Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

A finn kapcsolat

Megjelent a Cégvezetés (archív) 18. számában (1999. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A KGST, különösen a Szovjetunió gazdasági összeomlása Finnországot nagyon kedvezőtlenül érintette. Északi rokonaink országa ugyanis évtizedeken át különleges, közvetítő státust foglalt el Kelet- és Nyugat között, gazdaságát ennek megfelelően fejlesztette.

 

Finnország a '80-as évek végén, a '90-es évek elején a II. világháború utáni történelmének legsúlyosabb válságát élte át. A korábban messze az OECD-átlag alatti munkanélküliségi ráta soha nem látott szintre, 20 százalék közelébe emelkedett. A finn gazdaság azonban életrevalónak bizonyult, szerkezetét három-négy év alatt sikerült az új követelményeknek megfelelően átalakítani. Ennek eredményeként 1993-ra megállt a GDP csökkenése, sőt a nemzeti össztermék növekedése 1994-ben már valamelyest meghaladta az OECD átlagát. Ezután négy évig tartott a finn gazdaság nagy konjunktúrája, amit 1998-ban a nemzetközi gazdasági helyzet általános romlása megtorpanásra kényszerített. Finnország GDP-je ennek ellenére az euróövezet átlagát jóval meghaladva, 5,1 százalékkal bővült. Az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék 1998-ban meghaladta a 24 ezer dollárt, amivel az ország Hollandia és Nagy-Britannia közé került.

A vezető cég

Az ipari termelés 1998-ban 7,6 százalékkal nőtt, döntően a belföldi kereslet növekedésének köszönhetően. A kivitel persze továbbra is meghatározó a meglehetősen kicsi, ötmillió fős belföldi piaccal szemben. Finnország a világ GDP-jének 0,54 százalékát adja, azonban a világkereskedelemből 1,5 százalékkal részesedik. Egyes ágazatokban a külső piacok szerepe meghatározó, s más területeken is jelentősnek mondható. Finnország adja a világ faipari termelésének 5, faáruforgalmának 10 százalékát. Innen származik a nyomdai papír 25, a papíripari gépek 30 százaléka, és finn eredetű a világpiacon megjelenő digitális mobiltelefonok 25 százaléka. A GDP és az export bővülésének meghatározó tényezőjévé vált az elektronikai ipar, ezen belül is elsősorban a NOKIA. 1998-ban az ázsiai válság és az orosz piacon elszenvedett jelentős veszteségek ellenére a finn export megközelítőleg 20 százalékkal gyarapodott.

Ha a gazdasági statisztikából kiszűrnénk a finn gazdaság vezető cégének számító, hatalmas nemzetközi hálózattal rendelkező NOKIA teljesítményét, akkor Finnország a múlt évet 3 százalékos GDP-csökkenéssel zárta volna. Így viszont a kereskedelmi mérleg több mint 10 milliárd dollár aktívumot mutatott, a fizetési mérleg többlete 7,4 milliárd dollár volt. A költségvetés évtizedek óta először zárt többlettel, 1999-2002 között pedig évente 2 százalékos szufficitet kívánnak elérni. Program készült az államháztartás bruttó adósságának csökkentésére, amire nagy szükség van, hiszen az a GDP-hez viszonyítva még mindig 60 százalék körüli.

A makrogazdaság többi mutatója is imponáló: az inflációt alacsony szinten tartják, tavaly 1,5 százalék volt, a munkanélküliséget, ami éveken át Finnország egyik legnagyobb problémája volt, lépésről lépésre mérséklik: az 1995-ös 17,2 százalékról 1998-ra sikerült 11,4 százalékra csökkenteni. Ezekkel az eredményekkel az ország megfelelt az úgynevezett konvergenciakritériumoknak, és bekerült az Európai Pénzügyi Unióba (EMU).

Finnországban az euróra való átállás zökkenőmentesen zajlott le. Az EU Bizottságának idei országjelentése szerint Finnország makrogazdasági helyzete összességében jó, az ország megfelelő gazdasági alapokkal rendelkezik. A továbbiakban is számítani lehet arra, hogy a finn gazdaság növekedése az uniós átlag fölött marad.

Finnország főbb gazdasági-statisztikai mutatói
  1995 1996 1997 1998
Lakosság (millió fő) 5,1 5,1 5,1 5,1
GDP értéke folyó áron (milliárd dollár) 125 124 103,8 112,1
GDP növekedésének üteme változatlan áron (%) 5,1 3,6 6 5,1
Egy főre eső GDP folyó áron (ezer dollár) 25 24,3 22,8 24
Infláció alakulása (%) 1 0,6 1,2 1,5
Munkanélküliség szintje (ezer fő) 430 408 317,5 285
Munkanélküliségi ráta (%) 17,2 15,8 12,7 11,4
Export (milliárd dollár) 39,8 33,8 38,5 45,8
Import (milliárd dollár) 30,1 25,9 29 34,4
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd dollár) 4,4 4,2 4,5 7,8

Növekvő passzívum

A világban végbemenő gazdasági krízisek hatására 1996-ban és 1997-ben sem az export, sem az import nem érte el Finnországban az 1995-ös szintet. A múlt év viszont fordulatot hozott: sikerült mind a kivitelt, mind a behozatalt 20 százalékkal bővíteni, jelentősen túlszárnyalva az 1995-ös eredményeket. Annak ellenére alakult ez így, hogy tavaly ismét 7 százalékkal csökkent az Oroszországba irányuló export (ami korábban igen jelentős volt), és Kína kivételével több mint 20 százalékkal visszaesett valamennyi ázsiai országba irányuló finn árueladás.

A közép-kelet-európai országokkal kiépített kapcsolatokban viszont fellendülés tapasztalható. Különösen Magyarország esetében van ez így, ahová tavaly Finnország 20,6 százalékkal exportált többet, miközben a magyar kivitel 13 százalékkal bővült. Ezzel tovább nőtt hazánk negatív szaldója: a 103,7 millió dolláros kivitellel szemben 274,2 millió dollár behozatal állt. A hiány eddig nem tapasztalt mértékűre, 170,5 millió dollárra nőtt.

Finnország fontosabb külkereskedelmi partnereink egyike. A finnek irántunk megnyilvánuló érdeklődése nagyobb annál, amit a kereskedelmi adatok egyébként indokolnának - állítja Jákliné Paár Gabriella, a Gazdasági Minisztérium tanácsosa. Megkülönböztetett megítélésünkben kisebb szerepet játszik a rokonnép-tudat, sokkal inkább EU-tagjelöltségünk s a gazdasági környezet kiszámíthatósága teszi a magyar terepet vonzóvá.

A két ország közötti áruforgalom értéke az elmúlt öt évben - ingadozásokkal - csak kismértékben bővült. A magyar kivitel először tavaly haladta meg a 100 millió dollárt, importunk viszont minden évben jóval 200 millió dollár fölött volt. Az éves egyenleg átlagosan mintegy 150 millió dolláros passzívuma 1998-ban - 170 millió dollárral - érte el a mélypontot.

Az utóbbi évek növekvő passzívuma elsősorban a finnek jelentős magyarországi beruházásaira és kereskedelmi aktivitására vezethető vissza. Több nagy finn cég, köztük elsősorban a NOKIA, mind nagyobb tételeket importál termeléséhez, növelve ezzel a magyar statisztikában a behozatalt. A félkész és késztermékek, valamint az alkatrészek exportjából ugyanakkor jelentős hányad nem Finnországba, hanem valamely más fejlett országba kerül, így a kimutatások ezeket más relációkban veszik számításba. A finn befektetések hatása és több cég jelentős kivitele tehát a magyar export egészének növekedésben jelentkezik - vélekedik Bognár Sándor, Magyarország helsinki nagykövetségének kereskedelmi attaséja.

Finnország a korábbi évtizedekben az egykori KGST-országokkal, különösen Oroszországgal megkülönböztetett kapcsolatokat tartott fenn. Négy éve, az Európai Unióba történt felvétele óta viszont megnőtt a nyugati régió szerepe. Kereskedelmének csaknem 60 százalékát az EU-tagállamokkal bonyolítja le, miközben alig harmadára csökkent a forgalom az egykori KGST-államokkal. A magyar-finn kapcsolatokra ez nem vonatkozik, sőt hazánk az EU társult államaként egyre több iparcikkre vonatkozóan vámmentességet élvez, és nő a mezőgazdasági termékek beviteli kvótája is.

Kivitelünkben a legnagyobb tételt (47,5 százalékos részarányt) a gépek és gépi berendezések képviselik. Folyamatosan emelkedik a számítástechnikai adatfeldolgozó gépek és alkatrészek, valamint a szórakoztatóelektronikai cikkek (televízió, lemezjátszó, videó) exportja. Jelentős hányadot, 38,9 százalékot képviselnek a feldolgozott termékek, a gumiabroncs, a műanyaggal bevont papír és karton, az alumíniumlapok és -lemezek, valamint a különféle textiltermékek is. Az élelmiszerexport, amelynek részesedése korábban 20 százalék körül volt, most 10,9 százalék, kiemelkedő a bor és a csemegekukorica kivitele.

Borivó finnek

Azt gondolhatná az ember, hogy Finnországban elsősorban az agrártermékekre van kereslet, a valóság azonban egészen más. A finnek ugyanis a legtöbb termékből, még ha nagy önköltséggel is, önellátóak - tudatja a magyar kereskedelmi attasé. Tejből, húsból, halból jelentős a finn kivitel. A gabona nem terem meg, így a kenyér ára csaknem megegyezik a húséval. Gyümölcsből, friss zöldségből is jelentős az import, a magyar exportőrök elsősorban görögdinnyével érnek el üzleti sikereket. Gabonát viszont nemigen tudunk eladni, mert a magyar termelők nem képesek versenyezni az európai közösségen belül érvényesülő szubvenciókkal.

Az első számú magyar mezőgazdasági exporttermék kétségtelenül a bor, amely iránt egyre nő a kereslet a finn piacon. Jelenleg 12-féle magyar tájbor kapható a finn üzletekben. Finnországban nagy változás tapasztalható az italfogyasztási szokásokban, mivel a hagyományos égetett szeszekről és a sörről mindinkább a borra térnek át. Lehetőség kínálkozik a zöldségkonzervek, elsősorban az igen kedvelt csemegekukorica bevitelének növelésére is. Érdemes olajos magvak exportjával is próbálkozni, mert finnországi termesztése az uniós agrárrendtartás következtében veszteségessé vált, emiatt várhatóan visszafogják, majd leállítják azt.

A magyar-finn árucsere-forgalom alakulása árufőcsoportonként
  Kivitel Behozatal
1997
(millió USD)
% 1998
(millió USD)
% 98/97 (%) 1997
(millió USD)
% 1998
(millió USD)
% 98/97 (%)
Élelmiszer, ital, dohány 9,6 10,4 11,3 10,9 117,7 0,6 0,3 0,5 0,2 83,3
Nyersanyagok 1,6 1,8 2,7 2,6 168,8 7,7 3,4 7,8 2,8 101,3
Energiahordozók 0,1 0,1 0,1 0,1 100 0 0 0 0 0
Feldolgozott termékek 30,1 32,8 40,3 38,9 133,9 111,6 49,1 132,5 48,3 118,7
Gépek, gépi berendezések 50,3 54,9 49,3 47,5 98 107,5 47,2 133,4 48,7 124,1
Összesen 91,8 100 103,7 100 113 227,4 100 274,2 100 120,6

Kutatóbázisok - magyarokkal

Növekedhet a magyar járműexport részesedése is, amely jelenleg sem lebecsülendő. Az Unióban Görögország után Finnországban a legöregebb a gépkocsipark, s a takarékos finnek szívesen vásárolják a Magyarországon összeszerelt olcsó, de jó Suzukit. Jó kilátásai vannak az autóbuszexportnak is, mert időszerű a finn városokban futó Ikarusok cseréje.

A kivitel növelésében jelentős szerepe lehet az utóbbi években nálunk megtelepedett mintegy 70 finn cégnek - a multinacionális Nokiától a közepes vállalkozásokig. A finn befektetők több mint 500 millió dollárt hoztak Magyarországra, s e tekintetben a 9-10. helyet foglalják el az országok rangsorában. Legtöbb befektetésre a kereskedelem és a szolgáltatások terén került sor. Elsők között említendő a Pannon GSM Távközlési Rt., az EasyCall ERMES-Telecom Finland személyhívó-szolgáltatás, az Első Pesti Telefontársaság Rt., a Lindströn Washing Service-Patyolat ruhatisztító vállalkozás, a Magyar- Finn Szálloda Rt. és a hűtőszekrénygyártó Helkama cég.

Külön kategória a pécsi NOKIA Monitor Kft., amely tavaly megkétszerezte termelését, és árbevétele elérte az évi 200 millió dollárt. Egy döntés értelmében a finnországi anyacég leállítja a monitorgyártást, és termelési kapacitásait Pécsre helyezi át. A társaság alkalmazottainak száma tavaly 900-ról 1250-re emelkedett, s idén további 250-nel bővül. Komáromban mintegy 125 millió dollár befektetéssel épül a NOKIA mobiltelefongyára, ahol a jövő év végére 800-1000 munkahelyet teremtenek. A cég bevételeinek körülbelül 10 százalékát költi kutatásra, fejlesztésre. Ennek jegyében Budapestre telepíti regionális kutatóközpontját, ahol körülbelül 400 szoftverfejlesztőnek ad munkát. A NOKIA folyamatban levő beruházásainak értéke 1999 végéig meghaladja a 400 millió dollárt. Miután a cég az 1800-as mobiltelefon-tenderen elnyerte a beszállítói jogot, kutatóközpontot telepít Debrecenbe is. A Kossuth Lajos Tudományegyetemmel aláírt megállapodás szerint az egyetem állítja ki a leendő szakemberek, szoftverfejlesztő mérnökök gárdáját. Várhatóan száz kutatót foglalkoztatnak majd. Sátoraljaújhelyen oktatóközpont létesül, mivel a cég távlatokban számít a magyar szakemberek közreműködésére a kelet-európai terjeszkedésben is.

Finnország legjelentősebb energetikai vállalata, az IVO 1995-ben vásárolta meg az ÁPV Rt.-től az Erőterv részvényeinek 75 százalékát. A cég 1996-ban a japán Tomennel közösen megnyerte a Budapesti Erőmű részvénycsomagjának 74 százalékára kiírt pályázatot. Az IVO a főváros erőművének fejlesztésére 10 év alatt 450 millió dollárt szán. Az energetikai cég a privatizációk lebonyolítása óta négy vállalatot alapított Magyarországon. Az ugyancsak finn olajipari nagyvállalattal, a Nestével tavaly közös holdingot alapított, így FORTUM-csoport néven létrejött Finnország legnagyobb társasága. Ez több kisebb beruházással ugyancsak bővítette a magyarországi finn befektetések körét. A FORTUM-csoport által aláírt előszerződés értelmében Budapesten környezetkímélő gáztüzelésű hőerőmű létesül, amely a tervek szerint 2004-től ad áramot.

Az ELCOTEQ pécsi elektronikai részegységgyártó üzeme - amelynek eddigi beruházásai mintegy 30 millió dollárt tesznek ki - az idén 300-ról ezerre növeli alkalmazottainak számát, s innen tesz eleget a közép-kelet-európai és a német nyelvterülethez kötődő megrendeléseknek. Ígéretes az amerikai Foster Wheeler energetikai cég finnországi leányvállalatának akvizíciós munkája, valamint a Tammerneon 10 millió dollár befektetéssel megvalósuló biatorbágyi fényreklámgyára is.

Bővülő kapcsolatok

Finnország sokoldalú kapcsolatain belül hagyományosan elsőbbséget élvez az északi, a balti, valamint az Oroszországgal való együttműködés. Annak érdekében, hogy ez az EU egészének külgazdasági stratégiájába is beépüljön, Finnország Északi dimenzió néven együttműködési programtervezetet alakított ki. A kezdeményezést a múlt év végi EU-csúcs elfogadta, azóta ez az Agenda 2000 külön fejlesztési iránya.

Idén július 1-jétől Finnország az Európai Unió soros elnöke. Várakozásaink szerint - a korábbi német EU-elnökség alatti nyolc terület áttekintését követően - a finn elnökség fél éve alatt valószínűleg további 7-9 fejezet tárgyalását be lehet fejezni az Unióval, így 2000-re le lehet zárni a csatlakozást megelőző érdemi tárgyalásokat.

Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, Finnországban és Magyarországon várhatóan egyaránt az EU-átlagot meghaladó marad a gazdasági növekedés, így a finn partner megőrzi külkereskedelmünkben elfoglalt helyét. Azzal azonban továbbra sem számolhatunk, hogy jelentősen megváltozik alacsony, 37,8 százalékos importfedezeti arányunk. A következő években is bővülni fog a korszerű finn beruházási javak és elektronikai berendezések importja, s megmarad a hagyományos importtermékek - elsősorban a papíráru - behozatala. A magas színvonalú behozatal - jelentős többlete ellenére - a magyar gazdaság erősödését szolgálja.

A magyar-finn árucsere-forgalom alakulása 1994-1998 között (millió dollár)
  Kivitel Behozatal Egyenleg
1994 72,8 236,5 -163,7
1995 57 214,6 -157,6
1996 68,5 212,4 -143,9
1997 91,8 227,4 -135,6
1998 103,7 274,2 -170,5
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére