A nyílt eljárás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 18. számában (1999. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy előminősítési eljárással indul, amelyet az ajánlatkérő köteles hirdetmény útján közzétenni. Az ajánlatkérő akkor indíthatja meg a közbeszerzésre irányuló eljárást, ha rendelkezik a szerződés megkötésének feltételeivel, így

  • a szükséges hatósági engedélyekkel és
  • a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel.

Ha az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor az anyagi fedezet még nem áll rendelkezésére, biztosítékkal kell rendelkeznie arra, hogy a teljesítés időpontjában meglesz az anyagi fedezet.

Felhívások

A módosított Kbt. bevezeti a felhívás fogalmát, ez az ajánlati felhívás és a részvételi felhívás közös elnevezése. Ebbe a körbe tartozik:

  • az egy- vagy kétfordulós eljárásban készült ajánlati felhívás,
  • valamint a nyílt előminősítéssel indított, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra szóló részvételi felhívás.

A felhívások elkészítésére nézve a Kbt. különböző mintákat határoz meg, amelyektől nem lehet eltérni. A módosítás azonban feltételezi, hogy a beszerzést (a vásárlást) kezdeményező ajánlatkérők - az elmúlt években megszerzett tapasztalatokra és gyakorlatra alapozva készen állnak a fontos döntések meghozatalára. Ezt azért kell különösen hangsúlyozni, mert a módosított szabályok közül számos előírás választási és döntési helyzetbe hozza a beszerző szervezeteket és intézményeket, illetve azok vezetőit és közbeszerzési előadóit.

A felhívás elkészítése csak csapatmunkában történhet, és az érdekelt szakterületek képviselőit is be kell vonni az eljárás előkészítésébe. Fontos feltétel az is, hogy az eljárásnak legyen felelősséget vállaló gazdája, s hogy a munkát a közbeszerzési referens irányítsa, illetve tartsa kézben.

Közös tartalmi elemek

Az eljárást megkezdő hirdetmények alapvető funkciója, hogy tudassa az eljárás megkezdését és a beszerzés (vásárlás) feltételeit. Az ajánlati felhívás célja nemcsak az alkalmas résztvevők kiválasztása, hanem az ajánlatkérés és a megfelelő ajánlattételi feltételekre vonatkozó információk biztosítása is. Az ajánlati felhívás ezért sok tekintetben eltér a részvételi felhívástól, azonban számos közös tartalmi elemük is van. Felsorolva ezek a következők:

  • a választott eljárás megnevezése,
  • a szerződés (Ptk.-ban szereplő) típusának megjelölése,
  • a beszerzés tárgyának és menynyiségének rögzítése,
  • a teljesítés helyének meghatározása,
  • nyilatkozat a részajánlattétel lehetőségéről,
  • a teljesítés határidejének meghatározása,
  • a dokumentáció adatai,
  • az ajánlattétel, illetve a részvételi jelentkezés adatai,
  • az ajánlatok felbontására vonatkozó adatok (pl.: hely, meghívottak),
  • az ajánlati biztosítékra vonatkozó nyilatkozat,
  • az ellenszolgáltatás adatai,
  • nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a nyertes közös ajánlattevőknek gazdasági társaságot kell-e alapítaniuk,
  • az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények, valamint a szerződés teljesítésére való alkalmasságuk ismérveire vonatkozó nyilatkozat,
  • az ajánlatok elbírálásának szempontja és részszempontjai,
  • nyilatkozat a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetőségéről,
  • az eredményhirdetés időpontjának meghatározása,
  • a szerződéskötés időpontjának közzététele,
  • az ajánlattételhez vagy a részvételre való jelentkezéshez szükséges egyéb adatok és információk közzététele (pl.: eljárástechnikai jellegű adatok meghatározása),
  • hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra,
  • az eljárást megkezdő hirdetmény feladásának napja.

Mennyiségi kikötések

A módosítás alapján a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni a felhívásban, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli, s kiköti az ettől - a szerződéskötés során - való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét (pl.: x tonna + 10 százalék). Ebben az esetben azonban az ajánlatkérőnek - a közbeszerzés mennyiségétől függően - lehetővé kell tennie a többváltozatú ajánlattételt.

Természetesen a megkötött szerződésben utólag már nem lehet módosítani a beszerzés menynyiségét. Ilyen esetben - különösen, ha az eltérés kikötött mértéke viszonylag nagy - kedvezőbb árat lehet elérni, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi az eltérő mennyiség tekintetében az alternatív ajánlattételt (a beszerzés tárgyának egysége kevesebbe kerülhet, ha többet vesznek belőle).

Részajánlat

Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben azt is kötelező előírni, hogy milyen szempont szerint megállapított és milyen nagyságú részekre (a beszerzés tárgyának mely elemére) lehet ajánlatot tenni. Fontos, hogy a részajánlattétel szempontjairól az ajánlatkérő és ne az ajánlattevők döntsenek, ellenkező esetben az ajánlattevők által eltérő módon felosztott beszerzési részekre tett ajánlatokat nem lehetne egymással összehasonlítani. A módosítás egyben azt is egyértelműen meghatározza, hogy a közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni.

Ellenszolgáltatás

A módosítás azt is előírja, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell arról, hogyan és milyen feltételekkel fogja teljesíteni az ellenszolgáltatást az ajánlattevő részére, vagy - ha a kérdést jogszabály rendezi - hivatkozni kell az alkalmazott jogszabályra (pl.: a kincstári gazdálkodásról szóló törvényre).

Elbírálási szempontok

Minden ajánlatkérés egyik legkritikusabb része annak a szempontnak a meghatározása, amely alapján a beszerző értékeli a benyújtott ajánlatokat és meghozza végső döntését. Az ajánlatok elbírálási szempontjainak meghatározásával az ajánlatkérő tulajdonképpen arról is nyilatkozik, hogy számára mi a fontos. Különösen lényeges feltétel, mit tekint olyan értéknek, amelyet hajlandó döntése során előnyben részesíteni. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat

  • a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
  • az összességében legelőnyösebb ajánlat

szempontja alapján bírálja el.

Az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az általa választott elbírálási szempontot. A módosítás ezzel egyértelműen kifejezi, hogy a kétfordulós eljárásokban az elbírálás szempontját már a részvételi felhívásban kötelező meghatározni.

Részszempontok

A korábban hatályos szabályoktól eltérően, az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén alapvetően megváltozik a részszempontokkal kapcsolatos adatok közlése. Ezzel elérkeztünk a módosítás gyakorlati végrehajtásának egyik legnehezebb területéhez. Ha az ajánlatkérő az öszszességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban pedig köteles az alább felsorolt három dolgot meghatározni:

  • az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló - a beszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb követelményeire vonatkozó - részszempontokat,
  • részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (továbbiakban: súlyszám),
  • az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos.

A fentieket a következő példával szemléltetjük:

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nyilatkozik, hogy az öszszességében legelőnyösebb ajánlatot a következő részszempontok szerint bírálja el:

  • az ellenszolgáltatás (az ajánlati ár) és a megvalósítási módszerekkel való összhangja, a részszempont súlyszáma: 15 (34 százalék),
  • a lebonyolítási folyamat bemutatása és szakszerűsége (a projektterv), a részszempont súlya: 10 (23 százalék),
  • a műszaki feladat költség-előirányzaton belüli megvalósítása érdekében javasolt költségfigyelő és ellenőrző rendszer bemutatása, a részszempont súlya: 8 (18 százalék),
  • többletszolgáltatások és kedvezőbb mellékkötelezettségek vállalásának felkínálása (kedvezőbb garancia, az előírtnál magasabb kötbér vállalása, gyorsabb szervizszolgálat), a részszempont súlya: 6 (14 százalék),
  • a minőségbiztosítás érdekében tett intézkedések, a részszempont súlya: 5 (11 százalék).

A részszempontok értékelése

A részszempontok értékelése 5-től 1-ig terjedő osztályzati skálán történik, úgy, hogy a magasabb osztályzatot a kedvezőbb megoldás, az alacsonyabb osztályzatot a kedvezőtlenebb megoldás kapja. Az ellenszolgáltatás értékelésénél a legalacsonyabb ajánlati árat elosztják az adott ajánlatban szereplő árral, és a hányadost megszorozzák a részszempont súlyszámával.

Közérdekű szempontok

A korábbi szabályozás is lehetőséget adott arra, hogy az ajánlatkérők egyes közérdekű szempontokat előnyben részesítsenek az ajánlati vagy részvételi felhívásokban, de - a tapasztalatok alapján - ezzel a lehetőséggel csak nagyon kis mértékben éltek. Ennek egyik oka kétségtelenül az volt, hogy nem alakult ki egységes gyakorlat arra vonatkozóan, hogyan lehet a felhívásokat a Kbt.-ben előírt esélyegyenlőség elvével is összhangban úgy megfogalmazni, hogy a különleges érdekeket is előnyben részesítsék. A módosítás ezt a kérdést is rendezi úgy, hogy tételesen felsorolja a preferálható közérdekű célokat, amelyek a következők:

  • a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése (beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését),
  • az elmaradott térségek fejlesztése,
  • a környezet védelme,
  • a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése.

Ezeket a közérdekű célokat úgy lehet előnyben részesíteni az ajánlati, illetőleg a részvételi felhívásban, hogy azokat az ajánlatkérő mint elbírálási részszempontot jelöli meg és súlyszámot ad hozzájuk, vagy úgy rendelkezik, hogy az egyenértékű ajánlatok közül előnyben fogja részesíteni a közérdekű célokat tartalmazó ajánlatot.

A módosítás ebben a vonatkozásban bizonyos mértékben behatárolja az ajánlatkérő döntését. A felhívásban ugyanis a fent említett négy meghatározott cél közül csak egyet lehet előnyben részesíteni, és annak súlyszáma az ellenérték súlyszámának legfeljebb száztíz százaléka lehet. Meg kell azt is jegyezni, hogy ez a lehetőség a Kbt. 59. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglaltakon túl (az úgynevezett hazai hozzáadott értéket preferáló tízszázalékos szabályon kívül) áll fenn.

A módosított szabályok alapján a felhívásban az ajánlatkérőnek tehát meg kell határoznia, hogy milyen elvek szerint fogja preferálni az adott közérdekű célt (a két módszer közül melyiket választja, és a közérdekű cél terén tett vagy felajánlott fejlesztéseket hogyan fogja értékelni) és azt is, hogy milyen mértékben fogja előnyben részesíteni az adott közérdekű célt. Az elmondottakból az is következik, hogy az ajánlatkérőnek a felhívásban pontosan kell meghatároznia azt is, hogy a közérdekű cél terén milyen intézkedés vagy eredmény az, amelyet kedvezményben részesít (például a foglalkoztatás terén hány új munkahely teremtése alapozza meg a kedvezőbb elbírálást).

Dokumentáció

A közbeszerzés egyik célja, hogy az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kiválassza a megfelelő szervezetet vagy személyt. A számára elfogadható ajánlat kidolgozása érdekében ezért már a versenyeljárás megindításakor nyilatkoznia kell a szerződési feltételekről. Az ajánlati felhívás már terjedelmét tekintve sem alkalmas arra, hogy ezekről a feltételekről teljes körű tájékoztatást adjon. Az ajánlattevők versenyeztetésére vonatkozó eljárásokban általános gyakorlat és szokás, hogy az ajánlati felhíváson kívül az ajánlatkérő részletes információs anyagot állít össze, amelyet dokumentációnak (tenderfüzetnek) neveznek.

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit. A felhívás ismeretében a lehetséges ajánlattevők eldönthetik, hogy nyerési eséllyel részt kívánnak-e venni az eljárásban, alkalmasnak ítélik-e magukat a szerződés teljesítésére, és meg kívánják-e vásárolni a szerződési feltételekről, valamint az eljárás további rendjéről, menetéről tájékoztatást adó dokumentációt.

A Kbt. gondolkodásmódja és felfogása alapján a dokumentációt az ajánlati felhívás kiegészítésének kell tekinteni. Az ajánlattevőnek az ajánlata elkészítése során a Kbt.-t, a felhívást és a dokumentációt együtt kell használnia.

A tenderfüzet fontosabb részei

A tenderfüzet fontos részei a következők:

  • útmutató az ajánlattevők számára (minden lényeges és fontos formai, illetve tartalmi követelmény meghatározásával),
  • a műszaki leírás (műszaki specifikációk és információk, a minőségi követelményekre és a teljesítményjellemzőkre vonatkozó adatok közlése a Kbt. előírásai alapján),
  • további műszaki dokumentumok, tervrajzok, műleírások és a szakmában szokásos tartozékok (pl.: méretezések, egyéb számítások), külön kiemelve, hogy az építési beruházások esetében az ajánlatkérőnek az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet előírása szerint kell eljárnia,
  • az ajánlati ár (az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás) alapjául szolgáló költségvetési kiírás, amely a beszerzés mennyiségeit is meghatározza,
  • a részletes szerződési feltételek.

A dokumentáció rendelkezésre bocsátása

A módosítás az eddigieknél részletesebb szabályokat tartalmaz a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban. Ennek megfelelően az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívás közzétételének, illetőleg az ajánlattevő részére való közvetlen megküldésének időpontjától kezdve legalább tizenöt napig - gyorsított eljárás esetén az ajánlattételi határidő (részvételi jelentkezési határidő) lejártáig - a potenciális ajánlattevők rendelkezésére álljon.

A dokumentáció ellenértéke

A módosítás előírja, hogy a dokumentáció ellenértékét az előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült költségeket alapul véve kell megállapítani. Abban az esetben, ha a dokumentációból több példányt állítottak elő, a költségek kalkulációja során csak az adott példányra jutó költségeket kell számításba venni.

Építési beruházásoknál (a korábban hivatkozott ágazati rendelet előírása alapján) szükség van az ajánlatkérési műszaki (terv)dokumentáció elkészítésére. Ezek a tervek a dokumentáció részét képezik, azonban a tervezési költségeket nem lehet beszámítani a dokumentáció ellenértékébe, hiszen az épületet akkor is meg kellett volna tervezni, ha nem folytatnak le közbeszerzési eljárást. A közbeszerzés lefolytatása miatt szükségessé vált többlettervpéldányok előállításának költségeit azonban az ellenértékbe már be lehet számítani.

A módosítás is egyértelműen rendelkezik a dokumentáció, illetve az ellenérték visszaszolgáltatásáról is. A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

  • az ajánlatkérő visszavonja a felhívást,
  • az eljárás a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelen,
  • az ajánlatkérő az eljárás, illetőleg az első szakasz eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

A visszafizetésére vonatkozó tíznapos határidőt a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétől kell számítani.

További tájékoztatás

Az ajánlattevők - a dokumentáción kívül - változatlanul kérhetnek további tájékoztatást az ajánlatkérőtől az ajánlatuk elkészítéséhez.

Helyszíni szemle

Építési beruházások és egyes bonyolultabb szolgáltatások megrendelése esetén a megalapozott ajánlattétel a gyakorlatban elképzelhetetlen a teljesítés helyszínének megtekintése és feltérképezése nélkül. A helyszíni szemle lefolytatásának menetéről és rendjéről szóló részletes tájékoztatást a dokumentációban lehet megadni, előírva például azt is, hogy ezen az eseményen az ajánlattevőt hány fő képviselheti.

Műszaki leírás

A műszaki leírás készítésére vonatkozó szabályokat a módosítás változatlanul hagyta. Az elvárt minőségi követelmények és a teljesítményjellemzők leírásával az ajánlatkérő tulajdonképpen a beszerzés funkcióját határozza meg.

A műszaki leírást az ajánlatkérőnek a nemzeti szabványok, illetve a jogszabály alapján kiadott műszaki előírások figyelembevételével és alapján kell elkészítenie.

Esélyegyenlőség

A verseny tisztaságát biztosítja az a rendelkezés, amely szerint a közbeszerzés tárgyát nem lehet oly módon meghatározni (pl.: meghatározott típusú dologra, tevékenységre, személyre való hivatkozás), amellyel az ajánlatkérő egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlanul és hátrányosan megkülönböztet.

Ajánlati biztosíték

Az ajánlatkérő felhívására az ajánlattevő olyan kötelező ígérvénnyel válaszol, amely (ha az ajánlati kötöttség idején belül elfogadják) jogi kötelemmé válik. Mi történik azonban akkor, ha az ajánlattevő az elbírálási szakaszban visszavonja az ajánlatát, vagy nyertessé nyilvánítása esetén nem kíván szerződést kötni? Az említett esetekben anyagi kár érheti az ajánlatkérőt. Az ilyen helyzetek elkerülése miatt szükség van a pénzügyi biztosítékokra, amelyek egyrészt visszatartják az ajánlattevőt az ajánlat indokolatlan visszavonásától, másrészt, ha ez mégis bekövetkezik, akkor az ajánlatkérő a pénzügyi biztosíték felhasználásával részben kárpótolni tudja az emiatt keletkezett veszteségeit. A Kbt. a lehetséges pénzügyi biztosítékok közül az ajánlati biztosítékra ír elő szabályokat, amelyek a módosítás során lényegesen megváltoztak.

A biztosíték teljesítése

Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosítékhoz kötöttségéről az ajánlatkérő dönt. Az új rendelkezés szerint a biztosíték teljesíthető az előírt összegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját a felhívásban meg kell határozni. Az ajánlattevő tehát akkor is megfizetheti a biztosítékot az ajánlatkérő részére, ha az bankgarancia formájában írta elő a biztosíték teljesítését. Ez a szabály elsősorban a kis- és középvállalkozásokat védi, akik a bankgaranciára nem minden esetben képesek, de a biztosíték összegét minden különösebb gond nélkül be tudják fizetni.

A biztosíték összege

A tapasztalat igazolta: az ajánlatkérők nemcsak a dokumentáció ellenértékét határozzák meg irreálisan magas összegben, hanem az ajánlati biztosíték összegére nézve is túlzott igényekkel lépnek fel, megsértve az ajánlattevők esélyegyenlőségére vonatkozó alapelvet. A további visszás eseteket kiküszöbölendő a módosítás úgy intézkedik, hogy a biztosíték mértékének kiszámítása során azt kell figyelembe venni, mekkora anyagi hátrány keletkezne az ajánlatkérőnél, ha az ajánlattevő visszavonná ajánlatát, vagy nyertessége ellenére nem kötne szerződést. Az ajánlati biztosíték funkciója ugyanis éppen az, hogy ezeket az eseteket orvosolja. (A jogszabályban meghatározott új fogalom, az ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő veszteség mértékének kiszámítása, kétségkívül sok bonyodalmat és problémát fog okozni.)

A biztosíték sorsa

A korábbi szabályok szerkezetén változtatva, a módosítás az ajánlati biztosítékra vonatkozó előírások között határozza meg a biztosítékkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt visszavonja az ajánlatát, vagy ha a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlattevő elveszti a biztosítékot, így az az ajánlatkérőt illeti meg.

Visszafizetési kötelezettség

Vissza kell fizetni a biztosítékot az ajánlattevők részére

  • az ajánlati felhívás visszavonását,
  • az ajánlattevő kizárását,
  • az eljárás eredménytelenségének megállapítását, illetve
  • az eredmény kihirdetését követő tíz napon belül.

A szerződéskötést követő tíz napon belül ugyancsak vissza kell fizetni a biztosítékot a nyertes ajánlattevő, valamint - a Kbt. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, kivéve, ha a biztosíték a felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

Ennek az új szabálynak azért van különös jelentősége, mert a visszafizetésre vonatkozóan a korábbi rendelkezések nem írtak elő határidőt, számos esetben az ajánlatkérők megfeledkeztek erről, vagy az eredményhirdetést követően csak több hónappal később utalták vissza a pénzt. A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy a biztosítékot a nyertesnek később kell visszafizetni, mint a többi ajánlattevőnek.

Kétszeres visszafizetés

Az úgynevezett kétszeres összeg megfizetésének szabálya szerint, ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosítékhoz kötötte, a biztosíték kétszeres összegének tíz napon belüli megfizetésére köteles

  • az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdette ki,
  • a nyertes ajánlattevő, valamint - a Kbt. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.

Tilos biztosítékkérés

A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy a két szakaszból álló eljárás első (részvételi) szakaszában a részvételt nem lehet biztosítékhoz kötni, hiszen ebben az időszakban nincs ajánlati kötöttség. Megjegyezzük, hogy a hazai gyakorlatban - versenyeztetési hibát elkövetve - korábban ennek az ellenkezője is előfordult.

Előminősítési eljárás

A módosítás a két szakaszból álló eljárásokra külön rendelkezésekben (63-64. §) állapít meg szabályokat, s ezzel párhuzamosan az előminősítésre vonatkozó egyes speciális előírásokat hatályon kívül helyezte. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az előminősítési eljárás alapján az összes alkalmasnak talált ajánlattevő részére egyidejűleg, közvetlenül és írásban ajánlati felhívást kell küldeni, tehát az alkalmasnak minősített jelentkezők közül az ajánlatkérő tovább már nem mazsolázhat az ajánlattevők között, mint ez korábban jellemző (törvénysértő) gyakorlat volt.

A szerződés teljesítői

Fontos kérdés, hogy kik vehetnek részt a szerződés teljesítésében. A közbeszerzési eljárást lezáró szerződés teljesítéséhez való viszonyuk alapján a szervezetek (személyek) a következőképpen csoportosíthatók:

  • ajánlattevők, ideértve a részvételre jelentkezőket is (akik lehetnek önállóan ajánlatot tevők, közös ajánlatot tevők, részajánlatot tevők),
  • a szerződés teljesítésében közreműködők, akik lehetnek alvállalkozók és
  • a teljesítésben egyébként közreműködő személyek.

Alvállalkozó

Az alvállalkozó kifejezésnek a közbeszerzések során történő alkalmazásakor el kell tekinteni e szónak az egyéb jogszabályokban (pl.: a Ptk.-ban) meghatározott tartalmától és a hétköznapi értelemben megszokott jelentésétől. Alvállalkozóknak kizárólag azokat kell tekinteni, akik megfelelnek a Kbt. 10. §-ának q) pontjában meghatározott definíciónak. E szerint alvállalkozó "az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt), vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést".

A módosított szabályok alapján az adott beszerzésben közreműködő szervezetek közül tehát csak az minősül alvállalkozónak, akivel a folyamatban lévő beszerzési ügy miatt az ajánlattevőnek új szerződést kell kötnie, vagy akivel a már létező szerződést az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció követelményeire tekintettel módosítania kell. Ez a szigorú körülhatárolás közel sem öncélú, és amiatt van jelentősége, hogy a közreműködők közül a különböző igazolásokat csak az alvállalkozónak kell csatolnia (a Kbt. 43., 44. és 46. §-ai alapján).

Közreműködők

A szerződés teljesítésében egyébként részt vevő személyek mindazok, akikkel az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítése érdekében szerződik vagy szerződést módosít, és akik az előző meghatározás szerint nem minősülnek alvállalkozónak. Ha egy ajánlattevő folyamatos szerződéses kapcsolatban áll egy másik céggel például alkatrészek szállítására, és ennek keretébe beleillik a folyamatban lévő közbeszerzéshez történő alkatrészszállítás is, akkor az alkatrészszállító cég nem minősül alvállalkozónak (és vele kapcsolatban nem kell külön csatolni a Kbt. 44. és 46. §-ában megkövetelt dokumentumokat).

Említettük már, a módosítás több esetben az ajánlatkérő döntésére bízza egyes ajánlattételi feltételek előírását. Így történik ez a következő esetben is: az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni:

  • a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni (e szervezet, személy meghatározása nélkül),
  • az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat (név szerint felsorolva) és
  • a teljesítésben egyébként a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevő személyeket (szervezeteket).

A korábbi szabálytól eltérően, a teljesítésben részt vevők megjelölésének előírása a törvény szerkezetében más helyen szerepel [nem a korábban hatályos 44. § (2) bekezdés d) pontjában]. A módosítás a tizenöt százalékos határt szigorította és tíz százalékra csökkentette. A rendelkezések külön előírásban meghatározzák, hogy a Kbt. 46. §-át a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.

Az ajánlat hiányainak pótlása

Az ajánlattételhez (részvételi jelentkezéshez) az ajánlatkérők formai követelményeket is elő szoktak írni, például hogy hány (eredeti és másolati) példányban kell azokat benyújtani, és milyen dokumentumokkal kell igazolni a pénzügyi alkalmasságot. Nem lenne indokolt, ha az igazolások - esetleg a kiállító hatóság hibája miatti - késedelmes benyújtása, vagy az ajánlat (részvételi jelentkezés) formai hibái esetén kötelező lenne az ajánlatot (részvételi jelentkezést) érvénytelenné nyilvánítani.

A módosítás lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, lehetőséget adjon a hiányok tíz napon belüli pótlására. A hiánypótlás lehetősége azonban nem adhat alkalmat arra, hogy az ajánlattevők megsértsék az ajánlati kötöttségüket, ezért a módosítás csak az ajánlatok formai hibájának korrekcióját engedélyezi. A tartalmi követelmények teljesítésére változatlanul érvényben van az az előírás, hogy az ajánlat tartalmát az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlatkérő hozzájárulásával sem lehet módosítani.

Számítási hiba

A módosítás rendezi az ajánlatban szereplő, nyilvánvaló számítási hiba esetén követendő eljárást is. Nyilvánvaló számítási hibának az ajánlatban szereplő részértékekre vonatkozó téves számtani műveletek elvégzését kell tekinteni (pl.: "2 db x 3 Ft/db = 5 Ft"). Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba található, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgyi elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az ajánlattevőket egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell (az így javított ajánlati ár ugyanis értelemszerűen eltér a bontási jegyzőkönyvben szereplő ellenszolgáltatás értékétől).

Az alkalmasság igazolása

A módosítás részletesebben meghatározza az ajánlattevők, illetve az alvállalkozók alkalmasságának igazolása érdekében megkövetelhető bizonyítékokat.

Gazdasági alkalmasság

A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható:

  • pénzügyi intézménytől származó nyilatkozattal,
  • mérleg benyújtásával,
  • az előző - legfeljebb három - évi teljes forgalomról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal,
  • az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb, a fizetőképesség megállapítására alkalmas nyilatkozattal vagy dokumentummal.

Műszaki alkalmasság

A szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasság igazolható:

  • az előző - legfeljebb három - év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével,
  • a műszaki-technikai felszereltség leírásával,
  • a teljesítésbe bevont szakemberek, szervezeti egységek, vezetők megnevezésével, képzettségük ismertetésével,
  • a termék leírásával,
  • termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességeiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal,
  • a minőségbiztosítási rendszer tanúsításával.

A módosított előírásokban következetesen szerepel a "legfeljebb" szó. Ez azt fejezi ki, hogy lehetséges a dokumentumnak ennél rövidebb időtartamra visszamenőleges megkövetelése is, valamint hogy a Kbt. alapelvével összhangban ezeket a követelményeket nem lehet úgy előírni, hogy a három (öt) évnél rövidebb ideje alapított cégek eleve ne vehessenek részt az eljárásban. Korábban ugyanis előfordult, hogy az alkalmasság kritériumainak előírásával az ajánlatkérők - saját érdekeik érvényesülését elősegítve, de megsértve az esélyegyenlőség elvét - manipulálták az ajánlattételre alkalmasnak minősített jelentkezők körét.

Az új előírás egyértelművé teszi, hogy az ajánlattevő alkalmasságára vonatkozó adatokat nem az ajánlat értékelése során kell figyelembe venni, hanem ezek arra szolgálnak, hogy megállapítható legyen az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmassága vagy alkalmatlansága. Ezért a felhívásban fel kell tüntetni azokat a körülményeket, amelyek miatt az ajánlattevőt az ajánlatkérő alkalmatlannak fogja minősíteni. Ezek negatív tulajdonságokban, illetve a pozitív sajátosságok hiányában vagy fogyatékosságában jelentkezhetnek. Másképpen megfogalmazva: a minősítés kritériumait - a korábbi gyakorlattól alapvetően eltérően - mérhető módon kell meghatározni.

Az alkalmasság kritériumait azonban nem lehet úgy megállapítani, hogy ez az ajánlattevők esélyegyenlőségének indokolatlan sérelmével járjon (pl.: a műszaki alkalmasság esetén az ISO rendszer meglétét feltételként előírni). Csak olyan körülmények meglétét vagy hiányát lehet alkalmatlansági oknak minősíteni, amelyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez, és csak olyan mértékben, ami a beszerzés becsült értékével arányban áll (pl.: lakott település közművesítése esetén az ajánlatkérő megkövetelheti környezetkímélő és nem zajos, ennek a feladatnak az elvégzésére kialakított célgépek alkalmazását).

Kizáró feltételek

A Kbt. működésével kapcsolatban kétségkívül a legtöbb problémát az ajánlattevők (alvállalkozók) személyére vonatkozó kizáró feltételeket meghatározó 46. § jelentette. A módosítás ezeket kiküszöböli, és a korábbi szabályoktól lényegesen eltérő rendelkezéseket léptetett hatályba. Az új előírás bevezető szövegrésze egyértelművé teszi, hogy alvállalkozó sem lehet az, aki a kizáró feltételek hatálya alá tartozik.

A módosítás az egyes feltételek tekintetében nem a törvény erejénél fogva zárja ki az ajánlattevőt vagy az alvállalkozót a közbeszerzésből, hanem csak akkor, ha a kizárást az ajánlatkérő az ajánlati vagy a részvételi felhívásban külön előírja.

A korábbi szabály az ajánlattevőket kizáró köztartozások között az illetékhátralékot is felsorolta, ezzel szemben az egy évnél régebben lejárt vámtartozások hiányát nem követelte meg. A vámtartozások sokkal szorosabban kötődnek a gazdálkodó tevékenységéhez, mint az illetéktartozások, ezért a módosításban indokolt volt az illetéktartozások igazolásának megkövetelése helyett az egy évnél régebben lejárt vámtartozások hiányát előírni.

Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak az olyan alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. Erről a tényről az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak az ajánlatban nyilatkoznia kell.

Igazolások, nyilatkozatok

A módosítás az igazolások és nyilatkozatok szabályait - számos korábbi, vitára alkalmat adó félreértést és problémát tisztázva - abból a szempontból is pontosítja, hogy

  • az ajánlattételi, illetve a részvételi jelentkezési határidő lejártáig teszi lehetővé a nyilatkozatok és a köztartozásokról szóló igazolások becsatolását (mint már említettük, ezek hiánypótlására is mód van),
  • előírja, miszerint az igazolásoknak azt kell tartalmaznia, van-e az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) a kiállítás napján köztartozása, és ha van, az mikor jár le (ez teszi lehetővé, hogy a hatóságok olyan igazolásokat állítsanak ki, amelyek a köztartozás hiánya esetén egy évig felhasználhatók),
  • kifejezetten lehetővé teszi, miszerint az igazolásokat másolatként csatolják, és azokat elég legyen évente egyszer beszerezni, ha a beszerzés időpontjában az ajánlattevőnek nincs köztartozása (természetesen, ha az igazolás szerint a szervezetnek van köztartozása, annak alapján addig nem kell kizárni az eljárásból, amíg a köztartozás egy évnél régebbi lejáratúvá nem válik).

Külföldi ajánlattevők

A módosítás intézkedik a kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevők vagy alvállalkozók igazolásának szabályairól is. A külföldi cégek megbízhatóságát az bizonyítja, ha székhelyükön, ahol a közterheik vannak, nincs köztartozásuk. Ezért a székhelyük szerinti ország hatóságaitól kell a hazájukban létező köztartozásukról igazolást csatolniuk, és egyben nyilatkozniuk kell arról, hogy melyek ezek a köztartozások és nyilvántartó hatóságok.

Ajánlati kötöttség

Az ajánlati kötöttségre vonatkozó előírások annyiban változtak meg, hogy a módosítás szerint az ajánlattevő az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot - és nem az elbírálási időpontot - követően van kötve az ajánlatához.

Ajánlattételi határidő

Az ajánlatkérő az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg az ajánlati felhívás közzétételétől számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Itt jegyezzük meg, hogy a módosítás számos korábbi félreértést tisztázó pontosítása szerint a hirdetményben megjelölt határidők a Közbeszerzési Értesítő megjelenését követő napon kezdődnek, és legkorábban a Kbt.-ben megjelölt legrövidebb időtartamot követő első munkanapon járnak le.

Az ajánlatok felbontása

Az ajánlatok felbontására vonatkozó előírások a módosítás során nem változtak meg. A nyílt eljárás megindítására meghatározott ajánlati felhívás mintájának módosítása alapján azonban csak azokat - az ajánlatok felbontásakor jelenlévő - személyeket kell meghatározni, akiket az ajánlatkérő a Kbt. 51. §-ának (2) bekezdésében nevesítetteken kívül kíván meghívni.

Az ajánlatok elbírálása

Jelentős módosulás történt az ajánlatok elbírálásának szabályaiban is. Az új szabály alapján az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan ki kell hirdetni.

Az eredményhirdetés időpontját az ajánlatkérő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Erről a döntéséről azonban az eredeti határidő lejárta előtt köteles az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

Az eljárás szakaszai

A módosítás ezzel egyúttal meghatározza a közbeszerzési eljárás időbeni lefolytatásának három legjelentősebb szakaszát, melyek a következők:

  • az eljárás megindítása,
  • az ajánlattételi határidő és
  • az eredményhirdetés időpontja.

A közbeszerzési referens az ütemterveket és a forgatókönyveket ezeknek az időpontoknak az alapján készíti el.

Kötelező elbírálás

A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy kötelező az ajánlatokat elbírálni, ez alól csak a közbeszerzés megkezdését követően bekövetkezett, előre nem látható külső ok miatt mentesül az ajánlatkérő, ám ilyenkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, és ennek tényét kell kihirdetni.

Az ajánlatok kiválasztása

Az új szabály meghatározza és egyértelművé teszi az ajánlatok kiválasztásának rendjét is. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el (a bírálóbizottság, illetve a döntéshozó személy tehát ettől eltérő módon, önkényesen nem járhat el, mint ez sajnálatos módon korábban jellemző, törvénysértő gyakorlat volt). Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, figyelembe kell vennie a meghatározott részszempontokat a közzétett sorrendben és súlyozással. Az ajánlatokat a megadott ponthatárok figyelembevételével kell értékelni (osztályozni). Az az ajánlat az összességében a legkedvezőbb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

Két szakaszból álló eljárások A módosítás a korábbi szabályozási rendtől eltérő elvet követ, és a két szakaszból álló eljárások közös szabályait a Kbt. 63-64. §-aiban rögzíti. Részvételi szakasz Fontos alaprendelkezés, hogy az első - részvételi - szakaszban (amelyben a jelentkezők alkalmasságának megállapítása történik) az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. Az eljárás teljes folyamatából ki vannak zárva a Kbt. 46. §-ának hatálya alá tartozó szervezetek (személyek). A részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a Kbt. 44. §-ának (1)-(5) bekezdései alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy ezekkel a szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. A részvételi felhívásban a részvételre jelentkezés határideje nem határozható meg a hirdetmény közzétételétől számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban. A módosítás új előírásokkal - és tegyük azt is hozzá, hogy a korábbi szabályozáshoz képest hiánypótló módon - rendezi a részvételi felhívás visszavonásának, módosításának, valamint a részvételi határidő módosításának szabályait. A részvételi szakaszban a nyílt eljárásra vonatkozó egyes előírásokat kell alkalmazni, így a hiánypótlás szabályait, az ajánlatok felbontására, érvénytelenségére, valamint az ajánlattevő kizárására vonatkozó rendelkezéseket és a bontási jegyzőkönyv szabályait. Ajánlati szakasz Az ajánlatkérő - a módosítás rendelkezéseiben előírt ütemtervet betartva - a részvételi határidő lejártát követő harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül köteles elbírálni a részvételre történő jelentkezéseket, majd nyilvánosan kihirdetni az eredményt, s az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül megküldeni az ajánlati felhívásokat. Az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül - hirdetmény formájában - közzé kell tenni a részvételi szakasz eredményét is, ebben a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok szerint meg kell indokolnia a részvételre jelentkezők alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát. Jogsértés esetén a rövid határidő növeli a jogorvoslati eljárás határidőn belüli megindításának esélyét. A módosítás meghatározza az ajánlati szakaszban a közvetlenül megküldött ajánlati felhívás kötelező tartalmi elemeit is. A korábban hatályos sémához képest ez kiegészül az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontjainak kötelező megjelölésével. Ezzel szemben az ajánlatok elbírálásának szempontját nem az ajánlati, hanem már a részvételi felhívásban közölni kell. Így az ajánlati felhívásban csak az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjaival kapcsolatos adatokat kell előírni, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek.

Az eljárás eredménytelensége

Az eljárás eredménytelenségének okai (pl.: nem érkezett ajánlat, kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból stb.) egy kivétellel nem változtak. Az új előírás alapján az elbírálás elmaradása önmagában nem okozhatja az eljárás eredménytelenségét, hanem emiatt csak akkor lehet eredménytelen az eljárás, ha ennek feltételei fennállnak [a Kbt. 55. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint az ajánlatkérő képtelenné válik a szerződés megkötésére vagy teljesítésére]. Ilyenkor az ajánlatkérő az eredménytelenség tényét hirdeti ki.

Az eljárás eredményének kihirdetése

A módosított szabályok a korábbi előírásokkal szemben részletesebb és - az időpontok meghatározásával - sokkal pontosabb rendelkezéseket tartalmaznak a közbeszerzési eljárás adataival kapcsolatos tájékoztatásról. A következőkben a korábbi előírásoktól eltérő forgatókönyvet időrendben, lépésről lépésre haladva ismertetjük.

Tájékoztatás

Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokairól, az erről hozott döntést követően öt munkanapon belül.

Összegzés

Az ajánlatkérő közvetlenül az ajánlatok elbírálása után, de még az eredményhirdetés előtt köteles írásbeli összegzést készíteni az eljárásról, ennek mintáját - sorszámcserét követően - a Kbt. 5. számú melléklete tartalmazza. Ez a (korábban a 6. sorszám alatt meghatározott) dokumentum kiegészül egy táblázattal (amelynek szerkezete megegyezik az értékelés rendjét ismertető példánkban szereplő mintatáblázattal), és alkalmas arra, hogy az ajánlattevők ennek ismeretében megítélhessék, hogy az ajánlatkérő valóban az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont, az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjai és azok súlyozása szerint döntött-e, továbbá hogy az eljárás más lényeges kérdéseiben is (pl.: kizárás, alkalmatlanság, érvénytelenség megállapítása) a Kbt. alapján járt-e el. Az összegzésben foglaltakat az eredményhirdetéskor ismertetni kell, és az összegzést meg kell küldeni (bizonylat ellenében az eredményhirdetés során át kell adni) az ajánlattevőknek.

Az érvénytelen ajánlat és az ajánlattevők kizárásának esetei
A Kbt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján érvénytelen az ajánlat, ha Mikor állapítható meg az ajánlat érvénytelensége?
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be, Az ajánlatok felbontásakor.
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni, Az ajánlatok felbontásakor, illetve az ajánlatok elbírálása során.
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, Az ajánlatok felbontásakor.
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Egyes formai (és tartalmi) követelmények tekintetében az ajánlatok felbontásakor, különben jellemzően az ajánlatok elbírálása során.
Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, Mikor állapítható meg, hogy az ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni?
aki a Kbt. 46. §-ában foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát, Az ajánlatok felbontása során, illetve az elbírálási szakaszban a hatósági igazolások vizsgálata alapján.
akinek részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be, A kizáró ok bekövetkezésekor (általában a Kbt. 46. §-ában foglaltak utólagos bekövetkezése, például a közbeszerzési eljárás alatt kezdődött felszámolás), jellemző módon az ajánlatok elbírálása során.
aki hamis adatokat szolgáltatott. Az ajánlatok elbírálása során.

Közzététel

Az összegzésen kívül továbbra is hirdetményt kell közzétenni az eljárás eredményéről. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az eredménytelen közbeszerzési eljárás elbírálásáról szóló tájékoztatót is közzé kell tenni. A közbeszerzési eljárás a tájékoztató közzétételével, illetve - ha az később történik - a szerződéskötéssel zárul le. (Az eljárás lezárulása fontos új fogalom, amelyhez a Kbt. egyéb rendelkezései különböző jogkövetkezményeket fűznek.)

Iratmegőrzés

A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetek egy részének iratmegőrzésére más törvényi szabályozás vonatkozik. Szükséges azonban az is, hogy a Kbt. rendelkezzen arról az esetről, ha ilyen szabály nincs: ekkor a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratokat az eljárás lezárulásától számított öt évig kell megőrizni. Ha jogorvoslati eljárás indul, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.

Tájékoztatás a szerződésszegésről

A módosítás meghatároz egy különleges tájékoztatási kötelezettséget is. Az ajánlatkérő kérelemre - annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül - köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőként szereplő felet a Kbt. 46. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő körülményről (az ajánlattevő szerződéses kötelezettségének megszegése).

Szerződéskötés

Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően, írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesnek minősülő ajánlattevőkkel kell szerződni. Ez a szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.

A szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani, figyelembe véve azt az új szabályt, hogy az - a tárgyalásos eljárás meghatározott kivételes eseteitől eltekintve - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.

A módosításnak ez az egyik legfontosabb olyan szabálya, amely a tisztességtelen szerződés megkötése ellen lép fel és nem teszi lehetővé, hogy a szerződést az eredményhirdetéssel egyidejűleg megkössék. Az új előírást elsősorban az indokolja, hogy a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság a Kbt.-be ütköző eljárás alapján megkötött szerződésekkel kapcsolatban nem tehet intézkedéseket. A szerződések későbbi időpontban való megkötésének elrendelése esélyt ad arra, hogy időközben jogorvoslati eljárást lehessen indítani.

A szerződés teljesítése

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést csak a nyertes ajánlattevő teljesítheti, és abban csak azok a gazdálkodó szervezetek működhetnek közre, amelyek az ajánlatban szerepeltek, és akiket az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló hirdetményben is közzétett, ha az ajánlatkérő az alvállalkozók és a teljesítésben egyébként részt vevők megnevezését az ajánlati felhívásban előírta.

Fizetési határidő

Az ajánlattevőként szerződést kötő felekre - különösen a kis- és középvállalkozásokra - nézve hátrányos, ha az ajánlatkérő késedelmesen fizet. A módosítás előírja, hogy az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítéstől számított legkésőbb harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül köteles teljesíteni az ellenszolgáltatást az ajánlattevőnek. A módosítás az ajánlattevő részére az azonnali beszedési megbízás benyújtásának jogát is biztosítja, ha a fenti fizetési határidő - az igazolt teljesítés ellenére - eredménytelenül telt el. Ez a jog gyakorlatilag csak azokkal a szervezettípusokkal szemben áll fenn, amelyek a kincstári körhöz tartoznak.

Példa az ajánlatok új értékelési rendjére A beszerzés tárgya és mennyisége: x db számítástechnikai berendezés + 10 százalék Alternatív ajánlat adható: a Kbt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint igen, a közbeszerzés mennyiségétől függően.
Részszempontok Súly-szám 1. ajánlattevő 2. ajánlattevő 3. ajánlattevő
Az ajánlati ár, a megajánlott műszaki paraméterek függvényében 11
42%
osztályzat: 4
pontszám: 44
osztályzat: 5
pontszám: 55
osztályzat: 2
pontszám: 22
Szervizkötelezettségek vállalása (kivonulási idő, helyettesítő berendezések rendelkezésre állása stb.) 8
31%
osztályzat: 5
pontszám: 40
osztályzat: 2
pontszám: 16
osztályzat: 5
pontszám: 40
Az előírtnál kedvezőbb garanciális feltételek megajánlása 5
19%
osztályzat: 2
pontszám: 10
osztályzat: 2
pontszám: 10
osztályzat: 5
pontszám: 25
A felhívásban meghatározott határidő előtti teljesítés 2
8%
osztályzat: 3
pontszám: 6
osztályzat: 3
pontszám: 6
osztályzat: 4
pontszám: 8
Összpontszám és helyezés 100% 100 (hely: 1.) 87 (hely: 3.) 95 (hely: 2.)

 

Pontozólap A következő pontozólap arra hívja fel a figyelmet, hogy a végeredményt a részszempont súlya mennyiben befolyásolja (mennyire "viszi el" az eljárás eredményét). Ezért nagyon fontos az elbírálás szempontjainak megtervezése (nem meghatározása) és az eljárás (ajánlattétel) képzeletbeli lejátszása (modellezése): "mi történne akkor, ha ..."
Részszempontok Súly-szám 4. ajánlattevő** 5. ajánlattevő*** 3. ajánlattevő
Az ajánlati ár, a megajánlott műszaki paraméterek függvényében 11
42%
osztályzat: 4
pontszám: 44
osztályzat: 5
pontszám: 55
osztályzat: 2
pontszám: 22
Szervizkötelezettségek vállalása (kivonulási idő, helyettesítő berendezések rendelkezésre állása stb.) 8
31%
osztályzat: 5
pontszám: 40
osztályzat: 2
pontszám: 16
osztályzat: 5
pontszám: 40
Az előírtnál kedvezőbb garanciális feltételek megajánlása 5
19%
osztályzat: 1
pontszám: 5
osztályzat: 3
pontszám: 15
osztályzat: 5
pontszám: 25
A felhívásban meghatározott határidő előtti teljesítés 2
8%
osztályzat: 2
pontszám: 4
osztályzat: 4
pontszám: 8
osztályzat: 4
pontszám: 8
Összpontszám és helyezés 100% 93 (hely: 3.) 94 (hely: 2.) 95 (hely: 1.)
aláhúzás: változás az osztályzatban
** az 1. ajánlattevőnél gyengébb, *** a 2. ajánlattevőnél jobb

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére