Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 15. számában (1999. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Vágósertések intervenciós támogatása

A vágósertés minőségi termelésének intervenciós támogatásáról szóló 34/1999. (IV. 2.) FVM rendeletet módosító 42/1999. (IV. 23.) FVM rendelet szerint az őstermelői igazolvánnyal rendelkező alapanyag-termelő (családi gazdaság) - választása alapján - a SEUROP minősítési osztályok szerint vagy a nettó élőtesttömegre vonatkoztatottan 30 Ft/kg-os intervenciós támogatást igényelhet a nevére kiállított vágósertés átvételét igazoló bizonylat csatolásával, az április 2. és május 31. között értékesített és minősített vágósertés után. A bizonylatnak tartalmaznia kell az adószámot vagy adóazonosító jelet, az őstermelői igazolvány számát, élőtesttömeg-kilogrammban a bruttó súlyt, a levonás mértékét, a nettó súlyt, a nettó súlyra kilogrammonként kifizetett alapárat. Nettó élőtesttömegnek minősül a vágósertés átvételét igazoló bizonylaton élőtesttömeg-kilogrammban feltüntetett bruttó súlyból a szállítási súlycsökkenés miatti levonás alapján számított tömeg értéke kilogrammban. Az alapanyag-termelő támogatási igényét - csatolt meghatalmazással - a területileg illetékes falugazdász is benyújthatja a területileg illetékes adóhatósághoz.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala hasított súlyra országos heti piaci átlagárat tesz közzé a tárgyhetet követő szerdán megjelenő Magyar Mezőgazdaság című hetilapban.

(Magyar Közlöny, 1999/34. szám)

Exporttámogatás

A 43/1999. (IV. 23.) FVM alapján összesen kilencvenhatmillió forint exporttámogatásban részesül a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyékből felvásárolt sertésáru kivitele kettőezer tonnáig. A támogatással érintett termékkört, a támogatás mértékét és feltételeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A támogatás az 1999. május 1. és 31. közötti időszakban kiszállított termékek után vehető igénybe az ígérvényben szereplő mennyiségig.

A támogatásban azok az igénylők részesülhetnek, akik a rendelet mellékletében meghatározott termékeket a felsorolt megyékben vásárolták fel, és saját számlás formában vagy bizományos útján exportálják azokat, valamint rendelkeznek a Vágóállat és Hús Terméktanács igazolásával.

A pályázatot az Agrárintervenciós Központnak kell benyújtani.

A pályázat elbírálása során előnyt élveznek azok a feldolgozó cégek, amelyek orosz exportértékesítést szolgáló érvényes külkereskedelmi szerződéssel rendelkeznek. A jogszabály rendelkezéseit május 1-jétől lehet alkalmazni, és 1999. augusztus 31-én automatikusan hatályát veszti. A támogatást az 10032000-01905245 számú APEH Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás számláról folyósítják.

(Magyar Közlöny, 1999/34. szám)

Vámkontingensek

A 20/1999. (IV. 28.) GM-PM együttes rendelete kiegészítette a Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó 1999. évi vámkontingensekről szóló 17/1998. (XII. 4.) GM-PM együttes rendelet mellékleteit. Az új szabályozás 1999. május 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit 1999. december 31-ig kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 1999/35. szám)

Aktív foglalkoztatási célok támogatása

Május 5-én lépett hatályba a 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet, amely szerint a központi költségvetés aktív foglalkoztatási célú előirányzata az új munkahelyek teremtéséhez és a már meglévők megőrzéséhez, valamint a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez nyújt támogatást különböző jogcímeken a belföldi székhelyű gazdasági társaságoknak, egyesüléseknek, közhasznú társaságoknak, szövetkezeteknek, valamint az egyéni vállalkozóknak.

Támogatható például az olyan munkahelyteremtés, amelynek során olyan magas minőségű, korszerű termékek gyártására alkalmas beruházással hoznak létre új munkahelyeket, ahol biztosítható a dolgozók tartós foglalkoztatása.

Munkahelymegőrzésen a jogszabály az olyan új profilt, tevékenységet eredményező beruházást érti, amelynek eredményeképpen biztosítható a csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók továbbfoglalkoztatása akár ugyanannál, akár más munkáltatónál.

A munkahelyteremtés, illetve munkahelymegőrzés az esetek nagy részében együtt jár a munkavállalók képzésével (átképzés, betanítás). Ehhez szintén igényelhető támogatás, csakúgy, mint a foglalkoztatást elősegítő különböző programok, projektek működtetéséhez is.

Munkahelyteremtő és munkahelymegőrző támogatás címén a beruházáshoz szükséges műszaki berendezések, gépek, gyártóeszközök, technológiák, valamint egyéb immateriális javak - kivéve apportok - beszerzésével kapcsolatban felmerülő, elismerhető és igazolt költségek téríthetők meg. Képzési támogatás címén a beruházással létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók képzésével, átképzésével, betanító képzésével kapcsolatos igazolt és elismerhető költségeket térítik meg. Beruházási és képzési jellegű költségekre együttesen is kérhető támogatás.

A munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés és foglalkoztatási program kamatmentes visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő, a képzés pedig vissza nem térítendő formában támogatható. A támogatás összege új vagy megőrzött munkahelyenként 100-500 ezer forint, a szénbányászati szerkezetátalakítással érintett térségekben legfeljebb 750 ezer forint lehet. Beruházásnál legfeljebb a teljes beruházási költség 75 százalékáig nyújtható támogatás, ami nem haladhatja meg az előzőekben meghatározott mértéket. A támogatás összege pályázatonként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Képzés, valamint foglalkoztatási program esetében a költségek 100 százalékáig nyújtható támogatás. Amennyiben a teljes beruházás más állami forrásokból is támogatásban részesül, akkor a rendelet alapján csak a saját forrás és más állami forrás(ok) együttes összege feletti rész erejéig igényelhető támogatás.

A támogatások kizárólag pályázat útján igényelhetők, ezért a minisztérium évente nyilvános pályázati felhívásokban hirdeti meg az adott évben támogatandó célkitűzéseket, a támogatások további feltételeit, valamint a hozzájuk rendelt támogatási mértékeket. A pályázati felhívásokat a minisztérium teszi közzé hivatalos közlönyében és legalább egy országos terjesztésű gazdasági napilapban.

A rendelet részletesen meghatározza a támogatások igényléséhez szükséges pályázatok tartalmi követelményeit, valamint az elbírálás szempontjait és a sikeres pályázóval kötendő támogatási szerződés, a folyósítás és az ellenőrzés szabályait.

(Magyar Közlöny, 1999/35. szám)

Állatok szállítása

A május elsejétől hatályos 13/1999. (IV. 28.) KHVM-FVM együttes rendelet szabályozza a gerinces állatok (pl. a háziasított egypatás állatok, a háziasított szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi, házinyúl, macska, kutya, egyéb emlősök, madarak és halak) - az állattartó által végzett - szállítását és fuvarozását. Amennyiben az állatszállítás külföldre vagy külföldről történik, a rendeletben előírtakat csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

Nem terjed ki a rendelet arra az esetre, ha az állatot kedvtelésből szállítják, illetve ha a távolság az 50 km-t nem haladja meg, vagy az állattartó saját állatszállító járművel vándoroltatás céljából szállítja az állatokat.

Az állatok abban az esetben szállíthatók, ha fizikai és egészségi állapotuk alapján alkalmasak a tervezett szállításra, és az állattartó vagy megbízottja gondoskodott a szállítás közbeni, valamint a rendeltetési helyen történő ellátásukról. A szállításra való alkalmasságot állatorvos igazolja. Azokat az állatokat, amelyek a szállítás során megbetegednek vagy megsérülnek, el kell különíteni, mielőbb elsősegélyben, illetve állatorvosi ellátásban kell részesíteni, vagy szükség esetén kényszervágást kell végezni.

Szállítani csak olyan okmánnyal szabad, amelyből a hatósági állatorvos ellenőrizheti az állatok eredetét és tulajdonosát, a kiindulási és rendeltetési helyet, valamint az indulás pontos idejét.

A szállítónak a hatósági állatorvos részére - a szállítás megkezdése előtt - írásban nyilatkoznia kell arról, hogy betartja az érvényes állat-egészségügyi előírásokat, nem szállít vagy szállíttat állatokat olyan módon, amely az állatoknak sérülést vagy indokolatlan szenvedést okozhatna, illetve hogy olyan szállítóeszközt használ, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak.

A fuvaroztatónak olyan gazdálkodó szervezetet, illetőleg az állatok kísérésével olyan személyt kell megbíznia az állatok fuvarozásával, aki megfelelő szakmai hozzáértéssel és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a szállított állatokkal való bánás, valamint ellátás területén.

A szállítás megkezdése előtt a szállítónak, a fuvarozónak útitervet kell készítenie, amelyet mellékelni kell a hatósági állatorvos által kiállított állat-egészségügyi igazoláshoz. Az útitervre rá kell vezetni az állatok etetésének, itatásának, pihentetésének idejét és helyét. A hatósági állatorvos az ellenőrzési ponton vagy az állat-egészségügyi határállomáson megvizsgálja az állatokat, és engedélyezi az út folytatását, amelynek igazolásául kézjegyével és pecsétjével látja el az útitervet. A szállítónak, a fuvarozónak egy évig meg kell őriznie az útiterv másolatát, és az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás kérésére ellenőrzésre be kell mutatnia.

Ha a szállítóeszköz alkalmas az állatok menet közbeni etetésére és itatására, a szállítás időtartamára a szállított állatok fajának megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, valamint takarmányt kell biztosítani. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az útiterv megváltozik, vagy a szállítás a szállítón, a fuvarozón kívül álló okok miatt megszakad.

A hatósági állatorvos a megállóhelyeken az állatokat ellenőrizheti, és meggyőződhet arról, hogy az állatok alkalmasak-e az út folytatására. A hatósági állatorvos a szállítás során csak akkor tarthatja vissza az állatszállítmányt, ha az szükséges az állatok egészsége vagy állatvédelmi szempontból.

A hatósági állatorvos ellenőrzi a szállítóeszközöket és az állatokat a kiindulási helyeken, az állatpiacokon, a megállóhelyeken és az átrakodóhelyeken, a szállítóeszközöket és az állatokat a rendeltetési helyre érkezéskor, valamint a kísérőokmányok adatait.

A rendelet megkülönbözteti a vasúton, a közúton, a vízen és a levegőben történő szállítás speciális szabályait, illetve külön szabályozza a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a bivaly, a juh, a kecske, a sertés, a baromfi, a házimadarak, valamint a házinyúl szállítását.

(Magyar Közlöny, 1999/35. szám)

Élelmiszerek

A 45/1999. (IV. 30.) FVM-EüM- GM együttes rendelet szabályozza a feldolgozott élelmiszert előállító hely létesítésekor követendő eljárást. A szakhatóságok szakhatósági hozzájárulásuk megadásához szükséges adatokat a rendelet melléklete sorolja fel. A rendelet tartalmazza többek között a működési engedély iránti kérelem benyújtásának formáját, a kérelem tartalmi elemeit, továbbá az egyes élelmiszerek megnevezésének formáit, illetve az élelmiszereken feltüntetendő adatokat. Így a hazai előállítású élelmiszereken fel kell tüntetni az élelmiszer előállítóját és az előállítás helyét vagy forgalmazóját és címét. Az importélelmiszereken az importőr nevét és címét vagy a forgalmazó nevét és címét kell feltüntetni.

A rendelet 1. számú melléklete az élelmiszer-előállító hely irányítója részére előírt minimális képesítési követelményeket tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 1999/37. szám)

Gazdasági kamarák díjai

A 22/1999. (IV. 30.) GM rendelet szerint május elsejétől igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a területi gazdasági kamara részére az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Kormányrendelet szerinti nyilvántartásba való bejegyzésért, azaz az ilyen szerződés megkötésére jogosult gazdasági szervezet nyilvántartásba vételéért, valamint a nyilvántartás adataiban bekövetkező változások bejegyzéséért és a tevékenység megszűnése miatt kérelemre történő törlésért, továbbá az ingatlanra vonatkozó használati jog értékesítésének engedélyezésért.

(Magyar Közlöny, 1999/37. szám)

name="Igazolás nélkül elszámolható üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztás">Igazolás nélkül elszámolható üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztás

A 66/1999. (V. 5.) Korm. rendelet módosította a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 1. számú mellékletét. A rendelet 1999. május 5-én lépett hatályba, az 1. számú mellékletében meghatározott tüzelőanyagminőség-változást 1999. április 1-jétől lehet alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 1999/39. szám)

Adatszolgáltatás agrártámogatáshoz

A mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételéről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosította a 67/1999. (V. 5.) Korm. rendelet.

A módosítással kibővül az adatszolgáltatásra kötelezettek köre azokkal a mezőgazdasági kistermelőkkel is, akiknek az előző évi - év közben induló vállalkozások esetén a tárgyévi várható - árbevételének legalább 50 százaléka mezőgazdasági árbevételből származik, amelyből a mezőgazdasági nettó árbevétel/bevétel a 250 000 Ft-ot eléri. Adatszolgáltatásra kötelesek az öt hektár alatti külterületi szántón gazdálkodó őstermelők, akik 1999-re vállalják, hogy az őstermelői igazolványban igazolnak hektáronként 50 000 Ft mezőgazdasági tevékenységből származó bevételt.

A támogatás igénybevételéhez évente egy alkalommal, de legkésőbb május 31-éig - kezdő vállalkozás esetén a mezőgazdasági tevékenység megkezdését követő 30 napon belül - két példányban adatlapot kell kitölteni, és azt be kell küldeni a földművelésügyi hivatalhoz. Az adatlap egy példánya a mezőgazdasági termelőnél, egy példánya pedig a földművelésügyi hivatalnál marad.

(Magyar Közlöny, 1999/39. szám)

Általános mezőgazdasági összeírás

Az 1999. évi XLVI. törvény 2000. március 31. eszmei időponttal teljes körű, általános mezőgazdasági összeírást rendelt el, amelyet 2000 őszén reprezentatív összeírások egészítenek ki. Az adatok 2000-re vonatkoznak. A teljes körű összeírás előkészítéseként 1999 szeptemberében próbafelvétel lesz.

Összeírják a gazdálkodó azonosító adatait (név, lakcím), mezőgazdasági tevékenysége irányításának formáját és a termelés célját, a gazdaságban munkát végzők foglalkoztatási jellemzőit, valamint a gazdasághoz tartozók nemét, életkorát, iskolai végzettségét, gazdasági aktivitását és jövedelemszerző tevékenységét, a gazdaság földterületét, a földterület aranykorona-értékét, a földhasználat jogcímeit, a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzőit, a gazdaság növénytermesztésének és állattenyésztésének jellemzőit, a gazdaság állatállományát kor, ivar és fajta szerint, a gazdaság mezőgazdasági rendeltetésű épületeit, építményeit, épületrészeit és a gazdaság által használt gépeket, berendezéseket, továbbá a gazdaság egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeit. Az összeírás végrehajtása a Központi Statisztikai Hivatal feladata.

Az összeírás teljeskörűségének biztosítása érdekében a földhivatalok átadják a KSH-nak a termőföldtulajdonnal rendelkezők név- és lakcímadatait. A területi agrárkamarák az őstermelői nyilvántartásukban szereplő személyek adatairól tájékoztatják a KSH-t. Az összeírás során gyűjtött adatok a statisztikai törvény rendelkezései szerint kizárólag statisztikai célra használhatók.

(Magyar Közlöny, 1999/42. szám)

Szőlőtermesztés, borgazdálkodás

Az 1999. évi XLVII. törvény módosította a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvényt. Az új szabályozás szerint a külföldi származású mustot, mustsűrítményt, bort, szénsavas bort, likőrbort és borpárlatot csak akkor szabad továbbfeldolgozásra, fogyasztásra vagy bérmunka céljából behozni az országba, ha annak minősége megfelel a származási helyén hatályos jogszabályoknak és a magyar törvényi előírásoknak. A külkereskedelemmel foglalkozónak szállítmányonként minősítést kell kérnie az Országos Borminősítő Intézettől (OBI), a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek.

Az OBI a minőség ellenőrzésének jogkövetkezményeként, a súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében - az elkövető költségére - nyilvánosságra hozza az érdeksérelmet elkövető telephelye szerinti megyei napilapban, legalább egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben a nem megfelelő minőségű bort előállító, illetve forgalmazó ellen kiadott jogerős határozatának rendelkező részét.

A törvény melléklete módosította egyes borvidékek elnevezését is.

(Magyar Közlöny, 1999/42. szám)

Állategészségügy

Május 27-étől hatályos az egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet, amelynek hatálya az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, valamint az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet által az ügyfelek kérelmére végzett hatósági ellenőrzésekre terjed ki. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjak áfa nélküli összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az igazgatási szolgáltatásokért járó díjak tartalmazzák a szolgáltatás eredményét igazoló bizonyítvány kiállításának költségét is. A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem díja tízezer forint.

Teljes tárgyi díjmentességben részesül az ügyfél a határállomási ellenőrzésnél:

  • átvitelnél a kiléptetéskor;
  • a magyarországi rendeltetésű és célú segélyszállítmány beléptetésekor;
  • a látáskárosult beteggel utazó vakvezető eb ki- és beléptetése során;
  • a vízi járművön állandó jelleggel tartózkodó eb, macska vagy díszállat be- és kiléptetésekor;
  • a Magyarországról külföldre irányuló segélyszállítmányok kiléptetésekor.

Az ügyfél a vizsgálat megkezdésekor köteles a helyszínen azonnal, készpénzben megfizetni az igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjat, függetlenül az elvégzett szolgáltatás eredményétől. A magyarországi bankszámlával rendelkező ügyfél a számla átvételétől számított nyolc napon belül átutalhatja a díjat.

(Magyar Közlöny, 1999/43. szám)

Növényvédelmi vizsgálatok

A 47/1999. (V. 19.) FVM rendelet mellékletei tartalmazzák a növényvédelmi és növény-egészségügyi vizsgálatokért május 27-étől fizetendő díjak mértékét.

(Magyar Közlöny, 1999/43. szám)

Környezetvédelmi termékdíj

A 69/1999. (V. 21.) Korm. rendelet néhány pontjában módosította a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló rendelkezéseket. Eszerint a kenőolajok után fizetett termékdíjnak a rendelet 3. számú melléklete szerint meghatározott mértékét a termékdíj fizetésére kötelezett igényelheti vissza. A visszaigénylés iránti kérelmet negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig kell benyújtani.

A visszaigénylés alapja a tárgynegyedévben hasznosításra átadott, ha a kötelezett egyben hasznosító is, akkor az általa hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. Abban az esetben, ha a kötelezett saját maga hasznosítja a használt vagy hulladékká vált kenőolajat, a saját célra felhasznált termékdíjköteles kenőolajból keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolaj esetében a visszaigénylés alapja a hasznosított használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. A negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített nagysága nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített nagyságát. A rendelet szabályozza a visszaigénylés feltételeit is.

A rendelet többek között érinti a gumiabroncsok behozatalára, forgalmazására, valamint a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó előírásokat is.

(Magyar Közlöny, 1999/44. szám)

Búzafelvásárlás

A 48/1999. (V. 21.) FVM rendelet szerint az 1998. évi termésű élelmezési búza garantált áron történő állami felvásárlásánál abban az esetben is igényelhető kamattámogatás, ha a hitelt prolongálják vagy új hitellel váltják ki, valamint ha a hitel fedezetét képező közraktári jegyeket bevonják, illetve új közraktári jegyeket bocsátanak ki.

A közraktárak

  • az 1998. november 1-jétől 1999. február 28-ig az általuk kibérelt raktárkapacitások alapján, azt követően pedig a kibocsátott közraktári jegyen feltüntetett mennyiség alapján 1999. május 31-ig hetente és tonnánként 33,60 Ft, május 31. után pedig 36,96 Ft tárolási,
  • a ténylegesen kitárolt mennyiség alapján 1999. május 31-ig történő kitároláskor 224 Ft, ezen időpont után pedig 246,40 Ft kitárolási,
  • az előbbiek által nem fedezett szolgáltatási díjak megtérítésére idei kifizetéssel a minisztérium által kiadott igazolásnak megfelelő összegű,
  • 1999. február 28-a utáni tárolás esetén a közraktári szolgáltatásért a közraktári jegyen feltüntetett árumennyiség alapján - legfeljebb 1999. szeptember 30-ig - 112 Ft/hó támogatást vehetnek igénybe.

A 49/1999. (V. 21.) FVM rendelet szerint az 1998. évi termésű búza intervenciós felvásárlásához kapcsolódó jövedelemkiegészítő támogatással összefüggésben a felvásárló a részére meghatározott mérték alapján, tonnánként malmi minőségi búza után tizenháromezer-ötszáz forint, EURO búza után tizenkettőezer forint, takarmánybúza után kilencezer-hétszázötven forint figyelembevételével felvett felvásárlási hitel utáni kamattámogatást igényelheti. A közraktár

  • 1998. november 1-jétől 1999. február 28-ig az általuk kibérelt raktárkapacitások alapján, azt követően pedig a kibocsátott közraktári jegyen feltüntetett mennyiség alapján 1999. május 31-ig hetente és tonnánként 33,60 Ft, május 31. után pedig 36,96 Ft tárolási,
  • a ténylegesen kitárolt mennyiség alapján 1999. május 31-ig történő kitároláskor 224 Ft, ezen időpont után pedig 246,40 Ft kitárolási,
  • az előbbiek által nem fedezett szolgáltatási díjak megtérítésére idei kifizetéssel a minisztérium által kiadott igazolásnak megfelelő összegű,
  • 1999. február 28-a utáni tárolás esetén a közraktári szolgáltatásért a közraktári jegyen feltüntetett árumennyiség alapján - legfeljebb 1999. szeptember 30-ig - 112 Ft/hó támogatást vehet igénybe.
(Magyar Közlöny, 1999/44. szám
A jegybanki alapkamat változásai
  Mértéke % Hivatkozás
1994. VI. 15.-1995. I. 31. 25 1/1994. (MK. 63.) MNB közlemény
1995. II. 1.-1996. I. 31. 28 1/1995. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. II. 1.-1996. IV. 30. 27 1/1996. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. V. 1.-1996. VII. 15. 26 2/1996. (MK. 35.) MNB közlemény
1996. VII. 16.-1996. VIII. 31. 25,5 3/1996. (MK. 59.) MNB közlemény
1996. IX. 1.-1996. IX. 30. 24,5 4/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1996. X. 1.-1997. I. 15. 23 5/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1997. I. 16.-1997. II. 28. 22,5 1/1997. (MK. 4.) MNB közlemény
1997. III. 1.-1997. VI. 30. 21,5 2/1997. (MK. 19.) MNB közlemény
1997. VII. 1.-1997. IX. 14. 21 3/1997. (MK. 57.) MNB közlemény
1997. IX. 15.-1998. I. 31. 20,5 4/1997. (MK. 80.) MNB közlemény
1998. II. 1.-1998. IV. 7. 20 1/1998. (MK. 5.) MNB közlemény
1998. IV. 8.-1998. V. 31. 19,5 2/1998. (MK. 30.) MNB közlemény
1998. VI. 1.-1998. VII. 31. 19 3/1998. (MK. 45.) MNB közlemény
1998. VIII. 1.-1998. XII. 14. 18 4/1998. (MK. 69.) MNB közlemény
1998. XII. 15.-1999. I. 31. 17 5/1998. (MK. 112.) MNB közlemény
1999. II. 1.-1999. V. 31. 16 1/1999. (MK. 4.) MNB közlemény
1999. VI. 1-jétől 15,5 2/1999. (MK. 45.) MNB közlemény
1996-tól nincs hatályban a 86/1990. (IX. 14.) Korm. rendelet, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja], a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke - ha a felek magasabb mértékben nem állapodtak meg - a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata volt. Emiatt 1996. január 1-jétől, ha a felek a késedelmi kamat mértékében nem állapodnak meg, a késedelmi kamat kamatmentes pénztartozás esetében 20%, kamatos pénztartozás esetében az ügyleti kamat +8%, de legalább 20%.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére