A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság elnöke által készített cikkünkben a Magyarországon is újraéledő választott bíráskodást mutatjuk be. Reméljük, hogy e vitamegoldási mód jellemzőinek ismeretében a hazai és nemzetközi kereskedelmi élet szereplői is úgy látják majd, hogy üzleti kapcsolatukból származó esetleges jogvitájuk rendezése érdekében érdemes választottbíróságot igénybe venniük.
Üzletfelek között gyakran keletkezik nézeteltérés. Ha a vitát nem sikerült rendezniük, előbb-utóbb bírósághoz fordulnak döntésért. Köztudott, hogy az állami bíróságok túlterheltek. A jogerős bírósági határozat megszületésére adott esetben 3-4 évet is várni kell. Ennyit az üzleti élet nem visel el. Létezik azonban egy speciális, gyorsabb vitarendezési mód, ez pedig a választottbíráskodás.
Már a régiek is
A választottbíráskodás a jogviták eldöntésének igen régi, a jogtörténészek szerint több évezredes múltra visszatekintő módja. Magyarországon sem volt ismeretlen ez a fogalom. Már Szent István egyik dekrétumában is találunk utalást a választottbíráskodásra.
Annak idején főleg a céhtagok egymás közötti jogvitáikat rendezték oly módon, hogy egy, a céhen belül szaktekintélynek örvendő társukat jelölték "választottbírónak", és egyidejűleg előre megállapodtak abban, hogy az említett "szaktárs" döntését mindketten elfogadják, és azt végre is hajtják.
A kapitalizálódó Magyarországon is elterjedt volt a kereskedelmi jogviták választottbíróságok általi rendezése, amihez – még ma is modernnek tekinthető – jogi szabályozást adott egy 1911-ben megalkotott törvény. A II. világháború után a belföldi – két magyar peres fél közötti – jogviták választottbíróság előtti rendezésére csak igen szűk körben volt lehetőség. Ezért a választottbírósági jogviták túlnyomórészt nemzetközi kereskedelmi szerződésekből származtak.
A hatályos szabályozás
A vállalkozók számára igen nagy jelentőségű esemény volt, hogy 1989. január 1-jétől hatályba lépett a gazdasági társaságokról szóló törvény, amely lehetőséget biztosított a gazdasági társaságok számára a jogviták választottbírósági úton történő rendezéséhez. A választottbíráskodás történetében mérföldkőnek számít, hogy 1994. december 13-án megszületett a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, amely a választottbíráskodással foglalkozó külföldi szakemberek körében is igen nagy elismerést vívott ki.
Az eljárás főbb jellemzői
Hazánkban 1949 óta a Magyar Gazdasági Kamara, 1995. január 1-jétől az 1994. évi XVI. törvény értelmében annak jogutódaként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik választottbíróság. A választottbíróság mind belföldi, mind nemzetközi kereskedelmi szerződésekből származó jogviták eldöntésére hivatott. Az eljárás jellegzetessége, hogy a peres felek maguk választhatják meg azt a bírót vagy bírói tanácsot, aki vagy amely vitás ügyükben döntést hoz majd. Bíróvá külföldi nemzetiségű személy is választható.
A tárgyalások nem nyilvánosak, s – a felek ilyen megállapodása esetén – idegen nyelven is folyhatnak. Fontos, hogy a választottbírósági eljárás egyfokú, tehát fellebbezésre nincs lehetőség. Ennek köszönhetően az eljárás rövidebb időtartamú és olcsóbb, mint az állami bíróság eljárása. A meghozott választottbírósági ítélet "jogi értéke" ugyanaz, mint a rendes bírósági határozaté: jogerős és végrehajtható.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság modern eljárási szabályzata 1989-ben az ENSZ nemzetközi kereskedelmi joggal foglalkozó bizottsága által kidolgozott mintaszabályzat alapján készült és – kisebb módosításokkal – azóta is hatályban van. Lényegében hasonló szabályzatot alkalmaz számos ismert külföldi választottbírósági intézmény is.
Hogyan lehet választottbíróság előtt pereskedni?
A válasz igen egyszerű. A feleknek – írásbeli – választottbírósági szerződést kell kötniük. Írásbeli szerződésnek minősül az is, ha azt telefaxon vagy egyéb "tartós üzenethordozón" rögzítik.
A választottbíróság fajtái
A szerződéskötéskor jó, ha tudjuk, hogy a választottbíráskodásnak két alapvető formája van: az eseti (ad hoc) és az intézményes választottbíróság. Az intézményes választottbíróság – ilyen a már említett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság – saját eljárási szabályzata szerint, állandó székhelyen működik. Az állandó választottbíróságok – rendszerint "csak" ajánlás jellegű – választottbírói listát bocsátanak ki.
Választottbírósági szerződés
Választottbírósági szerződés – a magyar jogi szabályozás szerint – olyan ügyekben köthető, amelyben
- legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos,
- a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkeznek.
A szerződésben meg lehet állapodni az eljáró választottbírák számában is. A választottbírósági törvény szerint csak páratlan számú bíró járhat el. Ha a felek nem állapodtak meg az eljáró bírák számában, az eljáró tanács három tagból áll. (A választottbírósági eljárásban – egy-két ügy kivételével – háromtagú választottbírói tanács jár el.) A választottbíróság általában a szerződés nyelvén folytatja le az eljárást. Ha viszont a külföldi felet (feleket) magyar ügyvéd képviseli, az eljárás nyelve a magyar.
A választottbírók
Értelemszeruen a választottbírósági eljárásban is jelentős szerepe van az ügyet eldöntő bírák személyének. Önként adódik a kérdés, ki lehet választottbíró? A hazai szabályozás szerint választottbíróként eljárhat minden olyan magyar vagy külföldi állampolgár, aki
- független, pártatlan és erről írásbeli nyilatkozatot tesz,
- vállalja az eljárási szabályzat szerinti teendőket és erről szintén írásban nyilatkozik,
- nem esik az 1994. évi LXXI. törvény 12. §-ában foglalt korlátozások hatálya alá (betöltötte a 24. életévét, jogerős bírói ítélettel nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, nincs gondnokság alá helyezve, illetve nincs szabadságvesztésre ítélve), és
- rendelkezik az ügy elbírálásához szükséges magas fokú jogi, gazdasági vagy egyéb szakismeretekkel, valamint nyelvtudással.
Bírólista
Utaltunk már arra, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság ajánlás jelleg bírólistával rendelkezik. E névjegyzéken közel száz (köztük 22 külföldi) választottbíró szerepel, akik között jogtudósok, egykori állami bírósági bírók és a nemzetközi kereskedelmi jogban jártas ügyvédek vannak. A külföldi választottbírók többnyire valamelyik külföldi választottbírósági intézmény elnökei. Néhány magyar választottbíró rendszeresen bíráskodik külföldi – elsősorban a bécsi, illetve a párizsi – választottbírósági intézmények előtt folyó peres ügyben, tehát mód nyílik más országok választottbíróságaival a tapasztalatcserére.
A listán felsorolt választottbírákat a választottbíróság elnökségének javaslatára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése választja meg és hívja vissza. A listán szerepel a bíró neve, foglalkozása, tudományos fokozata, nyelvtudása.
A pártatlanság biztosítéka
A választottbíró nem képviselheti az ügyfelet, s teljes titoktartási kötelezettség terheli. Sem folyamatban lévő, sem befejezett ügyről nem adhat felvilágosítást, nem tehet nyilatkozatot.
Elfogultsági kifogás
A választottbírósági eljárásban előfordul, hogy valamelyik fél elfogultsági kifogással él valamelyik bíró személye ellen, mert olyan tény jutott tudomására, amely befolyásolhatja a pártatlan és független határozathozatalt.
Az eljárás menete
A fentiek után lássuk, hogyan is zajlik egy választottbírósági eljárás! (Megjegyezzük, hogy a processzus ismertetésénél a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság eljárási szabályzata alapján lefolytatott eljárásból indultunk ki, amelyben azonban megtalálhatjuk a modern választottbíráskodás valamennyi tipikus elemét.)
Keresetlevél
Az eljárás úgy indul, hogy a magát jogában sértettnek vélő fél, a felperes, keresetet nyújt be a választottbíróság titkárságához. A keresetlevelében meg kell jelölnie azt a szerződést vagy szerződésen kívüli jogviszonyt, amelyből a sérelem származik. Fel kell tüntetnie a vélt jogsértést okozó természetes vagy jog személy, az alperes nevét, címét, valamint a sérelem lényegét.
A felperesnek már a keresetlevélben jelölnie kell egy választottbírót. Ha nem jelöl bírót, úgy lehetőség van arra, hogy helyette a választottbíróság elnöke döntsön a jelölésről.
Perérték
A felperesnek meg kell jelölnie a perérték összegét is (ez az az összeg, amelynek a bíróság általi megítélését kéri a felperes). A perérték alapján a választottbíróság titkársága kiszámítja a felperes által megelőlegezendő regisztrációs és eljárási díj összegét. (Az eljárási díj összege a perérték mértékétől függ.)
Díjtáblázat
Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság – a társintézményekhez hasonlóan – az eljárási szabályzathoz tartozó díjtáblázatokban közzéteszi a választottbírók tiszteletdíjának és az adminisztrációs költségnek a mértékét. A díjtáblázat sávosan csökkenő mértékű. Ez azt jelenti, hogy nagyobb perértékű ügynél viszonylag alacsonyabb az eljárási díj.
Válaszirat
Az eljárási díj felperes általi befizetését (előlegezését) követően a titkárság megküldi a keresetet és annak mellékleteit az alperesnek, és egyben felszólítja őt arra, hogy terjessze elő a válasziratát (ebben az iratban az alperesnek a keresetre adott ellenérvét, álláspontját kell előadnia), valamint hogy jelöljön választottbírót.
Gyakran előfordul, hogy az alperes a keresetre nem válaszol, nem jelöl bírót vagy nem veszi át a keresetet, egyszóval húzza az időt. Ekkor a választottbíróság elnöke hivatalból jelöl a fél helyett bírót. A felek által választott bírók jelölik a tanács harmadik tagját, az elnököt.
A tanács elnöke
A két fél által jelölt választottbíró megválasztja az eljáró tanács elnökét, aki kitűzi a tárgyalás időpontját, amelyre a felek idézést kapnak. A tanács elnöke szükség esetén további bizonyítékok beszerzésére kötelezheti a feleket.
A tárgyalás
A tárgyalás zárt, a tanácson, a jegyzőkönyvvezetőn, a peres feleken (esetleg ügyvédjén) kívül más személy nem lehet jelen. Az egyik lényeges különbség tehát az állami bírósági eljárás és a választottbírósági eljárás között az, hogy a válaszottbírósági eljárás "titokban" zajlik. Jellemző ugyanakkor, hogy a felek – talán azáltal, hogy maguk jelölhettek bírót – "oldottabbak" az eljárás során. A választottbíróság nagy hangsúlyt helyez a felekkel szembeni egyenlő elbírálás elvére. Ez azt jelenti, hogy mindkét félnek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ügyét szabadon előadhassa, véleményét, bizonyítékait szóban és írásban elmondhassa, előterjeszthesse. A választottbíróság arra törekszik, hogy elősegítse a felek egyezségét. Régi megállapítás, hogy a legrosszabb egyezség is jobb a legjobb ítéletnél.
A választottbíróság egy-egy ügyben 2-3 tárgyalást tart. Természetesen a választottbírósági eljárásban is lehetőség van arra, hogy a peres feleket ügyvéd képviselje.
Bizonyítás
A választottbírósági eljárásban felhasználható bizonyítási eszközök azonosak az állami bíráskodásban használtakkal: okmány, tanú, szakértő, helyszíni szemle. Bizonyos, különleges szakértelmet követelő esetekben a választottbírósági eljárásban is szakértőt rendelnek ki. A szakértői díjat a peres feleknek kell megelőlegezniük a tanács által meghatározott összegben. A szakértői díj viseléséről szintén az eljáró tanács dönt.
A határozat és annak végrehajtása
A tapasztalat szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróságnál általában a kereset benyújtásától számított 1-1,5 éven belül megszületik az ügyet lezáró határozat. Az ítélet rendelkezéseit a felek kötelesek teljesíteni.
Előfordul, hogy a kötelezett önként nem teljesíti az ítéletben foglaltakat. Ekkor végrehajtási eljárást kell indítani ellene. A végrehajtás során – csakúgy, mint az állami bírósági döntések végrehajtásánál – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Tájékoztatás a bírósági gyakorlatról
A választottbírósági eljárás kezdete előtt az ügyfelek gyakran érdeklődnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választottbíróságának joggyakorlatáról. Bár a határozatok titkosak, mégis van arra lehetőség, hogy az ügyfelek megismerhessék a választottbírósági gyakorlatot. A választottbíróság elvi jelentőségű határozatait a peres felek neve és fontosabb, a cég azonosítására alkalmas adataik mellőzésével ugyanis ismertetik a Bírósági Határozatok című szaklapban. Néhány döntés külföldi jogi folyóiratban is megjelent, és azokat is érdeklődéssel olvasták.
Konkrét eljárásjogi kérdéseikre olvasóink választ kaphatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság titkárságán, Budapest V. ker., Kossuth L. tér 6-8., 631. számú szoba (tel.: 474-5181, fax: 474-5185), ahol a választottbírósági kikötésmintát is tartalmazó eljárási szabályzat díjmentesen szerezhető be magyar, angol és német nyelven.
Horváth Éva| Egy kis statisztika | ||||
|---|---|---|---|---|
| A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbírósághoz évente átlagosan kétszáz új kereset érkezik, ami nemzetközi összehasonlításban jelentős ügyszámnak minősül. Az ügyek 10-15 százalékában az eljárás idegen nyelven, főleg angolul vagy németül zajlik (de volt már olasz nyelvű eljárás is). Az alábbiakban táblázat segítségével szemléltetjük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választottbírósága ügyszámának alakulását, és ezen belül a belföldi és nemzetközi ügyek megoszlását. | ||||
| A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság ügyszámának alakulása 1995. január 1-jétől | ||||
| Ügyfajta | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 |
| Belföldi | 85 | 90 | 125 | 114 |
| Nemzetközi | 52 | 71 | 50 | 67 |
| Összesen | 137 | 161 | 175 | 181 |
| A jogviták tárgya igen különböző: a perek jelentős része társasági jogi jogvita, de a "klasszikus" kereskedelmi ügyeken kívül irodabérleti jogviszonyból, koncesszióból és privatizációból származó ügy is előfordul. Hasonlóan nagy eltérések mutatkoznak a perértékben is, az 1999-ben beérkezett új ügyek között egy 26 milliárdos perértékű ügy "vezet". | ||||