A meghívásos eljárás szabályai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 18. számában (1999. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A meghívásos eljárás lefolytatására vonatkozó szabályok nem változtak, az ajánlatkérő továbbra is meghívásos eljárást alkalmazhat, ha

  • csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának sajátos természete miatt, vagy
  • a közbeszerzés tárgyára figyelemmel, a minősített ajánlattevők jegyzéke alapján legalább öt, ajánlattételre alkalmas, minősített ajánlattevő van.

A meghívásos eljárások a hazai közbeszerzésekre nem jellemzőek. Ezzel kapcsolatban az ellentmondásos gyakorlati problémát az okozza, hogy a Tanács által közzétett minősített ajánlattevők jegyzéke csak erre az eljárástípusra használható fel. Az ajánlatkérők így alig alkalmazzák ezt a listát, megjelentetése legfeljebb információs célokat szolgál.

A speciális előírások meghatározzák a meghívásos eljárás két típusának lefolytatási rendjét. A módosítás a két szakaszból álló eljárások közös szabályait egységesen határozza meg, azokat a meghívásos eljárásra is alkalmazni kell.

Tárgyalásos eljárás

A módosítás a tárgyalásos eljárások lefolytatására új, az előzőeknél összehasonlíthatatlanul alaposabb és áttekinthetőbb rendelkezéseket léptet hatályba. A módosításról szóló előzetes beharangozásokkal és várakozásokkal ellentétben az új előírások nem csökkentették a tárgyalásos eljárás alkalmazási lehetőségeinek számát, változatlanul kilenc esetben alkalmazható ez a különleges eljárási technika.

A korábbi, egyszerű felsoroláshoz képest azonban változott a lehetséges esetek csoportosítása, az esetek meghatározása és köre közelít az Európai Közösség közbeszerzési irányelveihez. A módosítás a tárgyalásos eljárás eseteit úgy csoportosítja, hogy felsorolja: a tárgyalásos eljárás mely fajtáját lehet bármely közbeszerzés, mely típusát pedig csak árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése vagy építési beruházás esetén alkalmazni.

Az új előírás a korábban hatályos szabálytól eltérően, nemcsak szolgáltatás igénybevételére, hanem árubeszerzés vagy építési beruházás beszerzésére is lehetővé teszi a hirdetmény közzététele melletti tárgyalásos eljárást, ha a szerződési feltételek nem határozhatók meg megfelelő pontossággal. A korábbiakban tapasztalt visszaélések kiküszöbölése érdekében pontosították a kedvező ajánlat esetén tartható tárgyalásos eljárás feltételeit is. A szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a "bárki által igénybe vehető" kedvező ajánlatot nyilvánosan közzétették, és az nem kifejezetten az ajánlattevő vagy a lehetséges vevők szűk köre felé irányul. Bővül azoknak az eseteknek a köre, amelyekben a tárgyalásos eljárás megindításáról hirdetményt kell közzétenni. Így kell eljárni a kutatási, kísérleti célból előállított dolgok beszerzése esetén is.

Ajánlati kötöttség

A módosítás a tárgyalásos eljárások különös szabályai között mondja ki, hogy sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő ajánlati kötöttsége nem áll fenn a tárgyalásos eljárás során olyan módon, mint az egyéb eljárásokban, de ez az engedmény nem okozhatja a Kbt. alapelveinek megsértését, például azáltal, hogy a tárgyalások során a beszerzés tárgya olyan mértékben módosul, hogy a végül megkötött szerződés tartalma nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. A feleket köti az az előírás is, hogy az eredményhirdetést követően nem lehet az ajánlat, illetve az ajánlatkérő elvárásainak tartalmát módosítani, hanem a szerződést a kihirdetésen közösen megállapított tartalommal kell megkötni.

Ajánlati felhívás

Új szabály írja elő, hogy milyen adatoknak kell szerepelniük a részvételi felhívással induló tárgyalásos eljárás második fordulójában vagy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során a közvetlenül kiküldött ajánlati felhívásban. Ezek köre részben megegyezik az egyéb kétfordulós eljárások erre vonatkozó szabályaival, de közölni kell az első tárgyalás időpontját is, továbbá az ajánlati felhívásban kell megjelölni azokat a részletszabályokat is, amelyeket az ajánlatkérő az eljárás lefolytatása során követni kíván. Utóbbi szabály az ajánlatkérő részéről azt is feltételezi, hogy az előkészítő munka során gondosan megtervezi a tárgyalásos eljárás lefolytatásának forgatókönyvét.

Ajánlattételi határidő

A tárgyalásos eljárások további lényeges közös szabálya, hogy ezek során az ajánlattételre vonatkozó határidők - még a gyorsított eljárás ajánlattételi határidejét is beleértve - nem érvényesülnek, az ajánlattételi határidőt úgy kell megállapítani, hogy ez ne okozza egyes ajánlattevők (pl.: vidékiek) esélyegyenlőségének sérelmét, és ne akadályozza a megfelelő részletezettségű és megalapozott ajánlatok megtételét (beleértve a tárgyalás alapjául szolgáló ajánlat benyújtását is). Gyorsabbá teszi a tárgyalásos eljárások lefolytatását az a közös szabály, hogy az eljárás eredményét az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni.

A tárgyalásos eljárás fajtái

A tárgyalásos eljárások két lehetséges fajtájára nézve új, a Kbt. 71/A és a 71/B §-aiban meghatározott szabályok vonatkoznak.

Hirdetmény közzétételével induló eljárás

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő már a hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni, és - a megjelöltek számát meghaladó keretszámot előírva - meghatározhatja a tárgyalásra meghívottak létszámát is. A keretszám nem lehet kisebb háromnál. Ebben az esetben érvényesül az a szabály is, amely szerint a hirdetményben megjelölteken kívül egyéb alkalmas ajánlattevők is jelentkezhetnek az eljárásban való részvételre.

Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás

A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívás megküldésével kezdődik, az így kiküldött ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a Kbt. 70. §-ának melyik rendelkezése indokolja a tárgyalásos eljárást, valamint hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt.

Az elmúlt évek gyakorlatában számos esetben a tárgyalásos eljárásra történő hivatkozás egyáltalán nem volt megalapozott, és csak azt a célt szolgálta, hogy zártkörűvé téve a közbeszerzést - pedig ilyen eljárásfajtát a Kbt. nem ismer, és lefolytatása ellenkezik a Kbt. alapelveivel - az ajánlatkérő az általa (különböző szempontok alapján) kedvezményezettnek jutassa a munkát. A módosítás a következő új szabállyal igyekszik megszüntetni a kijátszás lehetőségét a törvényt megsérteni kívánók előtt: a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor az ajánlati felhívást - telefaxon is - meg kell küldeni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke részére, akit tájékoztatni kell továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményről is.

Speciális tárgyalások

Rendkívüli sürgősség

A rendkívüli sürgősség miatt indított tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlattevővel kell tárgyalni, azzal a személlyel, aki a rendkívüli körülmények miatt egyedül képes a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni. Ilyen esetben nem kell ajánlati felhívást küldeni, azonnal lehet tárgyalni és megegyezés esetén írásban szerződést kötni. A köztartozások hiányát csak a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell igazolni. A köztartozások hiányáról az eljárás során az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell. Amennyiben a beszerzett igazolások szerint mégis van egy évnél régebben lejárt köztartozása, megállapítható a hamis adatszolgáltatás, és a Kbt. szerint az ilyen szervezet három évig nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Az eljárás megkezdéséről telefaxon tájékoztatni kell a Bizottságot.

Kedvező feltételek

A kedvező feltételek rövid ideig való fennállása miatt tartott tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlati felhívást küldhet telefaxon a kedvező feltételeket felajánlónak és még legalább két ismert ajánlattevőnek. Ezt az eljárást is a körülmények által szükségessé tett időtartamon belül kell lefolytatni, és a megállapodást követően azonnal szerződést lehet kötni. A módosítás a szabályokat kijátszókkal szemben óvatos, és garanciális rendelkezésként azt is előírja, hogy meg kell őrizni a kedvező feltételekről szóló, az eljárásokra okot adó dokumentumokat is.

Ingatlanbeszerzés

Az ingatlan beszerzésére vonatkozó tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlati felhívást kiküldeni.

A szerződés módosítása A Kbt. negyedik részében meghatározott szabályokat - a 73. §-a (2) bekezdésének törlésétől eltekintve - a módosítás változtatás nélkül hagyta. A felek továbbra is csak akkor módosíthatják a szerződésnek az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Erre a szabályra azért hívjuk fel az érdekeltek figyelmét, mert a tapasztalatok alapján számos esetben minden különösebb ok vagy alap nélkül módosítják a szerződéseket. Ez a gyakorlat a közbeszerzési eljárás megcsúfolásának számít, hiszen az eljárás egyik fontos célkitűzése éppen az, hogy a felek külön ajánlattételi eljárás során tisztázzák a szerződéses feltételeket, és elkerüljék a tervezett beszerzés zökkenőmentes megvalósítását szinte lehetetlenné tevő folytonos szerződésmódosítást (pl.: az ellenérték módosulása vagy a teljesítés határidejének meghosszabbítása). Építési beruházások Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az építési beruházásokra a Kbt. két külön jogszabályt is meghatároz: a szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a 158/1997. (IX. 26.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint köteles megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni a munkát, az ajánlattevőként szerződést kötő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére