállomásig, ahol azt visszafordítják emberi hangra. A rendszer egyetlen szépséghibája a kötelezően beépített mesterséges megszakító, minőségromboló elem, ez hivatott megkülönböztetni a PanTel hálózatát a Matávétól. Horváth Pál úgy véli, partnereik alközpontjainak a PanTel hálózatára történő csatlakozása után a házi központok könnyedén kikerülik a Matáv hálózatát, s így jelentős piaci részesedést tudnak majd tőle elhódítani.

A PanTel árai elmaradnak a Matávétól, s bár Horváth Pál konkrét számokat nem árult el, annyit sejtetni engedett, a cég egyedülállóan versenyképes ár-szolgáltatás arányt tud nyújtani megrendelőinek. Az rt. vezetője szerint vállalatuk elsősorban a nagyfogyasztók igényeit szeretné kielégíteni, s a lakossági szolgáltatás csak hosszú távú terveik között szerepel. Ez utóbbihoz azonban rögtön hozzátette, amennyiben az elemzések jövedelmezőnek mutatják, a liberalizáció után a lakossági szolgáltatások elől sem zárkóznak majd el.

A cég eddigi eredményei biztatóak. Partnerei között több multinacionális cég, számos bank és sok több telephelyes vállalat van. Szolgáltatásait folyamatosan fejleszti - évente több milliárd forintot fordít e célra -, s jövőjét elsősorban az internetalapú kommunikáció erősítésében látja. Horváth Pál úgy véli, ezzel a stratégiával majdani lépéselőnyüket alapozzák meg, hiszen a mai embrionális piac előbb-utóbb úgyis szépen kinövi magát.

A vezetékes távközlési szolgáltatók főbb ellátottsági mutatói 1998. december 31-én
Helyi társaság Bekapcsolt fővonal 1998. december 31-én (db) 100 lakosra jutó állomás (db) Távhívás (%) 1000 lakosra jutó nyilvános állomás (db)
Matáv Rt. Összesen 2 647 327 36,20 100 5,06
Duna-Tel Dunaújváros 44 740 28,34 100 1,90
EgomCom Esztergom 29 409 30,70 100 2,66
KisdunaCom Szigetszentmiklós 33 410 30,10 100 1,93
Bakony-Tel Veszprém 72 644 30,66 100 3,10
Monor-Tel Monor 68 985 30,45 100 2,27
Jász-Tel Jászberény 26 966 30,47 100 1,99
Kelet-NógrádCom Salgótarján 39 128 25,69 100 3,10
EMITEL Rt. Baja 27 651 29,52 100 3,03
Kiskőrös 33 933 29,03 100 2,85
Kiskunhalas 20 669 24,36 100 2,80
DÉLTÁV Rt. Szeged 119 220 32,52 100 3,04
Szentes 18 792 24,92 100 2,98
RábaCom Sárvár 21 050 31,20 100 2,40
Digitel 2002 Rt. Gödöllő 50 477 35,03 100 2,13
Vác 46 980 35,40 100 2,24
PápaTel Pápa 18 134 28,46 100 3,00
Hungarotel Rt. Békéscsaba 78 138 26,83 100 3,00
Orosháza 25 594 24,54 100 2,58
Összesen:   3 423 247 33,78 100 4,34
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére