Beruházások és a növekedés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 15. számában (1999. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az 1990-es évek előtt - egyedi engedélyezés alapján - az iparban majd egy tucat részben külföldi tulajdonban levő termelőcég jött létre. Elsősorban olyan szakágazatokban létesültek gyártókapacitások, amely termékekből a magyar gazdaság importra szorult (takarmányfehérje, szigetelőanyag, műanyag-alapanyag stb.).

Nagyobb munkahelyteremtők (1998)
  Székhely
1. Philips-csoport (Hollandia) 8000 Dunántúl
2. IBM (USA) 3500 Veszprém, Székesfv.
3. Audi (Németország) 3200 Győr
4. United Technologies Automotive (USA) 2300 Gödöllő Gyöngyös
5. Michels/Alcoa-Furukujawa (USA-Japán) 2000 Mór
6. Kromberg-Schubert (Ausztria) 1800 Kőszeg, Lukácsháza
7. Suzuki (Japán) 1400 Esztergom
8. ITT (Németország) 1250 Veszprém
9. Sony (Japán) 1200 Gödöllő
10. Flaxtronics (USA) 1200 Sárvár
11. Nokia (Finnország) 1000 Pécs
12. Eybel (Ausztria) 1000 Celldömölk, dunántúli települések
13. Industrie Electric (Németország) 1000 Marcali, dunántúli települések
14. TDK (Japán) 1000 Rétság
15. Packard Electric (USA) 800 Szombathely
Forrás: Növekedéskutató Intézet, saját gyűjtés (részben becslés)

A beruházók indítékai

A rendszerváltozás előtt a főként japán és nemzetközi pénzintézetek kooperációjában megvalósult zöldmezős ipari beruházások a hazai és a KGST-piacon hiánynak számító termékek gyártására jöttek létre. A befektetések nagyvállalati modellben valósultak meg. A magyar partner adta a telephelyet, az infrastruktúrát, a munkaerőt. A külföldi szakmai partner hozta a technológiát és a gépeket. A pénzügyi befektető pedig a beruházáshoz szükséges tőkét finanszírozta. Vegyesvállalatként jött létre a Polifoam (japán), a Dunastyr (olasz), a salgótarjáni Üveggyapot Rt. (japán), valamint a Kabán létesült fehérjeüzem (japán).

A kilencvenes években létrejött külföldi zöldmezős ipari beruházások egyrészt piacszerzők, másrészt az alacsonyabb termelési költségekre épülő befektetések voltak. Egy-egy beruházásnál mindkét indíték jelen van (pl. személygépkocsi-összeszerelés és motorgyártás nemzetközi piacokra).

Az első jelentős külföldi zöldmezős ipari beruházók olyan termékek, áruk, berendezések gyártására létesítettek új üzemeket, amelyek iránt jelentős belföldi (esetleg közép-kelet-európai) kereslet mutatkozott, de nem volt hazai termelés. Fontos megemlíteni - többek között - a személygépkocsit, a digitális telefonközpontot, a modern csomagolóanyagot, a speciális szigetelőanyagokat, az egyes speciális élelmiszereket stb. Az érintett termékekből az ország importra szorult. Más áruk, termékek iránt a lakossági kereslet gyors ütemben bővült.

A külföldi zöldmezős ipari beruházások második fázisában döntően a munkaigényes, kevésbé automatizálható termelőkapacitások létesítése vált jellemzővé (kábelkonfekcionálás, varrás, alkatrészgyártás). A későbbiekben a szakképzett, fegyelmezett munkaerőt igénylő közútijármű-gyártás, valamint a számítógép-, irodagép- és híradástechnikai szakágazati beruházások váltak dominánssá. Különösen sok alkatrész-, részegységgyártó jelent meg hazánkban, lényegében a korábban letelepedett multinacionális vállalatok beszállítóiként. A legutóbbi idők fejleménye, hogy a magasabb hozzáadott értékű K+F tevékenységre és szoftvermunkára is alakulnak külföldi vállalatok.

A beruházások célterületét befolyásoló döntések csoportosítása meglehetősen önkényes lehet. Az mindenesetre jól látszik, hogy az észak-dunántúli régió nagyvárosai mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kis- és középvárosok, így Mór, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Oroszlány, Körmend stb. Mór városa azért is vonzza főként a német befektetőket, mert német nemzetiségi településről van szó. Sárvárott az ipari park jelenléte a beruházásokat meghatározó szempont. Mosonmagyaróvár és Körmend esetében a nyugati határ közelsége emelhető ki. Az egykori bányász- és nehézipari városok közül Tatabánya és Oroszlány önkormányzatainak erőteljes tőkecsalogató ambíciója figyelhető meg, hiszen újabban több nagybefektető itt telepedett le. Egyre több, elsősorban Győr-Sopron megyei községben építenek üzemet, gyárat a befektetők (Mosonszolnok, Kunsziget, Lövő, Hanságliget, Sokoró).

A Növekedéskutató Intézet elemzése szerint a multinacionális társaságok után beszállítócégeik is hazánk felé tartanak. A külföldi kis és közepes háttéripari szállítócégek a multik telephelye közelében építkeznek. Sok esetben a multik lényegesen nagyobb területet vásárolnak az invesztíció idején, hogy a későbbiekben lehetőséget adjanak a beszállítóik letelepedésére is. Mindez azt is jelenti, hogy egyelőre nincs lényeges elmozdulás a beruházások területi megoszlásában. Annak ellenére, hogy több városban már egyáltalán nincs szabad, képzett munkaerő. Ilyenkor a környező falvakból, esetleg a szomszédos országból napi bejárással szervezik meg a munkaerő-ellátást (például Győr, Székesfehérvár).

A Növekedéskutató Intézet vizsgálata szerint 1997-től megindult a tőkeáramlás a Dunától keletre eső térségek felé. A vizsgálat 24 külföldi, zöldmezős, ipari beruházásra terjedt ki. A szóban forgó, 8 millió dollárt meghaladó projektek köréből 12 beruházás a Dunántúlon, ebből 10 az észak-dunántúli térségben valósult meg. Két beruházás érintette Budapestet, 10 pedig a Dunától keletre eső régiót. Ebből 3 Pest megyében, 2 pedig Bács megyében realizálódik. A többi beruházás elsősorban az északkelet-magyarországi régióban jött (jön) létre (Bosch-Hatvan, Courved-Ebes, Shinwa-Miskolc, Ross Mould-Miskolc, TDK-Rétság).

Az északkelet-magyarországi térség potenciális ipari jelentőségét bizonyítja az is, hogy mind a Rába, mind a Videoton e régióban keres háttéripari beszállítókat. A gyorselemzés eredményei megerősítik azt a feltételezést, hogy a külföldi ipari beruházók átlépték a Dunát, s egyre többen választanak kelet-magyarországi telephelyet.

A külföldi befektetések elnyeréséért országok, régiók, városok, falvak versenyeznek mindenütt a világon. Egy adott országban a beruházóknak nyújtott különféle támogatások jelentős mértékben befolyásolják a telephely kiválasztását: "Minden egyes tétel számít" - mondják a befektetői döntéseket előkészítő szakemberek. Magyarországon a régiókhoz, illetve a beruházás nagyságához kötött adókedvezmények, az ingatlanok árai, a gazdaságfejlesztési, a területfejlesztési és a foglalkoztatási támogatások határozzák meg a beruházáshoz nyújtható állami és helyi segítséget. A külföldi ipari tőke egyre inkább felfedezi a Dunához közel eső keleti sávot (M0, M5 térség), illetve az északkelet-magyarországi (M3) területet. Ennek egyik oka, hogy a kilencvenes években lezajlott infrastruktúrafejlesztési program nyomán, ma már a keleti országrészben elfogadhatók, jó minőségűek a közszolgáltatások (víz, gáz, áram, telefon). Ez azonban kevésbé áll a közlekedési (út, vasút) infrastruktúrára és a csatornázásra. A tőke ezért is elsősorban az autópályán megközelíthető térségek felé halad.

A Budapest-Kecskemét (Kiskunfélegyháza) és a Budapest-Gödöllő-Gyöngyös-Miskolc térségek felé meginduló tőkeáramlás, valamint az autópálya-fejlesztési programok között szoros összefüggés mutatható ki.

Ugyanakkor az északkeleti régióban bőven van munkaerő, szakmunkások, betanított munkások egyaránt. A térségben jelentősek az ipari tradíciók, elsősorban nehézipari tapasztalatok halmozódtak fel. Számos gépipari szakmában a legtöbb szabad munkaerő itt van (kovácsok, forgácsolók, lakatosok, öntők). A miskolci egyetemen széles körű mérnökképzés, valamint színvonalas kutatás-fejlesztési tevékenység is folyik. Az M3-as autópálya gyorsított ütemű fejlesztésével a régió viszonylag könnyen megközelíthető lesz. A korábbi ipari tevékenység részleges leépülése következtében számos üres és kihasználatlan, infrastruktúrával ellátott üzemcsarnok található a régióban, ezek lehetővé teszik a termeléskihelyezés gyors és zökkenőmentes lebonyolítását.

K+F hatás A külföldi tulajdonú cégek hazai kutató- és fejlesztőtevékenysége egyelőre alacsony szintű. A kilencvenes évek közepe óta bővül a hazai K+F tevékenység, elsősorban a privatizált cégeknél, ill. a vegyesvállalatoknál. A nemzetközi cégek - esetlegesen - egy-egy kutatási témát az itteni leányvállalathoz helyeznek át. Említést érdemel a General Electric, a Knorr Bremse, az Unilever, és újabban a német Phoenix (gumiipar) létesít K+F bázist hazánkban. Az elmúlt időszakban két-három kutatóintézet is külföldi tulajdonba került (például Gyógyszerkutató Rt.). A legnagyobb aktivitás elsősorban a szoftvertevékenység körül figyelhető meg. Hazai magáncégek kivásárlásával, valamint új cégek alapításával erőteljesen terjeszkednek a multinacionális társaságok. Regionális fejlesztési bázis létrehozását tervezi az Audi és a Nokia. A külföldi tulajdonú cégek részéről legnagyobb igény a gépipari és a szoftvertevékenységek iránt mutatkozik. Ez utóbbira bizonyíték a megvalósuló és a folyamatban lévő informatikai park beruházások (Graphisoft, Matáv, IBM, Nokia).

A kisugárzó hatás

kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban az M3-as folyosó Budapesthez közeli részén nőtt a külföldi beruházók aktivitása. Az új telephelyek kiválasztásakor Gödöllő után Hatvan és Gyöngyös kerül előtérbe. Az United Technologies Automotive (UTA) már nem a gödöllői gyárában, hanem Gyöngyösön hozott létre új gyártókapacitást. A Sony és az UTA beszállítói Hatvanban építenek zöldmezős beruházás formájában új üzemeket. A német Z. F. pedig ipari parkot épít Egerben, hogy megkönnyítse a beszállítók gyors letelepedését.

A Növekedéskutató Intézet felmérése szerint a zöldmezős ipari beruházások révén létrejött új kapacitások 1997. évi árbevétele 1200- 1300 milliárd forint közé tehető. A hazai ipari termelés 20-25 százaléka már a fenti szektorból származik. 1998-ban az ipari termelés növekedésének jelentős részét a gépipar adta, amelyen belül a nemzetközi vállalatok termelése bővült leginkább. Várhatóan az ipari termelés 27-30 százaléka már ebből a cégcsoportból származik.

A befektetett összeghez képest viszonylag kevés új munkahely jött létre. A felmérések szerint 60-65 ezer körülire tehető az új munkahelyek száma (1997 végéig). Alig több mint egy tucat társaság alkalmaz egyenként 1000-nél több dolgozót. A legtöbb új állást a Philips és érdekeltségei létesítették. A legtöbb új munkahely a kábelkonfekcionálás, a szórakoztató-elektronikai alkatrészgyártás és -összeszerelés, valamint a közútijármű-gyártás alágazatokban jött létre. 1998 végére 80-85 ezer közvetlen új munkahelyről beszélhetünk.

Az itt letelepült multinacionális és nemzetközi középvállalkozások szigetszerűen működnek, kevéssé integrálódtak a hazai gazdaságba. Rendkívül alacsony a hazai beszállítások aránya. Kevés hazai vállalkozás szállít alkatrészeket, részegységeket a zöldmezős ipari beruházóknak. A hazai cégek nem tőkeerősek, kevés referenciával rendelkeznek. Minőségben és szállítási határidőben sok a probléma velük. A multinacionális cégek által elvárt teljesítmény nagyságrendekkel nagyobb, mint a szóba jöhető hazai kis- és középvállalkozások kapacitása. Inkább az a jellemző, hogy a multinacionális cégek nemzetközi beszállítói létesítenek hazai gyártóbázist.

A következő időszak külföldi befektetéseiben egyre nagyobb szerepet játszanak a multikhoz kötődő alkatrészgyártók. Ezek ugyan kisebb befektetések, de több munkahelyet teremthetnek.

Külkereskedelmi termékforgalom, 1998. I-VI. hó
  Export Import Egyenleg
  1997. I-VI. 1998. I-VI. 1997. I-VI. 1998. I-VI. 1997. I-VI. 1998. I-VI.
Összes (M USD) 8 740 10 786 10 003 12 095 -1262 -1308
Vámstatisztika 6 634 7 226 8 195 9 369 -1561 -2143
Ipari vámszabad terület 2 105 3 560 1 807 2 726 298 834
Forrás: Gazdasági Minisztérium

Mérleghatás

A külföldi, zöldmezős ipari beruházások egyben piacteremtők is, hiszen a termelés döntő részét exportálják. Az érintett szektor külkereskedelmi forgalomra gyakorolt hatását leginkább a vámszabad területek forgalmával lehet becsülni. Tudni kell azonban, hogy a vámszabad területi árumozgások csak részben fedik le az érintett szektor forgalmát.

A vámszabad területek 1997 első felében az export 24 százalékát adták, 1998 első felében ez az arány 33 százalék. A vámszabad területek importja is magas, de még a külkereskedelmi exporttöbbletük 1998 első felében 298 millió dollár volt, addig 1998 ugyanezen időszakában 834 millió dollár. Egyértelmű, hogy a külföldi, zöldmezős ipari beruházások révén létrejött kapacitások az export legfontosabb bázisai. Ugyanezt igazolja a legfontosabb termékcsoportok exportlistája.

A felsőruházati termékek kivételével a külföldi zöldmezős ipari beruházók és a gépipari termelésáthelyezők bonyolítják le a legnagyobb forgalmú termékek exportját.

Fontosabb termékcsoportok exportja (1997, 1998. I. félév)
  1997. I. félév 1998. I. félév Részarány a teljes kivitelből (százalék)
(millió dollár)
1. Belső égésű motorok és alkatrészek 596 1236 11,5
2. Irodatechnikai gépek 520 739 6,9
3. Elektromos alkatrészek 333 437 4,1
4. Elektromos vezetékek 294 325 3,0
5. Felsőruházati termékek 297 306 2,8
6. Videoberendezések 146 298 2,8
7. Rádió-, televízióberendezések 164 244 2,3
8. Gépjárműalkatrész és -tartozék 159 237 2,2
Forrás: Gazdasági Minisztérium

A nagy összegű beruházások, a jelentős árbevétel, a kiemelkedő export ellenére a külföldi, zöldmezős ipari befektetők által létrejött vállalkozásokban a hazai hozzáadott érték elmarad a várakozásoktól. A TOP 200-ban meglevő országos adatok szerint az Audi által előállított hozzáadott érték 25,6 milliárd forint (ebből a profit 15,9 milliárd), ugyanez a szám az Opelnél 44,6 és 32 milliárd, a Suzukinál 20,9 és 3,5 milliárd forint. Az adókedvezmények, valamint a saját export- és importforgalom miatt lehetséges áreltérítések következtében a mérlegadatokból kevéssé lehet összesíteni a hazánkban megtermelt új értéket. Miközben a külföldi, zöldmezős ipari vállalkozások adják a hazai export mintegy 33-35 százalékát, addig az iparban levő munkahelyekhez közvetlenül mintegy 10 százalékkal járulnak hozzá.

A külföldi, zöldmezős ipari vállalkozások hazai gazdasági életben betöltött szerepét az exportszámok, az ipari árbevétel mellett főként a közvetlen és közvetett módon létrehozott új munkahelyek számával, valamint a hazai tulajdonú beszállítói kör gazdasági teljesítményével mérhetjük.

Külföldi, zöldmezős ipari beruházások területi megoszlása
(Az összes külföldi zöldmezős ipari beruházásból való részesedés [százalék], kumulált)
  1996 végéig 1997 végéig A projektek száma (db)
1. Észak-Dunántúl (Fejér, Veszprém, Vas, Győr-Sopron, Komárom) 70 67 136
2. Budapest, Pest megye 17 18 57
3. Alföld (Bács, Csongrád, Szolnok, Hajdú, Békés) 7 7 41
4. Északkelet-Magyarország (Heves, Borsod, Nógrád, Szabolcs) 3,5 4,5 28
5. Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya, Zala) 2,5 3,5 34
Forrás: Privatizációs Kutatóintézet
 
Külföldi, zöldmezős ipari beruházások megoszlása
(Az összes külföldi zöldmezős ipari beruházásból való részesedés [százalék], kumulált)
  1996 végéig 1997 végéig A projektek száma (db)
1. Gépipar 68 66 130
2. Élelmiszeripar 11,5 11 47
3. Vegyipar 8,5 10 56
4. Könnyűipar (textil-, papír-, nyomda-, bútoripar) 6,5 7 43
5. Építőanyag, építőipar 5,3 4,5 13
6. Egyéb 0,2 1,5 7
Forrás: Privatizációs Kutatóintézet
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére