Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 18. számában (1999. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Ipari park

Szeptember 30-áig még jelentkezni lehet az "Ipari Park" cím elnyerésére kiírt pályázatra, amit a Gazdasági Minisztérium írt ki. Pályázhat az ipari parkot megvalósító és/vagy üzemeltető belföldi székhelyű, jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és - a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 22. §-a szerinti - kistérségi társulás, amely kedvező infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel vonzó befektetési lehetőséget kínál a külföldi és a hazai vállalkozások betelepedéséhez.

(Magyar Közlöny, 1999/68. szám)

name="Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás igazolása">Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás igazolása

Az Állami Biztosításfelügyelet tájékoztatót bocsátott ki a Magyar Köztársaság területére belépő és ott tartózkodó külföldi forgalmi rendszámú gépjárművel, valamint a magyar forgalmi rendszámú gépjárművel külföldre utazók érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése igazolásának módjáról.

A nemzetközi gépjárműforgalomban megkívánt kötelező gépjármű-biztosítási fedezet meglétének igazolása a zöldkártyarendszer keretében történik. E rendszerhez tartoznak Európa államai, valamint Izrael, de nem tagjai Észtország, Lettország és Ukrajna kivételével a volt Szovjetunió utódállamai. A Zöldkártya Egyezményhez tartozó országok gépjárműveinek üzemben tartói az adott országra érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási biztosításuk meglétét külföldön a zöldkártyával igazolják.

A Többoldalú Garancia Egyezmény (Rendszámegyezmény) tagállamai az egyes tagországokban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolásául - a zöldkártya helyettesítéseként - kölcsönösen elfogadják az egyes tagországok illetékes hatóságai által az adott gépjárműre kiadott forgalmi rendszámot és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést.

A Többoldalú Garancia Egyezmény tagországai: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia és Feröer-szigetek, Finnország, Franciaország (Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország, Vatikán és San Marino Köztársaság, Portugália, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia. Ugyancsak a forgalmi rendszám és az országjel igazolja a biztosítási fedezet meglétét az Albániába és Jugoszláviába, Bosznia-Hercegovinába, Bulgáriába, Lengyelországba, Macedóniába és Romániába történő utazáskor. A zöldkártya kiváltása azonban ebben az esetben is célszerű.

Minden esetben kötelező kiváltani a zöldkártyát az Andorrába, Ciprusra, Észtországba, Izraelbe, Lettországba, Moldáviába, Máltára, Törökországba, illetve Ukrajnába történő utazáskor.

Oroszország területén a biztosítási fedezet meglétét a magyar biztosító által kiállított külön igazolással lehet igazolni. A volt Szovjetunió utódállamai Észtország, Lettország, Moldávia és Ukrajna kivételével nem tagjai a nemzetközi zöldkártyarendszernek, ezért a fel nem sorolt országokba történő utazáskor ezeknek az országoknak a területére érvényes zöldkártya nem váltható ki, a magyar jogszabály által nyújtott biztosítási védelem elfogadása a helyi hatóságok eseti döntésétől függ.

(Magyar Közlöny, 1999/68. szám)

Biztonsági szabályzatok

Hegesztési Biztonsági Szabályzat

A Hegesztési Biztonsági Szabályzatot 1999 novemberétől az egyéni és a társas vállalkozásoknál is egyaránt alkalmazni kell. Hegesztőtevékenységet a munkahelyeken csak akkor szabad végezni, ha az megfelel a biztonsági szabályzat követelményeinek, valamint a hatályos környezetvédelmi, egészségügyi, egyéb biztonsági és tűzvédelmi előírásoknak.

Az új szabályzat szerint a munkáltatónak kell gondoskodnia a minimális létszám meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli munkavégzés korlátozásáról, valamint a más munkáltató által végzett munkák koordinálásáról és a biztonságos munkafeltételek kialakításáról.

Veszélyes körülmények között csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad hegesztési munkát végezni. Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmazniuk kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A módosítás szerint a jövőben önállóan csak az hegeszthet, aki az előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas a feladat elvégzésére.

Gázpalackot és az acetilénfejlesztő készüléket szakmai képesítés nélkül nem lehet használni. Az ilyen készülékeket kizárólag az kezelheti, aki részt vett a munkáltató által szervezett oktatáson, és elsajátította a szükséges ismereteket. A nyíltívű hegesztő munkahelyet a káros fénysugárzást elnyelő, égéskésleltető anyagú térelválasztóval kell elhatárolni.

A hegesztőberendezéseket a korábbinál gyakrabban kell ellenőrizni, így például az autogén felszereléseket negyedévente. A vizsgálatokat legalább középfokú szakirányú szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezheti.

Szigorították a gázhegesztésre vonatkozó szabályokat is. PB-gázzal és földgázzal működő készülékek, berendezések tömítését csak pentán álló anyagból szabad készíteni, és csak ilyen anyagú tömlőket szabad használni. A korábbi benzin- és olajálló anyagból készült tömítések már nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak.

A disszugázt tartalmazó gázpalack dőlési szöge a felhasználáskor a függőlegeshez képest 30°-nál nagyobb nem lehet. A munkahelyen csak annyi gázpalackot szabad elhelyezni, amennyi a folyamatos munkavégzéshez szükséges. A hegesztési munka befejezése után, de legkésőbb a műszak végén a palackokat az erre a célra megfelelően kialakított tárolóhelyen kell elhelyezni. Amennyiben a hegesztést túlnyomás alatti térben végzik, a munkaruhának lángálló, de legalább lángmentesített anyagból kell lennie.

A Hegesztési Biztonsági Szabályzat módosítását a 43/1999. (VIII. 4.) GM rendelet tartalmazza.

Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Biztonsági Szabályzat

Módosultak a kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátó-ipari szolgáltatást végző és a kereskedelmi szálláshelyet üzemeltető munkáltatókra vonatkozó előírások. A munkahelyiségek padlózatára; az ajtókra és ablakokra; a rakodóterületekre; a menekülési utakra és vészkijáratokra; a helyiségek fűtésére és szellőzésére; a le- és beesés elleni védelemre vonatkozó szabályok hatályukat vesztették, 1999. szeptember 4-étől e rendelkezéseket nem kötelező alkalmazni.

A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Biztonsági Szabályzat módosítását a 44/1999. (VIII. 4.) GM rendelet állapította meg.

Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat

A megváltozott biztonsági szabályzat hatálya kiterjed a vas- és fémipari össze- és szétszerelésre (bontásra) is. A módosítás szerint a szerelés tárgya lehet a berendezésszerelés is.

A szabályzat előírja, hogy a szerelést végzőnek - a veszélyek és ártalmak ismeretében - írásban kell meghatároznia az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a fenyegető kockázatokat, illetve azok elhárításának, csökkentésének módjait.

Technológiai csővezeték szerelése során csak műbizonylattal rendelkező cső, alkatrész és egyéb anyag használható fel.

Az egyéni védelem szabályai hatályukat vesztik. Az új Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzatot a 45/1999. (VIII. 4.) GM rendelet tartalmazza, rendelkezéseit 1999. november 4-étől kell alkalmazni.

Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat

1999. november 4-én lép hatályba a biztonsági szabályzat módosítása, amely új rendelkezést tartalmaz a mobil szerelő, guruló építőipari állványokra. A rendelet szerint a mobil állványok padozatát egymás felett úgy kell elhelyezni, hogy azok között a távolság nem haladhatja meg a 2 métert. A felhajtható ajtók nem eshetnek egymás fölé, és a munkaszintek megközelítése csak belülről történhet, kívülről felmászva megközelíteni azokat tilos.

A szabályzat új fejezetekkel egészült ki, amelyek tartalmazzák a támasztólétrák és a kétágú létrák munkavédelmi követelményeit. Rendelkeznek továbbá az egészségügyi létesítési szabályokról, így az öltözőhelyiségekről, a zuhanyozók és mosdók felállításáról.

A veszélyes vegyi anyagokkal végzett munkára és a homlokzatok tisztítására, konzerválására, maratására vonatkozó korábbi szabályok hatályukat vesztik. Az új Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzatot a 46/1999. (VIII. 4.) GM rendelet határozta meg.

Emelőgép Biztonsági Szabályzat

Az emelőgépek biztonságos működtetésére vonatkozóan korábban nem volt egységes szabályozás. Az 1999. november 4-én hatályba lépő biztonsági szabályzat rendelkezik a daruk, emelőberendezések, emelőszerkezetek üzemeltetésére, karbantartására irányadó szabályokról. A szabályzat kiadását az elmúlt években bekövetkezett balesetek is siettették.

A rendelet értelmében az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodnia az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégeztetéséről. Az emelőgépek felülvizsgálatát legalább ötévenként vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor kell elvégezni.

Az emelőgépek tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni, a súlyok nagyságát és elhelyezését megváltoztatni szigorúan tilos. Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálni az emelőgép biztonságát érintő berendezések működőképességét, így különösen: a vészleállító, figyelmeztető berendezések, hajtóművek, kötelek, láncok, véghelyzetkapcsolók, fékek állapotát.

A szabályzat szigorú személyi feltételeket támaszt az emelőgépek kezelőivel, karbantartóival, vizsgálóival szemben. Kiemelendő, hogy az emelőgép vizsgálatát és karbantartását csak olyan személy végezheti, aki legalább 5 éves emelőgép-karbantartói gyakorlattal rendelkezik. Az emelőgép kezelőjét és karbantartóját minden munkába állása előtt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 1999/69. szám)

name="Hírközlési és informatikai termékek megfelelőségvizsgálata">Hírközlési és informatikai termékek megfelelőségvizsgálata

Egyes hírközlési és informatikai termékeket, továbbá a nagyfrekvenciás villamos berendezéseket, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezéseket csak a megfelelőség igazolásával lehet forgalomba hozni. A megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölése 1999. október 1-jétől a következő eljárás alapján történik:

A kijelölés iránti kérelmet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban működő kijelölési bizottsághoz kell benyújtani. A kijelölést kérő szervezetnek teljesítenie kell az MSZ EN 45000 szabványsorozatban rögzített követelményeket, valamint rendelkeznie kell a jogszabályban meghatározott vizsgálóhelyiségekkel, vizsgáló- és mérőberendezésekkel, eszközökkel és segédanyagokkal, illetve megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyzettel.

A kijelölési bizottság a kijelölést kérő szervezet részére határozott időtartamra kijelölési okiratot ad ki. Ezzel egyidejűleg a kijelölés tényét - a tevékenységi kör és termékcsoport megjelölésével - közzéteszi a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben.

A kijelölt vizsgáló, ellenőrző vagy tanúsító szervezet köteles folyamatosan megfelelni a kijelölési feltételeknek. Ezt a Hírközlési Főfelügyelet évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

A kijelölési eljárást a 22/1999. (VIII. 4.) KHVM rendelet szabályozza. Az 1999. október 1-jét megelőzően működő vizsgálatot, ellenőrzést végző szervezetek tevékenységüket kijelölés nélkül legfeljebb 6 hónapig folytathatják. A kijelölés iránti kérelmet a rendelet mellékletében közzétett nyomtatványon kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 1999/69. szám)

Adónyomozók fegyvertartási engedélye

Lőfegyver, lőszer megszerzésére és tartására szóló engedélyt az a személy kaphat, aki önvédelmi célból maroklőfegyver megszerzése iránti kérelmet nyújt be, és a jogszabályban meghatározott tisztséget tölt be. Engedélyt kaphat a bíró, ügyész, ügyészségi nyomozó, országgyűlési képviselő, a kormány tagja, a polgármester, és 1999. augusztus 15-étől az adónyomozó is.

Az adónyomozók fegyvertartási engedélyét a 119/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny, 1999/70. szám)

Használt motorkerékpárok értékesítése

Új vagy használt motorkerékpár, illetve segédmotoros kerékpár értékesítésével foglalkozó kereskedő 1999. november 6-ától csak abban az esetben folytathatja tevékenységét, ha a székhelye vagy fióktelepe szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vétel feltételei különösen a következők.

Az új és használt motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok értékesítésével foglalkozó kereskedőnek a telephelyén rendelkeznie kell az alábbi műszaki berendezésekkel:

  • motorkerékpár-emelő berendezés;
  • kompressziómérő;
  • hűtőfolyadék-, illetve fagyállóvizsgáló műszer;
  • levegőkompresszor;
  • indító akkumulátor;
  • akkumulátortöltő.

Használt motorkerékpár csak akkor értékesíthető, ha érvényes hazai forgalmi engedéllyel vagy forgalomba helyezési engedéllyel rendelkezik. Segédmotoros kerékpár a jármű vázába beütött érvényes azonosítási jellel ellátva értékesíthető. A kereskedőnek "Műszaki állapotlapot" kell kiállítania az eladásra szánt használt motorkerékpárokról.

A nyilvántartásba vétel részletes szabályait a 49/1999. (VIII. 6.) GM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 1999/70. szám)

Titkos információgyűjtés engedélyezése

1999. szeptember 1-jétől a titkos információgyűjtés különleges eszközeinek alkalmazására a rendőrség székhelye szerint illetékes helyi bíróság jogosult engedélyt adni. A rendőrség bírói engedéllyel bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében az alábbi különleges eszközöket és módszereket alkalmazhatja:

  • magánlakást titokban átkutathat, az ott észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
  • magánlakásban technikai eszköz segítségével megfigyelheti és rögzítheti az ott történteket;
  • levelet, egyéb postai küldeményt, valamint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmát megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti.

Ha a rendőrség valamelyik különleges eszközt kívánja igénybe venni, ennek engedélyezése iránt kérelmet kell előterjesztenie. A kérelmet csak a rendőrség, a határőrség, valamint a megelőzési szolgálat meghatározott vezetői terjeszthetik elő, így például az országos és a megyei rendőrfőkapitány, a határőrség országos parancsnoka.

A kérelem benyújtására jogosult vezetők felsorolása a 26/1999. (VIII. 13.) BM rendeletben található.

(Magyar Közlöny, 1999/71. szám)

Készenléti Rendőrség

A Rendőrségi Különleges Szolgálat feladatait 1999. augusztus 13-ától a Rendőri Ezred jogutódaként felállított Készenléti Rendőrség látja el. A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségében működik, illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A Készenléti Rendőrség feladata különösen:

  • a védett vezetőkkel kapcsolatos biztosítási feladatok végrehajtása;
  • a veszélyes vagy a különösen nagy értékű pénz- és értékszállítmányok kísérése;
  • a kiemelt objektumok, diplomáciai, gazdasági és közlekedési létesítmények, különleges szállítmányok őrzése;
  • tűzszerészeti feladatok ellátása;
  • személyszállító vonatok, légi járművek kísérése;
  • a közbiztonságra különösen veszélyes anyagok, különösen nagy értékű kábítószer-szállítmányok biztosítása.

A Készenléti Rendőrség működéséről, feladatairól és hatásköréről a 27/1999. (VIII. 13.) BM rendelet határozott.

(Magyar Közlöny, 1999/71. szám)

Veszélyes állatok tartása

Veszélyes állatot csak az a természetes és jogi személy tarthat, aki rendelkezik az ehhez szükséges engedéllyel. Az engedély megadásának feltétele, hogy az állattartónak szakirányú szakmai képzettsége legyen. Ilyen képesítésnek kell tekinteni az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő, a vadász, a vadtenyésztő és az állat-egészségügyi szakképesítéseket, valamint a magasabb szintű biológus, zoológus, agrár- és állatorvos végzettségeket.

Veszélyes állatot csak olyan helyen szabad elhelyezni, ahol a közvetlen szomszédok írásban beleegyeztek az állattartásba. Gazdálkodó szervezetek veszélyes állat tartására csak akkor kapnak engedélyt, ha alkalmazottjuknak megfelelő szakképesítése van.

Aki 1999. augusztus 29-ét megelőzően már veszélyes állat tartásával foglalkozott, az 60 napon belül köteles a települési önkormányzat jegyzőjéhez kérelmet benyújtani a tartás engedélyezése iránt.

A veszélyes állatokat a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM- BM együttes rendelet 1. számú melléklete sorolja fel. Veszélyes állatnak minősülnek például a mérges gyíkfélék; az óriáskígyók közül a boa, az anakonda, a pitonok, az ametiszt kígyó; a tengeri kígyók; a viperafélék; a gömbhasú pókok; a skorpiók; a szkolopendrák stb. Ugyancsak veszélyes állatnak minősül a pitbull terrier, valamint annak valamennyi egyede és keveréke, amelyet veszélyesnek minősítettek. A veszélyes kutyák tartására további speciális szabályokat ír elő a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 1999/71. szám)

name="Szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei">Szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei

Műszaki felsőoktatás

A műszaki felsőoktatásban két új szakképzettség képesítési követelményei léptek életbe 1999. augusztus 15-én.

Az okleveles rendszerinformatikus mérnökök képzésének célja a számítástechnikán és a telekommunikáción alapuló informatikai rendszerek megismerése, az azzal kapcsolatos modellek megszerkesztése. A képzési idő 10 félév. A szakmai törzsanyag a számítógépek, a szoftvertechnológia, az adatkezelés, a számítógép-hálózatok, a távközlés és a telematematika, az információs rendszerek tervezése.

A bánya- és geotechnikai mérnökök képzésének célja, hogy rendelkezzenek a külfejtések munkafolyamatainak tervezéséhez, üzemeltetéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A képzés 6 félév, amely során elsajátítják az anyagismeretet, az elektrotechnikát, az irányítástechnikát, a geodéziát, a bányaméréstant, a bányagazdaságtant, a gépek üzemtanát, a biztonságtechnikai, a környezetvédelmi ismereteket.

A műszaki felsőoktatás szakmai követelményeit a 123/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet írta elő.

Egyetemi szintű nemzetközi tanulmányok

1999 szeptemberében indul az "okleveles nemzetközi kapcsolatok szakértő" képzés. Az egyetemi szintű oktatás során olyan szakembereket fognak képezni, akik magas szintű idegennyelv-tudás mellett a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területén - így a diplomácia, külügyek, nemzetközi gazdasági, kulturális, tudományos, biztonság- és védelempolitikai, sport, környezetvédelmi kapcsolatok, kommunikáció - megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

A szak célja olyan szakemberek képzése, akik a nemzetközi jog, a nemzetközi gazdaságtan és a nemzetközi politikaelmélet kérdésköreiben tájékozottak. Járatosak az euroatlanti integrációs folyamat különböző területein, eligazodnak a nemzetközi szervezetek világában. Képesek idegen nyelven is tárgyalni, képviselni és érvényesíteni Magyarország érdekeit a nemzetközi kapcsolatokban.

Az okleveles nemzetközi kapcsolatok szakértő képzési követelményeit a 124/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet állapította meg.

Ipari, kereskedelmi szakképesítések

Az ipar és a kereskedelem területén három új szakképesítéssel bővült 1999. augusztus 22-étől az Országos Képzési Jegyzék.

A logisztikai műszaki menedzserasszisztens a gazdasági élet különböző területein mérnöki felkészültséget még nem igénylő logisztikai tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési feladatokat lát el. Közreműködik a vállalaton belüli, valamint a vállalat és piacai közötti integrált anyag- és információáramlás megvalósításában.

A terméktervező műszaki menedzser asszisztens a megfelelő mélységű terméktervezésre vonatkozó műszaki, informatikai és számítógép-kezelési ismeretei, továbbá menedzsment- és idegen nyelvi ismeretei birtokában műszaki ügyintézői feladatot lát el.

A vegyész mérnök-asszisztens megfelelő felkészültséggel rendelkezik a vegyipar területén mérnöki ismereteket még nem igénylő feladatok elvégzéséhez. Felügyeli és kezeli a vegyipari, élelmiszer-ipari üzemekben a gyártóberendezéseket. Az irányítása alatt álló termelőberendezés műszereinek leolvasásával elvégzi az üzemvitel ellenőrzését, üzemi mintavételt, gyors minőségelemző analitikai munkát végez, értékeli az ipari vagy laboratóriumi mérőműszerekkel végzett méréseket, ismeri a munkakörére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat.

A szakképesítések részletes követelményeit, a szakmai vizsgát és értékelését a 48/1999. (VIII. 6.) GM rendelet tartalmazza.

Egészségügyi szakképesítések

Megváltoztak a fogtechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 1999. augusztus 20-ától. A fogtechnikus fogtechnikai laboratóriumban fogpótlásokat, restauratív protetikai és fogszabályozó készülékeket készít, illetve javításokat végez.

A fogtechnikusnak el kell sajátítania a fogpótlások és fogszabályozó készülékek elméleti alapjait, a fej, az izmok, az állkapocsízület és a fogak anatómiai ismereteit, az alap- és segédanyagok feldolgozásának kémiai alapjait.

A fogtechnikus szakképesítésre vonatkozó alapvető elméleti és gyakorlati ismeretek felsorolása és a vizsgakövetelmények a 34/1999. (VIII. 13.) EüM rendeletben találhatók.

Az egészségügyi ágazat 1999. augusztus 20-tól két új munkaterülettel bővül.

A foglalkozás-egészségügyi szakápoló a szakrendelésen részt vesz az egészségmegőrzési, egészségnevelési feladatokban, a foglalkozási betegségek felismerésében, kezelésében, a munkahelyek közegészségügyi-járványügyi, munka-egészségügyi feladatainak ellátásában. Közreműködik a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatában, az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadásban.

Az izotópasszisztens egészségügyi intézmények laboratóriumaiban kísérletes és sugárvédelmi feladatokat lát el, izotópkezelést végez. Gondoskodik a terápiában használt műszerek üzemképes állapotáról; a beteg vizsgálat előtti előkészítéséről, felvilágosításáról.

A két munkakör követelményeinek jellemzése a 35/1999. (VIII. 13.) EüM rendeletben jelent meg.

Környezetvédelmi és területfejlesztési ágazat szakképesítései

A környezetvédelmi és területfejlesztési ágazat szakképesítéseinek jegyzéke 1999. augusztus 24-ei hatállyal kiegészült a környezet- és hidrotechnológus képesítéssel.

A környezet- és hidrotechnológus-képzés célja az ipari, mezőgazdasági és szolgáltatóüzemek részére olyan szakember biztosítása, aki alkalmas az üzemi környezetvédelem vezetésére és szervezésére, különös tekintettel az üzemi vízgazdálkodás irányítására. A szakember feladata különösen az üzem vízháztartásának irányítása, a vízhasználat racionalizálása, az ipari szennyvíztisztítás ellenőrzése. Ismernie kell a környezetvédelmi alapfogalmakat, a vízhasználó berendezések működését, a szennyvízkezelés és vízminőség-védelem elméleti alapjait.

A szakképesítést a 9/1999. (VIII. 18.) KöM rendelet szabályozza.

(Magyar Közlöny, 1999/70., 71., 73. szám)

Közraktári búza támogatása

A közraktárba helyezett idei termésű búzáról kiállított közraktári jegy fedezetre - legfeljebb egyéves lejáratra - felvett hitel után a hitelszerződés teljes időtartamára - illetve amennyiben a hitelszerződés egy évnél rövidebb lejáratra szól és legfeljebb egyszeri meghosszabbítására kerül sor, összességében akkor is legfeljebb egy év időtartamra - további hatvanszázalékos mértékű kamattámogatás vehető igénybe.

A kamattámogatás szempontjából figyelembe veendő jegybanki alapkamat mértékét a hitelszerződésben fel kell tüntetni. A kamattámogatás kiszámításának módjáról egyebekben az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet 10. számú mellékletében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A támogatást a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról teljesítik.

A kamattámogatást igénylők a közraktárban elhelyezett búza után - utólag és legfeljebb tizenkét hónapra - 15 forint/tonna/hét tárolási támogatást is igénybe vehetnek. A tárolt búza mennyiségéről, a tárolás kezdő és befejező időpontjáról a közraktár igazolást állít ki.

A támogatást az igénylő a területileg illetékes adóhatóságtól igényelheti. A támogatás folyósításához mellékelni kell az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet - a megyei földművelésügyi hivatalnak a közraktár által kiadott igazolás alapján ellenjegyzett - 1. számú mellékletét és a kamattámogatás igényléséhez szükséges hitelszerződést. A támogatást a 10032000-01905630 számú APEH Piacra jutást elősegítő támogatások folyósítási számláról teljesítik.

A közraktárban elhelyezett búza külön támogatásának szabályait a 68/1999. (VIII. 18.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 1999/73. szám)

Illetékmentesség

Az illetékhivatal a magánszemély vagyonszerző kérelmére mellőzi a visszterhes vagyonátruházási illeték megállapítását (kiszabását), ha a magánszemély vagyonszerző és a vagyonszerzés körülményei az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

  • a magánszemély tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy használatában álló - életvitelszerűen lakásként használt - lakása ár- és/vagy belvíz, illetve tartós esőzés okozta földcsuszamlás következtében 1998-ban vagy 1999-ben megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott, és a magánszemélynek nincs másik lakástulajdona (másik lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada), illetve másik lakástulajdonon fennálló haszonélvezet, használat joga;
  • a megsemmisült lakástulajdon pótlására négymillió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakástulajdont (ilyen lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol vagy ilyen lakástulajdonon visszterhesen haszonélvezet, használat jogát szerzi, és ezt a vagyonszerzést legkésőbb 2000. március 31-ig illetékkiszabásra - a vagyonszerzésről szóló okirat földhivatalhoz történő benyújtásával - bejelenti.

Az említett tulajdoni hányad szerzésekor akkor kell az illeték megállapítását mellőzni, ha annak aránya nem haladja meg a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadot.

Az illeték megállapításának mellőzéséről szóló rendelkezések a 18/1999. (VIII. 18.) PM rendeletben találhatók.

(Magyar Közlöny, 1999/73. szám)

Vámtarifa

A 17/1999. (VIII. 18.) PM rendelet szeptember 2-ai hatállyal módosította a vámtarifa-magyarázatról szóló, többször módosított 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 1. számú mellékletét.

(Magyar Közlöny 1999/73. szám)

Idegenrendészet

Szeptember 1-jei, illetve 2000. január 1-jei hatállyal változtak a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és bevándorlásával kapcsolatos szabályok. A tekintélyes számú módosításból példaképp említjük, hogy a jövőben a rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik a vízum kiadása, a huzamos tartózkodási engedély kiállítása, meghosszabbítása és visszavonása, a bevándorolt külföldi személyazonosító igazolvánnyal történő ellátása, a külföldi kiutasítása, az országhatárig történő kitoloncolása, a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése, a külföldi útlevelének visszatartása, az idegenrendészeti őrizet elrendelése, meghosszabbításának indítványozása, a külföldi kijelölt helyen való tartózkodásának elrendelése, egyszeri utazásra jogosító úti okmány és a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi úti okmánya, valamint a hontalanútlevél kiállítása és érvényességi idejének meghosszabbítása. A vízum kiadásával, a huzamos tartózkodási engedély kiállításával, meghosszabbításával és visszavonásával, a bevándorolt külföldi személyazonosító igazolványának kiállításával, az egyszeri utazásra jogosító úti okmány kiállításával, valamint a hontalanútlevél kiállításával és meghosszabbításával kapcsolatos ügyekben a külföldi lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerinti rendőr-főkapitányság az illetékes.

A jövedelemszerzési vízumkérelemhez a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, a társaság képviseletét ellátó tagjának, valamint a felügyelőbizottság tagjának - egyebek mellett - csatolnia kell a cégbíróságnak a cég bejegyzéséről szóló igazolását és a társasági szerződés hiteles másolatát is.

A vízumkiadó hatóság a kérelem elbírálása során a következő okmányok csatolását kérheti:

  • a tevékenység folytatásához szükséges szakképzettség, egyéb alkalmassági feltételek igazolására szolgáló dokumentumok hiteles másolata;
  • a működéshez szükséges feltételekre (pl. telephely) vonatkozó igazolás, szükség szerint ezek magyar nyelvű fordítása;
  • a tevékenység jellegére, nagyságrendjére, időtartamára, az alkalmazotti állományra vonatkozó nyilatkozat, illetve ennek magyar nyelvű fordítása.

Ha a beutazás célja egyéni vállalkozói tevékenység, a jövedelemszerzési vízumkérelemhez csatolni kell a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát is.

Új rendelkezés, hogy a beutazási és tartózkodási célok turizmus céljából szervezett utazás esetén az utazási iroda igazolásával, egyéni utazásnál az egész időszakra vonatkozó és előre kifizetett szállásfoglalásról szóló igazolással, valamint a kérelmező jövedelemigazolásával; és annak bizonyításával, hogy elegendő anyagi eszközzel rendelkezik a tervezett tartózkodási idő költségeinek fedezésére, továbbá a kérelmező fennálló külföldi munkaviszonyára vonatkozó, a munkáltató által kiállított igazolással vagy munkaszerződéssel, fennálló külföldi tanulói jogviszony esetén az oktatási intézménynek a nyilvántartásba vételt igazoló igazolásával, illetve a visszautazásra vagy körutazásra szolgáló menetjegyekkel igazolhatók.

A megváltozott idegenrendészeti szabályokat a 29/1999. (VIII. 24.) BM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 1999/74. szám)

name="Meghosszabbított hitelszerződések a mezőgazdaságban">Meghosszabbított hitelszerződések a mezőgazdaságban

További egy évvel meghosszabbították az agrárfinanszírozás támogatására adott - legfeljebb egyéves lejáratú - hitelek határidejét. A növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés és vegyes gazdálkodás (TEÁOR A 01.1-01.3), a vadgazdálkodás (TEÁOR A 01.50), az erdőgazdálkodás (TEÁOR A 02.01), valamint a halászati tevékenység (TEÁOR B 05.0) költségeinek fedezetére felvett hitelek után - az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra, valamint annak további egy évvel való meghosszabítására - a hitelintézet kamatterhelése alapján kamattámogatást lehet igénybe venni.

Ugyancsak további egy évig lehet igénybe venni az állami kezességvállalást a búza (BTO 011111 0000, 011112 0000), a kukorica (BTO 011113 0000), a rozs (BTO 0111116 1000), illetve az árpa (BTO 011115 0000) termelési költségeire felvett - további legfeljebb egy évvel - meghoszszabbított (megújított) hitel hetven százalékáig.

Az új jogszabály rendelkezéseit az idei termelés költségeinek fedezetéül augusztus 26. előtt felvett (lejárat esetén meghosszabbított) hitelek esetén is alkalmazni kell. Az agrárfinanszírozási támogatások meghosszabítását a 69/1999. (VIII. 26.) FVM rendelet szabályozza.

(Magyar Közlöny, 1999/75. szám)

Vetőmag beszerzésének támogatása

A földművelésügyi miniszter 1999. augusztus 26-án kiadott rendelete szerint támogatást lehet igénybe venni az 1999. évi őszi vetéshez szükséges fémzárolt őszi kalászos vetőmag beszerzéséhez. A kamattámogatást az a vetőmag-forgalmazó igényelheti, aki megfelel a pályázati feltételeknek.

A pályázat benyújtására az a vetőmag-forgalmazó jogosult, aki:

  1. áruhitel formájában kamatmentesen értékesít az 1999. évi őszi kalászos (búza, árpa, rozs, tritikálé) vetésekhez fémzárolt, csávázott, II. szaporulati fokú vetőmagot a termelők részére, az alábbiak szerint:
  1. az értékesítésre a termelőkkel áruhitel-megállapodást köt azok 2000. évi őszi kalászos termésének elvetéséhez őszi búza esetében 250 kg/hektár vetőmagmennyiségig, egyéb kalászosok esetében pedig 200 kg/hektár vetőmagmennyiségig,
  2. az áruhitel-megállapodásban a vetőmagot őszi búza esetén legfeljebb nettó 38 100 Ft/tonna, egyéb kalászos fajok vetőmagjánál legfeljebb nettó 34 300 Ft/tonna áron értékesíti (ez az ár általános forgalmi adó nélkül értendő, és nem tartalmazza a csávázási díjat sem),
  3. a vetőmag áruhitellel történő értékesítése során a számlán - bontásban - feltünteti a csávázási költség nagyságát,
  4. olyan termelővel köt áruhitel-megállapodást, aki rendelkezik:
  • a megyei földművelésügyi hivatal által igazolt vetésterületére vonatkozó dokumentummal,
  • az 1999. évi őszi kalászos vetésük nagyságrendjét tartalmazó előzetes nyilatkozattal;
  1. az áruhitel nyújtásához szükséges likviditásának biztosítására hitelintézettől legfeljebb egyéves lejáratú hitelt vesz igénybe,
  2. tagja a Vetőmag Terméktanácsnak.

A pályázatok elbírálásánál előnyt élvez az a forgalmazó, aki olyan termelő részére értékesít vetőmagot, aki 1999-ben ár- és belvízkárokat szenvedett.

A kamattámogatás mértéke - a hitelintézetekkel megkötött hitelszerződés szerinti időszakra - a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat száz százaléka. A kamattámogatás a hitel futamidejének időtartama alatt negyedévente vehető igénybe a banki igazolás rendelkezésre állását követő hó 20. napjától.

A kamattámogatás a területileg illetékes adóhatóságtól negyedévente igényelhető az 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról.

A pályázatban foglaltak szakmai teljesítését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalok útján ellenőrzi.

A pályázatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályára kell benyújtani, 1999. szeptember 10-éig. A pályázatok ügyében részletes felvilágosítást adnak az FVM Mezőgazdasági Főosztály és a megyei földművelésügyi hivatal munkatársai.

Az a termelő, aki kamattámogatásban részesülő forgalmazótól vásárol vetőmagot, az áruhitel kiegyenlítése után vissza nem térítendő támogatást vehet igénybe. A támogatás mértéke az áruhitellel megvásárolt vetőmag számláján kimutatott, az általános forgalmi adó összegének és a legfeljebb nettó 3500 Ft/tonna mértékű csávázási költség nagysága. A támogatás igénylését a lakóhely/székhely (telephely) szerinti, illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.

A kamattámogatásról szóló pályázati felhívást, valamint a termelők részére nyújtott vissza nem térítendő támogatáshoz szükséges igénylőlapot a 70/1999. (VIII. 26.) FVM rendelet tette közzé.

(Magyar Közlöny, 1999/75. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére