Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

A világ kereskedői, a dánok

Megjelent a Cégvezetés (archív) 14. számában (1999. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Nálunk még kevésbé ismert a skandináv közmondás: "A norvég kitalálja, a svéd legyártja, a dán pedig eladja." Ebből is érzékelhető: a dán évszázadok óta kereskedőnemzet. A dánok nemcsak saját termékeik számára tudnak piacot találni, de eladják más országok áruit is, ha azon akárcsak néhány fillért is kereshetnek.

 

Dánia, amely lakosságát és területét tekintve egyaránt körülbelül feleakkora, mint Magyarország, az elmúlt négy évben Európa egyik legerősebb országává vált. A GDP évi átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot (gyorsabb volt az EU- és az OECD-országok átlagánál), és ami a leglényegesebb: mindez a költségvetési egyensúly javulásával párhuzamosan ment végbe. A költségvetés hiánya 1994-ben még 3,6 milliárd korona volt, 1997-ben viszont már 7,1 milliárdos többletet ért el. Luxemburg mellett Dánia volt az egyetlen EU-tagállam, amely költségvetési többlettel büszkélkedhetett.

Az elmúlt évtizedekben felhalmozódott hatalmas államadósság csökkentése azonban nehezebb, hosszú távú feladat. A bruttó adósság 1993-ban még a GDP 80 százalékát tette ki. Tavaly körülbelül 60 százaléknál tartottak, de a tartozás még így is több mint 100 milliárd dollárra tehető. Lényeges mérséklődést 2005-re várnak: ekkorra a bruttó nemzeti termékhez képest már csak 40 százalék lesz az államadósság aránya.

Az eminens sebei

Az Európai Unió eminensének számító, töretlenül fejlődő dán gazdaság 1998 második felében több súlyos sebet kapott. Az országban májusban általános sztrájk robbant ki, ami 0,5-0,7 százalékkal mérsékelte a GDP növekedési ütemét, és megközelítőleg 10 milliárd korona bevételkiesést okozott a fizetési mérlegben. Az ázsiai és az orosz válság hatására további, legalább másfél milliárd korona esett ki. A belföldi kereslet növekedése meghaladta a GDP emelkedését, és ez rontotta a kereskedelmi mérleget. Az átlagbérek nagyobb mértékben nőttek, mint a főbb versenytársaknál, aminek hatására Dánia nemzetközi versenyképessége csaknem 3 százalékkal romlott. Ebbe az irányba hatott a dán korona felülértékeltsége is. Mindezek hatására a múlt év utolsó negyedében a fizetési mérleg drámaian romlott, s végül is az előző évek aktívuma után 1998-ban 13,5 milliárd korona passzívummal zárt.

Mint a koppenhágai külgazdasági attasé, dr. Szűcs R. Gábor értékeléséből kiderül, tavaly olyan feszültté vált a gazdasági helyzet, hogy a parlament sürgős adóreformot szavazott meg. A személyi jövedelemadó, az ingatlanadó és a környezetvédelmi adók módosításával a kereslet visszafogása, a pénzügyi egyensúly megteremtése volt a cél. A nyugdíjreform révén a tb-kasszában növekedett a munkavállalói hozzájárulás nagysága. Az intézkedések hatása várhatóan az év folyamán már érezhető lesz. Annak ellenére, hogy több nagyvállalat ez év elején már válságstáb létrehozását sürgette, a kormány szerint erre nincs szükség, az intézkedések fokozatosan helyreállítják a dán gazdaság stabilitását.

Hátrányos volt a mezőgazdasági exportárak jelentős csökkenése is. Az agrártermékek a dán kivitelnek körülbelül 17 százalékát teszik ki, ezek ára 1998-ban 8,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Felére csökkent az orosz export, ami 3 milliárd korona kiesést okozott. Az exportáló cégek nagy része tőkeszegény kis- és közepes vállalat, a dán bankok viszont nyár vége óta nem vállalnak finanszírozást az orosz piaci szállításokra. (Ez kedvezően hathat a dán-magyar kapcsolatokra, mert a dán cégek a többi kelet-európai ország felé fordulnak.)

A dán gazdaság fő mutatói
  1996 1997 1998 1999*
A GDP növekedési üteme (%) 3,2 3,3 2,4 1,6
Bruttó állóeszköz-beruházások növekedése (%) 3,7 12 7,7 0,7
Belföldi kereslet növekedése (%) 3,1 4,5 3,8 1,3
Áru- és szolgáltatásexport növekedése (%) 4,2 4,3 1,2 2,7
Áru- és szolgáltatásimport növekedése (%) 4,2 7,6 4,8 2,1
Nemzetközi versenyképesség növekedése (%) 1,2 2 -2,9 -2,1
Fogyasztói árak növekedése (%) 2,1 2,2 1,8 2,3  
Órabérek átlagos növekedése (%) 3,9 3,7 4,5 4,5
Munkanélküliségi ráta (%) 8,7 7,7 6,3 5,7
Folyó fizetési mérleg (milliárd dán korona) 17,7 6,1 -13,5 -6,5
Külföldi nettó adósságállomány a GDP %-ában 23,7 23,9 24,1 23,6
Belső államadósság a GDP %-ában 64,7 60,8 56,2 53,3
* várható

Túl a 200 millión

A dán-magyar kereskedelem a korábbi években csekély növekedéssel, de nagyjából azonos szinten mozgott. Kivitelünk évente 50-70 millió, behozatalunk pedig 100-130 millió dollár volt. Minden évben 50-60 millió dolláros deficittel zártunk, jóllehet az export növekedése nagyobb volt az importénál. A kétoldalú kereskedelmet tavaly több mint 30 százalékkal tudtuk növelni. Magyar részről a bővülés meghaladta a 40 százalékot.

Külkereskedelmi partnereink sorában - a forgalom nagyságát tekintve - Dánia a 25-26. helyet foglalja el. Kivitelünknek és behozatalunknak egyaránt 0,41 százaléka kötődik Dániához. A hiány a kétoldalú mérlegben tavaly sem csökkent lényegesen, pedig exportunk 41,3 százalékkal növekedett, miközben a Dániából származó import csak 24,3 százalékkal bővült. Először sikerült viszont túllépni a 200 millió dolláros határt. Ehhez még hozzáadhatunk 30-40 százalék közvetítői kereskedelmet, ami dán cégek bekapcsolásával más országokba, elsősorban a FÁK-államokba, a Közel-Keletre és Dél-Amerikába irányul.

Bár Dánia messze nem a legjelentősebb partnerünk, de egyre fontosabb, jelentősen fejlődő piac, amit nem szabad elhanyagolni - állítja dr. Föhring Vilmos, a Gazdasági Minisztérium osztályvezetője. Mindez annak ellenére van így, hogy a két országnak sok tekintetben hasonló a gazdasági szerkezete. Dániában különösen fejlett a mezőgazdaság, illetve az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipar. Az ország meglehetősen szegény nyersanyagokban, így a munkaigényes, kreativitást követelő termékek gyártására rendezkedtek be. További hasonlóság, hogy kiemelkedően erős a gyógyszer- és a műszeripar, valamint a kutatás-fejlesztés. Rendkívül korszerű a technológia, ezzel magyarázható, hogy már a mezőgazdaságban is a meglevőnél kevesebb munkaerőre van szükség. Egyre több gondot okoz a fiatalok munkába állítása, habár a vendégmunkások aránya sokkal kisebb, mint bármelyik más EU-tagállamban.

Kisvállalkozások túlsúlya

Dániában kevés a nagyvállalat, a multinacionális cég, a gazdaságot a kis- és közepes vállalkozások uralják, sok esetben beszállítóként is. A legismertebb nagy társaságok: a háztartásigép-gyártó F. L. Smidt, a világ cementgyári berendezéseinek körülbelül háromnegyedét gyártó Möller és a gyógyszeripari óriás, a Novo Nordisk.

A két ország közötti kapcsolatokat is a kisvállalkozások túlsúlya jellemzi. Rendkívül széles az áruskála, igen sok a kis tételű üzletkötés, és jelentős a textil- és a cipőipari bérmunka. Ebben a relációban is az tapasztalható, hogy a magyar vállalkozók nem ismerik kellően a piacot. A dánok viszont, jó kereskedők lévén, felkutatnak minden lehetőséget, s ha van számukra kedvező magyar termék, azt biztosan meg is találják. E nélkül sajnos aligha beszélhetnénk magyar exportról. Örvendetes módon már rájöttek, hogy nemcsak Budapest van a világon: járják, kutatják a keleti országrész lehetőségeit is.

A nagyobb vállalatok is keresik az együttműködési lehetőségeket. Például a világhírű, dán központtal működő Lego cég magyar találmány alapján nálunk gyártatja a játékokba beszerelhető mikromotorokat, a Rackwool konszern pedig szigetelőanyag-gyárat telepített Gógánfalvára.

Föhring Vilmos tapasztalata szerint a dánok nagyon kemény tárgyalópartnerek, Mindig ott vásárolnak, ahol a kívánt minőséget a legkedvezőbb áron kapják meg, legyen a különbség akár kétfillérnyi is. Ez magyar szempontból kedvező, hiszen a dán partnerek számos árut még mindig olcsóbban szerezhetnek be nálunk, mint más piacokon.

A magyar-dán áruforgalom alakulása árufőcsoportok szerint (millió dollár)
  Export Import
  1995* 1996 1997 1998 1995* 1996 1997 1998
Élelmiszer, ital, dohány 7,9 7,8 6,7 5,7 12,2 12,3 14,9 18,4
Nyersanyagok 2,4 2,3 2,2 2,8 9,2 8,7 8,7 7,5
Energiahordozók 1,1 1,8 1,6 1,8 0,1 0 0,2 0
Feldolgozott termékek 35,7 33 37,6 42,3 61,9 64,8 70,4 80,2
Gépek, gépi berendezések 10,8 19 22,9 45,3 33,6 31,5 34,9 50,2
Összesen 57,9 63,6 71 97,9 117 117,3 129,1 156,3
* Vámszabad területi forgalom nélkül.

Nem kell a szalámi

Kérdés persze, hogy mire vevők? Első helyen szerepel az Esztergomban gyártott Suzuki gépkocsik exportja évi mintegy 1500 darabbal, és nagy tétel az autóalkatrészek, félkész termékek kivitele. Jókora summa a forgalomban a gyógyszeralapanyagok kivitele is, a dánok viszont kész gyógyszereket szállítanak nekünk (az inzulinkészítmények például döntően Dániából érkeznek). Magyar gyárak tv-monitorokat szállítanak a Samsung, a Philips és a Nokia dániai leányvállalatainak. Az Electrolux előbb dániai hűtőgépgyártását telepítette át Jászberénybe, majd tavaly teljes fagyasztóládagyárát hozta hozzánk a jóval kedvezőbb gyártási feltételek miatt. 200 kamionba rakták a Dániában szétbontott gépeket, amelyeket nálunk újra összeszereltek.

A volt kereskedelmi tanácsos véleménye szerint többet kellene foglalkozni a hungaricumokkal, mindenekelőtt a borral és a friss zöldséggel. Eddig a dánok kutatták a vásárlási lehetőségeket, nem ártana, ha magunk is foglalkoznánk e termékek piacra juttatásával. Egy érdekes példa: van olyan dán kereskedő, aki a nyers libamájat hetente személyesen maga válogatja és szállítja el a magyar termelőktől. A dánok keresik a biotermékeket, amelyekért magasabb árat is megadnak.

Sok tekintetben azonban az európaitól eltérő a dán ember ízlésvilága. A dánok például az édes uborkát keresik, és aligha találni még egy országot, ahol a mézek közül nem az akácméz a legkedveltebb és a legdrágább, hanem az ennél jóval sűrűbb, nem csepegő fajta. A világon mindenütt népszerű magyar szalámi Dániában eladhatatlan, mivel túl zsírosnak tartják. Nagyon fejlett a bútoriparuk, és talán nem mindenki tudja, hogy Dániában található az IKEA központja is. A cégnek meglehetősen sok bútorlapot szállítanak magyar partnerek, amelyek aztán készáruként, többszörös áron jelennek meg a magyar üzletekben.

A dán tőke útja

Dánia jelentős külkereskedelmi forgalmának mintegy 85 százalékát az OECD-országokkal bonyolítja le. Kivitele tavaly meghaladta az 55 milliárd dollárt, az import pedig körülbelül 48 milliárd dollár volt. Nem tartozik viszont a jelentős tőkeexportőr országok közé, amit a dán ipar szerkezete, a kis- és közepes vállalatok túlsúlya és viszonylag kis tőkeereje magyaráz. Az OECD-kimutatások szerint a dán vállalatok körülbelül annyi tőkét fektettek be eddig külföldön (14 milliárd dollárt), mint amennyi a határon kívülről hozzájuk érkezett.

Dániából közvetlen beruházásként eddig körülbelül 60 millió dollár tőke érkezett hozzánk, a nálunk működő nagyobb dán cégek száma már 40-50-re tehető. Ezenfelül a Gazdasági Minisztérium számításai szerint legalább 160 egyszemélyes dán cég is folytat kereskedelmi tevékenységet Magyarországon.

A legnagyobb befektető a Teledanmark, amely három telekommunikációs projektben, a Pannon GSM-ben, a Rába-Com és a Kelet-Nógrád távközlési fejlesztésekben vesz részt. Az iparban is tere van a kölcsönösen előnyös invesztícióknak. A már említett Lego-kapcsolat mellett jelentős a Velux-Ferbau tetőtéri ablakainak magyarországi gyártása, amelyekből a környező országokba is szállítanak. Az élelmiszeripar területén kiemelkedik a KOLOS Hús tatabányai vágóhíd beruházása. Letelepedési szándékát jelezte a Rockwooll cég, amely 7 millió dolláros beruházást valósít meg, és kőzetgyapot-szigetelőanyag gyárában ez év végétől 120 embernek ad munkát.

A dán cégek alapvető filozófiája, hogy lehetőleg szűk területen működnek, de azon világszínvonalra törekszenek - vélekedik Jónap Gábor, a Dán Királyi Nagykövetség kereskedelmi főtanácsadója, aki több mint húsz éve foglalkozik a két ország kapcsolatainak ápolásával. Állítja: a dán cégek magyarországi aktivitása az utóbbi egy-két évben megélénkült, s az ő nyilvántartásuk szerint már legalább 300-ra becsülhető a magyarországi dán vegyes vállalkozások száma.

A dánok azonban nagyon óvatos üzletemberek, s miután kis cégekről van szó, meggondolják, hol fektessék be tőkéjüket. Ennek eldöntéséhez a dán nagykövetség igyekszik segítséget adni. Korábban címlistát adtak a dán üzletembereknek, hogy vegyék fel a kapcsolatot az ajánlott magyar vállalkozókkal. Csakhogy ez gyakran félreértésekhez vezetett, mert a főtanácsadó állítása szerint Magyarországon nincs megbízható címlista, még pénzért sem lehet ilyet vásárolni.

Grönland jövője Az anyaországnál több mint ötvenszer nagyobb Grönland (területe: 2 millió 143 ezer km2) 250 éve vált dán gyarmattá, 1979 óta rendelkezik autonómiával és önálló kormánnyal. A miniszterelnök korábban kijelentette: a hatalmas területen fekvő ország (amelyet legalább 90 százalékban állandóan jég borít) szeretne függetlenné válni Dániától, ám a túlnyomóan eszkimó eredetű lakosságnak ehhez előbb a gazdasági önállóságot kellene kivívnia. A terület jelenleg évente 3 milliárd korona támogatást kap a dán költségvetésből. Grönland 1973-ban Dánia oldalán csatlakozott az akkori Európai Gazdasági Közösséghez, de 1985-ben kivált belőle. Fizetőeszköze a dán korona. Dánia eddig - különböző okokra hivatkozva - nem vezette be az eurót, erről majd később, népszavazással döntenek. Mindenesetre, ha ez megtörténik, Grönland is hasonlóan cselekszik, nyilvánította ki Jonathan Metzfeldt miniszterelnök. A kutatások szerint a hatalmas sziget és a part menti talapzat rendkívül sokféle és gazdag természeti kincset rejt, amelyek kiaknázása révén Grönland hosszabb távon akár gazdag országgá is válhat. A grönlandi nikkelkészletek kitermelésével foglalkozó Platinova Resources társaság állítása szerint a sarkvidéki szigeten higanyt, ólmot, ezüstöt, palládiumot, aranyat és gyémántot is találtak. Hatalmas olajkészletek feltárására is számítanak, a kinyerhető olaj elérheti az észak-tengeri mezők hozamát is. A becslések a kiaknázható olaj mennyiségét 3,5 milliárd barrelre, kitermelési idejét legalább 25 évre teszik. Egyelőre azonban elsősorban kutatás folyik, mert az olaj alacsony világpiaci ára meggondolandóvá teszi a rendkívül költséges kitermelés megkezdését a zord éghajlati viszonyok között.

Hitel, ami nincs

Ezért a múlt év óta a nagykövetség átvállalta a partnerkeresés minden nyűgét és örömét is. Pályázatszerű formában, megbízások alapján választják ki a dánok igényeinek, lehetőségeinek legjobban megfelelő magyar társakat. Miután meggyőződtek felkészültségükről, bemutatják egymásnak a feleket. A múlt évben például 18 területen kerestek partnereket, elsősorban gép-, vegyi és textilipari bérmunkára alkalmasakat, valamint környezetkímélő technológiák bevezetését vállalókat a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a takarmánygyártásban. Az idén még több pályázatot jelentetnek meg. A dánokkal angol és német nyelven egyaránt elboldogulhat a tárgyaló magyar fél.

Ez az új partnerkeresési rendszer óriási érdeklődést keltett a magyar vállalkozók körében: nincs hét, hogy legalább két-három magyar vállalkozó ne érdeklődne különböző lehetőségek iránt. Az egyik legnagyobb probléma a megfelelő hitelek hiánya: ha el is jutnak a felek a megállapodáshoz, nehezen találják meg a szükséges pénzforrásokat. Másfél évvel ezelőtt ugyan megállapodás jött létre magyar és skandináv bankok között kifejezetten a kis- és közepes vállalkozások üzletkötéseinek finanszírozására, de az 50 millió dolláros keretből még egyetlen centhez sem jutottak az érdekeltek. Pedig a Nordic Investment Bank és a Magyar Fejlesztési Bank megállapodása szerint a keret felhasználása esetén a kassza újra feltölthető. A dán fél véleménye szerint e lehetőség eddig a magyar pénzügyi bürokrácia útvesztőin akadt el, pedig nagy szolgálatot tehetne a skandináv - s köztük a dán - technológiák és együttműködési lehetőségek iránt érdeklődő magyar vállalkozóknak.

Magyar Kereskedelmi Szolgálat
Hungarian Trade Center
Mentergade 1,3 sal. Coppenhagen 1116-K
Tel.: (00-45-33) 157-433, 126-295
Fax: (00-45-33) 115-617
E-mail: hungkom@image.dk
Dán Királyi Nagykövetség
1122 Budapest, Határőr út 37.
Tel.: 355-7320
Fax: 375-3803
E-mail: danishembassy@pronet.hu

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére