Utazási szezonkezdet

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Mérsékelt drágulás, növekvő feszültségek

Megjelent a Cégvezetés (archív) 14. számában (1999. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A nagy utazásszervező társaságok nyári ajánlatai legfeljebb az infláció mértékével emelkedtek, ugyanis a piacon továbbra is éles a verseny. Egyelőre úgy tűnik, az utazási irodák kauciójának emelése nem vág rendet a társaságok között. Azonban a koszovói konfliktus nem várt fejleményeket hozott a kiutazóturizmusban.

 

Tavaly mintegy 12 millió magyar állampolgár járt külföldön, közülük 800 ezren vették igénybe utazási irodák szolgáltatásait, derül ki a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) adataiból. A legnépszerűbb úti célok közül kiemelkedett Görögország, ezt követte a spanyol és az olasz tengerpart. Viszonylag kicsi még a kereslet a különleges sportolási lehetőségeket kínáló utak iránt. Ezek ára ugyan a szolgáltatáshoz képest nem túlzottan magas, de a részvétel jó fizikai erőnlétet, vállalkozó szellemet, kalandvágyat kíván, így inkább a fiatalokat vonzza.

Legkönnyebben a 60-70 ezer forint körüli utakat lehet eladni. Elsősorban az egyhetes üdülések és az autóbuszos körutak keresettek, ezeken az utasok döntő része a fakultatív lehetőségekkel is él - összegzi az elmúlt nyári szezon tapasztalatait Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke, a Blaguss-Volánbusz ügyvezető igazgatója.

A szervezett utak előnyének tartja, hogy az utasnak gyakorlatilag semmi gondja. Felül a repülőgépre, vagy beszáll az autóbuszba, minden mást az utazási irodára bízhat. A katalógusok, prospektusok elég részletesen bemutatják a szolgáltatásokat, így az utas viszonylag pontosan tudhatja, mit kap a befizetett részvételi díjért, s jó esetben nem érheti kellemetlen meglepetés. Tavaly a reklamációk száma elenyésző volt, és a 40 magyart érintő Pasha Tours-esetet leszámítva nem fordult elő csőd, nem maradt kint utas. Természetesen, aki irodával utazik, annak számolnia kell azzal, hogy több a kötöttség, időnként szükség van az alkalmazkodóképességre, viszont a szervezett úthoz hasonlóan alacsony árat minőségében azonos útra kihozni csak az tud, aki nagyon sok időt és energiát fordít a legolcsóbb utazási és szálláslehetőségek felkutatására.

A turistákért most körülbelül ezer regisztrált iroda verseng. Még manapság is évente 50-60 új utazási iroda alakul, és megközelítőleg ennyi meg is szűnik. Az irodák zöme viszonteladóként árulja mások útjait. Igazán komoly utazásszervezőnek nagyjából 50 iroda minősül.

Az egyéni kiutazók döntő többsége az olcsó mediterrán üdülést keresi. Az egzotikus utakat megfizetni képes réteg már jóval szűkebb. Egy-egy út még a nagy túraszervezőknél is csupán 10-12 fővel indul olyan helyekre, mint Közép-Amerika, Indonézia vagy Mauritius. Az utak ennek ellenére rentábilisak az irodáknak, mert ügyesen kötik le azokat: nincs kötbér-kötelezettségük a szolgáltatóval szemben, és a szerződésekben nincs meghatározva minimális utaslétszám.

Nőtt a kaució

Az utak ára, illetve az utazási irodák közötti verseny alakulása szempontjából Karsai Árpád, a Falcon BankCenter Utazási Iroda képviselője nem tulajdonít különösebb jelentőséget az irodákat a korábbinál magasabb összegű kaució letételére kötelező új jogszabálynak. A szigorúbb vagyoni biztosítékokat előíró regula - véleménye szerint - nem fogja kedvét szegni az utazásszervezési vállalkozási láznak, és nem csökkenti a meglevő piaci szereplők számát, hiszen biztosítással vagy bankgaranciával továbbra is ki lehet váltani a pénzbeni letétet. Mindenesetre a megemelt kauciók helyettesítésére szolgáló biztosítási díjak sem olyan magasak, hogy azok az utak árát lényegesen befolyásolnák.

Az áremelés ellen ható másik körülmény a még mindig erősödő verseny. A szezon előtt úgy tűnt, hogy legfeljebb a repülőjegyek árának szokásos, évi 10-15 százalékos emelkedése és a forint árfolyamváltozása jelent meg a részvételi díjakban. Az egyhetes repülős csomagok a Földközi-tenger medencéjébe időponttól, helyszíntől függően, apartmanos elhelyezést feltételezve 60-80-100 ezer forint között mozognak, és feltehetően megmaradnak az olcsóbb last minute utak is.

Természetesen óriási a túl korán meghirdetett last minute árak miatti ellenérzés a piac ebben vétlen szereplői részéről. De az üzleti verseny szabadságában senki nem gátolható. Ki-ki akkor és olyan kedvezményeket nyújthat, amilyet akar vagy elvisel. Csak az elnevezést lehet korlátozni. Így az utasoknak az árengedmények reményében vélhetően továbbra is érdemes lesz kivárni. Más kérdés, hogy ez nem mindig jár eredménnyel, hiszen ha megfelelő a kereslet, nincsenek kedvezmények.

Háborús károk Jugoszlávia bombázását megérzi a turizmus is. Elsősorban a görögországi s a háborús övezet közeli Adria-parti fürdőhelyekre dolgozó utazási irodák a kárvallottak. Lapzártakor még nem volt tömeges az előszezonra lekötött utak visszamondása. A Földközi-tenger keleti medencéjébe tartó charterjáratok Szerbiát megkerülve, Románia-Bulgária légterében közelítik meg úti céljukat. Mivel az igénybe vehető közlekedési folyosón megnövekedett a forgalom, várható, hogy a charterek indulási és érkezési ideje a programban megadotthoz képest alaposan csúszhat. Az irodák az előszezoni utaknál nem emelték a repülőjegyre számított árat. Hogy később mi lesz, arról egyelőre senki sem nyilatkozik, de valakinek valamikor meg kell fizetnie a többletköltségeket. A szóban forgó régióba alighanem az autóbuszos túrák kínálatát ritkítja majd leginkább a háború. Korfura például az egyik utazási iroda Olaszországon keresztül indítja járatát, de a menetidő tizenkét órával megnő, s drágább lesz a szállítás is. A nyaralni vágyók aligha örülnek majd, hogy Görörögországba Románián és Bulgárián keresztül érkeznek meg hosszabb és rosszabb utakon, esetenként összetalálkozva a Görögországba és Törökországba tartó vendégmunkás-konvojokkal. Mindenesetre az irodák mentik, ami menthető, hiszen a szállásokat lekötötték, pénzük fekszik benne, s ezeket akár áron alul is el kell adniuk. É. K. P.

Charterutak

A last minute utakat legtöbbször charterjáratokon bonyolítják le, mert az irodáknak érdeke, hogy akár kisebb haszon mellett is, de megteljenek a gépek. A charterek átlagos kihasználtsága tavaly 70 százalék fölött volt, ami jónak tekinthető. Voltak ugyan pillanatok, amikor csaknem lemondtak egyes járatokat, sőt lemondás is előfordult, de ez utóbbi nem haladta meg a teljesen normálisnak tekinthető öt százalékot - tudtuk meg Nagy Viktortól, a Malév charterüzletágának vezetőjétől.

A charterértékesítés a Malévnál 1991-ben önállósult. Addig öt-hat fős különjárati csoport intézte a menetrendszerű járatokkal kapcsolatos kapacitáskiegészítést, típuscseréket, sűrítő járatok beállítását és a különjáratokkal kapcsolatos értékesítést, illetve egyéb ügyeket.

A rendszerváltozást megelőzően nyaralási céllal tömeges magyar kiutazóturizmus nem létezett. Komoly bevételt hozott viszont a Nyugat-Európából Malév-chartereken ideérkező, illetve a Budapestről elsősorban osztrák megrendelők számára induló charterforgalom. 1990-ben például a Malév csak az osztrák forgalom számára 220 járatot indított Budapestről görög és török repülőterekre.

1990 után kezdett kialakulni, majd rohamosan fejlődni a magyar kiutazóforgalom is és az ennek megszervezésére képes touroperátori háttér, amelyre a Malév már nyugodtan építhetett. 1990 volt az első év, amikor magyar irodák számára charterlánc indult nem szocialista helyszínre, nevezetesen Krétára. Ekkor nyílt először lehetőség arra is, hogy több iroda béreljen ki egy repülőgépet. Ma a charterjáratokon nyolc-tíz milliárd forintos magyar kiutazóforgalom bonyolódik le, s több mint 80 százaléka Malév-gépeken. A Malév-Charter folyamatos megrendelői körét jelenleg körülbelül 10-12 iroda alkotja. Tavalyi forgalmuk a tervezett szint fölött alakult. Átlagosan heti 40 járatot indítottak 20 célállomásra, júniusban, júliusban, augusztusban ennél is többet. Ezek azonban csak a nagy megrendelőktől kapott igények alapján, láncban végrehajtott repülések voltak. Ezenfelül vannak speciális igényeket kielégítő charterjáratok.

Tavaly nyáron a legnépszerűbb célállomás Kréta és Korfu volt. A forgalom döntő többsége Görögországba irányult, ennél sokkal kisebb mértékben részesedett belőle Spanyolország, Törökország, és egész kis mértékben Olaszország, pontosabban Palermo.

Idén gyakorlatilag ugyanazokon az útvonalakon repülnek majd, mint az elmúlt nyáron. Lehetnek új állomások - kisebb görög szigetek, amelyek eddig nem szerepeltek a magyar kínálati palettán -, de ezzel mind az irodák, mind a Malév óvatosan bánnak, mert a kevésbé ismert úti célokat még kedvező árakon is nagyon nehéz eladni Magyarországon.

Ami a charterszolgáltatás színvonalát illeti, a Malév charterüzletága gyakorlatilag a kezdetek óta négy darab TU-154-esből álló elkülönített flottával rendelkezik. Ezeket a repülőgépeket a Malév átalakította, így komfortjuk semmivel sem marad alatta a menetrendszerű forgalomban szolgáló Boeingeknek, Fockereknek. Ezért tudja egyébként a Malév forgalmi szempontból vészhelyzetben felhasználni a Tupoljev gépeket is. A menetrend szerinti forgalomban fel nem használt kapacitást pedig a charterüzletág értékesíti, így a charterforgalomban is lehet találkozni Boeing, illetve Focker gépekkel. A két flotta kétféle tevékenysége kiegészíti egymást.

A charterjáratok gyakori késése semmiképpen sem írható annak a számlájára, hogy a Malév netán ne bírná el az általa vállalt forgalmat. Ennek oka, hogy a július-augusztusi csúcsszezonban, amikor a menetrendszerű és a charterforgalom is világszerte tetőzik, a gépek a túlterhelt európai légtérbe késve kapnak engedélyt a felszállásra, és az is előfordul, hogy a célállomáson nem tudják fogadni a járatot.

Az árak idén a chartergépeken átlagosan 15 százalékkal emelkedtek. A jegyárak meghatározásakor figyelemmel kell lenni a konkurenciára, a piaci lehetőségekre, és az irodákra semmiféleképpen nem akarják ráerőszakolni a nagyobb áremelést, mert az öngyilkosság lenne - állítja Nagy Viktor.

Az utazási irodák egyébként úti céltól függően 20-30 százalékot takaríthatnak meg azzal, ha a menetrend szerinti járatok helyett chartergépeken szállítják utasaikat, de óriási a szórás. Esetenként ennél jóval kisebb a különbség a menetrendszerű járatokon csoportok számára kínált tarifa és a charter egy székre jutó költsége között. Irodától függ, hogy egy-egy út költségében mekkora részt tesz ki a repülőjegy ára. A nagy megrendelők a szállás lekötésekor jobb árat tudnak elérni. Az egy ágyra jutó költség akár 20-30 százalékkal is alacsonyabb lehet, mint amit egy kisebb társaság elérhet.

Utazási biztosítások

A Magyarországról - szervezetten vagy önállóan - kiutazók számát figyelembe véve legfeljebb hárommilliós piacon kénytelen osztozni az utasbiztosítási üzletágat művelő hét társaság. A Magyar Biztosítók Szövetségének statisztikai adatai szerint viszont az összes biztosító együttesen évente nem több, mint 1,2-1,3 millió biztosítást köt. Ez pedig legfeljebb 50 százalékos piaci telítettség. Tehát az utasok kockáztatnak abban a reményben, hogy úgysem éri őket semmi baj. A mintegy 500 ezres állománnyal csaknem 50 százalékos piaci részarányt magáénak tudó Atlasz Biztosítónál például az Assist-Card Classic biztosítás 10 napra már 2500 forintért vásárolható, de a több szolgáltatást nyújtó Assist-Card Prémium is csak napi 340 forint. Márpedig egy 60-80 ezer forintos utazás mellett a 2500-3400 forint már igazán nem tétel. Ennek ellenére az utasok jelentős része még ezt is sokallja, és ha köt is biztosítást, a lehető legolcsóbbat választja. Pedig az árak a szolgáltatások mennyiségével, színvonalával arányosak, és egyáltalán nem mindegy, mire és főként milyen összeghatárig szól a biztosítás.

Túl sok különbség a szolgáltatások között egyébként az erős verseny miatt nem fedezhető fel. Gyakorlatilag mindegyik társaság mindegyik ajánlatában van baleset-, betegség- és poggyászbiztosítás, és tartalmaz assistance szolgáltatást, csupán a limitösszegekben jelentős az eltérés. Ezek mellett egyes módozatokban jogsegélyszolgálatot is nyújtanak, készpénzzel is kisegítik a biztosítottat. A legtöbb vita a poggyászbiztosítások körül van, hiszen esetenként még a 100-150 ezer forintos limitösszegekből is nehéz pótolni a kárba veszett holmit.

Az utazási irodáknak egyébként törvényben meghatározott kötelességük, hogy utasaiknak felajánlják a biztosítás lehetőségét. Egy-egy iroda legkevesebb két-három biztosító szolgáltatásait árulja, de van olyan hely, ahol öt társaság ajánlatai közül lehet választani.

A biztosítók az utasbiztosítások mellett más oldalról is érintettek az idegenforgalomban. Náluk köttetnek ugyanis azok a biztosítások, amelyek az utazási irodák működéséhez szükséges kauciók helyettesítését szolgálják. A kaució összegét a törvény az irodák várható éves forgalmának nagyságával arányosan határozza meg. A 30-50 milliós forgalmú irodának például 3 millió forintot kell letenni, a 200-300 milliós forgalmat produkálónak 10 milliót, míg az 500-750 millió forintos forgalomhoz 25 milliós, ezt meghaladó forgalomhoz pedig 35 milliós kaució tartozik. A charterforgalmat is szervező cégeknél azonban a kaució összege legkevesebb 20 millió forint. Ez elég tisztességes mértékű növekedés, hiszen 1998-ban a kaució legmagasabb összege 10 millió forint volt, a chartert vállalóknál pedig 8 millió.

A Vagyoni Biztosíték Biztosítást (VBB) elsősorban a közepes méretű vagy annál kisebb irodák veszik igénybe. Tavalyi 257 darabos állományával ezen a területen is vezető az Atlasz. Most, hogy kevesebb a csőd, talán jó üzletnek bizonyul majd a biztosítók számára, és a törvényi szigorítások is ebbe az irányba hatnak. Az elmúlt évet azonban az Atlasz például 37,6 százalékos kárhányaddal zárta. A biztosítások egyébként a kaució erejéig szólnak. Ehhez képest a díjak egyáltalán nem nevezhetők magasnak. A hárommillió forintos kaució biztosítási díja évi 170 ezer, a 10 milliósé 300 ezer, a 25 milliósé 450 ezer, míg a 35 milliósé 500 ezer forint. Vagyis minél magasabb a biztosítási összeg, relatíve annál alacsonyabb a díj.

A biztosítók számára jelenleg a legnagyobb gond, hogy a törvény számukra nemcsak fizetésképtelenség, csőd esetén ír elő kárfizetési kötelezettséget, hanem akkor is, ha a biztosított irodának teljesítési késedelme van. Ez a kitétel álláspontjuk szerint mindenképpen felülvizsgálatra szorulna.

Létezik még egy másik, a kaucióbiztosításhoz hasonlóan működő biztosítási forma is. Ez a repülőjegy-értékesítő IATA-tag irodáknak szól. Ahhoz ugyanis, hogy repülőjegyet értékesítsenek, bizonyos összeget szintén le kell tenniük. Hiszen a repülőjegy-kiadók szövetsége ugyancsak szeretne biztosítékot arra, hogy a repülőjegyet értékesítő iroda az utasoktól beszedett pénzt átutalja a légitársaságoknak. Ezért a forgalomtól függően minimum 8 millió forint a kaució, ami ugyancsak helyettesíthető biztosítással. Tavaly ez a biztosítás sem bizonyult fölöslegesnek, hiszen az Atlasznak két kárügye is volt, s az idén is van már egy.

De a charterutazásokat is szervező irodáknál legalább meg lehetne előzni a károkat, ha a légitársaságok betartanák azt a kötelező szabályt, hogy a repülőtársaságnál mindig ott kellene lennie a visszaútra elegendő pénznek. Ehhez azonban csak a legritkább esetben ragaszkodnak.

A kauciók és ezzel a biztosítási összegek növekedésének hasznát Szilágyi László, az Atlasz vezérigazgatója abban látja, hogy legalább csökkennek az alulbiztosítások.

Ugyanakkor a felelősségbiztosításként felfogható, minden kárra és kárösszegre kiterjedő, úgynevezett inszolvenciabiztosítás lehetőségével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy bár folytak és várhatóan a jövőben is folynak majd erre irányuló tárgyalások a minisztérium illetékeseivel, ennek a módozatnak a megszületésére még viszonylag kicsi az esély. Az eddigi káresetekből számított díj ugyanis olyan magas lenne, amit egyetlen iroda sem vállalna. Egy ilyen módozat kialakítására csak a mainál lényegesen konszolidáltabb piacon van esély.

Üzleti utak

Egy-egy cég vezetőinek, üzletembereinek külföldi utaztatása biztos munkát, nagy forgalmat garantál a szervezőnek. Ezért az utaztatási irodák keményen küzdenek az úgynevezett corporate travel megbízásokért. A szóban forgó cégek tapasztalata szerint azonban partnereik mindinkább megnézik, mire költik a pénzüket.

Az üzleti megrendelők elsősorban azért fordulnak előszeretettel az irodákhoz, mert az autókölcsönzésnél, szállodafoglalásnál - éppen mert tevékenységük miatt nagy megrendelők - esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is hozhatnak a vállalatok számára, s egy meghatározott úti cél esetén kiválaszthatják a legkedvezőbb árat ajánló repülőjáratot. Az üzleti utaztatás piaca telített, ezért az irodák mindent megtesznek azért, hogy a vállalatokat magukhoz édesgessék. A vállalatok egy részénél nem az számít, hogy egy adott iroda két-három százalékkal olcsóbban kínálja szolgáltatásait, hanem a megbízható szolgáltatás. A költségérzékenyebb cégeknél a visszatérítés mértéke szabja meg, hogy melyik utazásszervezőt részesítik előnyben. Sok iroda akár a teljes jutalékát visszaadja megrendelőjének a tartós megbízások reményében. Mindazonáltal az üzleti, tágabb értelemben pedig a vállalati (corporate) utazások alfája és ómegája a repülőjegy-foglalás, valamint az -értékesítés, ez egészül ki különféle, egyáltalán nem mellékes, többnyire személyre szabott szolgáltatásokkal.

Magyarországon 1993 és 1998 között 15-ről 32-re nőtt azoknak az utazási irodáknak a száma, amelyek jogot szereztek repülőjegy-eladásra. A légitársaságok nemzetközi szövetsége (IATA) által elfogadott utazási irodák jegyeladásainak értéke 1993 és 1998 között 108,4 milliárd forintra rúgott. Ebből a hatalmas összegből persze egyre többen szeretnének részesedni. 1993-ban még 45, 1998-ban viszont már 215 olyan, az IATA által elfogadott utazási iroda, illetve úgynevezett lokáció (vagyis főiroda, fiókiroda, illetve jegyprinter hely) volt az országban, ahol repülőjegyeket értékesítettek. A koncentráció persze ezen a piacon is megfigyelhető, s becslések szerint 1998-ban a „Top 10"-be tartozó irodák (sorrendben a Vista, az IBUSZ, az American Express, a Carlson Wagonlit, az OTP Travel, a Getz, a DER, a Chemol Travel, a Tensi Tours, valamint az M & A) már az értékesítés csaknem 50 százalékát adták. A cégek közlése szerint 1998-ban például a Vista 5 milliárdos forgalmából 4,2 milliárd, az American Express 3,2 milliárdos bevételéből 2,7 milliárd, a Carlson Wagonlit 3 milliárdjából pedig 2,7 milliárd forint a repülőjegyek eladásából származott.

Az elmúlt években világossá vált, hogy a repülőjegy-eladás jól jövedelmező üzlet. Ma viszont már kevésbé az - véli Mészáros Gézáné, az OTP Travel Kft. igazgatója -, mert a légitársaságok politikája miatt szűkül az árrés. Cégünk - folytatja az igazgató - azért működteti ezt az üzletágat, mert olyan ügyfélköre van, amelynek mást is fel lehet ajánlani, például szervezett nyaralást, körutazást vagy éppen corporate travelt.

A repülőjegy-értékesítés alakulása
Év Bruttó bevétel (milliárd forint) Irodák száma
1993 5,7 45
1994 8,5 75
1995 13,1 99
1996 19,1 134
1997 27,4 171
1998 34,6 215
Forrás: BSP Hungary

Szolgáltatók bősége

A vállalati utaztatási üzletágban az utazási irodák minden olyan szolgáltatást felkínálnak, ami a hivatalos úton levő üzletembernek nem hiányozhat. Többek között elvégzik a repülőjegy- és szállásfoglalást, bérelnek gépkocsit, megkötik az utasbiztosítást, szükség esetén beszerzik a vízumot. Ahhoz, hogy partnereinket teljeskörűen ki tudjuk szolgálni, világhálózatra és arra is szükség van, hogy 24 órán át a rendelkezésükre állhassunk - így foglalta össze a lényeget Paróczi Anikó, a 130 országban 1700 utazási irodát működtető American Express budapesti irodája corporate service üzletágának vezetője. Hasonlóképpen vélekedik Gordon Mária, a 138 országban több mint 4000 irodával rendelkező Carlson Wagonlit budapesti irodájának értékesítési menedzsere is. Kalmár Erika, a Vista Utazási Központ kereskedelmi igazgatója azt hangsúlyozza, hogy az üzleti utazó számára az a legfontosabb, hogy a repülőjegyet kiállító iroda miként, milyen színvonalon és milyen árakkal szolgáltat. A cégnek aszerint kell utazási irodát választani, hogy mit tud felmutatni a szolgáltatás színvonalában és főként korrektségben egyik vagy másik IATA-iroda.

A cégek utaztatására szakosodott irodák a '90-es évek elején jelentek meg Magyarországon. Az államigazgatási szervezetek, a minisztériumok és a nagyvállalatok a rendszerváltozás óta egyre gyakrabban írnak ki pályázatokat alkalmazottaik utaztatására vagy az utazáshoz kötődő szervezési feladatok egy részének átvállalására. Ezeket a Közbeszerzési Értesítőben hirdetik meg, vagy pedig meghívásos pályázatot rendeznek neves irodák részvételével. Közbeszerzési eljárás keretében nyerte el például az OTP Travel a honatyák utaztatásának jogát, az American Express pedig a Pénzügyminisztérium munkatársainak hivatalos utaztatója.

A corporate travellel foglalkozó irodák szem előtt tartják a vállalat utaztatási szabályzatát, s esetleg részt is vesznek annak kidolgozásában, illetve különféle szempontok alapján statisztikákat állítanak össze, amelyek igénybevételével a menedzsment ellenőrizni tudja az utazási költségeket - mondja Paróczi Anikó. A költségérzékenység egyébként manapság a legfontosabb szempont, akár multiról, akár kisebb cégről legyen szó. Sőt, az utazási irodák tapasztalatai szerint a takarékosságban a multik járnak az élen, a számukra legmegfelelőbb árat szeretnék elérni. Ez persze nem hasonlít az egyéni turista pénzmegtakarításához. Az utóbbi ugyanis kivárhatja, amíg egy-egy célpontra valamelyik légitársaság akciót hirdet. Az elfoglalt üzletember mindezt nem tudja megtenni, így a cégének máris többet kell a repülőjegyért fizetnie. Ezért fontos, hogy a légitársaságoknál képviseljük vállalati partnereink érdekeit, illetve háromoldalú szerződéseket kössünk - véli Kedves Marianna, a Getz Travel ügyvezető igazgatója. Azt is hozzáteszi, egyre gyakoribb, hogy még a topmenedzser sem a biznisz, hanem a turistaosztályon utazik. Az üzletemberek persze igényesek, s igyekeznek a legkedvezőbb feltételek között utazni, magas színvonalú szállodákban pihenni, bár az említett költségérzékenység miatt nem biztos, hogy kizárólag ötcsillagos szállodába mennek. Megfelelő ajánlat esetén alacsonyabb besorolású, ám kényelmes vagy éppen jól megközelíthető szállással is beérik. Ezért az irodák egyre szélesebb kínálatot nyújtanak, például az IBUSZ Utazási Irodák Kft. turisztikai üzletága májustól on-line rendszerben mintegy 8000, különféle besorolású szállodában tud azonnal helyet foglalni.

Jutalomutazások

Az utazási irodák szerződésüknek megfelelő ideig dolgoznak együtt megbízóikkal. Ehhez speciális szaktudásra, megfelelő emberi háttérre van szükség - állítja Bujtor Judit, a DER ügyvezető igazgatója. Esetenként az utazási irodának a céghez települt szakembere kvázi utaztatási osztályként nemcsak a repülőjegy- és szállodafoglalással, gépkocsibérléssel foglalkozik, hanem a többi háttérfeladatot is ellátja, például a napidíj elszámolását, a gépkocsiellátmányt, s mindezt a cég számviteli rendszerébe is beilleszti.

Az utazási irodák nagyobb forgalmú partnereiknél szívesen nyitnak fiókirodákat. Ilyeneket tart fenn többek között az IBUSZ az SFOR egyik háttérintézményénél, a Vista egy nemzetközi oktatási intézménynél, a Carlson Wagonlit öt cégnél, az American Express pedig négy nagyvállalatnál. Egyre elterjedtebb a telepített jegyprinterek használata is. Jegyprintert működtet többek között az OTP Travel a parlamentben, az American Express három, a Getz Travel pedig két vidéki partnerénél. A vállalati utaztatás egyre kedveltebb formája az úgynevezett incentive, vagyis az ösztönző, a jutalmazó társasutazás. A vállalat ezzel premizálhatja a menedzsmentet, de része lehet a vállalat értékesítési stratégiájának, hiszen egy-egy értékesítési verseny helyezettjei jutalmazhatók vele. Az incentive úton az utasok ideje a szokásosnál jobban be van osztva. Igaz, cserébe egészen különleges élményekben lehet részük. Például az egyik nagyvállalat 250 dolgozója egy osztrák kastélyban egész nap „kincset" keresett különféle folyosókon, rejtett ajtókon átmászva. Az incentive úttal a vállalat a dolgozóit motiválja, ezért az utazási irodának pontosan elkészített forgatókönyv szerint, mindig az adott cégre szabottan kell a túrát előkészítenie, s roppant fontos egy-egy jó ötlet - például hogy komoly üzletemberek egy napra kincsvadász kamaszokká válhatnak.

Amíg egy-egy incentive utazás során üdülésre, pihenésre is van mód, a „team building" (csapatépítő) úton erre már sokkal kevesebb a lehetőség. Ennek keretében a vállalat olyan hétvégi programra küldi alkalmazottait, amelynek a csapatépítés a célja. Sok cég aktív team buildinget szervez. Az ilyen túra résztvevői a tréning során nemcsak csapatot építenek, hanem sportolnak is, mondván, hogy például a vad hegyi patak örvénylő vizén túrakenun lezúduló társaság vélhetően a „munkás hétköznapokon" is ütőképes csapatot alkot majd.

Széles székek, masszázs, manikűr A légitársaságok tapasztalják, hogy a repülőjegyre korábban gond nélkül költő üzletemberek ritkábban veszik igénybe az első osztályt vagy a business classt. Az utasok visszaszerzése érdekében a társaságok egy része még a bizniszosztályon is árkedvezményt kínál, illetve a korábbinál is bővebb, kényelmesebb szolgáltatásokat nyújt. Így például a Delta Air Linesnál az eddigi First és Business osztályokat felváltja egy új, Business Elite TM osztály, amelyen például nem lesz középső ülés, ám mindegyik ülést 5 mozgató motorral szerelik fel. Az Air France „L'Espace 180" osztályán (korábban ez volt a transzatlanti járatok első osztálya) az ülések hátradőlésének mértéke 180 fok, így a „drága" utas kialudva szállhat le a célállomáson. Ugyancsak pihenten érkezhetnek a célállomásra a Lufthansát választók. A vállalat gépeinek első osztályán az utasok a dönthető székekben az éjszakai repülések során nappal, holddal és csillagokkal díszített ágyneműben álmodhatják magukat a felhők fölé. Talán a legkülönlegesebb szolgáltatásokkal az excentrikus angol milliárdos, Richard Branson légitársasága, a Virgin várja az igényes utasokat. Bár a légitársaság Magyarországon nem tart fenn irodát, azért elképzelhető, hogy volt már olyan magyar üzletember, aki a Virgin Londonból New Yorkba, Washingtonba, Tokióba vagy Johannesburgba tartó járatán utazott, az Upper Classon. Az illető bizonyára roppant frissen, szinte megfiatalodva szállhatott ki távoli célpontján a gépből, hiszen útközben nyak- és fejmasszázsban, zónaterápia-masszázsban részesülhetett, de ha kérte, körmeit is manikűrözték a most divatos francia manikűrrel. B. L.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére