A multimédia

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 14. számában (1999. május 1.)

A multimédia szót nagyon gyakran hallottuk az elmúlt néhány évben a PC vagy általánosabban a személyi számítástechnika háza táján. Néha már a hűtőszekrényt is multimédiás eszközként reklámozzák. A multimédia a hang és kép, illetve a mozgókép formátumú információ feldolgozása. Korábban a személyi számítógépek szinte kizárólag szöveget, azaz betű- (szaknyelven karakter-) alapú információt tudtak kezelni. Ennek fő oka, hogy a szöveg – lévén több ezer éves információ tároló-továbbító módszer – nagyon tömör, a tárolása, kezelése egy kis teljesítményű számítógéppel is hatékonyan megoldható. A hang, de különösen a kép/mozgókép ezzel szemben hatalmas adathalmaz a számítógép számára, megfelelő teljesítmény és tárolókapacitás szükséges a vele való munkához.

Már tíz évvel ezelőtt is léteztek olyan gépek – gondoljunk a Jurassic Park animált dinoszauruszaira -, amelyekkel valósághű mozgóképet lehetett létrehozni és szerkeszteni, de ezek árát csak kevesen tudták megfizetni. Napjainkra a személyi számítógépek is elérték azt a teljesítményt, ami ezekhez a feladatokhoz szükséges. Minőségük azonban meglehetősen különböző, és nincsenek közérthető, a minőséget leíró vagy akárcsak jellemző adatok, ennek oka részben a nagyon gyors technológiai fejlődés. Egy példán szemléltetve: ha azt mondjuk, Volvo S80, akkor nagyjából mindenki tudja, milyen autóról van szó, anélkül hogy elmélyedne a részletes műszaki adatok – motor, futómű stb. – tanulmányozásában. Egy multimédiás PC esetén ezt nem ússzuk meg, illetve csak akkor, ha kipróbáljuk a szerkezetet, hogyan szól, milyen rajta a mozgóképlejátszás. Fontos, hogy itt a teljes konfiguráció számít, ugyanaz a gép "csak" egy kicsit kevesebb memóriával, más videokártyával esetleg érzékelhetően rosszabb teljesítményt nyújt. A multimédia a személyi számítógép üzleti felhasználásának számtalan új lehetőségét teremtette meg, közülük csak néhányat tudunk áttekinteni.

Információk közzététele

Egyre több cég adja ki reprezentációs anyagait CD-ROM-on. Míg a floppy gyakorlatilag csak szöveg és nagyon egyszerű ábrák digitális publikálását teszi lehetővé, a CD-ROM sokszoros kapacitása révén hang és mozgókép kiadására is alkalmas. Ilyen, színvonalas kiadvány elkészítése azonban legalább akkora szakmai felkészültséget igényel, mint a nyomtatott anyagoké. Nemcsak a tartalomra, de a műszaki megoldásra is ügyelni kell. Sokan kaptunk már olyan "cég CD-t", amelyet nem lehetett elindítani, kérdés és beleegyezés nélkül átkonfigurálta vagy éppen lefagyasztotta a felhasználó gépét. A következmények sejthetők.

Pusztán a multimédia, a technika nem elég, a semmitmondó CD ugyanolyan gyorsan a szemétben végzi, mint a postaládába tömött szóróanyagok. Tudomásul kell vennünk, hogy a digitális úton publikált anyagok átvétele, lemásolása pofonegyszerű. Nem szabad meglepődnünk, ha egy, a CD lemezünkön közzétett, jól sikerült fotó egy másik cég más kiadványáról köszön vissza. A jog természetesen mellettünk van, csak az a kérdés, megéri-e élni vele?

Nemcsak az ügyfelek, de a partnerek tájékoztatására is használható a CD. A Microsoftnál például két, havonta frissített CD-sorozatra lehet előfizetni, az egyik a fejlesztőknek, a másik a profi felhasználóknak szól. Hasonló, előfizetéses CD-kiadványa van a Novellnek is. Az Intel (egyelőre) ingyen küldi negyedéves CD-kiadványát a termékeiről, technológiáiról szóló információkkal. Sok szakma még nem alkalmazza ezt a hordozót, például az autógyártók jó része – a kiépített és bejáratott infrastruktúra miatt – még mindig mikrofilmen terjeszti márkaszervizeinek az alkatrészek leírását. A költségek csökkentése és a kényelmesebb használat azonban előbb-utóbb kikényszeríti a váltást.

A web és a CD nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A legfrissebb információk természetesen a cég web-oldalára kerülnek először, az időtállóbbak pedig később a CD-n is helyet kapnak. A CD lényegesen gyorsabb, nem növeli a telefonszámlát, nem foglalja a vonalunkat. Az Intel említett CD-je lényegében a web-helyének a "lenyomata".

Információ beszerzése

Sok, az üzleti életben hasznos információ, telefonkönyv, jogszabálygyűjtemény, szótár stb. érhető el már CD-n is. A tartalom mellett itt is a kivitelezésre kell figyelnünk. Könnyen kezelhető-e az anyag, kihasználja-e a számítógép adta lehetőségeket, például hogyan tudunk keresni benne? Előfordulhat, hogy a nehézkes kezelőprogram miatt a papírhordozón előbb találjuk meg a keresett tételt, mint a lemezen. Olyan kiadvánnyal is találkoztunk már, amely csak a képernyőn volt nézegethető, készítői egyszerűen elfeledkeztek a nyomtatásról, pedig a PC-t nem vihetjük magunkkal mindenhová.

A multimédia terjedésében a gépek általános teljesítménynövekedésén kívül döntő szerepe van a CD-ROM-nak mint nagy kapacitású tárolóeszköznek. Ma CD-t nemcsak olvasni (ROM – Read Only Memory = csak olvasható memória), hanem írni is lehet. A CD-írók ára sebességtől függően 50 és 100 ezer forint közé esik, egy nyers lemez 1-2 ezer forint. Költsége és kedvező technikai tulajdonságai miatt ma ez a legelterjedtebb módszer az adatok hosszú távú tárolására, az archiválásra. Az elkészült lemez minden olyan gépen használható, ahol van CD-ROM-olvasó, és ma ez már alaptartozék. Egy lemez fokozatosan, több menetben is feltölthető, nem kell minden mentést külön lemezre végezni. Vannak speciális, többször írható CD-k, de ezeket általában csak a saját egységük olvassa, a legtöbb normál CD-ROM nem.

A következő generáció a DVD-ROM, amely típustól függően a CD-ROM kapacitásának többszörösét tárolja, ennek is van írható változata. Költségei, részben az újdonsága miatt, még magasak.

Copyright

A CD-írókkal és a hozzájuk mellékelt programokkal egy CD-t természetesen le is másolhatunk, és ez érintheti a szerzői jogot, illetve a szoftverhasználat kérdését. Nem mindenki tudja, nem a szoftvert, hanem csak a használat jogát vásárolhatjuk meg, és felbontott szoftvercsomagot nincs jogunk eladni. A használat joga az egyidejű használatot tekinti mérvadónak.

Az igazi újdonság azonban a távolsági adathálózaton való telefonálás lesz. Kicsit többet kell várni a vonalra, kicsit rosszabb lesz a minőség (legalábbis kezdetben), de helyi tarifával lehet majd beszélni mondjuk az Egyesült Államok keleti és nyugati partja között. Nálunk a speciális hazai viszonyok folytán nyilván később terjed el, de nagy cégek nagyon sokat költenek távhívásokra a világon, van piaca és motivációja a fejlesztésnek.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!