Sörgyártók reményei

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Szomjas torkokra vágynak

Megjelent a Cégvezetés (archív) 18. számában (1999. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A fogyasztás nyolc évig tartó szakadatlan csökkenése után az 1999-es esztendőben talán megáll a folyamat. Két esztendeje a söripar kedvezőbben adózik, mint korábban, s az ágazat a hamisbor-forgalmazók elleni határozottabb fellépésből is profitálhat. Ugyanakkor a nyolc magyarországi sörgyár még jó ideig nem tudja teljes kapacitással üzemeltetni töltősorait, az erőteljesebb fellendülés csak a tartós reálbér-növekedéstől várható.

 

A söripar privatizációja óta az ágazat szereplői kedvezőtlen közgazdasági környezetben működnek, s a fogyasztás alaposan lecsökkent. A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) szerint ennek oka az is, hogy a konkurenciának tartott borászlobbi erősebb volt a parlamentben, és az adótörvényekben a honatyák a bor adóját 11 százalékban szabták meg, míg a sör esetében kettős adózást vezettek be. Az úgynevezett fix adó mellé mozgó befizetési kötelezettség is járult. 1997-ben még 2300 forint/hektoliter és a nettó termelési ár 15 százaléka terhelte a sörgyártókat, tavaly hektoliterenként és Balling-fokonként (ez a mutató gyakorlatilag a sör szárazanyag-tartalmát jelöli százalékban) 285 forintot kellett adóként befizetni. Ez reálértékben kevesebb volt, mint az előző esztendőben.

Az MSSZ adatai szerint 1992 és 1997 között a sör belföldi értékesítése 23,4 százalékkal csökkent, s a „sörapály" 1998-ban is tartott. Az 1950 utáni 40 év alatt a sörtermelés és a sörfogyasztás egyenletesen nőtt, és 1990-re a sör gyakorlatilag a legnépszerűbb itallá vált. 1990-ben - importtal együtt - 106 liter volt az egy főre jutó fogyasztás. Az évtized elején a sör részesedése az úgynevezett „szomjoltó" italok (bor, sör, üdítő) piacán 58 százalék volt, 1997-re ez a részarány 34,5 százalékra esett vissza a versenytárs italok térnyerése következtében. A versenytárs italok kategóriájába sorolják még a hamisított bort is, s a fogyasztási adóval nem terhelt üdítőitalokat. A söradó folyamatos, jelentős emelése ellen a szövetség kitartóan tiltakozott, ám ennek csak 1997-ben lett foganatja, amikor is az új jövedéki törvényben szabályozták a sör adózását. A törvény 1998. január 1-jén lépett hatályba, s koncepciójában is megfelel az Európai Unió követelményeinek. Az új, már említett adótétel fizetése nem a sörgyárakból való kiszállítással, hanem a szabad forgalomba bocsátással válik esedékessé. A gyárak fizetési kötelezettségét az adóraktár intézményének bevezetésével sikerült időben eltolni addig a pontig, amíg a nagykereskedelem kiszállítja az árut a kiskereskedőhöz vagy a vendéglátóegységhez. Sikerként könyvelték el az iparágban, hogy az adóemelés mértékét is csökkentették 1998-ban. A korábbi, évi 15 százalékos emeléssel szemben szerényebb, 6 százalékos emelés következett be. Ám ez sem állította meg a fogyasztás csökkenését. 1998-ban - főleg a hamisított borral szembeni versenyhátrány miatt - a hazai söreladás 2,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az idén a várható infláció körüli, 9,5 százalékos volt az adónövekedés. A söripar célja, hogy a jövőbeni adóemelés jelentősen a várható infláció alatt maradjon. Az adó mértéke egyébként jelenleg sörfajtától függően 40-50 százalék.

A sör exportja és importja Magyarországon (ezer hl)
  1994 1995 1996 1997 1998
Import MSSZ sörgyárak 64 32 43 35 n. a.
Független kereskedők importja 294 153 100 106 n. a.
Összes import 358 185 143 141 183
Export A sörgyárak exportja 195 171 51 59 n. a.
Független kereskedők exportja 19 n. a. 37 n. a. n. a.
Összes export 214 171 88 59 92

Fejleszteni muszáj

Az MSSZ összességében úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi gazdasági környezet kedvezőbb feltételeket teremt ahhoz, hogy az idén a sörfogyasztás csökkenése megálljon, feltéve ha az állam szigorúbban lép fel a műborgyártókkal szemben. A jogszabályi környezet további kedvező változásai - elsősorban a gazdasági reklámtörvény - megadják az elvi lehetőséget arra, hogy az ipar felzárkózzon a többi italgyártóhoz a reklám területén is.

Az öt nagy sörgyártó cég több mint 180 millió dollárt fektetett be annak érdekében, hogy a korszerű technológiával megtermelt italt látványosan megújult csomagolásban kínálják a fogyasztóknak. A sörgyárak tavaly 6,2 milliárd forintot fordítottak beruházásra. A legfontosabb célok a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a minőség fejlesztése voltak. Az Amstel Sörgyár 557 millió forint értékben ruházott be a sörtermelés, a csomagolás, az információs technológia fejlesztésébe. A Borsodi Sörgyár a szinten tartó beruházások mellett új fejlesztéseket is megvalósított 1,887 milliárd forint ráfordítással. A társaság az előző évhez képest mintegy 20 százalékkal növelte árbevételét. A cég árbevételét és adózás előtti eredményét annak ellenére sikerült gyarapítani, hogy részesedése a magyar sörpiacon valamelyest - 26,5 százalékra - csökkent. A Borsodi Sörgyár Rt. Vári Ferenc, a cég általános vezérigazgató-helyettese szerint annak köszönhette piaci pozíciójának viszonylagos stabilitását, hogy sikerült növelnie a minőségi sörök eladását.

A Brau Union Hungária Sörgyár Rt. 1,5 milliárd forintnyi beruházást fejezett be tavaly soproni és martfűi gyárában. A társaság 6-7 százalékkal növelte eladásait. László Attila vezérigazgató-helyettes májusi tájékoztatója szerint a múlt évben a részvénytársaság árbevétele 24 milliárd forint körül alakult, ami 15 százalékkal haladta meg az 1997. évit. A Brau Union Hungáriának a múlt év végén a magyar sörpiacon mintegy 24 százalékos részesedése volt, szemben az 1997. évi 21,5 százalékos piaci aránnyal. A vezérigazgató-helyettes úgy vélte, hogy az idén a magyar sörpiac nem bővül, vagy némileg ismét visszaesik. Ez elsősorban attól függ, hogy a nyár milyen meleg és milyen hosszú lesz. Ugyanakkor a vezérigazgató-helyettes arra számít, hogy a Brau Union eladásainak növekedése tovább tart ebben az évben is, bár ez nem lesz olyan mértékű, mint 1998-ban volt. Idén a Brau Union két magyarországi gyárában, Sopronban és Martfűn, összesen több mint 2 milliárd forintot fektet a technológia fejlesztésébe. A cég egyébként magyarországi megjelenése, 1992 óta a múlt év végéig mintegy 15 milliárd forintot ruházott be két üzemének fejlesztésébe.

A Dreher cég két gyárának - Budapest és Nagykanizsa - fejlesztésére 1998-ban 1,986 milliárd forintot fordított, a Pécsi Sörfőzde pedig 476 millió forintot költött e célra.

A hazai sörpiac helyzetének alakulását az import és az export változása is tükrözi. A magyarországi termelés 1990-91-ben még nem tudta kielégíteni a belföldi keresletet, ezért a sörgyárak maguk is jelentős mennyiségű sört importáltak. A független importőrök ennek többszörösét hozták be az országba. A sörgyárak kapacitásának bővítésével egy időben a belföldi kereslet és ezzel együtt az import is meredeken visszaesett. Annak érdekében, hogy a gyárak pótolni tudják az elveszett piacot, exportálni kezdték a sört. A csúcsidőszak az export szempontjából 1993-94-re tehető. 1995-ben már romlottak az export lehetőségei, mert Romániában is megtörtént a söripar privatizációja, s az új külföldi tulajdonosok saját piacuk védelmére drasztikus vámemelést fogadtattak el. A 253 százalékos vámtétel erőteljesen lefékezte a szépen fejlődő magyar sörexportot, s a román piacon elszenvedett veszteséget nem sikerült a FÁK-országok piacain behozni. A gyártók exportérdekeltsége azért is csökkent, mert 1996-ban megszüntették a korábbi, minden egydollárnyi exportbevétel után járó 10 forintos szubvenciót. 1998-ban már nem is közöltek a gyárak exportadatot, mivel a romániai importvám 90 százalékra mérséklése nem befolyásolta érdemben a folyamatokat.

Világtrendek A világ sörpiaca térségenként differenciáltan változik. A fejlett piacok jelentős része a telítettség jeleit mutatja. A világ sörtermelésének és -fogyasztásának növekedéséből Ázsia és Latin-Amerika lakossága veszi ki legjobban a részét - derül ki a Rabobank Hungária elemzéséből. Nyugat-Európában a prognózis szerint 2000-ben az 1993-as szinthez képest 0,3 százalékkal visszaesik a termelés. Közép-Európában és a volt szovjet utódállamokban 2,5 százalékkal nő. A legerőteljesebben, 4,5 százalékkal az ázsiai sörtermelés emelkedik. Amennyiben a jelenlegi piacbővülés folytatódik, akkor Kínában a sör iránti kereslet három éven belül meghaladja majd az Egyesült Államokét. A kínaiak azonban döntően saját sörfajtáikat kedvelik, ezért, bár tömegesen építik új termelőüzemeiket, a világcégek egyelőre igen csekély részt szakítottak ki a kínai sörpiacból.

Nehéz teher

Miközben a söreladás csökkent, a söripar által felhasznált hazai termékek és szolgáltatások ára nőtt. Az összes belföldi eredetű anyag- és energiaköltség 1997-ben 44,1 százalékkal volt több, mint 1996-ban. Ezen belül a legnagyobb, 63 százalékos emelkedést az energiahordozók, plusz a villamos energia és a vízdíj mutatta, de az árpa- és a malátafelhasználás költsége is messze az árbevételt meghaladóan növekedett (35,8 százalék) leginkább azért, mert a gyárak több nyersanyagot szereztek be, mint amennyi a kereslet szerint valóban kellett volna.

Az elmúlt évben a cégek 67,5 ezer tonna árpát, 55,5 ezer tonna malátát vásároltak. Malátából 24 ezer tonnát exportáltak, a malátaimport csupán 5700 tonnát tett ki. Az ágazat átállt az úgynevezett NRW palackokra, emiatt a csomagolóanyag költsége (1998-ban 83 százalékkal) megnőtt. A teljes anyag- és energiaköltség együttesen 21 százalékkal nőtt, vagyis 1998-ban is meghaladta a fogyasztói árindex növekedését. Tavaly a felhasznált vegyszerekre fordított kiadás is csaknem 40 százalékkal volt több, mint 1997-ben. A bevételek és a kiadások ilyen mértékű egyensúlytalanságát az ipar az egyéb (anyagon és energián kívüli) költségek csökkentésével próbálta kiegyenlíteni, de ennek lehetőségei korlátozottak, így a költségnövekedés egy részét a söripar természetesen a fogyasztóval fizettette meg.

Az öt sörgyártó cég a legjelentősebb adófizetők közé tartozik. A sörgyártók 1996-ban 30 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe, 1998-ban pedig 36,7 milliárdot. Az 1998-ban bevezetett 6 százalékos söradóemelés némi enyhülést hozott. A foglalkoztatottak száma a söriparban 1996-ban 4700 fő volt. A létszám 1998-ra 4400-ra csökkent, miközben az éves átlagjövedelem 875 ezer forintról 1,233 millióra nőtt. 1997-ben az öt nagy cég a sörpiac 94 százalékát uralta. Mellettük az 1997-ben alapított Ilzer Sörgyár Rt. és mintegy 155 kisebb sörfőzde van jelen a piacon. A 6 millió márkás befektetéssel létrehozott Ilzer névleges kapacitása 90 ezer hektoliter sör évente.

Kemény küzdelem folyik a gyártók között a piac minden tizedszázalékáért, aminek előnyeit talán egyedül a vásárló élvezi. Már aki meg tudja fizetni az egyre növekvő árakat: a félliteres, könnyű világos sörért átlagosan 80 forintot kérnek az üzletekben. A fogyasztók a marketingszakemberek mind intenzívebb rábeszélési hadjárata ellenére túlnyomó részben az olcsóbb söröket keresik. A közepes árú sörök piaca tovább szűkül, ami párhuzamosan zajlik a vásárlóerő polarizációjával - olvasható a Rabobank Hungária 1998. novemberi elemzésében. A sör 80 százalékát az immár csaknem teljesen egyeduralkodó NRW-palackban értékesítik, míg a hordós (csapolt) és a dobozos sörök aránya 18,7, illetve 1,7 százalék.

Hosszabb távon, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig, de az után is minden bizonnyal emelkedik a sörfogyasztás. Ebben bíznak a sörgyártók s a tavaszi árpát termesztő gazdálkodók is. Várhatóan 170-190 ezer hektáron termesztenek tavaszi árpát, s ha a hektáronkénti 4 tonna átlagtermést tovább növelik, akkor a hazai malátázási igények mellett 50-80 ezer tonna exportra is futja majd. A búzasör alapanyagával sem lesz baj, komlót viszont továbbra is importálunk.

Költségvetési kapcsolatok és egyéb elvonások (millió Ft)
  1996 1997 1998
Fogyasztási adó 17 127,00 20 078,00 21 239,00
Áfa, nettó* 7 916,00 9 243,20 10 287,00
Egyéb adók, országos 623,00 860,50 226,00
Egyéb adók, helyi 452,00 566,00 692,00
Összes adóbefizetés 26 118,00 30 747,70 32 444,00
Az ipar által fizetett tb-járulék + egyéb bérfüggő járulékok 1 888,30 2 271,80 2 846,00
Importvám 2 242,40 1 9190,22 2 846,00
Összes adó, egyéb elvonások 30 248,70 34 929,72 36 685,00
* Csak a vissza nem téríthető adók.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére