A kompenzáció rendszere

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 14. számában (1999. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A mezőgazdaság sajátosságai

Gyakran felmerülő kérdés, miért van szükség az agrárágazat támogatására a fejlett országokban is? A válasz igen egyszerű. A mezőgazdaság relatíve hátrányos helyzetben van a nemzetgazdaság egyéb ágazataihoz képest. A hátrányok ellenére mégis túltermelés jelentkezhet valamely termékből egy adott térségben. A gazdaságilag fejlett országokban jellemzően a túltermelés megakadályozására alkalmaznak ún. termeléscsökkentő támogatásokat. Hazánkban az agrárgazdaság hatékonysága és az ágazati hátrányok miatt ösztönző jellegű támogatásokat kell kialakítani. Az agrártámogatások szükségessége a következő hátrányos gazdálkodási körülményekben foglalható össze:

  • Köztudott, hogy a mezőgazdasági termelési folyamatok élő szervezetekhez - állatokhoz, növényekhez - kapcsolódnak. A tevékenység ennek folytán állandó jelenlétet, készenlétet igényel. Az ipari tevékenység ezzel ellentétben - néhány kivételtől eltekintve - tetszés szerinti időpontban folytatható. Az ipari termelést bármikor abba lehet hagyni, újra lehet kezdeni, a profilváltás is sokkal egyszerűbb, mint a mezőgazdaságban. Mindezek olyan többlet-ráfordítással járnak, amelyek a mezőgazdasági termékek árában egyáltalán nem realizálhatók.
  • A termelés alapvetően ki van szolgáltatva a természeti tényezők változásainak. Kedvező időjárás esetén jó termés várható, egy-egy elemi csapás azonban csődbe juttathatja a vállalkozások egész sorát. Ha nagy a szárazság, többet kell öntözni, ez viszont többletköltséget igényel. Egy árvíz vagy belvíz pedig tönkre is teheti az egész évi termést.
  • Agrárgazdasági sajátosság a hosszú - általában egyéves - termelési ciklus is. Igen ritka az olyan mezőgazdasági termék, amely egy évben akár kétszer is előállítható. Számos olyan termék létezik ezzel szemben, amelynek több év a kezdeti termelési ciklusa, ráadásul ezalatt folyamatos ráfordítást igényelnek (pl. ültetvények, erdő).
  • A hosszú termelési ciklussal általában hosszú - az átlagosnál nagyobb - megtérülési idő jár együtt.
  • Az agrártermékek jövedelemtartalmát a fogyasztói árak színvonala határozza meg. Az árak emelkedését azonban a fogyasztó vásárló korlátozza. Mindezért nem növekedhetnek olyan mértékben a mezőgazdasági termékek árai, amelyből a termelők nyereséget tudnának realizálni. A termék árát kénytelenek a vásárlóerőhöz igazítani, így viszont a bevételből nyereséget aligha tudnak elérni. Ráadásul a termék jellege is jelentősen befolyásolja a jövedelemtermelő képességet. Egyes fogyasztási cikkek vásárlását - pl. a magas ár miatt - el lehet halasztani, amíg pl. összegyűjtjük a szükséges pénzösszeget. Élelmiszereknél a halasztott vásárlás nehezen képzelhető el, mindez alacsony fogyasztói árakat kényszerít ki.
  • A mezőgazdasági tevékenységet egy sor természeti tényező - időjárási tényezők, kártevők megjelenése, járványok kialakulása - veszélyezteti. A természeti jelenségeket kiküszöbölni nem lehet, a védekezés legfeljebb kárenyhítést jelenthet. A tevékenység így fokozott kockázattal jár. Ez a pénzintézetek hitelezési gyakorlatában egyértelműen tükröződik is.
  • A pénzintézeti agrárhiteleket - az előzőekben említett fokozott kockázat miatt - az általánosnál magasabb kamatlábak, magasabb fedezetek jellemzik.
  • A földnek mint speciális termelési eszköznek szimbolikus jelentősége van. A termőföld birtoklása gyakran politikai kulcskérdés. A földtulajdonosok cselekvési szabadsága korlátozott, a helyi adottságok és a földrajzi helyzet függvényében változik.

Az agrárolló

Az agrárolló kifejezés alatt egy olyan viszonyszámot értünk, amely megmutatja, hogy milyen arányban áll egy adott időszak agrártermékeinek árváltozása a termeléshez felhasznált iparcikkek árváltozásával. Ha a mezőgazdasági termelésben felhasznált iparcikkek ára nagyobb mértékben növekszik az agrártermékek áránál, az agrárolló nyílik, ellenkező esetben pedig az agrárolló zár. A termelők számára egyértelműen a záródó agrárolló a kedvező. A nyíló agrárolló hatásait a használati cikkek (pl. segédanyagok) megvásárlásának elhalasztásával, a szükséges mennyiségek csökkentésével próbálják kiküszöbölni. Az utóbbi évek példája, hogy az alapanyagárak emelkedése miatt a műtrágya-felhasználás nagyságrendekkel csökkent. Az agrárágazat azonban fajlagos terméscsökkenéssel fizette meg ennek az árát.

Az agrárolló alalkulása a '90-es években (előző év = 100%)
Év A termelésben felhasznált iparcikkek árindexe (%) A termelői-felvásárlási árak indexe (%) Agrárolló (%)
1990 145,5 128,5 113,2
1991 132,6 99,1 133,8
1992 108,0 108,6 99,4
1993 120,5 118,5 101,7
1994 118,1 124,9 91,6
1995 123,7 127,1 97,3
1996 140,7 128,4 109,6
1997 116,0 113,4 102,3

Az agrártámogatás céljai

A rendszerváltás utáni birtokviszonyok a hatékony agrárgazdasági termelésre alkalmatlanok voltak.

Egy 1996-os felmérés az alábbiakban foglalja össze az 1,8 millió földtulajdonnal rendelkező háztartás birtokmérettel kapcsolatos jellemzőit:

A felmérés adatai szerint a tulajdonosok csaknem 80 százaléka 1 hektár alatti földterülettel rendelkezik. Az összes földterület közel fele - 47,9 százaléka - közepes és nagyobb méretű gazdaság. Ezek tulajdonosi részesedése azonban csak 2,4 százalék. A kedvezőtlen birtokszerkezet mellett a versenyképesség megteremtése igen nehéz feladat. Olyan ösztönzőket kell ezért kialakítani, amelyek elősegítik a gazdaságos üzemméret kialakulását. Az 1996-os felmérés óta megtett intézkedések folytán konszolidáltabbá vált a birtokszerkezet (a tartós bérleti rendszer és az integrációk kialakulásának köszönhetően). Pontos képet az idei évre bevezetett termelői regisztráció adatainak ismeretében lehet majd alkotni.

Az agrártámogatások felhasználását előre meghatározott céloknak kell alárendelni. A támogatási célok közül az alábbi négy fő cél emelhető ki:

  • versenyképesség megteremtése - korszerű termékek termelésével,
  • a jövedelemtermelő képesség növelése,
  • a biológiai alapok megőrzése és fejlesztése,
  • megfelelő üzemgazdasági méretek kialakítása.

Az agrártámogatások csoportosítása

Az agrártámogatásokat különféle szempontok alapján lehet tipizálni. Alapvető rendeltetés alapján a következő csoportokat különböztethetjük meg:

a) termelést segítő támogatások

Olyan támogatási konstrukciók, amelyek a termelési folyamat során nyújtanak segítséget a vállalkozó számára. Pl. kamattámogatás, tenyészállatok beállítása, szaktanácsadás igénybevételének támogatása vagy a mezőgazdasági biztosítás díjának a támogatása.

b) modernizációs és fejlesztési támogatások

A nevükben is szerepel, hogy a modernizációt és a fejlesztést ösztönzik. Új létesítmények megvalósítását, a meglévők felújítását segítő beruházási támogatások. Idesorolandó a gépvásárlási támogatás, valamint a meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása is.

c) struktúraátalakítást segítő támogatások

A kedvezőtlen agrárgazdasági szerkezet átalakítására, a versenyképes üzemméretek ösztönzésére hivatottak. Ilyen támogatások többek között: a birtok-összevonási célú termőföldvásárlások támogatása, az integráció támogatása, a szövetkezetek, a termelői és értékesítői szervezetek támogatása, az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás vagy a fiatal agrárvállalkozók családi gazdaságának kialakítását segítő támogatás.

d) piacra jutást segítő támogatások

A piacra jutást segítő támogatások a viszonylag drágán megtermelt termék olcsó áron történő értékesítéséből származó veszteség kompenzálására irányulnak, ösztönözést adnak a külpiaci megjelenésre. A veszteség - bizonyos mértékben - a hatékonyság növelésével is kompenzálható, a támogatásoknak azonban mindig szerepük lesz. Nemzetközi kötelezettségvállalásunknak megfelelően (WTO-megállapodás) a közvetlen exporttámogatást fokozatosan csökkenteni kell oly módon, hogy helyét a hatékonyság növelését szolgáló, fejlesztési és struktúraátalakítási támogatások vegyék át.

e) kedvezőtlen adottságú térségek fejlesztési támogatása

A támogatás a lakosság megtartására, foglalkoztatására, megélhetési körülményeinek javítására irányul. A konstrukció a mezőgazdasági alaptevékenységet szolgáló beruházásokhoz, illetve az új munkahelyeket teremtő vagy a meglévő munkahelyek megtartását célzó fejlesztésekhez ad többlettámogatást.

A támogatás jellege szerint a következő típusokról lehet beszélni:

a) bevételt növelő, termelési költségeket csökkentő közvetlen támogatások

Idetartoznak az exporttámogatások, a tenyészállatbeállítás-támogatások, a földalapú normatív támogatások és egy sor egyéb támogatás, egészen a gázolaj fogyasztási adójának visszatérítéséig. A mértékük a - naturáliákban vagy értékben kifejezett - teljesítmény függvényében alakul, és a termelési ráfordítások csökkentését, a bevételek növelését célozzák.

b) éven belüli hitelek kamattámogatása

A termelés finanszírozására felvett, legfeljebb egyéves futamidejű pénzintézeti hitelek vagy tagi kölcsönök kamatának egy részét a hitelfelvevő az adóhatóságtól visszaigényelheti. A támogatás a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat 40 százalékáig terjedhet. Kompenzáció kizárólag olyan hitelek után igényelhető, amelyeknek a tényleges kamata a jegybanki alapkamat 4 százalékponttal növelt mértékét nem haladja meg.

c) fejlesztési célú juttatás

A fejlesztési célú juttatás olyan vissza nem térítendő támogatás, amely a beruházás megvalósításához felvett hitel mellett (gyakran azonban hitelfelvétel nélkül is) forráskiegészítésként funkcionál. Juttatást elsősorban beruházási pályázatokon részt vevők kaphatnak, támogatásban részesülhetnek azonban a gépvásárlók, az újonnan alapított szövetkezetek, illetve a nagybani piacok is.

d) egy éven túli beruházási vagy tartós forgóeszköz-hitelek kamattámogatása

A beruházásokhoz felvett közép- vagy hosszú lejáratú hitelek után és a tartós forgóeszköz-szükséglet fedezésére felvett, legfeljebb hatéves futamidejű hitelek után kamattámogatás vehető igénybe. Mértéke a jegybanki alapkamat 40 százaléka (tőkepótló, tartós forgóeszközhitelnél a mérték az 50 százalékot nem haladhatja meg). A támogatás előfeltétele, hogy a felvett hitel kamata a szerződéskötés éve, illetve a következő évek január 1-jén érvényes jegybanki alapkamatának 5 százalékponttal növelt mértékét nem haladhatja meg. (Magasabb kamat esetén a kamattámogatás nem vehető igénybe.)

e) visszatérítendő támogatás

A korábbi években gyakran alkalmazott, főleg beruházások megvalósításához nyújtott kamatmentes hitel napjainkban csupán a vidékfejlesztési célelőirányzat forrásaiból igényelhető. A jelenlegi agrártámogatási konstrukciók ilyen típusú támogatást nem tartalmaznak. A támogatások jelentős részét - kamattámogatás formájában - hitelekhez rendelték hozzá. Az agrártárca fő feladata ugyanis az ágazat versenyképességének növelése. A szociálpolitikailag támogatásra utalt vállalkozók - kényszervállalkozók - segítése mellett a hangsúlyt a versenyképes, fejlődőképes, ezáltal hitelképes vállalkozások támogatására kell helyezni. A határesetet jelentő vállalkozások számára is van lehetőség a felzárkózásra. A hitelgarancia-intézmények kezességvállalása folytán olyan vállalkozások is hitelhez juthatnak, amelyek - elegendő fedezet híján - egyébként nem lennének hitelképesek. A hitelgarancia jellegű szolgáltatások palettája folyamatosan bővül, egyre több vállalkozó - akár a hitelképes is - kérhet kezességvállalást. A szolgáltatási díjak egy részét további támogatásként visszakapják.

A mezőgazdasági támogatások hozzáférésük alapján is rendszerezhetők:

a) pályázat útján elnyerhető támogatások

Az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet szerint a támogatások nagy része pályázat útján nyerhető el. Az évente megjelenő támogatási rendeletek kihirdetését követő rövid időn belül általában megjelennek a pályázati felhívások is a különféle támogatási jogcímek igénybevételére. A felhívásokat az agrártárca hivatalos lapjában, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben hirdetik ki. A pályázatokat meghatározott határidőben kell benyújtani, a határidő elteltét követően kerül sor az elbírálásra. Anomáliák - pl. túljelentkezés - esetén a tárca vezetője meglehetősen nagy döntési szabadsággal rendelkezik, a támogatásokat arányosan csökkentheti, a kérelmek elbírálását, a támogatások folyósítását felfüggesztheti. Fontos hangsúlyozni, hogy a támogatás folyósítása nem az elfogadott pályázat, hanem a támogatási szerződés megkötésével válik kötelezővé.

b) kérelem alapján igényelhető támogatás

Egyes támogatásokat kérelem útján lehet elnyerni. Az eljárás részletes szabályait (benyújtás, a kérelem tartalma stb.) rendszerint a vonatkozó jogszabály tartalmazza. Az elbírálás - a pályázatokkal szemben - nem egyszeri, hanem folyamatosan vagy meghatározott időközönként történik. Maga a támogatás - az igénybevételi jogosultság igazolása alapján - az adóhatóságtól igényelhető. Pl. a szövetkezet alapításának támogatása.

c) automatikusan járó támogatás

Jogszabály olyan támogatási konstrukciót is megállapíthat, amelyet az előfeltételek teljesülése esetén - az előírt okmányok birtokában - közvetlenül a folyósító szervtől kell igényelni. A támogatási jogosultságot csak utólagosan vizsgálhatják. Tipikusan ilyen a kamattámogatás. A folyósítását - a hitelesített támogatási kérelem, a hitelszerződés, valamint a kamat befizetését tanúsító okmány bemutatásával - az adóhatóságtól kell kérni. A gépvásárláshoz nyújtott kamattámogatás és fejlesztési célú juttatás a jogszabályi feltételek teljesítése esetén - a szükséges dokumentumok bemutatásával - automatikusan - kérelem elbírálása nélkül - igényelhető.

d) egyedi támogatás

Igen ritka támogatási forma, csak különleges esetekben alkalmazható. A támogatásról jogszabályi felhatalmazás alapján, egyedi eljárás során a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter dönt.

Birtokméret (ha) A földtulajdonos háztartások megoszlása (%) A földterület megoszlása (%)
-0,2 57,0 3,4
0,2-1 22,4 7,5
1-10 18,3 41,2
10-50 2,1 29,4
50- 0,3 18,5

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére