Kártyaveszély-áthárítás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 17. számában (1999. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A bankkártyák kibocsátói ez idő szerint a kárveszéllyel kapcsolatban két szélsőséges pozíciót foglalnak el. Az ügyfelek szempontjából pozitív póluson áll egy-két bank, amely az ellopás vagy elvesztés tényének bejelentése után nemcsak letiltja a kártyát, hanem átvállalja a jogosulatlan felhasználással esetleg bekövetkező károkat is. A másik póluson azok a bankok állnak, amelyek az ilyen felhasználásból következő károkat mindvégig a kártyabirtokos nyakába varrják. A kormány május végén elfogadta azt a rendeletet, amelyet a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezett, s amely szerint ez év decemberétől a bejelentésekkel egy időben a kárveszély is átszáll a kártyát kibocsátó bankra.

Amióta létezik bankkártya, a kibocsátóknak és a kártyabirtokosoknak azóta okoz gondot: mi történjen, ha az ügyfél elveszíti kártyáját, vagy éppen ellopják tőle azt? Ilyenkor a lehető legrövidebb időn belül jelezni kell a banknak a tényt, és ha elektronikus környezetben alkalmazható kártyáról van szó, a kibocsátó a következő pillanatban le is tudja tiltani. Ma még vannak a piacon nem elektronikus kártyák is, ezeknél bonyolultabb a letiltás, hiszen az elfogadók tudomására kell hozni azoknak a kártyáknak az adatait, amelyeket a jövőben nem fogadhatnak el. Ez a magyarázata annak, hogy ma még a legtöbb kibocsátó üzletszabályzatában (általános szerződési feltételeiben) az a főszabály, hogy a bankra csak a bejelentést követő 24-72 órán belül száll át a kárveszély. Ekkortól viseli a kibocsátó a jogosulatlan felhasználással keletkezett károkat. Néhány bank - amely már csak elektronikus kártyát bocsát ki - a bejelentéssel egy időben elvégzi a letiltást és átvállalja a kárveszélyt is. Azért egyszerűbb a helyzetük, mert a bankjegykiadó automata (ATM), illetve a kereskedői (POS) terminál minden egyes használat során direkt - on-line - összeköttetésbe kerül a kibocsátók számítógépével. A gép ilyenkor visszautasítja a kért műveletet, vagyis a kártya nem használható.

Szerződésmódosítás

Egy-két olyan kártyakibocsátó bank működik még a piacon, amely kizárja a maga felelősségét. Ezek is meghatároznak valamelyes időtartamot a kárveszély átvállalására, de közlik, hogy a kártya jogosulatlan felhasználásával okozott kár az ügyfelet terheli. A sokféle gyakorlaton változtat majd az említett kormányrendelet, amely kimondja, hogy az ellopás, elvesztés, illetve a kártyával végrehajtott jogosulatlan művelet bejelentését követően a bekövetkezett kárért a kibocsátó felel. Ez alól csak akkor mentesül, ha a kibocsátó bizonyítani tudja, hogy a kártyabirtokos szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegte a köztük lévő szerződést. A jogosulatlan művelet végrehajtásának észlelése azért került be a rendelettervezetbe, mivel megjelentek a kártyaklónozók. Ezek a bűnözők úgy készítenek másolatot egy bankkártyáról, hogy a birtokosa észre sem veszi. A bűnüldözők az egyik autópálya fizetőkapuinál, illetve benzinkutaknál sajátos magyar találmányra figyeltek fel. A tettesek a POS terminállal összekapcsoltak egy kis számítógépet, amely rögzítette a készülékbe betett kártya összes adatát. Egy idő után - nyugalmas helyre vonulva a számítógéppel - könnyűszerrel elő lehetett állítani az eredetivel teljesen megegyező kártyát (kártyákat).

Az említett rendelet háromféle elektronikus fizetési eszközt különböztet meg. Az első, aminek a neve is elektronikus fizetési eszköz, és ezzel távolról hozzáférve a számlához fizetési, illetve pénzfelvételi műveleteket lehet végezni (ez a cégek eszköze). Az úgynevezett távolról hozzáférésre módot adó fizetési eszköz azt a célt szolgálja, hogy az ügyfél a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla-követelésről vagy a hitelintézet által nyújtott hitellehetőségről rendelkezhessen. Ez az eszköz a bankkártya. Végül harmadik technikai megoldásként az úgynevezett elektronikus pénzeszköz szerepel a rendelettervezetben. Ez olyan újratölthető kártya, amelynél mágneslap vagy chip végzi az értéktárolást.

Ha a további szabályokat a bankkártyára szűkítjük, akkor a kibocsátó csak az ügyfél kifejezett - és írásbeli - kérelmére bocsáthat a rendelkezésére ilyen eszközt. Ez idő szerint vannak bankok, amelyek a náluk vezetett bankszámlához automatikusan kártyát is adnak. Ez tehát a jövőben - legalábbis ilyen formában - megszűnik. A kibocsátónak ügyelnie kell arra is, hogy ügyfele legkésőbb a szerződés aláírásakor megismerje a kártya használatának és őrzésének szabályait, valamint azokat a szerződési feltételeket, amelyek felelősséget rónak rá. A kibocsátó feladata az is, hogy a személyazonosító (PIN) kódot úgy állítsa elő, hogy azt más ne ismerhesse meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy egy számítógép véletlen generálással állítja elő a kódot, majd azt egy speciális nyomtatóba vezetik. A nyomtató adagolójában lezárt állapotban találhatók a PIN kódról értesítő borítékok. A levelet indigós papírra nyomtatták, és úgy hajtogatták, hogy a nyomtató a borítékon keresztül - megfelelő helyen - tűnyomtatással beüti a kódot. Az indigó a lezárt borítékon belül láthatóvá teszi a számot, amit elvileg csak a levél felbontója - a kártyabirtokos - ismerhet meg.

A bankkártyaszerződésnek, egyebek mellett, tartalmaznia kell azt, hogy a birtokos miképpen használhatja a kártyát, és ha kifogások adódnának, akkor azt miképpen hozhatja a kibocsátó tudomására.

Emellett bele kell írni a szerződésbe a külföldi használat esetére szóló árfolyam-meghatározást, -átszámítást, a felszámítható kamatot, jutalékot, díjat és költséget, továbbá azt is, hogy az ügyfél mikor, milyen formában kap elszámolást a bankszámlájáról. A bankkártyabirtokosoknak kötelességük lesz azonnal jelenteni, ha a kártya kikerül a birtokukból, továbbá ha a PIN kódot harmadik személy megismerte, illetve azt is, ha a bankszámlakivonaton szerinte jogosulatlan műveletet tüntettek fel. A kibocsátónak olyan technikai eszközt kell működtetnie, amely a hét bármely napján és a napok bármely szakában képes fogadni a bejelentéseket. Ezekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely legalább öt évig rögzíti a bejelentés időpontját és tartalmát.

Ha megesett a baj...

Abban a pillanatban, amikor a bejelentés megtörtént, a kárveszély a kibocsátóra száll át. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a kártyabirtokos szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése miatt következett be a kár. Ha az ügyfél nem tudja bejelenteni a kárát, mert nem működik az erre szolgáló technikai eszköz (nem a telefonról, hanem a bank bejelentést fogadó berendezéséről van szó), akkor az ebből keletkezett kárért is a bank felel. A szabályoktól csak a kártyabirtokos javára lehet eltérni.

Az elektronikus pénzeszközök (elektronikus pénztárcák, illetve chipkártyák) esetében a kibocsátó olyan technikát köteles működtetni, amely az utolsó öt műveletet rögzíti, és arról információt tud nyújtani a kártyabirtokosnak.

A kormányrendelet előírásai 1999. december 1-jétől érvényesek. Előtte a bankok értesítést küldenek minden kártyabirtokosnak, amelyben közlik a szerződésmódosítás tényét. (Ez leggyakrabban arra irányul majd, hogy a kárveszélyt a bejelentést követően a bankok azonnal átvállalják.) Az ügyfeleknek az értesítéstől számított 30 nap alatt kell eldönteniük, hogy hozzájárulnak-e a szerződés módosításához, vagy felmondják azt. Ha az ügyfél a rendelkezésére álló 30 nap alatt nem tesz semmit, akkor a szerződés a bank által közölt tartalommal módosul.

Vállalati folyószámlák feltételei 1999 első félévében néhány kereskedelmi banknál
Szolgáltatási díjak
Bank Folyószámla Minimum nyitóösszeg Számlavezetési díj (havonta, Ft) Látra szóló kamat* (évi, százalék) Lekötött betét 12 hónapra* (évi, százalék) Átutalás bankon belül (1 M Ft) Átutalás más bankhoz (1 M Ft) Fedezetigazolás** (1 M Ft)
Bank Austria vállalati forint nincs 25 Ft/tétel + 6000 Ft/negyedév 3,00 13,05 ingyenes 1350 Ft 2000 Ft
Creditanstalt folyószámla              
Budapest Bank vállalati forint folyószámla 10 000 Ft 1200 Ft 3,00   1150 Ft 1450 Ft 2500 Ft
Citibank Folyó+ nincs 3000 Ft 4,00 13,20 ingyenes 1500 Ft 1000 Ft
Daewoo Bank folyószámla 1 M Ft 3000 Ft/negyedév 5,00 13,25 ingyenes 1000 Ft 5000 Ft
Deutsche Bank1 vállalati számla nincs 15 euró/hó 5,50 12.50 ingyenes 1250 Ft 20 euró
IC Bank vállalkozói bankszámla 10 000 Ft 700 Ft 7,00 15,00 (mozgó) 500 Ft 1850 Ft 1000 Ft
Konzumbank vállalkozói bankszámla nincs 2500 Ft 5,50 14,25 1500 Ft 1500 Ft 1000 Ft
Hanwha Bank vállalati számla nincs 1000 Ft 5,00 14,25 200 Ft 1500 Ft 1000 Ft
Fontana számla2 500 000 Ft 1000 Ft 12,25 14,25 200 Ft 1500 Ft 1000 Ft
Hypovereinsbank vállalati számla nincs nincs nincs 13,75 ingyenes 1350 Ft3 1500 Ft vagy 20 DEM + áfa
Inter-Európa Bank vállalati számla 50 000 Ft 2000 Ft (zárlati díj) 3,50 13,00 1350 Ft3 1350 Ft3 500 Ft
K & H Bank válllati forint folyószámla nincs 4500 Ft állományfüggő, 3-8 12,75 ingyenes 0 Ft 1000 Ft
Magyar Kül. Bank forintszámla 3 000 000 Ft 5000 Ft (zárlati díj) 3,00 nincs 500 Ft 1350 Ft 1500 Ft
OTP Bank vállalkozói bankszámla nincs 4500 Ft 3,00 13,00 0 Ft 2000 Ft 750 Ft
Polgári Keresk. Bank vállalkozói számla nincs 2000 Ft 4 13,25 0 Ft 0 Ft számlavezetési díjban benne
Postabank vállalati számla nincs 5000 Ft/negyedév 3,00 16,00 1250 Ft 1250 Ft 1000 Ft
Rabobank vállalati számla nincs 5000 Ft 4,00 12,65 ingyenes 1250 Ft 500 Ft
1 általános feltételek, a bank személyre szabott feltételeket kínál * 10 millió forint esetén.
2 megbízások teljesítése a bejelentést követő 3 munkanappal ** Minden megkezdett hónap után, ha ilyen megkötés van.
3 havi min. 5000 ft a teljes forgalom után
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére