Könyvespolc

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 14. számában (1999. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Utak az érdemhez

A siker lélektana
Szociálpszichológiai és szociológiai tanulmányok
Új Mandátum Kiadó-Hatodik Síp Alapítvány, 1999. 231 oldal, 980 Ft

Nem szokatlan kettősség teszi végül is nagyon érdekessé négy magyar szociálpszichológus nyolc tanulmányból összeállított kötetét, amelyet Váriné Szilágyi Ibolya és Solymosi Zsuzsa szerkesztett. A siker lélektanával sokoldalúan foglalkozó gyűjtemény kiindulópontja egy felmérés. A szerzők ezt a kilencvenes évek első felében végezték közgazdászok, agrármérnökök és építészek körében. A kérdőívekre és mélyinterjúkra alapozott empirikus kutatás eredményei önmagukban nem annyira meggyőzőek, mint a csak részben rájuk épített, velük bizonyított következtetések és eszmefuttatások.

A tapasztalati adatok s a belőlük merítő gondolkodás ideális egyensúlyát leginkább a két szerkesztőnő példásan fölépített, a statisztikákat a mondanivaló végére elkülönítő írása érzékelteti. A szerzők arra az észrevételükre kerestek választ, hogy a nyolcvanas évek végén miért ébredtek számos diplomásban nosztalgiák a szellemi szabadfoglalkozás iránt, s hogy ez az elvágyódás miként kapcsolódott egybe a nagyvállalati-alkalmazotti létformával szembeni kritikával, elégedetlenséggel. A szorultnak érzett helyzetből a három említett szakértelmiségi csoport közvetlenül a rendszerváltozás után vállalkozások révén próbált kitörni. E státusukat módosító törekvés - ahogy' a körültekintő tanulmány a továbbiakban igazolja - a közgazdászoknál a lehetőségeiket bővítő nyereségnek bizonyult, az építészeket konkurenciaküzdelmekre késztette, az agrárértelmiségieket pedig az átmenet (egyik) veszteseivé fokozta le.

Hogy a közgazdászok a maguk pályáján milyen sikerélményekre számíthattak egy évtizede és napjainkban, azt részint Hrubos Ildikó úgynevezett másodelemzései, valamint (ismét) Solymosi Zsuzsa karriervázlatai, valamint az e foglalkozást űzők identitástudatát firtató megállapításai körvonalazzák - részleteikben óvatos visszafogottsággal, egészükben viszont nemigen cáfolható bizonyossággal. Megfogalmazásaikból tanulságosan szembetűnő, hogy a közgazdászok jelenleg más hivatásosaknál elégedettebbek szakmaválasztásukkal, ritkán hagyják el a pályát, társadalmi presztízsük magas, bár a csúcsot képviselő pénzügyi-banki szféra fontos helyeit a férfiak uralják. Önálló vállalkozó kevés akad közöttük, jól fel tudják mérni, hogy "az ember nem fektet be olyan dolgokba energiát, ami nagy költségigénnyel és kis nyereséggel jár." Tisztelik ezenkívül a tekintélyt. Életüket átszövi a hasznos belterjesség, a gondosan ápolt kapcsolati rendszer, amelynek köszönhetően gyakran és megrázkódtatásoktól mentesen változtathatnak munkahelyet. A kutatók a sikeres közgazdászoknál feltűnő apolitikusságot regisztráltak. Öntudatuk és fontosságérzetük a nyolcvanas évekhez képest - nem utolsósorban az elérhető jövedelmek nagysága miatt - megerősödött.

A kötet elméleti megközelítésű tanulmányai mélyenszántóak, de az olvasók szerencséjére nem megalapozatlanul tudományoskodók. Ezekben a megfontolt értekezésekben található a sikerkutatás nagyjának, az osztrák Gustav Ichheisernek lényeges figyelmeztetése arról, hogy a társadalmi önérvényesítés a siker átélésének meghatározó feltétele. Ebből következik, hogy a közmegítéléssel nem törődő sikerembernek be kell érnie az anyagi gyarapodás házi örömeivel s persze a gyanús csengésű nagymenő minősítéssel.

A köztisztelet, az érdemek elismerése, a megbecsülés, de még a jó munka - netán az alkotás - utáni sikeresség élményére is inkább azok számíthatnak, akiket az individualizmus korszerű formáit taglaló dolgozat - kissé eszményítve - széles látókörű, belátó, a jövőért felelősséget érző egyéniségeknek nevez.

Iszlai Zoltán

A tőkepiac fóruma

Tőzsdei fogalomtár
Összeállította: Czékus Mihály
PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt., 1998. 134 oldal, 840 Ft

A tőzsde áruk és értékpapírok adásvételére létrehozott kereskedelmi intézmény szervezett keretek közt, meghatározott szabályok szerint működő koncentrált tőkepiac. Egyúttal információs központ is, mert az ott kialakuló árfolyamok a tőzsdei ügyletekben kötelezőek, de egyben irányadók a tőzsdén kívüli kereskedelmi forgalom számára is. Az első nemzetközi jellegű tőzsde 1531-ben alakult Antwerpenben. Eredeti elnevezése börze volt a belgiumi Van der Beurze nevű család után, amelynek tagjai vendégfogadót működtettek Bruges-ben. Gyakran találkoztak itt kereskedők pénzügyeik lebonyolítására; a börze szó innen terjedt el egész Európában. Magyarországon a Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1864-től 1948-ig működött, s a Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-én nyílt meg újból az 1990. évi VI. törvény felhatalmazása alapján.

Ezekről és még sok más, tőzsdével kapcsolatos tudnivalóról tájékozódhatunk a tőzsdei fogalomtárból, amely sokoldalú eligazítást nyújt a tőzsdei műveletekről. A szorosan vett tőzsdei fogalmakon kívül szerepelnek benne a különböző pénzügyi, számviteli, közgazdasági, vállalatgazdálkodási kifejezések rövid magyarázatai is. Tekintettel arra, hogy hazánkban egyre több vállalkozás és magánszemély kerül kapcsolatba a tőzsdével, az összeállítás sokak érdeklődésére számíthat.

A Fogalomtár megismertet az egyes értékpapírok sajátosságaival (állampapírok, részvénykategóriák, eurokötvények, váltók stb.), a tőzsdei kereskedelmi ügyletekkel (arbitrázs, vételi opció stb.). Megtalálhatók benne a tőzsde szereplőinek megnevezései és tevékenységi körei (bróker, határidős ügyintéző, intézményi befektető, befektetési szolgáltató, tőzsdetermi levezető stb.), valamint a hazai és nemzetközi pénzügyi intézmények, szervezetek feladatai, megalakulásuk körülményei, időpontjai (Jegybank, Európai Beruházási Bank, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Nemzetközi Fizetések Bankja, Világbank stb.).

A Budapesti Értéktőzsde szervezetén, hivatalos részvényindexének (BUX) kiszámítási módszerén kívül a Budapesti Árutőzsde Pénzügyi szekciójának ügyletkötési feltételeiről is tájékozódhat az érdeklődő.

A könyv bemutatja Németország vezető tőzsdéje, a Frankfurti Tőzsde működésének sajátosságait, harminc részvényből kialakított részvényindexét (DAX), a Prágai Értékpapírtőzsde indexének (PK-50) felépítését, a részvénytársaságként működő Varsói Értékpapírtőzsde indexének (WIG) kialakítását. Szerepelnek az összeállításban a tőzsdei ügyfelek érdekvédelmi, felügyeleti, ellenőrző és a jogvitákban eljáró szervei.

Az összeállítás közelebb hozza a cégekhez, a kisbefektetőkhöz a tőzsde sokszor rejtélyesnek tűnő világát. Tömören, ugyanakkor sokoldalúan világítja meg, teszi érthetővé a témakörrel kapcsolatos fogalmakat. A tőzsdei ismeretek további bővítéséhez a felhasznált irodalom nyújt segítséget.

dr. Rubóczky István

Barangolás Marketingiában

Marketing Almanach 1998-1999
Ki kicsoda?
Co-Nex Könyvkiadó Kft., 1999. 310 oldal, 4500 Ft + áfa

A kötet megjelenése önmagában jelzi azt a forradalminak nevezhető változást, ami a marketing területén az utóbbi tíz évben hazánkban végbement. Hiszen a hatvanas évek végén a gazdasági reform meghirdetése, vagyis a nyiladozó (valójában ál-) marketingtevékenység a rendszerváltozást kísérő gazdasági átalakulás eredményeként kaphatott igazán szárnyra. S annak ellenére, hogy sokan még ma is a kereskedelmi fogások sokszínűségére és a mindenhonnan feléjük áradó reklámokra szűkítik le mindazt, amit marketing alatt érteni vélnek, a szakma, szerteágazó tevékenysége révén, ennél jóval messzebbre jutott.

Ennek bizonyítéka az idén első ízben útjára bocsátott s a Magyar Marketing Szövetség és a kiadó tervei szerint mostantól évről évre megjelenő almanach. Már a tartalomjegyzék fejezeteinek címe is elárulja, mennyire szerteágazó, sokakat foglalkoztató és az élet számos területével kapcsolatban álló a marketingtevékenység: a Marketing címszót a Kutatás, a Reklám, a Public Relations, a Kiállítások, vásárok, rendezvények, a Direkt Marketing, az Etika és a Szakmai folyóiratok, díjak, események, illetve a Fejezetek a mai magyar marketinggyakorlatból fejezetcímek követik.

Nem csalódik az olvasó a részleteket illetően sem, hiszen sajátos szakmai adatbázist lapozhat végig. A felfedezőútra induló pontos képet kap a szakma szereplőiről. Elsőként a Magyar Marketing Szövetség felépítéséről és működéséről, vállalati és egyéni tagjairól, szigorú szakmai szempontok szerint kiválogatott szakértői gárdájáról (a mintegy hetven minősített marketingszakértő rövid életrajza ugyancsak a tájékozódást segíti). Bemutatkozik a Piackutatók Magyarországi Szövetsége is, amely ugyan kis létszámú, tevékenysége annál fontosabb. A szövetség tagjairól - mint minden más szövetség esetében - rendelkezésre állnak az alapinformációk (főbb tevékenységi körük, éves forgalmuk, foglalkoztatottaik száma, címek stb.). Jellegénél fogva jóval nagyobb terjedelmet követelt a Magyar Reklám Szövetség tevékenységének, tagjainak ismertetése, illetve a reklámmal kapcsolatos szövetségek és szervezetek bemutatása.

A szakmai szerveződés fontosságának bizonyítéka a Magyar Public Relations Szövetség s az e területen dolgozó tanácsadók, ügynökségek és szolgáltatók szövetségének létrejötte csakúgy, mint a kiállítás-, vásár- és rendezvényszervezők, kiállításépítők szövetségeinek, valamint a direkt marketing területén tevékenykedők egyesületeinek megalakulása. E szakterületek mindegyike elengedhetetlen a sikeres piaci munka szempontjából, szakmai követelményrendszerük, érdekvédelmi tevékenységük egyaránt fennmaradásukat, szélesebb körű elismerésüket szolgálja.

A marketing területén ténykedők számára kiemelkedő jelentőségű az etikus piaci magatartás. A szakmai szövetségek mindegyike kidolgozta az elmúlt években a maga etikai kódexét, szakmai magatartási szabályzatát, előírásait és útmutatóját. Ezek csokorba gyűjtése a szakmabélieken kívül magától értetődően érdekes lehet azoknak az "outsidereknek" is, akik figyelemmel kísérik a magyar piacgazdaság kibontakozását, az új és újabb piaci jelenségeket.

Hasonlóképpen szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot dr. Kandikó József, a MMSZ elnökének a magyar marketing történetét vázlatosan bemutató előszava, valamint a kötetet záró tanulmányok és a vállalati tapasztalatokat összegző írások sora. Ezek többsége ugyan marketinggel összefüggő napi jelenségeket ír le, azonban minden bizonnyal hamarosan a közelmúlt gazdaságtörténetének sokatmondó forrásai lesznek.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére