Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Írország, a kelta kistigris

Megjelent a Cégvezetés (archív) 15. számában (1999. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az utóbbi években sokféle jelzővel illették már Írországot. Elképesztő gazdasági fejlődésével kivívta mind az "Európa legerősebb kistigrise", mind az "Európai Unió csodagyereke" címet. Mérvadó politikusok és gazdasági szakemberek Írországot állítják példaként arra, hogyan lehet a viszonylagos elmaradottságot gyorsan felszámolni, relatíve szerény erőforrásokkal kiemelkedő fejlődést produkálni.

 

A Magyarországnál harmadával kisebb területű Írország negyedszázada még kétségtelenül szegény országként lépett be az Európai Gazdasági Közösségbe, az Európai Unió elődjébe. Az egy főre jutó GDP itt akkoron a közösségi átlagnak körülbelül a 40 százalékát érte el. Napjainkban az egy lakosra számított ír GDP az uniós átlag 85-90 százaléka. Írország tehát felzárkózott az élvonalhoz. A legutóbbi négy esztendőben talán az egyetlen ország volt a világon, amely elképesztő ütemben, 40 százalékkal tudta növelni bruttó nemzeti termékét. A kis ország újabban minden feltörekvő nemzet példaképévé vált.

Írországban a GDP értéke 1998-ra (folyó áron) 78 milliárd dollárra növekedett, az egy főre jutó nemzeti össztermék pedig elérte a 21 ezer dollárt. Az inflációt a legutóbbi négy évben sikerült 1,5-2,5 százalék között tartani, a munkanélküliség szintje ebben az időszakban 12,1 százalékról 7,8 százalékra mérséklődött, és aktívumot mutatott a folyó fizetési mérleg egyenlege. (A múlt évben 2,8 milliárd dollár volt a többlet.) Az államadósság GDP-hez mért arányát is látványosan lefaragták; 1993-ban ez még 95,7 százalékos volt, 1998-ban viszont már a 60 százalékot sem érte el. A gazdaság teljesítménye tehát gyakorlatilag minden tekintetben megfelelt a Gazdasági és Pénzügyi Unióba kerüléshez elengedhetetlen maastrichti követelményeknek.

Kis politikai helyzetkép Írország területe 70 282 négyzetkilométer (természetesen Észak-Írország nélkül). Az ország 26 grófságra tagozódik, a lakosság lélekszáma 3,63 millió. A független ír államot 1919. január 19-én kiáltották ki. Az 1921-ben aláírt brit-ír szerződés a többségében protestánsok lakta Észak-Írországot az Egyesült Királyság részévé nyilvánította. Az ország alkotmányát 1937-ben népszavazással fogadták el, s az alaptörvény szerint Írország a sziget egész területét magában foglalja. A második világháború után - amelyben Írország semleges maradt - 1949-ben hivatalosan is kikiáltották a köztársaságot, és az ország kivált a Brit Nemzetközösségből. Magyarországgal egy időben, 1955-ben vették fel az ENSZ-be. Országunk 1991-ben nyitott nagykövetséget Dublinban, Írország pedig 1996-ban létesítette budapesti nagykövetségét. Az ír belpolitikában különös jelentőségű az északír kérdés rendezésére hivatott úgynevezett Nagypénteki Megállapodás (Good Friday Agreement), amely szerint: a terület hovatartozását csak a lakosság többségének akaratával lehet megváltoztatni, Írország kiiktatja alkotmányából az Ulsterre (Észak-Írország) vonatkozó területi igényeket, a felek beszolgáltatják fegyvereiket, az Észak-Dél Tanácson keresztül Dublin is kifejtheti álláspontját az északír területek ügyeinek dolgában. A megállapodást az 1998. május 22-én tartott népszavazás megerősítette. Ennek értelmében 1999. március 10-én kellett volna megalakulnia az északír kormánynak. Ez azonban nem valósult meg, a határidőt módosítani kellett.

Uniós támogatás

Kétségtelen, hogy a teljesítmény motorja az export töretlen fejlődése, hiszen a 3,6 milliós belföldi piac a növekvő termelés felvételére aligha lenne képes. Szinte biztos, hogy nincs még egy ország, amelynek négy év alatt sikerült volna csaknem megkétszereznie egyébként is jelentős exportját. Írország ezt megtette: az 1995. évi 43,7 milliárd dollárral szemben 1998-ban 70 milliárd dollár értékű terméket értékesített külföldön. Importja ennél jóval szerényebb mértékben, 32,2 milliárdról 44 milliárd dollárra bővült, vagyis aktívuma megkétszereződött, és 1998-ban 24 milliárd dollárt tett ki.

A fő kereskedelmi útvonalaktól földrajzilag kissé távol eső, gazdaságilag viszonylagosan elmaradott Írországnak mindezt az uniós támogatások révén sikerült elérnie. Írország egyike azoknak az országoknak, amelyek a legtöbbet profitáltak az Unió különböző alapjaiból, elsősorban azokból, amelyeket a közösségi átlagtól elmaradt régiók felzárkóztatására hoztak létre. Szakértők szerint viszont - éppen a korábban vázoltak miatt - még ennél is nagyobb jelentősége volt annak, hogy az EGK, majd az EU Írország számára korlátlan piac, nagymérvű politikai-gazdasági mozgástér volt, amint az most is, és lesz a jövőben is.

Írország öt évre szóló (1995-1999) fejlesztési terve csaknem 8 milliárd ír font közösségi támogatási pénzzel számolt. A kalkuláció helyesnek bizonyult, hiszen az ország erre az időszakra 7,2 milliárdos kerettel rendelkezhetett. Mindezt figyelembe véve szinte biztos, hogy Írország lesz a napirenden levő EU-reformok egyik legnagyobb vesztese. A kohéziós alap várható csökkenése miatt például az ír farmerek bevételei akár 25 százalékkal is megcsappanhatnak. Az írek "tisztességes kompromisszumként" emlegetik a megállapodást az Unió strukturális és kohéziós alapjainak reformjáról, amelyben - a szűkülő források ellenére - sikerült megőrizniük státusukat. Így a következő, 2000-ben kezdődő költségvetési ciklusban részesedésük az alapokból még mindig 3,2 milliárd font lesz.

Nagyon valószínű, hogy Írország kiesik az EU jövőbeni regionális fejlesztési forrásaiért folyó versenyből, miután az Unió statisztikai szervezete ehhez már túlságosan gazdagnak minősítette az ország eddig különtámogatással fejlesztett területeit. Az ír GDP régen meghaladta az EU-tagországok átlagának 75 százalékát, márpedig az alapból csak ez alatt igényelhető juttatás. Az ír kormány válaszul gyorsan kidolgozott egy új közigazgatási beosztást, amelyben az Észak-Írországgal határos régiót, továbbá a nyugati partvidéken és az ország középső részén fekvő, gazdaságilag elmaradottabb területeket leválasztották volna Dublin környékéről, valamint a déli és keleti partszakaszról. A brüsszeli partnerek azonban nem fogadják el ezt az ügyeskedést, azt hangoztatva, hogy az ír kormány felelőssége az utóbbi években megszerzett támogatások egyenlőbb elosztása. Ennek ellenére nem zárják el azonnal az Írországba kerülő EU-pénzforrások csapjait, a támogatásokat fokozatosan csökkentik.

Céglajstrom Az ír-magyar kereskedelmi kapcsolatokban részt vevő legjelentősebb cégek az alábbiak: Export: Philips Monitor Magyarország Kft. Vámszabad terület, Tungsram Rt., General Motors Magyarország Járműgyár Kft., United Technologies Magyarország Kft., Magyar Suzuki Rt. Import: IBM Storage Products Kft., Biogal Gyógyszergyár Rt., General Motors Magyarország Járműgyár Kft., Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt.

Elapadó források

Az írek ilyenformán több szempontból is aggódva figyelik az EU kibővítésének folyamatát. Elméletileg ugyan egyértelműen támogatják a bővítést - abból kiindulva, hogy 25 évvel ezelőtt Írország is gyenge, elmaradott államként kapott lehetőséget a csatlakozásra. Viszont három dolog miatt is aggódnak.

  1. Tartanak az agrárgazdasági verseny növekedésétől, mivel az ágazat fontos szerepet játszik Írország gazdasági életében. A mezőgazdaság termeli a GDP 7 százalékát, itt talál munkát a foglalkoztatottak 9,2 százaléka, és ebből a szektorból származik a kivitel 9 százaléka.
  2. Félnek az EU-alapokból származó pénzforrások elapadásától, ámbár erre a keleti országok csatlakozása nélkül is számítani lehet.
  3. Aggódnak amiatt, hogy intenzívebb lesz a működőtőkéért folyó küzdelem, az új tagok elcsábíthatják a beruházók egy részét.

Márpedig a külföldi működőtőke a kedvező adózási feltételeknek, az euróövezeti tagságnak és a kvalifikált munkaerőnek köszönhetően valósággal ömlik az országba. Elsősorban ennek eredményeként Írország a világ 10. legversenyképesebb országa. Eddig több mint 300 vezető elektronikai cég létesített gyártóbázist az országban. Írországba került az Egyesült Államok öszszes európai elektronikai beruházásainak 40 százaléka.

Elemzők szerint a keleti országok csatlakozása az írek számára ugyanakkor sok szempontból előnyös is lehet. Először is Írországnak jelentős hasznot hozhatnak az érintett országok felvétele után megnyíló piaci lehetőségek. Emellett a közép- és kelet-európai országok erősíthetik az ír érdekérvényesítési törekvések esélyeit is az Unióban. Mindehhez még hozzáteszik: a felvételből adódó várható kiadások nem lesznek olyan nagyok, mint amekkorákról még néhány éve beszéltek. Az ír gazdaság pedig akkor sem részesedhetne a korábbi mértékben az EU kohéziós és strukturális alapjaiból, ha elodáznák a keleti bővítést. Az értékelések odáig mennek, hogy kijelentik: számolni kell azzal, hogy a jövő évtized közepére Írország az EU nettó befizetőjévé válik.

Mindent összevetve az ír fél nem lesz könnyű partner a csatlakozási tárgyalásokon. Ezt már most tükrözi az ír farmerek szövetségének álláspontja, amely a csatlakozás kapcsán az agrárágazatban 20 éves átmeneti időszakot javasol.

Írország az elmúlt néhány esztendőben jelentős mértékben kiszélesítette kapcsolatait a közép-kelet-európai országokkal, különösen Lengyelországgal és Magyarországgal (ebbe beleértendő a szakemberek küldése és a technikai segítségnyújtás is). Ez számunkra is igen kedvező, hiszen sok hasznos tanácsot kaphatunk már az uniós tagságra való felkészülés szakaszában is. A PHARE-pénzek elosztásában és felhasználásában szerzett ír tapasztalatok példaként szolgálhatnak hazánk számára is.

A magyar-ír áruforgalom alakulása 1995-1998 között (millió dollár)
  Kivitel Behozatal
1995* 1996 1997 1998 1995* 1996 1997 1998
Élelmiszer, ital, dohány 1,5 0,3 2,3 0,8 27 6 8,8 9,6
Nyersanyagok 0,1 0 0,1 0,3 0,2 0,1 0,5 0,4
Energiahordozók - - - - - - - -
Feldolgozott termékek 9,2 7,7 7,4 8,5 22,3 22,9 29,2 54,9
Gépek, gépi berendezések 3,3 6,6 58,1 241,4 39,8 18,5 35 43,8
Összesen 14,1 14,5 67,8 251 89,2 47,6 73,5 108,8
* Vámszabad területi forgalom nélkül.

Magyar aktívum

Az ír-magyar kereskedelmi kapcsolatok még néhány évvel ezelőtt is alacsony szinten álltak, a mérleg magyar passzívumot mutatott. Még 1996-ban is mindössze 14,5 millió dollár értékben exportáltunk, miközben importunk 47,6 millió dollár volt. Az elmúlt év - különösen a magyar kivitelt tekintve - fordulatot hozott, a kétoldalú szállítások értéke megközelítette a 360 millió dollárt (1997-ben 141,3 millió dollár volt). Jáklné Paár Gabriella, a Gazdasági Minisztérium tanácsosának tájékoztatása szerint a magyar exportban a gépek, gépi berendezések aránya 96 százalék fölé ugrott, s értéke meghaladta a 241 millió dollárt. Kivitelünkben Írország részesedése több mint négyszeresére nőtt, s 1998-ban néhány tizeddel meghaladta az egy százalékot. Behozatalunkban 0,4 százalékra emelkedett az ír import aránya.

A kiugró eredmény elsősorban a számítástechnikai és adatfeldolgozó gépek, illetve részegységek jelentős exportnövekedésének köszönhető. Számottevő a személygépkocsik, az elektromos cikkek és vezetékek, az izzólámpák és a fénycsövek, valamint a feldolgozott termékek kivitele (hengerelt áru, gyógyszeripari alapanyagok, alumíniumkábelek, műanyagok). A behozatalban a feldolgozott termékek, valamint a gépek és gépi berendezések részesedése meghaladja a 90 százalékot, a főszerepet a NOKIA elektronikai alkatrészek játsszák.

Az elmúlt években jelentősen javult Magyarország megítélése az ír üzleti körökben. Az ír vállalatok új exportlehetőségek után kutatnak, így egyre intenzívebbé váltak az üzleti célú utazások. Igaz, az ír vállalkozók többsége eleve óvatos, ráadásul térségünkben még kevés tapasztalatot szereztek. A legjelentősebb ír befektetésre kétségtelenül 1997-ben került sor, amikor az Irish Life a belga Kredetbankkal közösen, 90 millió dollár értékben megszerezte a Kereskedelmi és Hitelbank 56 százalékos tulajdonrészét. A magyar piac iránti növekvő érdeklődést mutatja, hogy jelenleg már mintegy húsz ír-magyar vegyes vállalat működik az országban - köztük jelentős telekommunikációs (ITI, Bocom Int.) élelmiszer-ipari (Avonmore), tanácsadó (CDEME) és menedzserképő (HMI) cég is van.

Ezek a vállalkozások nem azonos súlyúak. Megtalálható közöttük félállami nagyvállalkozás, a Telecom éppúgy, mint a közepes nagyságú Avonmore, akárcsak a kisebb magáncégek, mint amilyen például a rinyaszentkirályi Somogy-Galtee Szarvasfarm Kft. 1992-ben a Magyar Országos Érc- és Ásványbányák részvételével alakult a Navan Plc., amelynek főbb tevékenységi köre a hőszigetelőanyag-gyártás, valamint a nemesanyag- és iparihomok-bányászat és -feldolgozás. Az EVT Kft. az energetikával kapcsolatos környezetvédelmi tervezéssel és tanácsadással foglalkozó Irish Electricity Supply Board és az Erőterv vegyes vállalata. Az ír tőkét bevonó Eurostudio Kft. animációs filmek gyártásával foglalkozik.

Írország főbb gazdasági-statisztikai mutatói
  1995 1996 1997 1998
Lakosság (millió fő) 3,6 3,7 3,7 3,7
A GDP értéke folyó áron (milliárd dollár) 65,2 70,5 70 78
A GDP növekedésének üteme változatlan áron (%) 10,1 7,9 9,5 9,5
Egy főre jutó GDP folyó áron (ezer dollár) 17 17,8 19 21
Infláció alakulása (%) 2,5 1,6 1,5 2,5
Munkanélküliségi ráta (%) 12,1 12 10,3 7,8
Export értéke (milliárd dollár) 43,7 48,9 50,7 70
Import értéke (milliárd dollár) 32,2 35,7 37 44
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd dollár) 1,4 - 2 2,8

Amíg nem késő

A kapcsolatok bővítésére 1990 végén kezdte meg működését Budapesten az Ír Kereskedelemfejlesztési Iroda (Irish Trade Board), hazánk viszont - a külkereskedelmi képviseleti hálózat átszervezése kapcsán - 1996-ban bezárta a dublini kereskedelmi kirendeltséget, és nem állított fel új irodát. Akkoriban senki nem gondolta, hogy két év alatt csaknem hatszorosára nő a kétoldalú forgalom, s aktívumunk meghaladja az évi 140 millió dollárt. A feladat mindenesetre adott: mielőbb ki kell javítani a korábbi rossz döntést, addig, amíg az nem okoz nagyobb károkat a kapcsolatok fejlődésében.

A magyar-ír áruforgalom struktúrájának változása 1995-1998 között (százalék)
  Kivitel Behozatal
1995* 1996 1997 1998 1995* 1996 1997 1998
Élelmiszer, ital, dohány 10,7 1,8 3,3 0,3 30,2 12,6 12 8,8
Nyersanyagok 0,4 0,3 0,2 0,1 0,2 0,3 0,7 0,4
Energiahordozók - - - - - - - -
Feldolgozott termékek 65,2 52,7 10,8 3,4 25 48,1 39,7 50,5
Gépek, gépi berendezések 23,6 45,2 85,6 46,2 44,6 38,9 47,6 40,3
Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100
* Vámszabad területi forgalom nélkül.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére