Értékpapírok az interneten

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 18. számában (1999. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A világhálón keresztül történő befektetések számos előnnyel rendelkeznek, leküzdhetők a földrajzi távolságok, elérhetőbbé válnak a szolgáltatások, és kényelmesebb az ügyintézés is. Cikkünk az internetes értékpapír-forgalommal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat rendszerezi.

 

Az elmúlt hónapokban a tönkrement, illetve nehéz helyzetbe került brókercégek körüli botrányok is megmutatták, hogy a magyar értékpapírpiacon - amire már több gazdasági szakember figyelmeztetett - túl sok az értékpapírok forgalmazásával foglalkozó cég. Az élesedő versenyben a befektetési szolgáltatóknak is egyre inkább érdekükben áll, hogy ügyfélbarát szolgáltatásokkal tartsák meg, illetve bővítsék ügyfélkörüket. Az internetben e téren rejlő óriási lehetőségeket már a magyar szolgáltatók is felfedezték, hiszen itthon is rohamosan bővül azoknak a száma, akik rendelkeznek internet-hozzáféréssel.

Az internetes befektetési szolgáltatók megjelenése

Az első internetes befektetési szolgáltatók 1996-ban jöttek létre az Egyesült Államokban (pl. E-Trade), s azóta egyre-másra alakulnak a brókercégek az ilyen kereskedési forma ellátására. Magyarországon jelenleg két brókercég foglalkozik internetes értékpapír-kereskedelemmel és ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal: a Concorde Értékpapír Ügynökség Rt. ügynökeként működő Első Internet Bróker Kft., valamint a Procent Hungária Értékpapír és Befektetési Rt.

Fáziskésés a jogalkotásban

A technika fejlődésére a hazai jogalkotás most sem tudott kellő időben reagálni, hiszen nemhogy az internetes értékpapír-kereskedelemről, de magáról az internetről sincs ma Magyarországon törvényi szabályozás, ráadásul a hatályos értékpapírtörvény sem említi meg az értékpapír-kereskedésnek ezt a formáját.

Jó hír azonban, hogy e cikk megjelenésével egy időben készül az értékpapírtörvény átfogó módosításának elsődleges szövegtervezete, amelyben már szerepel az értékpapírok interneten keresztül történő adásvétele is. Törvényi szabályozást nyer egyrészről a konkrét kereskedési rendszer működése, másrészről az értékpapír-kibocsátók internetes tájékoztatási kötelezettsége is (amelynek köszönhetően az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által ellenőrzött információkhoz lehet majd hozzájutni).

A számítógépen továbbított dokumentumok hitelességének problémája érzékenyen érinti az interneten keresztül történő befektetési szolgáltatásokat is, ezért nagyon fontos az elektronikus dokumentumok jogi hatályáról szóló törvény megszületése, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal készít elő. Természetesen a törvények megalkotásánál - azért, hogy megfeleljenek az általuk szabályozni kívánt speciális életviszonyok minden aspektusának - fokozott szerephez jutnak az adatvédelmi szakemberek, informatikusok, valamint Magyarország egyetlen publikus digitális aláírás-szolgáltatója, a Netlock Kft. is.

Befektetésiszolgáltatás-formák az interneten

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (Épt.) a befektetési tevékenységek között megkülönböztet alap- és kiegészítő tevékenységeket. Az alaptevékenységek közé tartozik:

  • az ügynöki,
  • a bizományosi,
  • a kereskedelmi tevékenység,
  • a portfóliókezelés és
  • a jegyzésigarancia-vállalás.

A kiegészítő tevékenységekhez tartozik az értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás (az értékpapír letéti őrzése, a tulajdonosi szerkezettel és az értékpapír forgalomba hozatalával kapcsolatos tanácsadás, valamint a részvénytársaság felvásárlásának szervezése, illetve az ehhez kapcsolódó befektetési tanácsadás, befektetési hitelezés, értékpapírszámla-vezetés és az ügyfélszámla-vezetés).

Az előbbiekben felsorolt tevékenységeket a befektetési vállalkozások - fajtájuktól (értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedő, értékpapír-befektetési társaság) függően - az Épt.-ben előírtak szerint végezhetik.

Az értékpapírtörvényben meghatározott tevékenységek közül az alábbi befektetési tevékenységek érhetők el az interneten keresztül:

  • tőzsdei megbízások azonnali teljesítéssel, teljesítési igazolással, megbízás módosítására és visszavonására való lehetősséggel;
  • OTC részvényekre szóló megbízások;
  • állampapírokra szóló megbízások;
  • befektetési jegyek adásvétele;
  • számlavezetés, számlakivonatok, megbízási lista;
  • árfolyamok (BÉT, BUX, OTC stb.), tőzsdei záróárak, gazdasági hírek, információk, vállalati elemzések.

Az internetes tőzsdézés előnyei

Kényelem, egyszerűség, könnyű hozzáférhetőség, azonnali információk - ezek azok a szlogenek, amelyekkel az internetes szolgáltatásokat kínáló cégek általában operálnak a hirdetéseikben. Az ügyfél elkerülheti a sorban állást, az utazást, megbízásait számítógépen bonyolíthatja le otthonról, sőt akár munkahelyéről, könyvtárból, kávéházból stb., mivel a szolgáltatás igénybevételéhez nincsen szükség saját gépre vagy saját internet-előfizetés igazolására. Nem kell alkalmazkodnia az ügyfélnek az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartási idejéhez sem, mert bármikor - akár ünnepnapon vagy éjszaka - adhat megbízást, lekérhet adatokat, információkat.

Elkerülhetők az irodában zajló tumultuózus jelenetek, amíg ugyanis a "front offices" rendszerben kb. tíz-tizenöt ember tudja leadni a megbízásait, addig a hálózaton keresztül ezt ugyanannyi idő alatt több száz ember is megteheti. Leküzdhetők a földrajzi távolságok, hiszen az internetes szolgáltatás a világ bármely pontjáról könnyedén igénybe vehető.

Lényegesebb olcsóbb, mint a telefon, ráadásul megbízhatóbb is, hiszen a megbízások adatai az ügyfél számára is bármikor előhívhatók és kinyomtathatók, ellentétben a telefonhívásokról a brókercég által - néha esetlegesen - készített hangfelvételekkel.

A megbízások néhány perc alatt bekerülnek a tőzsdei kereskedési rendszerbe, a befektető pár másodpercen belül teljesen áttekinthető képet kaphat a saját ügyleteiről.

Az ügyfélnek azáltal, hogy ugyanazon a csatornán kapja az ügylethez szükséges információkat, mint amelyen keresztül lebonyolítja a kontraktusokat, lehetősége van az úgynevezett napon belüli értékpapír-adásvételre (real-time kereskedés vagy day-traiding), azaz kihasználhatja az egy napon belül történő esetleg százalékpontnyi ingadozásokat is.

A befektetési szolgáltató szempontjából nem elhanyagolható, hogy - bár a kezdő beruházás valamivel drágább egy normál fiók megnyitásánál - a rendszer működési költsége alig egyharmadát teszi ki a fiókénak. Bár az ügyfél számára az egyes tranzakciók ugyanannyiba kerülnek, mint a hagyományos rendszerben, azonban a könnyű hozzáférhetőség miatt időt és pénzt spórolhat meg.

Kapcsolatfelvétel és ügyletmenet

Hogyan működnek ezek a cégek, hogyan válhatunk egy internetes brókercég ügyfelévé? A jogi szabályozás hiányosságai miatt még szükség van a befektetési szolgáltató és a befektető közötti személyes kapcsolatfelvételre a személyazonosság igazolása és a szerződés megkötése céljából.

Ha valaki igénybe szeretné venni valamelyik internetes értékpapír-forgalmazással foglalkozó cég szolgáltatásait, akkor bemegy a cég irodájába és ott helyben személyesen kitölti az ügyfélszámla-szerződést és az ügyfélnyilatkozatot.

Internetes regisztráció

Lehetőség van azonban arra is, hogy az ügyfél az interneten keresztül - a megfelelő gombra való rákattintással - regiszráltassa magát, amelynek során megadja bejelentkezési nevét és jelszavát, majd a brókercégtől kap egy személyre szóló azonosítót. Ezek után ki kell nyomtatni az ügyfélszámla-szerződést és az ügyfélnyilatkozatot, ki kell tölteni őket és elküldeni, majd 30 napon belül meg kell jelenni személyazonosítás végett a cégnél. Lehetőség van a postai ügyfél-azonosításra is, ebben az esetben a kinyomtatott postai adategyeztető űrlappal el kell menni a legközelebbi postára, ahol személyi igazolványunkkal igazolhatjuk magunkat.

(A brókercégek képviselői szerint az ügyfelek szinte mindegyike óvatosságból személyesen jelenik meg náluk, és előzetesen tájékozódik a cégről, majd csak ezután köti meg a szerződést.)

Ügyfélszámla-szerződés

A brókercégek és az ügyfelek közötti szerződések megfelelnek a normál ügyfélszámla-szerződéseknek. Tartalmazzák, hogy a szolgáltató melyik befektetési szolgáltatási tevékenységekre vállal kötelezettséget, és hogy ez milyen kondíciókkal történik.

Ügyfélnyilatkozat

A jövendő ügyfeleknek ki kell tölteniük egy nyilatkozatot az internetes szolgáltatás igénybevételéhez, amelyben hozzájárulnak, hogy a cég felvegye az adatbázisába az adataikat, feldolgozza, tárolja, és az interneten keresztül megjelenítse azokat. A nyilatkozatban általában szerepel az is, hogy az ügyfél tudomásul veszi és elfogadja, miszerint az on-line pénz- és tőkepiaci információk csak tájékoztató jellegűek, így azokért a szolgáltató nem vállal felelősséget.

Internetes tranzakciók

Az ügyfélszámla-szerződés és a nyilatkozat megtétele után a befektetők máris leülhetnek a számítógépük elé, és - miután teljesen friss információkat szereztek az interneten keresztül - leadhatják első megbízásaikat. A "tőzsdefórum" menüpontra kattintással más befektetőkkel is cseveghetnek a világhálón.

Megbízás

Az interneten keresztül részvényekre, állampapírokra és befektetési jegyekre lehet adni megbízásokat, a megfelelő oldalon található mezők kijelölésével. Az ügyfélnek meg kell jelölnie annak az istrumentumnak a nevét (részvény, állampapír stb.), amelyre a megbízás történik, a megbízás irányát (vétel, eladás) és a darabszámot. Az árat meg lehet adni piaci árként, illetve limitárként. Utóbbi esetben eladáskor a minimumárat kell megadni - tehát, ha a piacon ennél alacsonyabb áron kereskednek, akkor a megbízás nem teljesül -, vételkor pedig a maximumárat, vagyis ha a piacon ennél magasabb áron kereskednek, akkor szintén teljesítetlen marad a megbízás.

A megbízás érvényessége a kezdő és a záró időpont megjelölésével adható meg, vagy pedig a "visszavonásig" gombra kattintással.

Lehetőség van a részteljesítés elfogadására is, azaz hogyha az ügyfél által megadott áron nem sikerül olyan darabszámú értékpapírt megvenni, mint amennyit a megbízásban megadott, akkor a megbízás csak részben teljesüljön.

A befektetőnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a megbízását más befektetők megbízásaival együtt is teljesítheti-e a brókercég. Ha az ügyfél mindezt befejezte, akkor - rákattintva a "rendben" gombra - újból megjelenik az elküldött megbízás, amelynek adatait az ügyfél ellenőrizheti, majd vagy továbbítja, vagy pedig megszakítja azokat.

A megbízások listája

A megbízásokat az ügyfél végig követheti a "megbízások listája" menüpont alatt, amely tartalmazza a beérkezett és feldolgozott megbízásokat. Minden megbízásnak megjelölik az állapotát, amely lehet aktív, lejárt, visszavont, módosított, részben teljesült, teljesült, érvényes de nem aktív. Az aktív megbízásokat még lehet módosítani, addig minden megbízáshoz tartozik egy bizonylatszám, amely olyan egyedi azonosító, amely alapján az adott megbízás részletes adatai bármikor visszakereshetők a rendszerből. Ez nagy előnye ennek a kereskedési formának.

A megbízások adataiban szerepel, hogy hány darabra, milyen áron adta az ügyfél a megbízást, szerepel a forgalmi érték, a bizományosi díj, az adó és az egyenleg is, tehát az adott értékpapíron elért nyereség vagy veszteség. Ugyanígy lekérhető a teljesülések listája, a portfóliókimutatás vagy a számlakivonat. A számlakivonaton egy adott időszakon belüli értékpapír-forgalom (értékpapírszámla) vagy pénzforgalom (pénzszámla) adatai tekinthetők meg.

Biztonságtechnika, adatvédelem

Nem lenne teljes a kép azoknak a kockázati tényezőknek az említése nélkül, amelyek a tárgyalt kereskedési forma, és egyáltalán az interneten lebonyolított tranzakciók, vásárlások alkalmával kerülnek előtérbe, és felvetik magának az elektronikus kommunikációnak komoly, jogi vonzatokkal rendelkező biztonságtechnikai, adatvédelmi problémáit is.

Veszélyforrások

Az alábbiakban számba vesszük azokat a veszélyforrásokat, amelyek a leggyakrabban fenyegetik az internetet üzleti célokra is használókat, így természetesen a tőzsdei befektetőket is.

Színlelés

Ebben az esetben valaki - mondjuk "A" - olyan jeleket küld magáról a világhálón, mintha "B" lenne, és így a megtévesztett "C" azt hiszi, hogy "B"-vel kommunikál (pl. színlelő versenytársunk így jut hozzá bizalmas számlainformációinkhoz).

Üzenetfeltörés

Valamely harmadik személy hozzáfér olyan üzenetekhez, amelyeket megért, ám amelyek nem neki szólnak.

Üzenetmódosítás

A közöttünk és az üzleti partnerünk között zajló kommunikációba illetéktelenül belép egy harmadik személy, és komoly módosításokat végez az adatokban.

Üzenettagadás

A felhasználó az üzenete elküldése után letagadja, hogy ő küldte az üzenetet.

Visszajátszás

Az eredeti üzenetet valaki újból eljuttatja a címzetthez, aki azt el is fogadja.

Forgalomelemzés

A lehallgató nem érti meg a másnak szóló üzeneteket, ám az üzenetek sűrűségéből, illetve irányukból elég információra tud következtetni azok tartalmáról.

Üzenetbiztosítás

Nem szükséges részletezni, hogy a befektetések világában a fenti veszélyforrások milyen károkat képesek okozni, természetesen csak akkor, ha nem előzzük meg azokat a már meglévő, ám még csak kevesek által ismert védelmi technikákkal.

Kiemelten fontos, hogy az ügyletek megkötése során adataink az interneten áramoltatva illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek, s számlánkról jogosulatlanul semmilyen körülmények között se hívjanak le semmilyen pénzösszeget.

Az általánosan elvárható üzenetbiztosítási szolgáltatásoknak a következőknek kell megfelelniük:

  • védeni kell az üzenet információtartalmát, és csak a dekódolás mikéntjét ismerők számára legyen érthető az üzenet;
  • a védendő információ ne legyen módosítható, illetve a szolgáltatás jelezze, ha az elküldött és megérkezett üzenet nem egy és ugyanaz;
  • az üzenetekben megmásíthatatlan jelzésekkel egyértelműen azonosítani lehessen az üzenet küldőjét;
  • az üzenetet küldő személy később ne tudja letagadni üzenetének tartalmát, illetve az üzenet elküldésének tényét.

A fenti elvárásokkal szemben nyújt védelmet az interneten (és nem mellékesen a belső vállalati hálózatokon, az intraneteken) a hálózaton kereskedő brókercégek által is használt és a Netlock által kifejlesztett üzenetbiztosítási eljárás, mely az úgynevezett nyilvános kulcsú titkosítási eljáráson alapszik. A felhasználók többnyire PKI (publikus kulcs infrastruktúra) néven ismerik ezt a rendszert, amely az alapját képezi az internetes kereskedelem egyik sarkalatos és egyelőre sokat vitatott pontjának, a digitális aláírásnak.

A publikus kulcs infrastruktúra

A rendszer kifejlesztése még a 70-es években kezdődött, és célja az volt, hogy olyan partnerek közti kommunikációnál is biztonságot tudjon nyújtani, akik az üzenetváltás előtt semmiféle titkos kulcsot (vagy bármilyen más kizárólag egymás előtt ismert kódot) nem cseréltek egymással.

A publikus kulcs infrastruktúra alapja két kulcs, amellyel a rendszer felhasználói (esetünkben az internetes értékpapír-kereskedelemben részt vevő felek) dolgoznak:

  • egy nyilvános kulcs, amely bárki számára hozzáférhető,
  • egy titkos kulcs, amely csak a kulcspár tulajdonosa számára hozzáférhető (a kapott szoftver segítségével magának állítja elő, és így illetéktelen nem juthat hozzá).

A kulcspár működése hasonlít egy olyan lakathoz, amelyen - ellentétben a hagyományos lakattal - két kulcslyuk található, vagyis ha az egyik kulcslyukba illeszkedő kulccsal zárjuk be, csak a másik kulcslyukhoz tartozó kulccsal lehet a lakatot kinyitni, és fordítva.

A gyakorlatban a következőképpen néz ki ezzel a rendszerrel a biztonságos üzenetváltás, illetve üzletkötés: "A" a "B"-nek szóló üzenetét "B" nyilvános kulcsával kódolja. A kódolt üzenetet csak "B" titkos kulcsával lehet visszakódolni, amely "B" -nél van, tehát "A" üzenetét csak "B" fogja tudni elolvasni. Értelemszerűen "B" válaszát a nyilvános kulcsával kódolva fogja elküldeni, tehát csak "A" tudja azt elolvasni saját titkos kulcsának felhasználásával. Ezt a módszert átplántálva az internetes értékpapír-forgalmazás során biztosak lehetünk benne, hogy illetéktelenek nem szereznek tudomást ügyleteinkről, kondícióinkról, és nem vonhatnak le következtetéseket azok gyakoriságából sem.

A digitális aláírás

A publikus kulcs infrastruktúra titkos kulcselemének felhasználásával készül a "papír alakú világ" utolsó védőbástyáját - az aláírást - helyettesíteni kívánó digitális aláírás. Ez teszi lehetővé, hogy minden digitálisan aláírt üzenet olvasói - így az internetes értékpapír-kereskedelemben részt vevő felek - ellenőrizni tudják az üzenetet küldő személyazonosságát és az üzenet sértetlenségét.

A digitális aláírásnak rendelkeznie kell a valódi kézjegy jellegzetességeivel, azaz

  • nem könnyen generálhatónak,
  • egyik okmánnyal a másikra át nem helyezhetőnek,
  • bárki által ellenőrizhető hitelességűnek kell lennie.

A digitális aláírásnak azonban van még egy igen fontos sajátossága, mégpedig az, hogy nem az üzenet anyagi hordozójához tartozik, hanem szerves része az aktuális üzenetnek, azaz üzenetfüggő.

Üzenetnyomat

Az alábbiakban vázoljuk a digitális aláírás előállítási folyamatát, amelynek ismerete remélhetőleg erősíti a befektetőknek az internetes kereskedelembe vetett bizalmát.

A digitális aláíráshoz szükségeltetik először is maga az üzenet, amit el kívánunk küldeni az általunk használt információs rendszerben. Ebből az üzenetből egy matematikai algoritmus előállítja az üzenet üzenetnyomatát, quasi ujjlenyomatát. Ez biztosítja, hogy gyakorlatilag lehetetlen két olyan üzenetet találni, amelyeknek egyforma üzenetnyomata lenne. Természetesen magából az üzenetnyomatból nem lehet rekonstruálni az üzenetet. Így "A", amikor a "B"-nek küldött üzenetet alá akarja írni, az üzenet ujjlenyomatát kódolja saját titkos kulcsával. Ez a kódolt ujjlenyomat a digitális aláírás, mely minden esetben 16 karakter, azaz 128 bit terjedelmű.

Az üzenet eredetének ellenőrzése

Miután "B"-hez érkezik az üzenet, a következő eljárással ellenőrizheti az üzenet eredetét: az üzenetből - ugyanazzal az algoritmussal, amelyet "A" használt - ő is előállítja az üzenet ujjlenyomatát. Az "A" által előállított és kódolt ujjlenyomat "A" nyilvános kulcsával visszakódolható. Ha "B" által az üzenetből előállított és "A" által az üzenethez csatolt ujjlenyomatok egyeznek, akkor "B" biztos lehet abban, hogy "A" titkos kulcsával rendelkező küldőtől, azaz "A"-tól származik az üzenet.

Kulcshitelesítés, kulcskiosztás

Ahhoz azonban, hogy a kulcspárral rendelkező személyek és szervezetek biztonságos kommunikációt tudjanak egymással folytatni, biztosítani kell, hogy az üzenetküldők, illetve az üzenet hitelességét vizsgálók hozzáférhessenek a címzettként vagy üzenet-aláíróként szereplő személyek nyilvános kulcsaihoz. Ezt biztosítják a nyilvános kulcs infrastruktúra kulcshitelesítő és kulcskiosztó szolgáltatásai (ilyen a Netlock szolgáltatás is).

Biztosítani kell azonban, hogy a nyilvános kulcs tényleg a kulcspár tulajdonosához tartozzon, ezért a nyilvános kulcsot és tulajdonosát biztonságos módon össze kell kötni. Ez úgy történik, hogy a Magyar Közjegyzői Kamara által elfogadott eljárási rend szerint közjegyző hitelesíti a nála megjelenő személy azonosságát és nyilvános kulcsa nyomtatott formájának a személyhez tartozását. Ezután a közjegyzőnél már "hitelesített személy" elmegy a Netlock Közjegyzői Kulcskiadóhoz, amely saját digitális aláírásával quasi hitelesíti az ügyfél nyilvános kulcsát. Erre az aktusra azonban csak közjegyző jelenlétében, a pénzintézeti széfterem biztonságos környezetében kerülhet sor.

Ennek a hitelesített - a közjegyzői kulcskiadó által tanúsítvánnyal ellátott - nyilvános kulcsnak a birtokában már biztosak lehetünk abban, hogy a brókercégek teljesíteni fogják a megbízásainkat az interneten, hiszen valamennyi ilyen kereskedési formát kínáló hazai cég elfogadja, és maga is használja az azonosításnak ezt a formáját.

Elfogadó nyilatkozat

Természetesen indokolt az az elvárás, hogy jogi szabályozás hiányában is kezelhetőek legyenek azok a jogviták, amelyek az internetes kereskedelemben ugyanúgy felléphetnek - és fel is lépnek -, mint bármely más ügylettípusnál. Ez - az elektronikus dokumentumokról szóló törvény nélkül - egyelőre úgy oldható meg, hogy a szerződéskötési szabadságra építve olyan tartalmú szerződést kötnek a felek, amelyben egymással szemben elfogadó nyilatkozatot tesznek a digitális aláírási formára vonatkozóan. Az ilyen módon készült dokumentumok - természetesen számítástechnikai szakértő bevonásával - bizonyító erővel bírnak szerződésből eredő esetleges jogviták során.

Elektronikus dokumentumok

Egyébiránt az elektronikus dokumentumok jogi hatályáról szóló törvénytervezet kimondja, hogy a megfelelő tulajdonságokkal bíró elektronikus dokumentumok azonos jogi hatályúak, mint a papíron született és kézjeggyel ellátott okirati társaik. A tervezet tartalmazza a magánokirat és a közokirat meghatározását is az új elektronikus környezetben. Az ezek feltételéül szabott tulajdonságok az újfajta dokumentumok könnyű másolhatóságának, reprodukálhatóságának és megváltoztathatóságának kiküszöbölését szolgálják. Ezeket a feltételeket pontosan teljesítik a fentebb vázolt szolgáltatások, és így a biztonságra és a kockázatmentességre különösen fogékony befektetők igényeit is kielégíti, ha otthon ülve is képesek lehetnek biztonságos ügyleteket kötni a befektetési szolgáltatókkal.

Mogyorósi István
Értékpapírtitok Értékpapírtitok minden olyan, az ügyfélről a befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. Az értékpapírokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki befektetési szolgáltatótól, tőzsdétol, elszámolóháztól szolgáltatást vesz igénybe. Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magán okiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; a törvény az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad; a befektetési szolgáltató érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Aki üzleti vagy értékpapírtitok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeni korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az Épt.-ben meghatározott körön kívül - az ügyfél felhatalmazása nélkül - nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá hogy a befektetési szolgáltatónak, a tőzsdének és az elszámolóháznak vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon. A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla kábítószer-kereskedelemmel, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással, szervezett bűnözéssel áll összefüggésben. Ilyenkor az érintett ügyfél nem tájékoztatható az adatátadásról. Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; a befektetési társaság részéről a központi hitelintézeti információs rendszerbek, illetve a rendszerből a befektetési társaságnak a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás; a befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő átadás; a tőzsde és az elszámolóház közötti adatátadás; a forgalmazó által a külföldi befektetési vállalkozás számára történő adattovábbítás abban az esetben, ha a forgalmazó ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a befektetési vállalkozásnál (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal; a külföldi befektetési vállalakozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére