A BÉT a tét

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 15. számában (1999. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A Budapesti Értéktőzsde április végén tartotta tisztújító közgyűlését. Megválasztották a Tőzsdetanács elnökét és tagjait, valamint a szakmai bizottságok elnökeit, a felügyelő- és az etikai bizottság tagjait is. Általános vélemény a szakmában, hogy a következő években dől el: vajon a BÉT hosszú távon fennmaradhat-e, és képes-e regionális tőzsdévé válni, vagy pedig elsorvad. A versenyképesség javítása kiemelkedő cél, és ebben fontos szerepet játszik az is, hogy a tőzsde mint vállalkozás működjön, amire sokak szerint a részvénytársasági forma a legmegfelelőbb.

A tisztújító közgyűlést nagy várakozás előzte meg, sokan frissítést akartak, és új arcokat láttak volna szívesen. Ez részben megvalósult, hiszen új tagokkal bővült a Tőzsdetanács, azonban a régiek közül is többen maradtak.

A BÉT-tagok közül persze a kisebb, banki háttérrel nem rendelkező brókercégeknek vajmi kevés esélyük volt arra, hogy érdemben beleszóljanak a választásba, hiszen az új szavazati elv szerint az egyes cégek díjfizetésük arányában szavazhatnak. Szekciónként 1-től 10-ig terjedhet a szavazatok száma, így egy-egy cégnek legfeljebb 30, de legalább 1 (ha csak egy szekció tagja) szavazata van. Már a közgyűlés előtt nyilvánvaló volt, hogy a nagy társaságok szava a döntő, a kisebbek legfeljebb lobbizhattak az érdekeikért.

A Tőzsdetanács elnöki posztjáért végül ketten szálltak versenybe: Simor András - akit tavaly akkor választottak meg elnöknek, amikor Járai Zsigmond pénzügyminiszteri kinevezése miatt megürült ez a poszt - és Pacsi Zoltán, aki éppen év elején távozott a BÉT ügyvezető igazgatói székéből (többek között az elnök miatt).

Többórás zárt tanácskozás után a várakozásoknak megfelelően Simor Andrást választották elnöknek, a Pacsi Zoltánt támogató kisebb brókercégek pedig alulmaradtak, így Pacsit tanácstaggá sem választották meg. A tanácstagok esetében az eddigi 7 tagból hárman nem kerültek vissza. Lotfi Farbod korábbi alelnök, Debreczeni Kálmán, a Dunainvest vezetője és Orbán István, az Egis vezérigazgatója. A régiek közül Simor Andráson kívül Lantos Csaba, a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója és Bodnár Zoltán maradt a helyén. Bodnár korábban az MNB-t képviselte, most azonban a CIB Értékpapír Rt. vezetőjeként került be.

A korábbi tanács javaslatára az eddigi hétről kilenc főre bővítették a testületet. A közgyűlés Jaksity Györgyöt, a Concorde Értékpapír Rt. elnök-vezérigazgatóját, Czirják Sándort, az OTP Értékpapír Rt. vezérigazgató-helyettesét, Varga Zoltánt, a CSFB vezetőjét, Farkas Ádámot az MNB képviseletében tanácstaggá választotta, valamint a kibocsátók és a befektetők egy-egy képviselőjét. A kibocsátók nevében Oláh Lajos, a Keler korábbi munkatársa került be, a befektetők nevében pedig Kepecs Gábor, az ÁB-Aegon vezérigazgatója, aki eddig is a befektetőket képviselte a tanácsban. A befektetői oldal képviselője körül hosszas huzavona alakult ki a három delegáló testület, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) és a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) között.

A TEBÉSZ először saját emberét látta volna szívesen a tanácsban, azonban a tanács a választások előtt néhány héttel olyan kritériumokat fogalmazott meg a befektetői oldal delegáltjával szemben, amelyeknek a TEBÉSZ vezetője, Dióslaki Gábor nem felelt meg. A TEBÉSZ ezt egyébként jogszabályellenesnek tartja, és a felügyelethez fordult, hogy az vonja vissza a BÉT tanácsának ezt a határozatát. (Ebben a kérdésben a szakmából sokan Dióslakival értenek egyet, és nem tartják tisztességesnek, hogy a korábbi tanács ezzel a módszerrel akart távol tartani valakit a testülettől.) A korábbi tanács döntése szerint a befektetői oldalról nem kellett hármas konszenzusnak születnie, így hiába is próbálta a TEBÉSZ végül Pacsi Zoltánt jelölni, a másik két szervezet egyszerű többséggel leszavazta. A TEBÉSZ a választásnak ezt a módját már csak azért is nehezményezi, mert az MNB adatai szerint a tőzsdén, a külföldi befektetők és az állam után, a háztartások megtakarításai képviselik a legnagyobb arányt (30 százalékot), míg a másik két szervezet által képviselt intézményi befektetők együttesen jóval kevesebbet, mindössze 5 százalékot.

A BÉT vezetői Elnök: Simor András u Ügyvezető igazgató: Dunavölgyi Mária u Felügyelőbizottsági tagok: Andrási Miklós, Bakati Gábor, Cselovszky Róbert, Pleschinger Gyula, Selmeczi Gábor, Szögi Gábor A szakmai bizottságok elnökei: Kishalmi Ottilia (elszámolási bizottság), Déri Viktor (kereskedési bizottság), Mester Zoltán (kibocsátói bizottság) Etikai bizottsági tagok: Benke Ákos, Farkas Péter, Kérdő Gyula, Kraudi Adrienne, Som Emília, Tomori Erika

Mégis lesz MMTS II

A közgyűlés végül ugyancsak zárt ülésen fogadta el az MMTS II (a határidős és később opciós piacnak keretet adó) elektronikus kereskedési rendszer beruházási tervét. Érdemes megemlíteni, hogy Pacsi év eleji távozásának egyik oka épp a rendszer magas költsége körüli vita volt a tanáccsal, és a fejlesztést akkor átmenetileg le is állították. A közgyűlés most lényegében a Pacsi által korábban javasolt elképzelést szavazta meg.

Az új, elektronikus kereskedési rendszert, az MMTS I-et tavaly ősszel indították el a tőzsdén, az azonnali részvényszekcióban. A határidős kereskedés egyelőre a hagyományos, nyílt kikiáltásos módon működik, az MMTS II pedig éppen ezt a problémát oldaná meg. Az ausztrál partner által kifejlesztett szoftver az opciós üzletkötésekre is alkalmas, költsége mintegy félmilliárd forintot tesz ki. A rendszer várhatóan 2000 elejétől működik majd, költsége a BÉT jövő év költségvetését terheli.

A BÉT tavaly nullszaldóval zárt, és bár bevételei a tervezett 1,2 milliárd forint helyett 1,6 milliárdot értek el, az MMTS-hez és az előző (CMMS) rendszer tervezettnél korábbi amortizációjához kapcsolódó nem várt kiadások miatt a költségei is elérték az 1,6 milliárd forintot. (Az MMTS I és II a tervezett egymilliárd forinttal szemben összességében 2 milliárdba kerül.) Az idei tervek szerint a pesszimista változat a részvénypiacon 8, az állampapírpiacon 6 százalékos forgalomcsökkenést prognosztizál, a származékos piacon pedig stagnálásra számít. Az optimista változat a részvényeknél 23, az állampapíroknál több mint 30, a származékos piacon pedig 10 százalékos forgalomnövekedést vár.

A fennmaradás esélye

A következő időszakban meghozott döntéseknek hosszabb távon a BÉT fennmaradása a tétje - vélik egyöntetűen az új tanácstagok. A versenyképesség növelése elengedhetetlen, ezt célozza a kereskedési idő meghosszabbítása is. Az azonnali piac május 17-től a londoni SEAQ-nál fél órával hamarabb, 10 órakor nyit, és negyed három helyett fél ötkor zár. Így a BÉT nyitvatartása eléri még a New York-i tőzsde nyitását is. A tervek szerint augusztustól a határidős kereskedés idejét is meghosszabbítják. Kezdetben várhatóan az MMTS I-ben zajlana a határidős kereskedés, és az MMTS II elindulásával kerülne át az új rendszerbe.

Sokan fontosnak tartják, hogy a BÉT szolgáltató céggé váljon, szervezetileg átalakuljon. Többen a részvénytársasági formát tartják megfelelőnek, így szétválasztható lenne a különböző érdekeltségeket megtestesítő tulajdonosi és felhasználói szerep. Fontos feladat, hogy Magyarország élni tudjon azzal a lehetőséggel, hogy a régió vezető pénzügyi közvetítőjévé váljon. Ezt minden szereplőnek (és nem csak a tőzsdének) fel kell ismernie, különben a magyar tőzsde és az egész pénzügyi szektor elsorvadhat. A fejlődést kell szolgálnia a most készülő jogszabály-módosításoknak is.

A BÉT problémái közé tartozik, hogy a valódi állampapír-piaci kereskedelem jelenleg nem itt bonyolódik le, a határidős kereskedés pedig pang. Ez utóbbi megoldása lehet az MMTS II megindítása. Az állampapír-kereskedelem tőzsdére terelésére pedig jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesz a börze.

Az új tanács megválasztotta a BÉT új ügyvezető igazgatóját is Dunavölgyi Mária személyében, aki Pacsi Zoltán távozása után megbízott ügyvezető igazgatóként dolgozott a BÉT-en. A tanács egyébként pályázatot hirdetett a poszt betöltésére, és a jelentkezők közül választotta ki a megbízott ügyvezető igazgatót.

BÁT: 1999 a trendváltás éve A Budapesti Árutőzsde 1998-as eredményeit látva aligha gondolta bárki is: a tagság egy része éppen azon fáradozik, hogy megszüntesse a BÁT-ot, és vagyonát felossza a tagok között. Az árutőzsde 1351,9 milliárd forintos forgalommal zárta az elmúlt évet, amely 15 százalékkal haladja meg az 1997. évi forgalmat. A kontraktusok számának alakulását nézve is számottevő az emelkedés üteme: a 8,4 millió kontraktus 30 százalékkal több az 1997-esnél. A már évek óta tapasztalt tendencia folytatódott: a pénzügyi szekció túlsúlya egyre nőtt, tavaly az agrárszekciók alig két százalékkal vették ki részüket a forgalomból. Tavaly augusztustól azonban már látni lehetett: a nemzetközi tőkepiaci krízist igencsak megszenvedte a devizaszekció is. A forint gyengülése ugyanis igen jelentős veszteségeket okozott a határidős pozíciókat vállaló befektetőknek. Mind kevesebb volt az időegységre számított kontraktus, és jelentősen visszaesett a BÁT-on levő nyitott kötésállomány volumene. A gabonapiac is gondokkal küszködött: a rendkívüli áresés miatt visszafogottság jellemezte a piacot. Tavaly a forgalom mintegy felére esett vissza az előző évhez képest. Az árutőzsdén változásokra volt szükség. A tőzsde év elején a hús- és a gabonaszekció összevonásából létrejövő egységes agrárszekció feltételeinek megteremtésén kezdett dolgozni. A Tőzsdetanács ezeket a tényezőket mérlegelve készítette el a tőzsde 1999-es pénzügyi tervét. Négy tőzsdetag ezt megismerve bizalmatlansági indítványt vétetett fel a BÁT május 13-i rendes éves közgyűlésének a napirendjére. A korábbi évektől eltérően ugyanis a BÁT Tőzsdetanácsa javasolta: a működés érdekében hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz, mivel 1999-ben veszteségre lehet számítani. Előrejelzésük szerint a 350 millió forintos tartalékból 60 milliót kellene felhasználni a nullszaldó eléréséhez. A BÁT bevételének zömét adó devizaszekció forgalmában ugyanis jelentős visszaesés következett be, a költségeket viszont nem tudták ennek megfelelő mértékben csökkenteni. A bizalmatlansági indítványt benyújtók egyike írta azt az előterjesztést is, miszerint a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-ben meglevő 25 százalékos tulajdonhányadot értékesítse a BÁT, s azt ossza fel a tagok között. A BÁT közgyűlése nem fogadta el a Tőzsdetanács 1999. évi pénzügyi tervét, a bizalmatlansági indítványt viszont igen. A következmény: a Tőzsdetanács több tagja, köztük Keresztesi Szergej elnök és Wolf László alelnök, illetve néhány felügyelőbizottsági tag lemondott. A BÁT jövőjét most stratégiai bizottság próbálja alakítani, s az aktívabb tagok remélik, hogy a tőzsde nem szűnik meg. A BÁT tisztújító közgyűlésének időpontjáról lapzártánkkor még nem volt hír, ám valószínűsíthető, hogy erre hamarosan sor kerül. A Tőzsdetanács és a felügyelőbizottsági tagok száma ugyanis a törvényben megállapított minimális létszám alatt van. F. B.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére