Banki szolgáltatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 17. számában (1999. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A bankszférában tovább folytatódik a terjeszkedés: az egyik oldalon a pénzintézetek bővítik fiókhálózatukat, és a jobb és ügyfélcentrikusabb kiszolgálás érdekében új banki szolgáltatások jelennek meg a piacon. Ezzel párhuzamosan - a csökkenő inflációhoz igazodva - csökkennek mind a hitel-, mind pedig a betéti kamatok. Az egy éven belüli, vállalkozói hitelek kamata a múlt év eleji 23 százalékról év végére 18 százalék alá került, május elejére pedig 17 százalékot ért el, miközben a betéti kamatok másfél év alatt 19 százalékról 13 százalékra estek vissza. A lakossági hiteleket és betéteket tekintve a hitelkamatok átlaga 28-ról 22-23 százalékra, míg a betétek oldalán a kamatráta 18-ról 13 százalékra módosult.

Összességében elmondható, hogy a hazai bankok megtartották a mintegy 5-8 százalékpontos marzsot mind a vállalati, mind a lakossági kamatok között, miközben a vállalkozói és lakossági hitelek között fennmaradt a 6-7 százalékos különbség.

Párhuzamos fejlesztések

A magyar pénzintézetek 100 millió forintos költséget nem sajnálva alakítanak ki több új fiókot - bár a XXI. század bankfiókjai minden bizonnyal virtuálisak lesznek. Magyarországon egy időben kell fejleszteni a kornak megfelelő elektronikus bankszolgáltatást és a hagyományos fiókhálózatot. Tavaly gyorsuló ütemben nőtt az elektronikus szolgáltatások felhasználóinak száma, mind a vállalati (office banking), mind a lakossági (home banking) szférában. Több olyan bank is van, ahol az ügyfelek mintegy 70 százaléka banki ügyletei túlnyomó részét számítógéppel, modemen keresztül bonyolítja le. A bankok fejlesztéseinek döntő többségét az elektronikai rendszerek bővítése/fejlesztése tette ki. Ezek között kiemelkedően fontos volt az elektronikus átutalások biztonságát erősítő fejlesztés, például az elektronikus aláírások ellenőrzésére alkalmas rendszerek hadrendbe állítása.

A magyarországi bankok egyrészt meg kívánják tartani jó ügyfeleiket a lakossági és a vállalati területen egyaránt, miközben lassú univerzálódási folyamat kezdődött meg. A lakossági tevékenységnek akkor lesz igazán meghatározó jelentősége a bankok világában (nem csak a forrásgyűjtésben), ha összekapcsolódik a számlavezetés, a befektetés és a későbbiekben a biztosítási tevékenység is. A hazai nagybankok kétségkívül ebben az irányban fejlődtek már 1998-ban is. A kisbankok inkább egy-egy feljövőben levő speciális tevékenységre összpontosítottak: áruvásárlási (fogyasztási) hitelekre, gépkocsivásárlás finanszírozására, esetleg egy-egy régió vállalkozásainak hitelezésére.

A bankok jellemző új folyószámla-szolgáltatása a családi bankszámla. A bankok jelentős kedvezményeket nyújtanak azoknak az ügyfeleknek, akik egy számlához kapcsolódó alszámlákon tartják a család megtakarításait és közös megbízásokat adnak a pénzintézetnek. Magasabb a kamat, alacsonyabbak a szolgáltatási díjak is, mivel a banki kockázat csökken, egyszersmind a források nőnek.

Új kártyák

A bankkártyák között új üzemanyagkártyák is megjelentek. Ezeket nagy, illetve közepes cégeknek kínálják az erre szakosodott bankok és a velük együttműködő üzemanyag-társaságok. A kártyák egyébként az elektronikus banki szolgáltatások egyik új és egyre bővülő területének számítanak. A plasztiklapok egy része már nem a hagyományos mágnescsíkon tartalmazza az ügyfél adatait, hanem intelligens chippel működik, amely több adat együttes kezelését teszi lehetővé. Ez a korábbi kártyatípusoknál kevésbé kockázatos, mind a hamisítását, mind ellopását illetően. Az OTP-nél egyedülálló módon megjelent a vállalkozói ügyfeleknek kínált vámkártya, amelynek segítségével minden közteher kiegyenlíthető, amit az importált áruk belföldi forgalomba hozatalához le kell róni, ugyanakkor kizárólag a vámmal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek rendezésére alkalmas, vagyis nem lehet vele sem vásárolni, sem készpénzt felvenni.

Az üzleti kártyák területén az elmúlt időszakban nem nagyon történt áttörés: a bankok nagy része továbbra is a megszokott Eurocard/Mastercard, illetve a Cirrus/Maestro kártyákat kínálja, miközben egyes bankoknál - a magasabb vásárlóerejű magánszemélyek, illetve a nagyobb vállalatok felső-, illetve középvezetői igényeit megcélozva - megjelentek az "ezüst", illetve az "arany" kategóriájú kártyák akár az Eurocard/Mastercard, akár a Visa társaság logójával, amelyek a korábbi kártyákat hivatottak felváltani. Folytatja lassú menetelését a Diners, illetve az Amex kártyacsalád is, de az ezeket használó kártyabirtokosok száma messze elmarad az előbb említett kártyatípusok mögött.

BANKI RANGSOR A MÉRLEGFŐÖSSZEG ALAPJÁN, 1998. XII. 31.
Rangsor Bank Mérlegfőösszeg (millió forint) Adózás előtti eredmény (millió forint)
1998. XII.31. 1998. VI.30.
1. 1. OTP 1 637 107 25 564
2. 2. MKB 602 990 9083
3. 3. Kereskedelmi és Hitelbank 524 224 -3 303
4. 4. CIB 386 005 8512
5. 5. Postabank 378 506 -133 354
6. 6. ABN Amro (Magyar) Bank 376 286 -3220
7. 7. BB 266 751 3213
8. 8. BA-CA 227 630 4119
9. 10. Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 210 806 -37 745
10. 9. RB 196 973 6358
11. 11. ÁÉB 170 438 5714
12. 12. Citibank 156 704 3106
13. 15. Erste 137 697 -3 221
14. 13. IEB 130 672 547
15. 19. Hypo 126 000 90
16. 14. Commerzbank (Budapest)1 n. a. n. a.
17. 16. ING n. a. n. a.
18. 17. Takarékbank 111 532 451
19. 18. WestLB 70 124 539
20. 20. BNP-Dresdner Bank (Hungaria)1 n. a. n. a.
21. 22. Konzumbank 61 135 178
22. 23. Magyar Export-Import Bank (Eximbank) 58 423 n. a.
23. 24. Credit Lyonnais 47 173 719
24. 21. Európai Kereskedelmi Bank (EKB) 42 075 -27
25. 31-32.2 Polgári Kereskedelmi Bank (PKB) 40 000 -1630
26. 25. Daewoo 38 883 570
27. 26. Deutsche Bank 35 000 n. a.
28. 28. Merkantil 34 900 879
29. 29. Rabobank Hungária 26 000 -236
30. 30. Magyarországi Volksbank n. a. n. a.
31. 27. Realbank 13 935 -5 826
32. 33. Porsche Bank Hungaria1 16 980 6
33. 34. Opel 12 477 607
34. 35. Hanwha 6500 63
35. 39. Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) 5500 -300
36. 37. Rákóczi Bank 4961 -37
37. 36. Kvantum Investment Bank 3866 -1 865
38. 38. IC 3432 83
39. 40. Magyar Cetelem Bank 2446 -270
1 Nem szolgáltatott adatokat, helyezése becslés. 2 A korábbi Polgári Bank és a Pénzintézeti Központ Bank 1998 decemberében egyesült.

Lombardhitel

Az 1998. augusztusi tőzsdeválság nem rendítette meg a bankok lombardhitelezését. Ez azért történhetett így, mivel az óvatos részvénybesorolási gyakorlat nem engedi meg, hogy fedezetként elfogadjanak (nagyon) kockázatos értékpapírokat, másrészt az 50 százalék körüli beszámítási érték is arra szolgál, hogy a hitelt nyújtók távol tartsák magukat a kényes helyzetektől. A bankok szerint csak elvétve akadtak olyan befektetők, akik arra kényszerültek, hogy komoly összegekkel egészítsék ki fedezeti alapjukat. A hitel költségei továbbra is jóval alacsonyabbak maradtak, mint más hitelfajtáké, hiszen a hitelnyújtó szinte kockázat nélkül ad hitelt olyan értékpapírokat kapva fedezetül, mint a kockázatmentes állampapírok, egyes banki kötvények, és néhány - folyamatosan változó körű - biztonságos (blue chip) részvény. Egyes pénzintézeteknél forintbetétet is elfogadnak fedezetként. A felajánlott papírok fontos követelménye, hogy lejáratuk a hitel futamideje után legyen.

A folyósítható hitel összegét, az úgynevezett beszámítási értéket a bank az értékpapírok kockázata alapján állapítja meg. Az alacsony kockázatú papíroknál, mint például az állampapír vagy banki kötvények, a hitel összege a pakett értékének 90 százaléka fölött van. A nagyobb kockázatú részvényeknél az érték 50 százaléka körül van. Ezzel a számítási metódussal a banki kockázat minimálisra csökken.

Folyószámlák

A magyar bankrendszer konszolidált mérlegében a lakossági betétállomány 1998 decemberében 1993 milliárd forint volt. A vállalati ügyfelek ehhez képest 728 milliárd forintot tartottak kereskedelmi pénzintézeteknél. A hitelek tekintetében fordított az arány: december végén a lakosság hiteleinek értéke 305 milliárd forint volt, a vállalatok hitelei 1350 milliárd forintot tettek ki.

A kereskedelmi bankok piaci versenye a vállalati szektorban gyakorlatilag már eldőlt: a multinacionális cégeket és a magyar nagyvállalatokat a pénzintézetek felosztották maguk között, és újabban a kezdetben inkább koloncnak tekintett kisvállalatok és egyéni vállalkozók felé fordult érdeklődésük. Ezt alátámasztani látszik, hogy a legtöbb bank megszüntette a folyószámlanyitás minimumösszegét (ez természetesen a bankkártyákra még nem jellemző), és sok szolgáltatás jutaléka jelentősen csökkent.

A kamatokat szemlélve azt találjuk, hogy nincs jelentős különbség a bankok között: az egy hónapra lekötött betétek tekintetében mindenki 10-12 százalékot fizet a legalacsonyabb összeghatárban. Gyakorlatilag nincs különbség vállalati és magánügyfelek között sem: kiugró kamatokat mindkét ügyfélkör esetében a többmilliós, illetve vállalatok esetében a több tízmilliós forintbetétekre fizetnek. A különbség valójában - a hitelek mellett - a jutalékok között van: magánügyfelek például szinte sehol nem fizetnek számlavezetési díjat, míg a vállalatok és a vállalkozók havi néhány ezer forintot számolhatnak el banki költségként.

A jelentős verseny miatt a bankok az újszerű szolgáltatások igénybevételére próbálják rábírni ügyfeleiket. Az azonnali banki kiszolgálás egyre terjedő formája az úgynevezett electronic banking. Ebben az ügyfél a telephelyéről, személyi számítógép és modem segítségével telefonvonalon keresztül nyújthat be megbízásokat bankjának. Az elektronikus megbízások nemcsak hogy megkímélik az ügyfelet a bankfiókban való időrabló sorban állástól, de jelentősen olcsóbbak, mint a papíralapú megbízások: a pénzintézetek körülbelül feleannyi jutalékot számítanak fel a pénzforgalom után. A szoftver installálása az egyetlen jelentősebb költség: a bankok néhány tízezer forintot számolnak fel érte, a havi díj pedig sehol nem múlja felül az 5000 forintot. Az irodából történő ügyintézés másik formája az internetes banki kapcsolat - ebben azonban az ügyfelek még óvatosak, legfeljebb brókercégüknek küldenek megbízásokat, a folyószámlájukat féltő pénzügyesek egyelőre még nem barátkoztak meg a titkosítást végző speciális szofverekkel, a bankok egyelőre nem is nagyon propagálják ezt a lehetőséget.

A banki szolgáltatásokban azok a tételek számítanak drágának (legalábbis nem hasonlíthatók össze a valós munkát felszámoló szolgáltatásokkal, a szokásos napi üzletmenet esetében), amelyekhez a banki ügyintéző extra munkájára lehet szükség: ilyenek az ismételten kiállított banki igazolások, amelyekért a bankok általában 100 forintot kérnek oldalanként, és a könyvvizsgálóknak, vámhatóságnak kiállított okmányok, amelyekért egyes helyeken 5000 forintot is felszámolnak, illetve a bankból történő fax- vagy telexhívások lefolytatása, esetleg a bank által nyújtott garanciához kapcsolódó hitelbírálati díj.

A pénztári kifizetésekért - amelyek inkább az egyéni vállalkozókra jellemzőek - általában 1-2 ezreléket számítanak fel, ám vannak olyan pénzintézetek, ahol ez a szolgáltatás is ingyenes. Szintén jutalékmentes számos bankban a banki értékpapír vásárlása folyószámláról vagy a bank brókercégénél vezetett tőkeszámlára való utalás. Nem nagy kiadás a széfbérlet sem, összegtől és széfmérettől függően 500 és 4000 forint közötti összeget kell fizetni havonta.

BANKOK TŐKEELLÁTOTTSÁGA, 1998. XII. 31.
Rangsor Bank Saját tőke (millió forint) Jegyzett tőke (millió forint)
1998. XII. 31. 1998. VI. 30.
1. 1. OTP 78 292 28 000
2. 2. MKB 56 120 11 520
3. 3. MFB 46 817 25 980
4. 4. CIB 43 926 19 030
5. 5. ABN Amro 33 681 33 054
6. 7. BB 30 867 19 906
7. 6. K&H 30 148 26 385
8. 8. RB 23 595 8 929
9. 9. Citibank 19 062 13 004
10. 11. BA-CA 17 329 6 828
11. 10. ÁÉB 17 082 9 800
12. 12. Hypo 13 600 10 654
13. 13. IEB 12 551 7 019
14. 14. és 38. PKB 9 760 6 250
15. 15. Commerzbank n. a. 2 467
16. 16. ING n. a. 4 061
16. 17. Erste 7 218 9 236
18. 19. WestLB 6 772 4 486
19. 18. Eximbank 6 633 6 500
20. 20. BNP-Dresdner n. a. 3 500
21. 21. Daewoo 6 386 4 687
22. 22. Konzumbank 5 261 4 531
23 24. Takarékbank 4 629 2 041
24 23. EKB 4 563 2 627
25. 39. Deutsche Bank 4 000 4 340
26. 27. Credit Lyonnais 3 174 2 064
27. 30. Hanwha 2 900 3 600
28 28. FHB 2 700 3 000
29. 33. Merkantil 2 600 1 100
30. 26. Kvantum 2 329 3 470
31. 29. Volksbank n. a. 2 000
32. 31. Rabobank 2 275 2 801
33. 32. IC 2 354 2 000
34. 34. Porsche n. a. 1 000
35. 35. Opel 1 507 500
36. 36. Cetelem 1 044 1 220
37. 37. Rákóczi 1 027 1 000
38. 25. Realbank -1 677 2 332
39. 40. Postabank -109 782 42 1256

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére