Biztosítók versenye

 

Az idei első hónapok adatai alapján a magyarországi biztosítók 1998-ban több mint 244 milliárd forintos díjbevétele 1999-ben 300 milliárd forintra nőhet. A szektor dinamikus fejlődését erősen visszavetné a biztosítási adó bevezetése és az életbiztosítási adókedvezmények eltörlése – állítják a szakemberek.

 

A hazai biztosítási piacon tavaly működő 21 biztosítótársaság 1998-as, 244,7 milliárd forintos díjbevétele reálértéken is növekedett: 25,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 195 milliárdot. A társaságok – annak ellenére, hogy több biztosítási szakember azt jósolta, hogy 1999-ben ez a dinamikus fejlődés megtörhet – idei első negyedévi, 73,86 milliárdos beszedett díja 22,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakét, vagyis a félelmek alaptalanoknak bizonyultak.

A sorrend

Továbbra is a Hungária Biztosító a legnagyobb hazai társaság, a cég az összpiacon elfoglalt tavalyi, 30,55 százalékos részesedése az idei első negyedév végére 31,02 százalékra nőtt. Az idén az első negyedévben a társaság 18 százalékkal magasabb díjbevételt ért el, mint egy évvel korábban, és a tavalyi egész évet tekintve – amikor a HB-hoz 74,7 milliárd forint folyt be – 17,6 százalék volt a növekedés. A hagyományosan második legnagyobb társaság, az ÁB-Aegon tavaly csak 10,8 százalékos növekedést produkált – az év végére 43,5 milliárd forintra növelve bevételeit -, és az idei első negyedévi, 12,9 milliárdos bevétel mindössze 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi hasonló időszakét. Ugyanakkor az összdíjbevételt tekintve harmadik helyen álló N-N Magyarország tavaly 34, az idei első negyedévet az egy évvel korábbi hasonló időszakkal egybevetve 36,9 százalékkal tudta növelni bevételeit. A középmezőnybe tartozó Garancia Biztosító – az 1996-ban elhatározott új stratégiának és az új menedzsmentnek köszönhetően – impozáns növekedést ért el: tavaly 67,8, az idei első félévben 65,7 százalékkal növelte díjbevételét. Kiemelendő az AXA-Colonia Biztosító teljesítménye, amely tavaly 31,9 százalékkal 9,5 milliárdra, az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 48 százalékkal növelte forgalmát. A kicsik között nagynak számító AHICO viszont 1999 első negyedévében veszített piaci részesedéséből – idei első negyedévi díjbevétele csaknem 100 millió forinttal maradt el az egy évvel korábbitól -, és a a fejlesztésekhez szükséges tőke és finaszírozás hiánya miatt már évek óta vegetáló Európa-GAN alig 60 millió forinttal, 404-ről 469 millió forintra növelte idei első negyedévi bevételeit. A cégnek már a tavalyi, 6,3 százalékos növekedése (forgalma 1,57-ről 1,67 milliárd forintra nőtt) is a piacon tapasztalható legkisebb növekedés volt. A kicsik közül a Signal Biztosító 44, illetve az egész kicsik között az ABN-Amro csaknem 600 százalékos növekedésével áll az élen.

Húzóerő: az életbiztosítás

A növekedés motorja a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az életbiztosítás. A biztosítók 1996 és 1997 között 33, 1998 végére pedig az egy évvel korábbihoz képest több mint 40 százalékos növekedést produkáltak, s az idei első negyedévi növekedésük is 38 százalékos az egy évvel korábbi, hasonló időszakéval összehasonlítva. A piac nagy vesztese a hagyományosan életbiztosításokkal foglalkozó ÁB-Aegon: 1996-ban – igaz, egytized százalékkal, de – még megelőzte a szintén holland tulajdonú vetélytársat, az N-N Magyarországot, 1998-ban viszont már csaknem 12 milliárd forinttal kevesebb díjat tudott beszedni, mint a korábbi második helyezett N-N. Piaci részedését fokozatosan növelve ma már az életbiztosítási piacon elért 37,4 százalékos részarányával nehezen behozhatónak tűnik az N-N, mögötte 24,3 százalékkal következik az ÁB-Aegon. Messze lemaradva utánuk következik a harmadik helyezett, a Providencia Biztosító. Tavaly – a konkurenseket is meglepő módon – a legélesebb piacként jellemzett életbiztosítási területen csaknem 6 milliárd forintos díjbevétel-növekedést ért el a Garancia Biztosító. Ezzel maga mögé utasította a korábbi negyedik helyezett Hungáriát.

A nem életbiztosításokat tekintve egyelőre megdönthetetlennek tűnik a Hungária pozíciója: 1997-ben az üzletágban elért 58,8 milliárd forintos bevétele a teljes piac 44,8, a tavalyi, 68,4 milliárdos forgalma a 44,2 százaléka. A cég idei első negyedévi díjbevétele is a 44,12 százaléka a teljes piacnak. A nem életbiztosítási piacon fej fej mellett a második-harmadik helyen áll az ÁB-Aegon és a Providencia Biztosító: tavaly év végén az ebben az üzletágban expandáló Providencia az egy évvel korábbihoz képest 28,1 százalékkal, 21,78 milliárd forintra növelte díjbevételeit, míg az ÁB-Aegon a nem életbiztosítási üzletágak bizonyos területein visszavonulót fújva 21,7 milliárd forintnyi összeget szedett be. Az idei első negyedévi adatok is nagyjából azonosak. A Garancia és a Generali (Budapest) minimális mértékben növelni tudta piaci részesedését. Az AXA-Colonia forgalma a piacot meghaladó mértékben bővült ebben az üzletágban.

Piaci elemzők figyelemre méltónak – és üdvözlendőnek – tartják, hogy a kötelző gépjármű-felelősségbiztosítások díjai jóval az inflációs ráta alatt növekedtek. Az 1997-ben és 1998-ban beszedett díjak – az előbbi 50,8, az utóbbi 55,4 milliárd forint volt – 8,9 százalékkal nőttek csupán, és az idei első félévben befolyt, 15,7 milliárd forintos szavatossági díj mindössze 6,2 százalékkal volt több, mint 1998 első negyedévében. Az immár második éve bevezetett – az első évben a bázisdíjtól plusz-mínusz 5, a második évben 10-10 százalékos eltérést engedélyező – részleges díjliberalizáció első tapasztalatai így cáfolni látszanak azt a sokszor hangoztatott félelmet, hogy a cégek – kihasználva a lehetőséget – emelik a díjakat. A piacot uraló Hungária Biztosító részesedése lassan csökken: az 1998-as bevételei 53,45, 1999 első negyedévi befolyt díjai 51,7 százalékos piaci részesedést mutattak.

Elsősorban a rossz időjárás tehető felelőssé azért, hogy a biztosítók 30,1 milliárd forintot fizettek ki károkra és szolgáltatásokra az idei első negyedévben; az összeg ugyanis 53 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi 19,6 milliárd forint. A rossz időjárás jelentősen megnövelte a gépjármű-biztosításokra – kötelezőre és cascóra egyaránt -, illetve a lakás- és mezőgazdasági szerződésekre kifizetett összegeket az elmúlt negyedévben. Növelte az összeget néhány nagy, több százmillió forintos kifizetéssel járó kár is. Ugyanakkor – hangsúlyozzák a szakértők – a kárnövekedés azért is tűnik olyan nagynak, mivel a tavalyi első negyedévi bázis alacsony, kevesebb, mint másfél milliárd forinttal haladta meg az 1997-es hasonló időszakét. Az idei első negyedévben a 30,1 milliárdos, károkra és szolgáltatásokra kifizetett összegből a társaságok 5,34 milliárd forintot életbiztosítási szerződésekre, 24,76 milliárd forintot nem életbiztosításiakra fizettek ki. Az utóbbin belül 10,39 milliárd forintra rúgott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károkra kifizetett, illetve a még le nem zárt ügyekre félretett összeg.

Tetemes befektetések

Tavaly az év végére a hazai biztosítótársaságok összes befektetése – biztonsági tőke- és biztosítástechnikai tartalékok együtt – elérte a 333,72, 1999. március végére a 354,4 milliárd forintot. Az összes befektetés tavaly év végén több mint 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 261,22 milliárdot, és az idei első negyedév végén 6,2 százalékkal volt több, mint a tavaly év végi záráskor. 1997. december 31-én a társaságok a biztosítástechnikai tartalékok 72,73 százalékát – 188,576 milliárd forintot – helyeztek állampapírba, míg tavaly év végén az összes eszköz 73,78 százalékáért – 246,248 milliárd forintért – vettek állam által kibocsátott értékpapírt. Ez az arány 1999. március végére még tovább – az összes befektetés 79,8 százalékára – növekedett. Enyhén nőtt és az összes befektetés 4-5 százalékát teszi ki a részvények aránya. 1997 végén 10,8 milliárd forintra rúgott a biztosítók portfóliójában a gazdálkodó szervek által kibocsátott kötvény, tavaly év végén az állomány több mint 19, 1999 márciusában 16,1 milliárd forint volt. Tizedére (150 millió forintra) csökkent a helyi önkormányzatok értékpapírjainak állománya tavaly év végére.

Kismértékben csökkentek az ingatlanbefektetések: 1997-ben 5,89 – az összes befektetés 2,26 százaléka -, 1998-ban 4,67 – 1,4 százalék -, 1999. március végén 4,2 milliárd forint – 1,2 százalék – volt az összegük. Tavaly év végére megjelentek a befektetések között a jelzáloglevelek: tavaly december végéig több mint 390, idén március 31-ig 405 millió forintért vásároltak belőle, míg egy évvel korábban erre még nem volt lehetőségük. 1998 végére csökkent a pénzintézeti betét és a számlapénz összege: 1997 decemberében az összes biztosító 9,1 milliárd forintot tartott pénzintézeti betétben, s ez az összeg az idei első negyedév végére sem változott.

1999. március végén 216 ezerrel kevesebb életbiztosítási szerződést kezeltek a cégek, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban, ezen belül a vegyes életbiztosítási szerződések 222 ezerrel, a halálesetre szólók száma 63 ezerrel csökkent. A csökkenés mögött a régi kis díjas – CSÉB – biztosítások kifutása áll, de magas volt a visszavásárlások és nem fizetők aránya is.

Nőtt a profit

Továbbra is meredeken nő a befektetési jellegű – unit-linked – szerződések száma: az 1997. március végi, csaknem 48 ezerről több mint 103 ezer darabra emelkedett a számuk. A cascopiac konszolidálódására utal, hogy a nem életbiztosítási ágazaton belül mintegy 30 ezerrel nőtt a casco biztosítások száma. Megtöbbszöröződött azon szerződések száma, amelyek különböző pénzügyi veszteségek kivédésére köttettek, és 80 ezerrel több tűz- és más elemi kár esetén fizető szerződést regisztráltak a társaságok.

1998-ban a biztosítótársaságok összesen több mint 15 milliárd forint adózás előtti nyereséget értek el, ami 18 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi 12,8 milliárd. A legnagyobb – 6,4 milliárd forint adózás előtti és 5,1 milliárd forint adózott – nyereséget a Hungária Biztosító érte el, az eredmény – mint a biztosítók többségénél – a befektetési eredményeknek köszönhető, a társaság ugyanis 12 milliárdos befektetési és 5,6 milliárdos biztosítástechnikai eredménye különbségeként érte el nyereségét. Az ÁB-Aegon 5,7 milliárd forintos adózás előtti eredményéből – ellentétben a Hungáriával, amelynek tulajdonosa visszaforgatja a nyereséget – 4 milliárd forint osztalékot fizet. A legnagyobb veszteséget a piacépítés korszakát élő ABN Amro Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító volt kénytelen elszenvedni: 1997-es, 817 milliós veszteségét követően tavaly 1,49 milliárd forint deficittel zárt. Negatív, az egy évvel korábbi mínusz 298 milliós veszteséget követően 261 milliós negatív eredménnyel zárt az Argosz Biztosító, és az életbiztosítási piacon elért expanziója következményeként 264 milliós veszteséggel zárt a Signal. Az éveken keresztül 7-800 milliós veszteséget produkáló Garancia viszont tavaly 358 millió forint nyereséget ért el. Összességében elmondható, hogy az alig négy éve nyereségtermelő biztosítási szektor profitja – a hálózatépítéssel, számítástechnika kialakításával és új üzletágak kiépítésével járó többmilliárdos invesztíciók ellenére – folyamatosan nő.

A Generali (Budapest) és a Providencia Biztosító fúziójával a hazai piacon működő biztosítók száma átmenetileg 20-ra csökkent. Az összeolvadással egyébként a piaci rangsor is megváltozott: az új cég, a Generali-Providencia Biztosító a második legnagyobb biztosítóvá lépett elő, maga mögé utasítva az ÁB-Aegont. Ugyanakkor a tavaly december 18-án alakult Kódexpress Élet- és Nyugdíjbiztosító idén májusban megkapta a felügyelettől a működési engedélyt, így júniustól ismét 21 cég van a hazai biztosítási piacon. A társaságok közül mindössze kettő – a Garancia Biztosító, amelynek az OTP Bank, illetve a Kódexpress Biztosító, amelynek a Kódexpress-csoport a főrészvényese – van hazai tulajdonban. A Mezőbankot megvásárló Erste-csoporthoz tartozó S-Versicherungnál arról született döntés, hogy Magyarországon leánycéget hoznak létre. A Biztosításfelügyelet elnöke, Asztalos László tájékoztatása szerint latin-amerikaiaktól különböző ázsiai befektetőkig sokféle érdeklődést tapasztalnak, ám komoly biztosítóalapítási szándék csak a környező országokból, elsősorban német nyelvterületről érezhető. Felügyeleti becslés szerint a következő két-három évben még évi egy-két új biztosító alakulhat.

Piaci kilátások

A biztosítási piac lehetőségeit elemezve szakértők megjegyzik, hogy az utóbbi években a hazai biztosítási piacon tapasztalható dinamikus fejlődés megtorpanhat a tervezett adómódosítások következtében. Mint ismert, a pénzügyi kormányzat fontolóra vette, hogy az idén januártól hatályos "tűzadó" után minden, nem életbiztosítási díjra adót vetne ki. Többféle elképzelés született, amelyekben közös, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díját a többi vagyonbiztosítási adóhoz képest kisebb adó terhelné. Az adót az elképzelések szerint a biztosítóknak kellene beszedniük az ügyfelektől, akikre természetesen ráterhelnék azt, így több százalékponttal nőnének a biztosítások díjai, és továbbítaniuk az adóhatósághoz. Piaci elemzők szerint az új – és több nyugat-európai országban létező – adónem bevezetése még nem időszerű, mivel a viszonylag fejletlen piacon visszavetné a szerződéskötési kedvet. A tervezett életbiztosításiadókedvezmény-megvonás, illetve az életbiztosítási befektetések hozamának megadóztatása megtörné a fejlődés lendületét. Amennyiben az adójogszabályok változatlanok maradnak, a piacot ismerők szerint marad az életbiztosítási piac infláción felüli növekedése. Az életbiztosítási üzletágon belül további expanzió várható a unit-linked termékek értékesítését illetően (több, ilyen módozatot eddig nem értékesítő társaság lép piacra hasonló termékkel a közeljövőben), másfelől viszont a régi, kisdíjas CSÉB-biztosítások kifutásával tovább csökkenhet az életbiztosítások száma. A nem életbiztosítási piacon a cascopiac konszolidációjával, illetve a részletfizetéses gépjárművásárlások szaporodásával tovább nőhet a cascoszerződések száma. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjának növekedését továbbra is az inflációs ráta alatt várják az elemzők, s lényeges piaci átrendeződésre nem számítanak.