Tőzsdei fejlesztések

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 15. számában (1999. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megalakulása óta töretlenül fejlődik. Bővült a szolgáltatások választéka, a forgalom, a közvetítők mezőnye, az új kihívásokhoz a tőzsdének is fel kell zárkóznia, különben veszíthet versenyképességéből a mindjobban globalizálódó és egységesülő nemzetközi börzevilágban. Az idén az év közepén úgy tűnik, hogy a BÉT jó néhány fontos lépést már megtett, illetve továbbiak vannak folyamatban. A kereskedési idő meghosszabbítása, a befektetők színvonalasabb kiszolgálása és a tőzsdei adásvétel elektronizálása ugyanis mind szükséges előrelépés volt, igaz, ezek keresztülvitele komoly anyagi terheket rótt a BÉT-re, és több ízben is megosztotta a piaci szereplőket.

A BÉT 1998-ban az azonnali piacon a régi CMSS elnevezésű kereskedési rendszert lecserélte az MMTS modern távkereskedési rendszerre. A svéd és ausztrál szállítóktól megvett rendszer költségeit a BÉT alulbecsülte. Ennek a tőzsdetagok elégedetlensége mellett az is káros következménye lett, hogy a korábbi tervekkel ellentétben az azonnali piacot kiszolgáló MMTS I modul bevezetését nem követte az eredeti ütemezés szerint az opciós és származékos szekciót kiszolgáló MMTS II modul. Mindenesetre az MMTS első fázisa a legjobbkor készült el, mert a régi rendszer már teljesítőképessége határán volt.

Három koncepció

A következő dilemma az volt, hogy mi legyen a származékos piac fejlesztésével. A határidős piacon ugyanis a brókerek még mindig a hagyományos, nyílt kikiáltásos rendszerben kereskednek, ami nem biztonságos, bizonyos számú üzlet megkötése után már nem kezelhető, ráadásul a tavalyi évet jó néhány etikai ügy is emlékezetessé tette. Ennek alapján evidens lenne az elektronizálás és a fejlesztés, ugyanakkor egyes tőzsdetagok figyelmeztetnek: a BÉT származékos piacain a tavalyi orosz válság hatalmas veszteségei miatt olyannyira lecsökkent a forgalom (a deviza- és a kamattermékek piacán gyakorlatilag nincsen kötés, egyedül az egyik határidős BUX-lejárat likvid), hogy a fejlesztés vélhetően soha nem fog megtérülni. A tőzsde vezetői ezt vagy másképpen látják (és reálisnak érzik a megtérülést), vagy egyszerűen a többi piaci ág becsületét is védendő, vagyis presztízsokokból, de mindenesetre a fejlesztés mellett döntöttek. A tőzsde 1999. április 23-án megtartott éves közgyűlésén végül három fejlesztési koncepció került a tagok elé.

Az egyik szerint a korábbi tervekkel összhangban 2000. március végére kiépítik az MMTS II-t, addig pedig a meglevő MMTS I rendszeren belül lehet a határidős kereskedés elektronikus verzióját megvalósítani. A fejlesztés költsége körülbelül 500 millió forint.

A másik szerint végleg az MMTS I rendszerben marad a határidős kereskedés, ez a meglevő hálózat miatt olcsó megoldás (bár a szállítóval korábban kötött megállapodás értelmében az eredeti szerződéses összeg egy részét a BÉT-nek le kell vásárolni), de funkcionalitását tekintve szegényes, a reménybeli opciós piac kiszolgálására pedig nem alkalmas.

A harmadik szerint a magyar Fornax cég által a Budapesti Árutőzsdére bevezetett kereskedési rendszert lehetne a BÉT-en is átvenni, ám ennek költségei nem alacsonyabbak, mint lennének az MMTS II kiadásai, annál a rendszernél viszont kevesebbet tud. Nos, a tagok, vélhetően presztízsokokból is, az első, a legfejlettebb megoldás mellett szavaztak.

A fejlettebb kereskedési rendszer is támogathatja a tőzsdei forgalom további bővülését, ám ebből a szempontból talán még lényegesebb kérdés volt a kereskedési idő meghosszabbítása. A Tőzsdetanács döntése értelmében 1999. május 15-től az azonnali piac délelőtt tíztől délután fél ötig van nyitva. A határidős piacon egyelőre a korábbi nyitva tartás az érvényes (10.10-től 14.15-ig), ám itt is hat és fél órás nyitva tartás lesz a lejárati napokon.

A tőzsde vezetői bíznak benne, hogy a hosszítás valóban növeli a forgalmat, hiszen a magyar papírok kereskedelmét illetően a nyitvatartási idő immár teljes egészében megfelel a BÉT legnagyobb versenytársának tartott londoni SEAQ fél 11-től fél 5-ig tartó kereskedési idejének. Átmenetileg mindazonáltal a forgalom visszaesését is okozhatja, hogy a hat és fél órában széthúzódik a likviditás, egyes időszakokban nehezebben talál egymásra a kereslet és a kínálat.

Mindemellett a tőzsde azon dolgozik, hogy a befektetők ne csak a már megkötött üzleteket kísérhessék figyelemmel, de az úgynevezett kereskedési könyv egy részét is láthassák. A kereskedési könyvből az derül ki, hogy milyen áron lehetne biztosan eladni vagy venni papírokat, vagyis milyen ajánlatokat tettek már be a rendszerbe. Ennek a befektetők számára rendkívül fontos információnak lehet némi forgalomnövelő hatása, hiszen így a kisebb pénzű magánügyfelek is lassan a nagyokhoz hasonlóan kedvező paraméterekkel kereskedhetnek. Amíg ugyanis a legnagyobb befektetők a brókerrel beszélve megismerhetik a kereskedési könyvet, és azonnal adhatnak megbízásokat, addig a kisbefektetők a másodlagos adatközlőktől szerezhetik meg az ajánlati információkat, és mind több brókercégnél adhatnak interneten keresztül közel prompt megbízást.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére