Szakképzési hozzájárulás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 17. számában (1999. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Két kivételtől eltekintve 2000. január 1-jén lépnek hatályba a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényt módosító 1999. évi LXII. törvény rendelkezései. A változások előszeleként a 17/1999. (IV. 2.) OM rendelet már 1999 áprilisától hatályon kívül helyezte a törvény végrehajtásáról rendelkező 9/1997.(IV. 28.) MüM rendeletet, megváltoztatva a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolását, eljárási rendjét, a visszatérítés igénylésének feltételeit, a fejlesztési támogatás, illetve a Munka-erőpiaci Alap szakképzési alaprészéből adható, fejlesztésre irányuló beruházási célú támogatás szabályait.

 

Az 1997 januárjától hatályban lévő 1996. évi LXXVII. törvény célja, hogy - az állami szerepvállalás mellett - a gazdálkodó szervezetek is minél inkább részt vegyenek a szakképzés finanszírozásában. A törvény új végrehajtási rendelete alapján az alábbiakban ismertetjük a szakképzési hozzájárulás alapjára, mértékére, befizetési módjára vonatkozó rendelkezéseket, kitérve a gyakorlati képzésben részt vevő munkáltatók hozzájárulási kötelezettségére, az együttműködési megállapodásra és a tanulószerződésre is.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek

Szakképzési hozzájárulási kötelezettség terheli:

  1. a belföldi székhelyű gazdasági társaságot (kkt., bt., kft., rt., egyesülés, közös vállalat),
  2. a belföldi székhelyű szövetkezetet (kivétel: lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, iskolai szövetkezeti csoport),
  3. a belföldi székhelyű állami vállalatot, trösztöt, tröszti vállalatot (kivéve: a vízgazdálkodási társulatot, a vízközműtársulatot), a vízgazdálkodási társulatok társulását, az egyes jogi személyek vállalatait, a leányvállalatot,
  4. az ügyvédi irodát,
  5. a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét,
  6. az erdőbirtokossági társulatot,
  7. az egyéni vállalkozót, ha munkaviszony keretében foglalkoztat valakit,
  8. a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező társas céget, személyi egyesülést, egyéb szervezetet, ha belföldön telephellyel rendelkezik (külföldi vállalkozó).

Nem köteles szakképzési hozzájárulásra:

  • az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja,
  • a kizárólag fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság,
  • a Magyar Nemzeti Bank,
  • az az egyébként szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó, amelyik szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát, szakiskolát létesít és tart fenn.

(2000. január 1-jétől nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, továbbá az az egyébként hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet, amelyik szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát létesít és tart fent.)

Bruttó kötelezettség

A törvény 3. §-a határozza meg a szakképzési hozzájárulás általános alapját és mértékét (bruttó kötelezettség). A bruttó kötelezettség:

  • a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetőleg külföldi vállalkozónál az elszámolt bérköltség,
  • az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített mérleget készítő gazdálkodó szervezetnél - a tag személyes közreműködésének ellenértéke kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség,
  • az egyéni vállalkozónál pedig a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség 1,5 százaléka.

Az agrártevékenységet folytatóknál az alaptevékenység árbevétele és az összes árbevétel aránya szerint számított bérköltség képezi a hozzájárulás alapját. (2000. január 1-jétől a kizárólag agrártevékenységet folytató hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége a hozzájárulás alapjának 1,3 százaléka lesz, amely évente 0,1 százalékkal növekszik a 1,5 százalékos mértékig.)

2000. január 1-jétől hatályos az a rendelkezés, amely szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a tárgyévi szakképzési hozzájárulás alapjának a tárgyévet követő évben május 31-ig bekövetkezett - a tárgyévről készült éves adóbevallásában figyelembe nem vett - változásakor a tárgyévről adott éves adóbevallást módosító bevallásban május 31-ig köteles bevallani és késedelmi pótlék nélkül befizetni a szakképzési hozzájárulás különbözetének összegét.

A szakképzési hozzájárulás teljesítésének formái

A szakképzési hozzájárulás teljesítése szempontjából különbséget kell tennünk aszerint, hogy a hozzájárulásra kötelezett vállalkozás szakképző iskolai tanulók gyakorlati megszervezésével vagy anélkül kíván eleget tenni a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének.

A szakképző iskolai tanulók szakmai elméleti képzése a közoktatás szabályai alapján működő szakképző iskolában folyik, míg a gyakorlati képzés minden olyan - nem feltétlenül iskolai - gyakorlóhelyen is megszervezhető, ahol biztosíthatók az ehhez szükséges feltételek.

A szakképző iskolai tanulók gyakorlati foglalkoztatása együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján történhet.

A rendszerváltás óta a gyakorlati képzés egyre inkább kikerül az iskolák, tanműhelyek falai közül, hiszen ezeket az iskolák anyagi háttér hiányában nehezen vagy inkább egyáltalán nem tudják fenntartani, működtetni. A szakmai elméleti képzést viszont továbbra is biztosítani tudják, hiszen a szakképzett oktatók, az egyéb feltételek megmaradtak. A másik oldalon a piac igénye áll: egy-egy régióba települt nagy gyárnak, szolgáltatóüzemnek érdekében áll, hogy helyben termelje ki a szakember-szakmunkás szükségletét. Ez a folyamat a tanulószerződéssel kezdődik, és ha a szerződő tanuló megfelel a szakmai követelményeknek, akkor hosszú távon is biztos megélhetést tudnak adni számára. A kis (családi) üzemeknek is megéri együttműködési vagy tanulószerződést kötni. A tanuló szempontjából a gazdálkodó szervezetnél töltött szakmai képzésnek pedig talán több "életíze" van, mint ha ugyanezt egy tanműhelyben biztosítanák számára.

A törvénymódosítás értelmében 2000-től a szakképzési hozzájárulás a szakképző iskolai tanuló együttműködési megállapodáson, illetőleg tanulószerződésen alapuló gyakorlati képzésének megszervezésével, továbbá - amennyiben e képzésekre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben való együttműködő gazdasági szervezet együttműködési megállapodást köt - az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének megszervezésével és az alapképzés tantervben rögzített 8 hétnél hosszabb, egybefüggő gyakorlati képzéseinek megszervezésével teljesíthető.

Együttműködési megállapodás

A szakképző iskola a tanuló gyakorlati képzésének a biztosítására együttműködési megállapodást köthet a gazdálkodó szervezettel. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 19. §-a alapján a gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó együttműködésben gazdálkodó szervezettel kell megállapodnia annak a gyakorlati képzést szervező szakképző iskolának, amelyik csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, és azokról más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni. Ugyancsak együttműködési megállapodást kell kötnie a szakképző iskolának a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzést a teljes képzési idő alatt a vállalkozás szervezi.

Az együttműködési megállapodást írásban, a tanuló felvétele előtt kell megkötni, a teljes képzési időre kiterjedően.

Kötelező tartalom

Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy

  • a képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen képzési formában (tanműhelyben, csoportos képzési helyen, egyedi munkahelyen) valósul meg a gyakorlati képzés,
  • ki gondoskodik a tanulót megillető juttatásokról,
  • ki gondoskodik a szervezett alapképzésben a gyakorlati oktatóról, a szakoktatóról, a tanulók felügyeletéről.

A gyakorlati képzés során szükséges tárgyi eszközöket és személyi feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja, de a megállapodásban ettől eltérően is lehet rendelkezni.

Ha valamelyik fél nem tesz eleget a megállapodásban foglalt kötelezettségének, a másik egyeztetést kezdeményezhet a szakképző iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjénél vagy főjegyzőjénél.

Jóváhagyás

A működési költségek biztosítása érdekében a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodást, és erről a megállapodásról tájékoztatni kell azt a gazdasági kamarát, amelynek a gazdálkodó szervezet is a tagja.

Felügyelet

A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét az illetékes gazdasági kamara látja el a szakképző iskola közreműködésével. Abban az esetben, ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletéről a szakképző iskola gondoskodik.

Tanulószerződés

A tanulószerződésben a szakképző iskolai tanuló köt szerződést a gyakorlati képzésre a gazdálkodó szervezettel, és őt a gazdálkodó szervezet ez alapján foglalkoztatja. Ez sokkal több, mint az együttműködési megállapodás, hiszen ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, és azokat az együttműködési megállapodás alapján sem tudja biztosítani, akkor a gyakorlati képzésre csak valamely gazdálkodó szervezettel kötött tanulószerződés alapján veheti fel a tanulót.

A gazdálkodó szervezetnek be kell jelentenie a tanulószerződés-kötési szándékát az illetékes gazdasági kamarának és a szakképző iskolának. E kötelezettséget az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell teljesíteni. A gazdasági kamara a tanulószerződést nyilvántartja, és ellenőrzi a szerződés betartását, hogy a gazdálkodó szervezet mennyiben tesz eleget a gyakorlati képzésben vállalt kötelezettségeinek.

A szerződő felek

Csak az a tanuló köthet tanulószerződést, aki eleget tett a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének (így a szakképzés mentesülhet a közoktatási feladatok alól, és nagyobb figyelem jut az adott szakma elsajátítására), megfelel a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek. Ezenkívül a gazdálkodó szervezet szakmai alkalmassági vizsgát vagy pályaalkalmassági vizsgát is előírhat.

A tanulószerződést megkötő gazdálkodó szervezetnek rendelkeznie kell a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel.

A szerződés tartalma

A tanulószerződésnek tartalmaznia kell:

  1. a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait,
  2. az Országos Képzési Jegyzékkel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,
  3. a gyakorlati képzés helyét,
  4. a tanulót megillető pénzbeli juttatás évfolyamonkénti összegét,
  5. az egyéb - a gazdálkodó szervezet által biztosított - juttatások megjelölését, mértékét, feltételeit.

A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet az egységes szakmai feltételeknek megfelelő gyakorlati képzésre, nevelésre vállal kötelezettséget, arra, hogy biztosítja a tanuló számára az egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyet. A tanuló azt vállalja, hogy megtartja a gazdálkodó szervezet képzési rendjét, végrehajtja a képzésre vonatkozó utasításokat, a képességeinek megfelelően elsajátítja a szakmai gyakorlati ismereteket, s megtartja a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat. A tanuló a szerződésben arra is kötelezettséget vállal, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel veszélyeztetné a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekét. Mint minden szerződés, a tanulószerződés is csak a felek közös megegyezésével módosítható.

A szerződés megszűnése

A törvény felsorolja a tanulószerződés megszűnésének eseteit. A szakmai vizsga sikeres letétele természetesen azzal jár, hogy a tanulószerződés megszűnik.

A szerződés megszüntethető közös megegyezéssel és felmondással. Ez utóbbit a gazdálkodó szervezet akkor teheti meg, ha:

  • a szakképző iskola - elégtelen tanulmányi eredmény miatt - a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére a tanulót,
  • a tanuló a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget a szakmai vizsga követelményeinek,
  • a tanuló szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a tanulószerződés fenntartását.

Ezekben az esetekben a tanuló a gazdálkodó szervezet érdekeit sérti, ezért nem várható el a gazdálkodó szervezettől, hogy fenntartsa a tanulószerződést. A tanulót védő törvényi rendelkezés ugyanakkor, hogy a tanulószerződés nem mondható fel olyan esetekben, amikor általában a munkaviszony sem mondható fel.

A tanuló a gazdasági kamarával való egyeztetés után írásban, indokolás nélkül, bármikor felmondhatja a szerződést. A törvény a gazdálkodó szervezettel szemben ugyanakkor indokolási kötelezettséget ír elő a felmondáshoz. Felmondás esetén a törvény csak a tanuló számára biztosít jogorvoslati lehetőséget a felmondással szemben. Ennek halasztó hatálya van a felmondás végrehajtására.

A szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke

Gyakorlati képzést szervezők

A szakképzési hozzájárulási kötelezettségét szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével teljesítő gazdálkodó szervezet csökkentheti a bruttó kötelezettségét - legfeljebb annak mértékéig. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél elszámolható költség mindaz, amit a gyakorlati képzést szervező a tanulónak pénzbeli juttatásként kifizet. Elszámolhatók továbbá a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban jogszabály előírása alapján felmerülő költségek (tárgyi eszköz, szerszám, műszer, ezek karbantartása, fenntartására kifizetett összegek, gyakorlóterületek bérleti és közüzemi szolgáltatások díja stb...).

A szakképző iskola számára a szakképzés tárgyi feltételeit javító támogatás kötelezettségcsökkentő tételként csak a bruttó kötelezettség 75 százalékának erejéig vehető figyelembe.

Amennyiben a kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten sem érik el a bruttó kötelezettséget, a különbözetet (nettó kötelezettség) a Munkaerőpiaci Alap számlájára kell befizetni. A hozzájárulásra kötelezett a Munkaerőpiaci Alap kezelőjével áll kapcsolatban, bevallási, befizetési kötelezettsége vele szemben keletkezik. Ettől függetlenül az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos iratokat is ellenőrizheti.

(2000. január 1-jétől a hozzájárulásra kötelezett személy saját munkavállalói számára képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett, a megyei szakképzési bizottság által elfogadott szakképzés költségeivel [kiadásaival] a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig csökkentheti a bruttó kötelezettségét.)

Gyakorlati képzést nem szervezők

A gyakorlati képzést nem szervező, de szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet az adóhatósággal áll kapcsolatban, vele szemben keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége.

A befizetéseket az adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára kell teljesíteni. Innen kerülnek a Munkaerőpiaci Alap számlájára.

A hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg az éves bruttó kötelezettségét, a kötelezettségcsökkentő tételeket és az így kiszámított nettó kötelezettségét. A kötelezettnek a tárgyfélévre vonatkozóan előlegfizetési kötelezettsége is van, amelynek mértékét szintén maga állapítja meg.

Kötelezettségcsökkentő tételek:

  • a szakképző iskolák számára - együttműködési megállapodás keretében - nyújtott fejlesztési támogatás összege (a bruttó kötelezettség legfeljebb 75 százalékáig vehető figyelembe),
  • a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára megszervezett szakképzés költségei (a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,2 százaléka erejéig).

Ha a fejlesztési támogatás összege nem éri el a bruttó kötelezettség 75 százalékát, akkor a kettő különbözetét kell befizetni az adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlájára.

Elszámolás

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolását és eljárási rendjét a 17/1999. (IV. 2.) OM rendelet szabályozza. A gyakorlati képzést szervezők a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett OM Tájékoztató mellékletét képező "ÉVES BEVALLÁS" nyomtatványon számolják el a hozzájárulási kötelezettségük teljesítését. A bevallást, illetőleg a visszatérítési igényt minden év február 15-éig kell benyújtani a szakképzési támogatások főosztályához.

Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett nem tesz időben eleget e bevallási kötelezettségének, úgy nem csökkentheti a bruttó kötelezettségét.

Bejelentkezés

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti a hozzájárulási kötelezettségét, az együttműködési megállapodás vagy a tanulószerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium szakképzési támogatások főosztályán bejelentkezni a bejelentkezési nyomtatvány kitöltésével és elküldésével.

A bejelentkezési nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:

  • név, cégnév, rövidített cégnév,
  • cím, székhely, telephely,
  • adószám,
  • statisztikai számjel,
  • az állami adóhatóságnál bejelentett bankszámla, elszámolási számlájának a száma és az azt vezető bank neve,
  • a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók bejelentkezéskori száma, iskolánként, évfolyamonként teljes képzés és részképzés szerinti bontásban (igazolni kell az iskolaigazgatóval),
  • a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban, gyakorlati oktatóként, illetve szakoktatóként foglalkoztatottak bejelentkezéskori száma az alkalmazás módja szerint.

A bejelentőlaphoz (eredetiben vagy hiteles másolatban) csatolni kell az alábbi iratokat:

  • az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés adatlapja,
  • a cégbejegyzést elrendelő végzés vagy cégkivonat, ezek hiányában az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály, vállalkozói igazolvány,
  • együttműködési megállapodás,
  • tanulószerződés.

A változásokat 30 napon belül be kell jelenteni a szakképzési támogatások főosztályának, egyidejűleg megküldve a módosított dokumentumok eredeti vagy hiteles másolatát.

Visszatérítési igény

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki negyedévenként kívánja érvényesíteni a többletköltség visszatérítését, az első 3 negyedévben felmerült igényét az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett "Adatlap a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből tényleges költség alapján történő viszszaigénylés évközi folyósításához" című nyomtatványon nyújthatja be a negyedév lezárását követő 20. naptól.

SZAKKÉPZÉSI ALAPRÉSZBŐL ADHATÓ TÁMOGATÁSOK

Fejlesztési-beruházási támogatás

A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére vissza nem térítendő, nyilvános pályázat alapján odaítélendő, beruházási célú támogatás adható. A pályázatot az alaprész központi kerete terhére történő kiírás esetében az Országos Szakképzési Tanács titkárságára, a decentralizált kerete terhére történő kiírásnál pedig a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi munkaügyi központhoz kell benyújtani.

Támogatási szerződés

A támogatottal megkötendő szerződés tartalmazza:

  • a támogatásban részesülő adatait,
  • a támogatásban részesülő bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézetének megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható,
  • a felhasználás célját,
  • a támogatás összegét és módját, ütemezését,
  • a beruházáshoz rendelkezésre álló elkülönített saját és egyéb forrás összegét, fedezetigazolását,
  • a beruházás kezdésének és befejezésének tervezett időpontját,
  • a támogatás felhasználásáról szóló elszámolás időpontját,
  • a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,
  • a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

A támogatás módja

Az Oktatási Minisztérium által kötött szerződés alapján adott támogatás a teljesítést követően, a beszerzésről kiállított számla hiteles másolatának és állományba vételi bizonylatának a minisztérium szakképzési támogatások főosztályára történő megküldését követő 30 napon belül, utólagos finanszírozással vagy előlegként utólagos elszámolással történik.

Amennyiben a szerződést a munkaügyi központ igazgatója kötötte, a támogatás az iratok megküldését követő 30 napon belül utólagos finanszírozással, a támogatott vállalkozás bankszámlájára való átutalással történik.

Kizáró okok

Nem részesülhet támogatásban az a pályázó:

  • aki az adott pályázat kiírását megelőző 2 éven belül a kiíró által meghirdetett, fejlesztésre irányuló beruházási célú pályázatban megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott,
  • az adott pályázat kiírását megelőző 2 éven belül nem teljesítette maradéktalanul a kiírótól nyert pályázatát és az arra kötött szerződést,
  • a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészével szemben a tárgyévet megelőző időszakra lejárt, teljesítetlen kötelezettsége van.

Támogatás az alapképzéshez

A szakképzési alaprészből - kérelem alapján - támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzési költségeinek részbeni megtérítéséhez.

A támogatásban az a gazdasági társaság részesülhet, amelyik a TEÁOR rendszere szerinti "80.42 Felnőtt- és egyéb oktatás" tevékenységet főtevékenységként végzi, és ez a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzésnek, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek minősül.

A támogatás feltétele, hogy a gazdasági társaság eleget tegyen a bejelentési kötelezettségének, illetőleg hogy az első kérelme benyújtásakor megszerezze a tagsága szerint illetékes területi gazdasági kamara tanúsítványát arról, hogy rendelkezik az adott szakképesítés gyakorlati képzéséhez a jogszabályban előírt feltételekkel.

A támogatás igénylése nyomtatványon történik, a kérelmet minden év szeptember 30-áig, illetve február 28-áig kell benyújtani a szakképzési támogatások főosztályára.

A döntést követő 15 napon belül a szakképzési támogatások főosztálya a támogatásban részesülővel szerződést köt, és 15 napon belül folyósítja a támogatást. A támogatás folyósítása két részletben (a szeptember 15-ei, illetve a február 15-ei tanulólétszám alapján) történik.

A támogatás vissza nem térítendő, s felhasználható:

  • az elsőéves tanulók szerszámköltségeire,
  • az alapképzés céljait szolgáló tanműhely, laboratórium, egyéb gyakorlóterület bérleti és közüzemi szolgáltatásai költségeire.

Elszámolás

A támogatásról az erre szolgáló nyomtatványon kell elszámolni minden év augusztus 31-éig. A létszámkülönbözetet is az éves elszámolásnál kell érvényesíteni. Amennyiben a támogatást nem használják fel teljesen, a különbözetet a támogatásban részesülő köteles - az elszámolás benyújtásával egyidejűleg - augusztus 31-éig közvetlenül a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprész Magyar Államkincstárnál vezetett felhasználási keretszámlájára befizetni.

Nem adható újabb támogatás, ha a gazdasági társaság nem számolt el az előző tanévi támogatás felhasználásáról.

Kádár Petra
A szakképzési hozzájárulás - elszámolható költségek (kiadások) 2000. január 1-jétől. Elszámolható 1. a) a tanulónak a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) 33. §-a (3) bekezdésének d) pontja és a 48. §-a alapján előírt pénzbeli juttatás és díjazás (ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazást), legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékáig, b) a felsőoktatás jóváhagyott (akkreditált) szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott szakmai gyakorlatok idejére a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső öszszege nem haladhatja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékát, c) a pénzbeli juttatást terhelő társadalombiztosítási járulék, d) a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőfelszerelés és védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés költsége; 2. a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége; 3. a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. (Ha a dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben gyakorlati képzésben meghatározott tanulók iskolája szerinti átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa annak az összegnek a kétszerese, mint amennyit a szakképző iskolában közalkalmazottként foglalkoztatott gyakorlati oktatóként, szakoktatóként kötelezően kapna. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére