Eljárás hivatalból
Fontos új szabállyal módosul a jogorvoslati eljárás rendje. A korábban hatályos előírások a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását csak abban az esetben tette lehetővé, ha azt a Közbeszerzések Tanácsának tagja kezdeményezte. Ennek a szabálynak az alapján azonban kevés hivatalból kezdeményezett eljárás indult. A módosítás úgy változtatja meg ezt a szabályt, hogy több szervezetnek adja meg a jogot a Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére, de emellett egyes esetekben magának a Bizottságnak is joga van a hivatalból való eljárásra. A Kbt. által feljogosított személyek vagy szervezetek a következők:
- a Tanács tagja vagy elnöke,
- a Kbt. 10. §-ának d) pontja szerinti támogatást nyújtó szervezet,
- a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek,
- az Állami Számvevőszék,
- a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal,
- a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal,
- a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok címzett, illetőleg céltámogatásának felhasználása tekintetében,
- az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos.
Ezek a személyek vagy szervezetek azért kezdeményezhetik a hivatalból való eljárást, mert feltételezhető róluk, hogy tevékenységük során tudomást szerezhetnek a Kbt.-be ütköző eseményről. Ezek a személyek vagy szervezetek a hatáskörük ellátása során tudomásukra jutott eseményekkel kapcsolatban kezdeményezhetik a jogorvoslati eljárást.
A Bizottság hivatalból történő eljárása
A Bizottság két esetben járhat el hivatalból más hatóság kezdeményezése nélkül (a következő felsorolásban szereplő új szabályokat a későbbi kellemetlenségek és váratlan meglepetések elkerülése érdekében az ajánlatkérők és ajánlattevők különös figyelmébe ajánljuk):
- ha a Bizottság elnöke a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről hozzá küldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárás alapelveinek vagy szabályainak megsértése (ilyenkor kijelöli az eljáró közbeszerzési biztosokat),
- ha a Bizottság a közbeszerzési eljárást lezáró határozat meghozatala előtt, jogorvoslati ügyben az addigi vizsgálatokon túli jogsértésről szerez tudomást (függetlenül attól, hogy a kérelmező kérelmében ez a jogsértés nem is szerepelt).
A Bizottság azonban csak az olyan folyamatban lévő jogorvoslati eljárásban terjesztheti ki az eljárást újabb jogsértésre, amelyben a kérelmet nem kellett a kérelmező vagy kezdeményező jogosulatlanságának hiánya vagy elkésettsége miatt elutasítani. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.
A jogorvoslati határidő
A módosítás hatvan nap helyett kilencven napban határozza meg a közbeszerzési jogorvoslati eljárás megindításának jogvesztő határidejét, eddig lehet a kérelmet vagy az eljárást kezdeményező dokumentumot benyújtani a Döntőbizottsághoz. A kezdeményezésen kívüli esetben a Döntőbizottság e határidőig intézkedhet a hivatalból való eljárás megkezdéséről. A jogvesztő határidő a jogsértő esemény bekövetkezésével kezdődik.
Jogsértések
A módosítás a folyamatosan fennálló jogsértések esetei közül néhányat kiemel, és pontosan meghatározza, mit kell a jogsértés bekövetkezésének tekinteni. Ilyen
- a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejárta,
- az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenése,
- közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötése.
A jogorvoslati kérelem tartalma
A jogorvoslati eljárást megindító kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a kérelmező kér-e tárgyalást. Ez az adat is szükséges ahhoz, hogy a Bizottság minél előbb meg tudja indítani az eljárást. Ha a kérelem nem tartalmazza az előírt adatokat, vagy ha az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Bizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására.
A díjfizetés rendje
A jogorvoslati eljárást kezdeményező kérelmezők szeptember 1-jétől a kérelemre induló eljárásokban az eljárás megindításakor fizetett 30 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat a Közbeszerzések Tanácsának a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kötelesek befizetni. Ennek rendjéről és módjáról a Közbeszerzési Értesítőben (V. évfolyam 31. szám) felhívás tájékoztatja az érdekelteket.
Ideiglenes intézkedés hivatalból
A módosítás lehetővé teszi, hogy a Bizottság ne csak kérelemre, hanem hivatalból is tegyen ideiglenes intézkedéseket. Erre mindaddig fennáll a lehetőség, amíg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzésben vagy az ennek mellőzésével történő beszerzés során meg nem kötik a szerződést. A Bizottság ideiglenes intézkedésként
- elrendeli a közbeszerzési eljárás felfüggesztését,
- megtiltja a még meg nem kötött szerződés megkötését,
- ha a közbeszerzés tisztasága így is biztosítható, felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba vonja be a kérelmezőt.
A módosítás úgy rendelkezik, hogy ha a Bizottság felfüggeszti a közbeszerzési eljárást, a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak. Ez az előírás ahhoz szükséges, hogy utóbb az eljárást folytatni lehessen, ha ennek egyéb feltételei fennállnak.
Bírság
A jogkövetkezmények szabályai körében pontosabbá váltak a bírság szabályai: a módosítás egyértelművé teszi, hogy bírságot mind személyekkel, mind szervezetekkel szemben ki lehet szabni. A Bizottság határozatában bírságot szab ki a Kbt. szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, valamint a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
Új szabály az is, hogy a Bizottság elrendelheti a Kbt. 5. §-a (4) bekezdésének alkalmazását [erre akkor kerülhet sor, ha a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az egybeszámítási szabályt meghatározó szabályt – Kbt. 5. § (2) bekezdése – megszegték], továbbá kötelezi a jogsértőt az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A rendelkezések a jövőre nézve feltehetően csökkentik majd az alaptalanul indított jogorvoslati eljárások számát.
A bírság mértéke
A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg lehet. Az 1999-re vonatkozó értékhatárt az 1999. évi LX. törvény záró rendelkezése [42. § (8) bekezdése] hétszázezer forintban, természetes személyek tekintetében hetvenezer forintban állapítja meg.
Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése
Abban az esetben, ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult ismételten mérlegelni a döntést megalapozó tényezőket (pl. az alkalmasság vagy az elbírálás szempontja és kritériumai), és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni. Erről a lehetőségről a korábban hatályos szabályok nem rendelkeztek.
Az összeállítást készítette:Várday György