A szomszédos jogok és a közös jogkezelés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 17. számában (1999. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Szomszédos jogok

Újítás a szomszédos jogoknál, hogy kizárólagos engedélyezési jogot biztosít a törvény az előadóművészeknek a többszörözés, a terjesztési jog és az interaktív, internetes nyilvánossághoz közvetítés tekintetében is. Az audiovizuális műveknél a régi Szjt.-nél rugalmasabb szabályt tartalmaz az új szerzői jogi törvény, amennyiben a vagyoni jogok átruházását diszpozitív szabályként írja elő, így a felek ellenkező tartalmú szerződéses kikötéssel a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek.

A hangfelvétel-előállítóknál újdonság az interaktív, internetes nyilvánossághoz közvetítés kizárólagos engedélyezési joga. A jövőben a hangfelvétel-előállítók kereskedelmi célból kiadott hangfelvételeiknek nemcsak közvetlen, hanem bármilyen sugárzása fejében jogdíjra tarthatnak igényt.

Joghamonizációs kötelezettségünk következtében a szomszédos jogi jogosultak körébe a filmelőállítók is bekerültek (92/100/EK-irányelv).

Közös jogkezelés

A közös jogkezelésre vonatkozó szabályokban lényegi változás nem következett be, a korábbi kormány-, illetve miniszteri rendeleti szintű szabályozás azonban törvényi szintre emelkedett, a törvénybe integrálódott.

Továbbra is fennmarad az ugyanazon jogosulti csoport ugyanazon jogának egy jogkezelő szervezet által történő kezelése, azaz a közös jogkezelés "monopóliuma". Az illetékes minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) gyakorol felügyeletet a jogkezelő szervezetek felett.

Közös jogkezelésre csak az az egyesület jogosult, amely megfelelő szakmai, személyi és számítástechnikai feltételekkel rendelkezik, és biztosítja a nemzetközi, úgynevezett "kölcsönös képviselet" működését is. A kölcsönös képviselet azt jelenti, hogy - nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - nemcsak a magyar, hanem a külföldi jogosultakat a magyarországi felhasználások fejében megillető jogdíjakat is érvényesíti és átutalja az egyesület a partnerszervezeteknek. Ugyanez illeti meg a magyar jogosultakat is műveik külföldi felhasználása után.

A közös jogkezelés formái

A közös jogkezelésnek - a korábbival egyezően - két formáját ismeri az új Szjt.

  • az úgynevezett kötelező közös jogkezelés, amikor a jogosultak egyedi jogérvényesítésének kizártságát (például az úgynevezett üreskazetta-jogdíj, vagy a művek egyidejű vezetékes továbbközvetítése után járó jogdíj) törvény állapítja meg,
  • a másik esetben nem a törvény, hanem maguk a jogosultak döntenek úgy, hogy célszerűbb, hatékonyabb egy adott jog közös jogkezelés keretében történő érvényesítse. Ilyenkor a törvény vélelmezi az érintett jogosultakra kiterjedő jogkezelést, azzal, hogy bármelyik jogosult kivonhatja magát a közös jogkezelés alól, ha erről időben tájékoztatja a képviselő jogkezelő szervezetet.

Az Szjt. felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy az új jogi szabályozásra tekintettel rendeletben állapítsa meg a közös jogkezelő szervezetek által végzett jogkezelés terjedelmét, maga után vonva a jelenlegi négy jogkezelő egyesület minisztériumi nyilvántartásának revízióját.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére