Agrártámogatások 1999-ben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 14. számában (1999. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az agrárgazdasági célok 1999-es költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet számtalan, jól ismert támogatási jogcímet határoz meg, alapvető céljaiban, a támogatáshoz jutás módjában azonban lényegesen különbözik az előző évben alkalmazott rendszertől.

TAVALYI EREDMÉNYEK

Az agrártárca 1998 második felében egy sor olyan intézkedést vezetett be, amely a mezőgazdasági termelők - ezen belül is főleg a kistermelők - helyzetének javítását célozta. A gabonabetakarítás után elrendelt garantált áras állami felvásárlás és a 20 ha alatti termőterületek művelőinek folyósított jövedelempótló támogatás egy sor kisgazdaságot mentett meg a végső összeomlástól. A külpiaci értékesítést elősegítő döntések soha nem látott eredményt hoztak; az év végére kétmillió tonna gabonát sikerült exportpiacokra szállítani. Tervek születtek egy független minősítőrendszer kialakítására a búzafelvásárlások során előfordult problémák - főleg az alulminősítés - megoldására. A tavalyi év végére felépült a falugazdász-hálózat is, amely a mezőgazdasági tárca irányításával hatékonyan közvetíti a központi szándékokat a termelők felé, hiteles és pontos információkat nyújt az államigazgatás számára. Kizárólag ilyen háttérrel lehet az agrárágazat versenyképességét növelő és a jövedelemtermelő képesség javítását célzó intézkedéseket kialakítani.

AZ 1999-ES AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER

Az 1999-es agrártámogatási rendszer - a kormányprogrammal összhangban - a kis- és közepes méretű gazdaságok pozitív diszkriminációjának elvén alapul. Megkülönböztetett figyelemben részesíti a családi gazdaságok kialakítására irányuló törekvéseket. A jogalkotó csökkentette a pályázat útján elnyerhető támogatási jogcímek számát, nagyobb szerephez juttatva a normatív támogatásokat. Növekedett a megyei földművelésügyi hivatalok szerepe a kérelmek elbírálásában és a támogatások felhasználásának ellenőrzésében.

Nagy hangsúlyt helyeztek a gazdálkodói összefogást célzó, újonnan alakult szövetkezetek, termelői értékesítő szervezetek, gépkörök támogatására. A családi gazdaságok számának növelése és a hatékony birtokszerkezet kialakítása biztosíthatja a hátteret az Európai Unió országaiban hatékonyan működő új típusú szövetkezeti rendszer létrehozásához. Versenyképes családi gazdaságok szövetkezeti összefogása lehetővé teszi egy olyan üzemi szerkezet létrejöttét, amely sikerrel veszi föl a versenyt az Unió mezőgazdasági termelőivel, képes együttműködni a multinacionális élelmiszer-feldolgozó társaságokkal és áruházi láncokkal.

Az 1999. évi agrárágazati támogatásokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 8/1999. évi (I. 20.) FVM számú rendelete tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 1999. évi 4. számában jelent meg. (A jogszabályból a kis- és közepes méretű agrárvállalkozókat érintő támogatási jogcímeket emeljük ki a teljesség igénye nélkül.)

Valamennyi agrártámogatás igénybevételének általános feltétele: adatszolgáltatási és regisztrációs kötelezettség teljesítése az agrár-közigazgatás számára, az illetékes megyei földművelésügyi hivatalnál. A mezőgazdasági termelő a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 1998/121. szám) előírásai szerint, a jogszabályban meghatározott adatlap kitöltésével a tevékenységéről adatot köteles szolgáltatni az illetékes megyei földművelésügyi hivatal részére. A hivatal az adatszolgáltatás alapján a termelőt nyilvántartásba veszi. Az adatszolgáltatási és regisztrációs kötelezettség kizárólag azokra a termelőkre vonatkozik, akik legalább egy hektár termőföldet, szőlő- és gyümölcstermelés esetén legalább fél hektár területet művelnek meg. Területi korlátok nélkül regisztráció alá esnek az intenzív kertészeti termelők, az erdő-, vadgazdálkodási, halászati tevékenységet folytatók és az állattartók. Az 5 hektárnál nagyobb területen gazdálkodókkal szemben további követelmény, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételük az összes bevétel 50 százalékát, de legalább a 250 ezer forintot elérje. 5 hektár alatti területen az árbevételi kötelezettsége 50 ezer Ft/ha. A regisztrációhoz szükséges adatlapot két példányban kitöltve, legkésőbb május 31-éig kell az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz elküldeni. A hivatal a termelőt ennek alapján nyilvántartási számmal látja el, az erről szóló igazolást pedig az adatlap beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kiállítani. A nyilvántartási számot valamennyi agrártámogatási kérelemre rá kell vezetni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére