Eximbank - egy bank a magyar export szolgálatában

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 17. számában (1999. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
 

Hazánk gazdaságának modernizációs és felzárkózási stratégiájában elsőrendű szerepet játszik az exportvezérelt gazdasági növekedés. A kérdés az, hogy ez a növekedési folyamat miként és milyen mértékben befolyásolható állami eszközökkel, s e cél elérése érdekében milyen segítséget nyújthat a magyar exportőröknek a hazai bankszektor egyik sajátos szereplője: a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság.

 

Rövid intézménytörténet

A magyar exportfinanszírozás "mondern kori" története a kétszintű bankrendszer létrejöttéig vezethető vissza, amikor is a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény elfogadásával megszűnik a jegybank finanszírozási, illetve refinanszírozási monopóliuma.

1991-ben a kormány az export növelése, a külkereskedelmi mérleg javítása céljából egy sajátos intézményt hoz létre, az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaságot, amelynek tevékenységében az állami szerepvállalást feltételező intézményes exporthitel-biztosítás és - igaz, szűkebb keretek között - az exportfinanszírozás mint pénzintézeti tevékenység kap prioritást.

Két évvel később, a bank- és a biztosítási szektor intézményi keretének, jogszabályi hátterének felülvizsgálata, eurokonform továbbgondolása során nyilvánvalóvá válik, hogy az állami exportfinanszírozási és exportbiztosítási tevékenység összekapcsolása túl sok szervezeti, jogi, gazdálkodási, költségvetési anomáliát okoz, s ez a körülmény jelentősen befolyásolja az intézménnyel szemben megfogalmazott gazdaságpolitikai elvárások hatékony megvalósulását is.

A problémák megoldását 1994-ben egy koncepcionálisan új, két intézményes modellre való áttérés hozza meg, amelynek lényege, hogy az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság szétválasztásával két, egymástól szervezetileg, feladatkörben, gazdálkodásban és stratégiában is elkülönült intézmény: egy biztosító, a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib Rt.), valamint egy pénzintézet, a Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank Rt.) jön létre.

Az Országgyűlés a két intézmény jogszabályi keretét megteremtő 1994. évi XLII. törvény (Etv.) megalkotásával kívánja tehát biztosítani a külgazdasági kapcsolatoknak, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzését, az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítését, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítését, az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztását, végezetül az exportfinanszírozás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztését.

Jogi és szervezeti keretek

Az Eximbank a rá vonatkozó törvény rendelkezéseinek megfelelően, 100%-os állami tulajdonban lévő, egyszemélyes részvénytársaságként jött létre, amelyben a magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolta. Az időközben lezajlott jogszabályváltozások (1996. évi CXII. törvény, 1997. évi CXIII. törvény; 1998. évi CX. törvény) eredményeként az Eximbank - státusát tekintve - az egyedi szakosított hitelintézetek közé tartozik, amelyben 100%-os állami tulajdonhányad révén a tulajdonosi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság gyakorolja.

Habár az Eximbank nem költségvetési szerv, szervezeti felépítésében meghatározó az állami kontroll. Ez megmutatkozik egyfelől a vezető tisztségviselők delegálásának módjában, másfelől a bank más költségvetési, felügyeleti, devizahatósági szervekkel való kapcsolatában.

Stratégia, ágazati és viszonylati politika Az Eximbank stratégiája, ágazati és viszonylati politikája - a kormányzat gazdaságpolitikai programját figyelembe véve - főbb vonalakban az alábbiak szerint foglalható össze: magyar tulajdonú nagyvállalatok kockázatosabb relációjú és nagy volumenű exportjának kedvező kondíciókkal történő finanszírozása; az uniós csatlakozás jegyében, a kis- és különösen a középvállalkozói szektor versenyképességének növelésével az Unióban elvárt működésre való felkészülés elősegítése; a versenyképesség javítása érdekében a középvállalkozói kör beszállítói szerepbe segítése kedvezményes kondíciójú finanszírozási háttér megteremtésével; a kereskedelmi bankokkal együttműködve az export termék- és viszonylati orientáltságának befolyásolása; a magyar kivitel viszonylati koncentrációjának oldása érdekében a környező, a CEFTA-országokba, az EU periferikus országaiba, az Unióval társulási szerződést kötött mediterrán országokba, a délszláv államokba, a FÁK perspektivikusan fejlődő államaiba, valamint a fejlődő országokba irányuló magyar exportszállítások ösztönzése; a magyar külképviseletek helyi lehetőségeire, kapcsolatrendszerére építő aktív szerepvállalással az exportőrök piacra jutási feltételeinek elősegítése; a magyar export termékszerkezetében végbement pozitív változás további erősítése, a feldolgozóipar, azon belül különösen a gép- és élelmiszer-ipari, vegyipari termékek exportjának kedvezményes finanszírozási hátterének megteremtésével. Az elmúlt években a magyar exportfinanszírozás rendszerében lezajlott organikus változás eredményeként az Eximbank mellett egyre több kereskedelmi bank is bekapcsolódott az exportfinanszírozásba, és mára az exporthitelezők által kínált banki termékkör bővülése is szembetűnő. Az Eximbank az exportorientált gazdaságpolitikai elvárások teljesítése során éppen ezért nem mint versenytárs, sokkal inkább mint együttműködő partner van jelen a piacon a kereskedelmi bankok mellett, tevékenységében a közvetett és hosszabb lejáratú exporthitelezésnek biztosítva így nagyobb szerepet.

Az Eximbank termékei - hitelkonstrukciók

Az alábbiakban rövid áttekintést adunk az Eximbank által az exportőröknek, illetve a banki partnereknek nyújtott hitel- és garanciatermékekről, valamint a kereskedelemfinanszírozás keretében kínált egyéb szolgáltatásokról.

1. Exportfinanszírozó hitelek

A klasszikus exportfinanszírozó hitelkonstrukció belföldi jogi személyiségű társaságoknak nyújt finanszírozási lehetőséget - éven belüli vagy éven túli időtartamra - az exportcélú termelés megkezdésétől az árbevétel pénzügyi realizálásáig.

Az exportfinanszírozó hitel két típusa különböztethető meg a futamidő függvényében: a klasszikus exportfinanszírozási hitelkonstrukció, valamint a közép/hosszú lejáratú exportfinanszírozási hitelkonstrukció.

  • A klasszikus exportfinanszírozási hitelkonstrukciót belföldi jogi személyiségű társaságok vehetik igénybe, valamely exportügylet termelési szakaszához szükséges forgóeszközök finanszírozása céljából. Az igényelt hitel összege nem haladhatja meg az adott exportszerződés öszszegének 85%-át, illetve nem lehet kevesebb 100 millió forintnak megfelelő USD vagy euró összegnél. A hitel futamideje legalább 2 hónap, legfeljebb 2 év, kamata pedig az Eximbank mindenkor érvényes kondíciós listája szerint meghatározott.
  • A közép/hosszú lejáratú exportfinanszírozási hitelkonstrukciót szintén belföldi jogi személyiségű társaságok vehetik igénybe, valamely exportügylet termelési szakaszához szükséges forgóeszközök finanszírozása céljából, illetve az árbevétel pénzügyi realizálásáig felmerülő átmeneti forráshiány áthidalására. Ennél a konstrukciónál a futamidő minimum 366 nap, maximális mértéke pedig mindig a konkrét exportáru jellege, jellemzője szerint meghatározott. Ennek a hiteltípusnak a kamatlába az egy és két év közötti futamidejű hiteleknél éves LIBOR (London Interbank Offered Rate), míg a két éven túli hiteleknél az úgynevezett CIRR referencia kamatláb (Commercial Interest Reference Rate - az OECD "Konszenzus" néven közismert multilaterális megállapodásban rögzített módon megállapított, valutánként rögzített, az OECD Titkárság által havonta publikált, fix kamatozású irányadó kereskedelmi kamatláb) alapján alakul. A hitel devizaneme USD, illetve euró lehet.

Mindkét hitelkonstrukciónál alapvető jellemző, hogy az Eximbank csak a számviteli szabályok szerint exportnak minősülő, magyar származási bizonyítvánnyal rendelkező termékek, illetve szolgáltatások finanszírozásához nyújt hitelt. A finanszírozás köréből kizárt továbbá a reexport, a fegyverexport, valamint a közmorálba és környezetvédelmi előírásokba ütköző tevékenység.

2. Kedvezményes forgóeszközhitel- konstrukció (Eximhitel)

Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása céljából, az exporttevékenységhez szükséges forgóeszközök részbeni előfinanszírozása érdekében az Eximbank egy kedvezményes, "EXIMHITEL" elnevezésű konstrukcióval áll ügyfelei rendelkezésére.

Eximhitelért bármely kis- és középvállalkozás pályázhat, amelyet az alábbi mutatók jellemeznek:

  • belföldi jogi személyiséggel rendelkezik,
  • jelenlegi gazdasági tevékenységét legalább egy éve folytatja (bankgarancia-fedezetnél ettől a feltételtől a bank eltekinthet),
  • 1998-as nettó árbevétele maximum 4000 M Ft,
  • alkalmazottainak száma maximum 250 fő,
  • 1998-as mérlegfőösszege maximum 2700 M Ft,
  • a pályázó vállalkozásban maximum 25% a tulajdoni hányada egy vagy több olyan gazdálkodó szervezetnek, amely ezen a kategórián kívül esik.

További feltétel, hogy az adott vállalkozás

  • ne álljon csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
  • a költségvetés alrendszereiből származó szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítse,
  • ne legyen adó-, vám-, társadalombiztosítási, vagy adók módjára behajtható köztartozása (ide nem értve az átütemezett köztartozást).

Az Eximhitel összege az adott exportszerződés 75%-ának megfelelő forint, illetve deviza, amely minimum 10 millió forint, maximum 200 millió forint lehet. A futamidő az értékesítési szerződéshez igazodik, azonban maximuma 12 hónap, illetve indokolt esetben 18 hónap.

Az Eximbank 1996 óta költségvetési forrásból, a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatban biztosított forrás terhére, állami kamattámogatással teszi kedvezményessé ezt a rövid lejáratú exportfinanszírozást. Az Eximhitel-konstrukció kedvezményes jellege abban ragadható meg, hogy a hitelfelvevő vállalkozás a futamidő első hat hónapjában kamat- és garanciadíj-kedvezményben részesül. Más szóval a vállalkozás a hat hónapos kedvezményes időszak alatt a hitel kamatának, illetve a hitel fedezeteként igényelt hitelfedezeti garancia díjának 50%-át köteles csak megfizetni. Eximhitelt egy pályázó több alkalommal is igénybe vehet, azonban az adott évben felvett hitel összességében nem haladhatja meg a 200 M Ft-ot.

Az Eximhitel folyósítási jutaléka a hitelösszeg 0,5%-a, míg bankgarancia-fedezetnél ilyen jutalékot nem számítanak fel. A hitelkérelem befogadásának feltétele egyszeri eljárási díj befizetése. A bank a hitel fedezeteként hitelintézet által kibocsátott hitelfedezeti garanciát, ingatlanokat, gépeket, készletet, árbevétel-engedményezést fogad el biztosítékként.

Az Eximhitel igénybevételének feltétele érvényes (export) értékesítési szerződés megléte, illetve olyan keretszerződés bemutatása, amelyhez kapcsolódó megrendelés rendelkezésre áll. További feltétel a magyar származási bizonyítvány beszerzése.

3. Vevőhitel-konstrukció

A külföldi vevőknek nyújtott vevőhitel-konstrukció az Eximbank egyik vezérterméke. Ez a finanszírozási forma akkor jelent rendkívül nagy segítséget a magyar exportőröknek, amikor a magyar árut importálni kívánó külföldi vevő vásárlási szándéka fennáll, de a vevő részéről finanszírozási igény merül fel az ügylet realizálásához. Ennek a konstrukciónak az a lényege, hogy a hitelt a kiszállítás szerződésszerű teljesítésekor, rendben lévő okmányok ellenében, közvetlenül az exportőrnek fizetik ki.

A hitel az exportáru jellegétől függően lehet rövid lejáratú vevőhitel (maximálisan 365 napos futamidővel), illetve közép- vagy hosszú lejáratra nyújtott vevőhitel (366 naptól 5 évig terjedő, illetve 5-12 évig terjedő futamidővel). A rövid lejáratú vevőhitel tipikusan mezőgazdasági termékek, nyersanyagok, félkész termékek, illetve élelmiszerek exportját segíti elő, míg az éven túli finanszírozás gépek, berendezések, beruházási javak beszerzésére igényelhető.

A vevőhitel összege maximálisan az exportszerződés összegének 85%-a lehet, nagyságrendjét tekintve pedig kívánatos, hogy a hiteligény összege meghaladja az 1 millió USD egyenértéket. Az Eximbank a hitel fedezeteként bankári biztosítékot (bankgaranciát, illetve a viszonylattól függően MEHIB-biztosítást) ír elő. A hiteltípus kínált devizaneme: USD és euró. A vevőhitel kamatkondícióit az adott reláció kockázata mellett egyéni megállapodás, közép- és hosszú lejáratú hiteleknél pedig az OECD által előírt exporthitel-irányelvek határozzák meg. Ezeknél a hiteleknél a bank elsősorban fix kamatozást ajánl.

A vevőhitelnél szintén feltétel: érvényes külkereskedelmi szerződés megléte, az exportárut előállító vállalkozás belföldi jogi személyisége, a számviteli szabályok szerinti exportnak minősülő értékesítés vagy szolgáltatás, továbbá hogy az exporttermék, illetve a szolgáltatás döntően magyar származású legyen.

4. Vevőhitelkeret-konstrukció

A külföldi bankoknak nyújtott vevőhitelkeret a vevőhitelhez hasonló, közvetett formájú finanszírozási forma. Az Eximbank célul tűzte ki, hogy egyes stratégiai, az exportforgalom növelése szempontjából fontosnak ítélt országok kiválasztott bankjaival rövid vagy középlejáratú vevőhitelkeret-megállapodást kössön annak érdekében, hogy az adott relációba irányuló magyar exportot még jobban ösztönözze, előmozdítsa. Az ilyen típusú finanszírozási lehetőségről, illetve a hitelkeretbe való befogadás lehetőségeiről az Eximbank a magyar exportőröket, míg a külföldi bankok a potenciális importőröket tájékoztatják, ezzel is segítve a megnyitott hitelkeretek jobb kihasználtságát. A konstrukció előnye, hogy a külföldi "partnerbank" bekapcsolódásával a külföldi vevők kockázata is jobban felmérhető, illetve a külföldi bankra hárítható.

Az Eximbank ebben a konstrukcióban csak az exportőr fizetőképességét, illetve teljesítőképességét vizsgálja, míg a külföldi bank végzi el a magyar árut vagy szolgáltatást vásárolni kívánó vevő hitelminősítését, s dönt arról, hogy javasolja-e az ügylet finanszírozásra történő befogadását az Eximbanknak. Amennyiben az Eximbank az ügylet befogadásáról pozitívan dönt, akkor a visszaigazolást követően a külföldi partnerbank látra szóló akkreditívet nyit az Eximbanknál a magyar exportőr javára. A megnyitott akkreditívről az Eximbank értesíti az exportőrt, majd a benyújtott okmányok (kereskedelmi számla, fuvarokmányok, származási bizonyítvány stb.) vizsgálata után - azok megfelelősége esetén - fizetést teljesít az exportőr által megjelölt hazai bankszámlára.

A vevőhitelkeret az exportáru jellegétől függően lehet rövid lejáratú (maximálisan 365 napos futamidővel), valamint közép- vagy hosszú lejáratú (366 naptól 5 évig terjedő, illetve 5-12 évig terjedő futamidővel). A rövid lejáratú vevőhitelek tipikusan mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, alapanyagok, fogyasztási termékek, húsipari termékek, élő állatok, alkatrészek exportját segítik elő, míg az éven túli finanszírozás tartós fogyasztási cikkek, gépek, berendezések, élelmiszer-feldolgozó gépsorok, beruházási javak finanszírozását szolgálja.

A vevőhitelkeret összege vonatkozásában ki kell emelni, hogy a külföldi bank az Eximbank által nyújtott hitelt a külkereskedelmi szerződés összegének maximum 85%-áig használhatja fel finanszírozásra.

A vevőhitelkeret kamata mindig az adott viszonylat ország-, illetve bankkockázatának függvénye. A hitel költségvonzatáról a vevő a külföldi banki partnernél érdeklődhet, mivel a hitelt az Eximbank közvetlenül a partnerbanknak nyújtja (kezelési díj és rendelkezésre tartási jutalék mellett), amely saját költségeinek figyelembevételével, marginnal "közvetíti" tovább a vevőnek. A magyar exportőrnek a javára megnyitandó akkreditív jelent elsősorban költséget, amely az Eximbank mindenkor érvényes kondíciós listája szerint meghatározott.

5. Refinanszírozási hitelkonstrukciók

A kis- és középvállalkozások exporttermelésének éven túli, nemzetközileg versenyképes finanszírozását az Eximbank két sajátos, hazai pénzintézeteknek nyújtott (közvetett) exportcélú finanszírozási konstrukcióval, mégpedig a refinanszírozási hitelkerettel, illetve az egyedi refinanszírozási hitellel igyekszik segíteni.

- A refinanszírozási hitelkeret-konstrukció lényege, hogy az Eximbank meghatározott összegű hitelkeretet bocsát a kereskedelmi partnerbankok rendelkezésére abból a célból, hogy azok a támogatás végső kedvezményezetteivel, az exportőrökkel kedvezményes kondíciójú származékos kölcsönszerződéseket kössenek, így csökkentve az exportőrök hitelforrásköltségét. A származékos kölcsönszerződések saját kockázatra köttetnek, tehát a hitelnyújtás kockázatát minden esetben maga a kereskedelmi bank viseli. A kölcsönszerződések vonatkozásában feltétel továbbá, hogy annak célja export-előfinanszírozás vagy exporthoz kapcsolódó céghitel, illetve vevőhitel nyújtása legyen. A konstrukció fokozódó népszerűségének köszönhető, hogy az Eximbank már 23 kereskedelmi bankkal írt alá refinanszírozási hitelkeret-megállapodást.

- Az egyedi refinanszírozási hitelkonstrukció a kereskedelmi bankok nagyobb volumenű, konkrét exportcélú hiteleinek egyedi finanszírozására szolgál. A finanszírozás feltétele, hogy az adott exportügylet igazodjon az OECD exporthitelezési irányelveihez. A hitelfelvevők köre vonatkozásában az alábbi megszorítások érvényesülnek: export-előfinanszírozás, illetve exporthoz kapcsolódó céghitelnyújtásnál a hitelfelvevő olyan gazdálkodó szervezet lehet, amely devizabelföldinek minősül és legalább egy éve működik; vevőhitelnél az exportőrnek devizabelföldinek minősülő gazdálkodó szervezetnek kell lennie, a hitelt pedig magyar árut vagy szolgáltatást vásárló külföldi vevő, illetve annak bankja veheti fel. A konstrukció keretében az Eximbank egy éven túli, de két éven belüli, illetve két éven túli, de maximum ötéves lejáratú fix kamatozású finanszírozásra kínál lehetőséget.

6. Beruházási hitel

A beruházási hitel olyan finanszírozási konstrukció, amelynek keretében az Eximbank középlejáratú, kedvező kamatozású közvetlen finanszírozást nyújt az exportőröknek az exportkapacitások, az exportárualapok bővítése és korszerűsítése céljából. Ez a banki termék az exporttermelést folytató, illetve az úgynevezett "első beszállítói tevékenységet folytatók" számára jelenthet támogatást, tekintve, hogy ezzel a banki termékkel hazai kereskedelmi bankok - önállóan - általában nem foglalkoznak.

Egyéb "trade finance" szolgáltatások Az Eximbank a "trade finance", azaz a kereskedelemfinanszírozás üzletágban más bankok által is kínált, egyre népszerűbb termékekkel is segíteni kívánja a magyar exportőröket. Ennek egyik formája a faktoringfinanszírozás (faktorálás), amelynek révén az Eximbank a magyar exportőr áruszállítási, illetve szolgáltatói tevékenysége eredményeként keletkezett, egy évnél nem hosszabb lejáratú követeléseit engedményezés útján megvásárolja, illetve díjazás ellenében gondoskodik ezeknek a követeléseknek a nyilvántartásáról és beszedéséről. A forfaitfinanszírozás (forfetírozás) során az Eximbank az exportőr halasztott fizetésű követeléseit (azaz hitelben történő értékesítésből származó, jövőben esedékes árbevételét) visszkereseti jog fenntartása nélkül vásárolja meg, diszkontálja a teljes futamidőre rögzített (fix) kamatlábbal, kezelési költség felszámítása mellett. A lejárat 90 naptól 5-8 évig terjedő időszakra terjedhet. A forfetírozás előnye, hogy mentesíti az eladót az adott exportügylethez kapcsolódó fizetési, politikai, transzfer-, kamat- és árfolyamkockázattól, továbbá javítja az exportőr likviditását, hitelképességét, és nem utolsósorban alternatív, gyors, adminisztrációs terhektől mentes finanszírozást biztosít. Az Eximbank komplex termékkör kialakítására irányuló törekvéseit jól tükrözi, hogy a bank már az exportfolyamat kezdetén, a szerződéskötést megelőzően pénzügyi és piaci tanácsadással (pl.: potenciális exportlehetőségek ismertetésével) is elő kívánja segíteni a hazai exportőrök piacra jutását.

Garanciatermékek

A magyar exportőrök külpiaci versenyképességének fokozása érdekében az Eximbank exporthitelnyújtás mellett exporthoz, illetve exporthitelekhez kapcsolódóan - saját üzleti kockázatra, illetve költségvetési háttérrel - garanciavállalással is foglalkozik. A főbb garanciatípusok: hitelfedezeti garancia, jólteljesítési garancia, előleg-visszafizetési garancia, valamint tendergarancia.

A saját üzleti kockázatra vállalt garanciák jellegzetessége, hogy az Eximbank számos esetben a hazai kereskedelmi bankok által nem preferált relációkat, illetve bankokat is képes kezelni, továbbá hogy a garancia kibocsátása nem kizárólag óvadékhoz, hanem az Eximbank által elfogadott más banki biztosítékhoz kötött, így könnyítve meg az ügylet finanszírozását. A saját üzleti kockázatra vállalt garanciaügyletek feltétele, hogy a megbízó megfelelő hitel- és teljesítőképességgel, valamint fedezetállító képességgel rendelkezzen.

Amennyiben egy adott exportügylet megvalósulását a tranzakció nagyságrendje, gazdasági veszélye, magas kockázata vagy az ügyfél nem megfelelő hitelképessége veszélyezteti, de támogatását hazánk nemzetgazdasági érdeke nyomatékosan indokolja, a magyar exportőrök költségvetési hátterű (tehát a költségvetés készfizető kezességvállalásával egybekötött) garancia kiadását kérhetik. Az exportőr oldalán az előny abban is jelentkezik, hogy ilyenkor a garancia díja - a különlegesen nagy kockázat ellenére is - a kereskedelmi bankok által kínált normál garanciadíjszint alatt marad. A költségvetési hátterű garancia tehát elsősorban a kiemelt nagyságrendű, üzleti alapon nem vállalható kockázattal együtt járó exportügyleteknél jelent hatékony exporttámogatási formát.

Valamennyi garanciatípusra jellemző, hogy

  • a garanciák legkisebb összege 100 000 USD, illetve ennek megfelelő forint, illetve euró összeg;
  • a megbízók köre belföldi jogi személyiségű társaságok közül kerülhet ki;
  • fedezete Eximbank által elfogadott szokásos bankári biztosíték lehet;
  • a garanciák díja a mindenkori kondíciós lista szerint meghatározott egyszeri kezelési díjból és az időarányosan fizetendő jutalékból tevődik össze.

A garancia kiadásának feltétele, hogy a garanciához kapcsolódó exportáru, illetve szolgáltatás döntő részben magyar származású legyen, továbbá érvényes hitel- vagy kereskedelmi szerződés vagy tenderkiírás. Az Eximbank garanciavállalásának mértékét évről évre a költségvetési törvényben határozzák meg.

Exportőri kockázatvállalást/ megosztást szolgáló új banki termékek

Az exportőrök igényeinek teljeskörűbb kiszolgálása érdekében az Eximbank ez év nyarától új, fejlesztett banki termékkör kialakítására vállalkozott annak érdekében, hogy az export megvalósulását követő időszakban a magyar exportőrnél jelentkező külföldivevő-kockázat kiküszöbölhető, illetve megosztható legyen. Ezeket a termékeket a magyar kereskedelmi bankok és a devizabelföldi exportáló vállalkozások egyaránt igénybe vehetik.

Az egyes szolgáltatások főbb jellemzői az alábbiak:

  • Akkreditív (Letter of Credit) felülgarantálás formájában az Eximbank az elfogadható nyitóbank fizetési kockázatát részben vagy egészben átvállalja a nyitóbank kérésére (nyílt konfirmáció), vagy az avalizáló bank, a fizetőbank, illetve a magyar exportőr megbízásából (silent konfirmáció).
  • Váltókezesség vállalása keretében az Eximbank egy formailag és kellékeiben hiánytalannak minősített, elfogadható külföldi bank által avalizált váltó fizetési kockázatának a felülgarantálását végzi a magyar exportőr, az exportőr bankja, illetve a váltó forgatmányosa megbízásából.
  • Bankgarancia felülgarantálásakor az Eximbankot a nyitóbank azzal bízza meg, hogy egy kedvezményezett harmadik személy (az exportőr) javára önállóan, saját nevében, saját kockázatra, a nyitóbank megtérítési kötelezettsége (viszontgaranciája) mellett bankgaranciát bocsásson ki (nyílt felülgarantálás). Silent alapú felülgarantálásnál az Eximbank a magyar exportőr, illetve az exportőr bankjának kérésére a nyitóbank által kiállított bankgaranciát saját absztrakt fizetésikötelezettség-vállalásával erősíti meg.

A fenti termékkörnél a preferált devizanem elsősorban az USD, illetve az euró. Az Eximbank a fenti szolgáltatások díját egyedileg, a nemzetközi piacon kialakult aktuális kockázati árérték alapján határozza meg.

Középtávú stratégia

Az Eximbank a pénzintézeti szektor sajátos szereplőjeként az offenzív üzletpolitikának, a termékkör-innovációnak, valamint a kereskedelmi bankokkal kialakított széles körű együttműködésnek köszönhetően - alapítási céljával összhangban - mára kétségkívül a hazai exportösztönzés, a magyar külgazdasági politika intézményrendszerének alapvető elemévé vált. Ennek a fokozatos fejlődésnek köszönhető, hogy a bank 1998-ban a magyar export mintegy 2%-ának lefedésével segítette elő a nemzetgazdasági törekvések megvalósulását. Amennyiben az Eximbanknak sikerül megvalósítania középtávú stratégiáját, akkor öt éven belül az exportlefedettség mértéke - a fejlett országok társintézményeihez hasonlóan - dinamikus módon, nem kevesebb mint 6-8%-ra növelhető. E cél eléréséhez természetesen nélkülözhetetlen, hogy az Eximbank és termékskálája széles körben ismertté váljon a hazai exportáló vállalkozások körében, mint ahogyan az is, hogy az állami exporttámogatás hatékony végrehajtásához megfelelő forrásoldali támogatást kapjon a bank a kormányzat részéről. Ez azért nélkülözhetetlen, mert az Eximbank intézményi jellegének köszönhetően - a kereskedelmi bankokkal ellentétben - nem profitorientált termékekkel áll ügyfelei rendelkezésére, s így - közép- és hosszú távon - öntőkésítésre sem képes. Szakértői számítások szerint az export prognosztizált növekedési üteméhez mérten az Eximbank alultőkésítettségi helyzete akkor szüntethető meg, amennyiben a jelenlegi mintegy 6,6 Mrd Ft-os jegyzett tőkét 2002-re 15 Mrd Ft-ra növelik. A tőkeellátottság ilyen mértékű növekedése összhangban állna a nyugat-európai társintézmények (export creditagencies) átlagos tőkeszintjével is.

Tamási Zsolt
A fentiekben bemutatott hitel- és garanciakonstrukciókról, egyéb termékekről és szolgáltatásokról bővebb felvilágosítást a Aktív Műveletek Igazgatósága nyújt az alábbi címen és telefonszámon:

Magyar Export-Import Bank Rt.
1065 Budapest, Nagymező utca 46-48.
Tel.: (36-1) 374-9370, 374-9108.
Fax: (36-1) 374-9120

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére