Vásárlási egyszeregy

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 13. számában (1999. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A vállalatirányítási rendszerek irodákban elhelyezett végpontjai legtöbbször önállóan is működőképes számítógépek. A tőkeerősebb cégeknek nem okoz különösebb költséget márkás nagygéphez hasonlóan jó nevű kisgépeket vásárolni, de van, ahol néhány forint is számít. Ôk az olcsóbb megoldást keresik, és gyakran kényszerűségből azt is választják.

Egy amerikai felmérés szerint, ha olyan számítógépet akarunk vásárolni, amely alkalmas a legújabb szoftverek futtatására, akkor ez a masina 3000 dollárba fog kerülni. Ám nemcsak az Egyesült Államokban, de itthon is hasonló a helyzet. Mielőtt azonban fejest ugranánk a mély vízbe, és évekig spórolnánk egy csodakomputerre és az ezen futó szoftverekre, át kell gondolnunk, márkás gépet szeretnénk-e egyáltalán, vagy mind pénztárcánknak, mind felhasználói igényeinknek megfelel a márkanév nélküli, műszóval: noname számítógép is.

A legtöbb hazai kiskereskedő a noname komputereket ajánlja. Nemcsak azért, mert ezt forgalmazzák, hanem - mint állítják - sokkal jobban és olcsóbban fejleszthetők, mint nagynevű társaik.

A noname-kiskereskedők

A márkás gépek gyártóinak üzletpolitikája szerint, ha a gép egyes részei elavulnak, akkor ne a darabokat cserélgessék, ne az egyes részeket fejlesszék, hanem újonnan vásárolják meg az egész berendezést. Ez noname gép esetében nem így van. Mivel a legtöbb kereskedő megrendelésre szereli össze a gépeket, és nem teljes konfigurációt árul, pillanatok alatt kiszerelik belőle az elavult egységeket, s ha kell, a legmodernebbet illesztik a helyére. A kiskereskedők szerint a házilag összeállított komputerek jobban teszteltek, mint a brand (márkás) gépek, s ha mégis hibásak, akkor ez a használat első heteiben azonnal kibukik. Ezért fontos - hangsúlyozták az üzletvezetők -, hogy csak ismerőssel, illetve annak partnerénél, jól bevált üzletfelénél vásároljunk noname gépet. Ez a biztosíték ugyanis, hogy a szervizelés garantáltan működik, s hogy a boltot a vásárlás után két héttel is megtaláljuk ugyanott, ahol hagytuk. A kisebb kereskedők határozottak abban: ha mindez adott, akkor sokkal jobb vásár kínálkozik, mint a nagyokkal.

Gond lehet a garancia beváltásával

A kisboltok vezetői, eladói általában készségesebbek és szívélyesebbek, s közvetlenebbül szolgálnak ki, illetve segítenek a vevőnek. A komputereket kívánság szerint szerelik össze, s ha valaki analfabéta is az informatika területén, az eladók igyekeznek pontos szakmai információkkal szolgálni, és segítséget nyújtani a vásárláshoz. Mennyiségtől függően négy-öt óra elteltével, de legkésőbb két napon belül a vevő elviheti új szerzeményeit, gépeit. A kiskereskedők általában annyi garanciát vállalnak az általuk összeállított konfigurációra, amennyit az alkatrészek gyártóitól, beszállítóitól kapnak.

Egyre minden esetben ügyelni kell. Ne elégedjünk meg a konfiguráció (teljes gép) garanciájával, külön-külön az alkatrészekre is kérjünk ilyet.

Ez sokszor kockázatos, hiszen Magyarországon a noname komputerek alkatrészeinek többségét - bár hivatalos statisztika erről nem készült - feketén hozzák be, s ha ki akarják cserélni a meghibásodott alkatrészeket, akkor újfent a zöldhatáron keresztül kellene visszacsempészni a gyártóhoz a tönkrement darabokat.

A kor követelményeinek megfelelő, új noname gépek nettó ára 130 ezer forint körüli, ám ha CD-ROM-lejátszót vagy egyéb kiegészítőt - videokártya, hangkártya, faxmodem stb. - szereltetünk bele, egy-egy tízezressel mindig feljebb szökik az ár.

A noname-piacon azonban vannak nagyobb vállalkozások is. Az egyik, márkanév nélküli gépeket értékesítő kereskedőházban elmondták, konfigurációik drágábbak, mivel rezsijük magasabb, ám náluk nem kell attól tartani, hogy máról holnapra eltűnnek. Az üzletvezető szerint szakembergárdájuk is gyakorlottabb a kis üzletek dolgozóinál. Egyéni igények szerint állítják össze a gépeket - mennyiségtől függően készül el -, ám már előre összeszerelt konfigurációt is értékesítenek. Munkájukért egy évig teljes körű garanciát vállalnak, majd további két évig ingyen szervizelik a gépek alkatrészeit. A közepes kereskedőházaknál a vevők a komputereket legtöbbször alapszoftverekkel vásárolják, ahol - általában - jogtiszta programokat értékesítenek (ez könnyen ellenőrizhető: mindössze teljes dokumentációt kell kérni az alkalmazásokról). Néhány nagyobb vállalkozás betanítja a vevőknek a gépek és szoftverek használatát is, ez legtöbbször megegyezés kérdése. Ezekben a boltokban egy közepes kategóriájú komputert (csak a hardvert, szoftverek nélkül) nettó 150 ezer forintos áron lehet megvenni.

A márkás gépek

Már nem noname komputer, de még nem is a 3 ezer dolláros szuperkonfiguráció kategóriája a DTK, az Albacomp. Nevüknek akkora fénye nincs ugyan, mint az IBM-nek, a Compaqnak vagy a HP-nek, viszont jó minőségükhöz, kiépített szervizhátterükhöz képest olcsók. A DTK Magyarország egyik disztribútora a "minőséget az irodákba" elvet vallja. Menedzserük elmondta, nemcsak azért érdemes a márkás gépek mellett kitartani, mert ezeknél a leghosszabb a garanciális idő, hanem mert többféleképpen tesztelt, kipróbált masinákról van szó, amelyek folyamatosan integrálják az új eszközöket, s inkább alkalmazkodnak a piaci trendekhez, igényekhez, mint névtelen imitációik. Igaz, drágábbak, viszont értékállóbbak is. Ugyanúgy egyéni igények szerint is összeállítanak komputereket, mint ahogy komplett, előre összeszerelt gépeket is értékesítenek, amelyekre két év garanciát és két év ingyenes szervizelést vállalnak. A DTK egyik hazai forgalmazója azt is kiemelte, komputereik formatervezettek, esztétikusak és nem szedett-vedett tajvani drótgépek. A kiskereskedőknek azt az állítását viszont valamennyi márkás komputert értékesítő cég cáfolta, hogy a brand gépek nehezen fejleszthetők, legföljebb csak az anyagiak miatt nehéz kihasználni bővíthetőségüket.

Palócz Zsóka
A kötelező tanúsítványok Ahhoz, hogy egy számítógépből ne csapjon ki az elektromos szikra, és a kategóriájához tartozó minőség biztosított legyen, vásárláskor kérjük a következőket: minőséget tanúsító bizonyítvány, műszaki leírás, minőségi jel, valamint terméken (árucímke), kísérőjegyzékben feltüntetett adatok. u A legtöbb hardvergyártó és hazai forgalmazó gyártási technológiáját a német TÜV-vizsgának megfelelően irányítja, így ha ennek a szervezetnek a jelzését látjuk a gépeken, akkor a masinák biztonsági ellenőrzéseken mentek át.

Esélyeink a szoftverpiacon

Az újonnan kifejlődő ágazatoknak, szektoroknak minden gazdaságban vannak egyedi vonásaik, mivel azok a többi ágazatban már létező technológiai, piaci viszonyoktól eltérő, többnyire fejlettebb viszonyok közé kerülve alakulnak ki. Nincs ez másképpen a magyarországi informatikaiszoftver-szektorral sem, amelynek kifejlődése az elmúlt hat-nyolc év egyik sikertörténete.

A magyarországi informatikai, szoftverfejlesztési szektorra több olyan sajátosság jellemző, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a gyors, sikeres fejlődéshez. A sajátosságok közül az alábbi négyet érdemes kiemelni:

  • Az informatikaiszoftver-szektor hazai cégei a '90-es évek elején a jól képzett szakembergárdával rendelkező, szűk, kutató-fejlesztő-oktató, illetve állami vállalat- és intézménycsoportból jöttek létre. Tehát a hatékony gazdálkodáshoz szükséges innovációs tartalék, amelyre építve eladható terméket lehet létrehozni, már a kezdetekben adott volt.
  • A szektor kialakulásának időszakában a hazai felvevőpiac még szűkös volt, ezért a fejlesztő szakemberek jelentős része külföldön végzett munkája során szerezte meg elsődleges szakmai, üzleti tapasztalatait, és építette ki kapcsolatait, amelyeket a későbbiekben hazai vállalkozásaiban jól tudott kamatoztatni.
  • A magyarországi privatizáció időszakában létrejövő informatikai cégeknek nem kellett a vállalatátalakulások rögös útját végigjárniuk - beleértve a piacváltás nem könnyű problémáit -, hanem saját cégek létrehozásával léphettek be az új hazai piaci struktúrába.
  • Végül igen kedvezőnek mondható, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon az átlagos gazdasági konjunktúránál lényegesen dinamikusabb az informatikai termékek kereslete, ami a kialakuló iparágnak óriási helyzeti előnyt ad.

Rövid helyzetkép

Az előzőekben felsorolt tényezők egyetlen más hazai szektorra sem jellemzők, főként ha hozzátesszük, hogy a technikai fejlődés mai szintjén az új, minőségi szoftverek iránti növekvő igény minden különösebb kockázat nélkül bátran előre becsülhető.

Nézzük meg azonban a szoftverszektor tágabb hátterét adó információtechnológiai ipart - beleértve az elektronikai és távközlési eszközöket gyártó ágazatokat is. E területeken az elmúlt tíz évben alapvető vállalati és termékstruktúra-váltás következett be, illetve folyik napjainkban is. A korábban a hazai, illetve környező országok piacait ellátó nagy elektronikai cégek elvesztették piacaikat, és gyakorlatilag új termékek, új technológiák s leginkább jelentős tőkebefektetések után kellett nézniük. Az ágazat szakképzett munkaerejére, jó piaci kapcsolatokkal rendelkező menedzsmentjére és megfelelően hasznosítható technológiai hátterére alapozva a termékskála - s ezzel összefüggésben a vállalati struktúra - teljesen átalakult, főként a külföldi tőkebefektetések eredményeként. A befektetések részben zöldmezős beruházások (IBM, Sony, Philips, Bosch, TDK), részben tulajdonvásárlások (Siemens, Ericsson, General Electric) formájában valósultak meg. Ezek a befektetések, illetve az ezek eredményeként létrejött korszerű elektronikai, információtechnológiai termékszerkezet egyben indukálja a termékekhez kapcsolódó fejlesztések bővülését.

A hazai információtechnológiai ipar számára új piaci részterületek megjelenése ugyanakkor bizonyos piaci kényszerhelyzetet is teremtett, hiszen a multinacionális cégek által vezérelt minőségi, ár- és egyéb piaci követelmények sokszor teljesíthetetlenek a hazai vállalatoknak. Azon több száz cégből azonban, amelyek képesek voltak a nemzetközi mércével mért hatékonysági követelmények teljesítésére, kialakult egy olyan beszállítói réteg, amely termelési mutatóinak összességében már nem marad el a hajdani nagy hazai elektronikai cégek összteljesítményétől - beleértve az exportot is.

Bizonyos piaci, illetve fejlesztési pozíciók megszerzése természetesen csak fokozatosan történhet, de igen biztató, hogy egy-egy termék esetében (merevlemez, bizonyos típusú monitorok) a magyarországi gyárak európai léptékű szükségletek kielégítésére kaptak megrendeléseket. Ez már olyan piaci pozíció, amelyre további fejlesztési stratégia, regionális elosztási hálózat, termelésbővítés építhető. A multinacionális cégeknek beszállító magyarországi vállalatok pozíciója abban az esetben erősödik leginkább, ha a késztermék értékesítésében, fejlesztésében a magyarországi cégnek valamilyen komoly regionális funkciót adnak.

Fejlesztési kapacitások

Az informatikai ipar szoftverfejlesztési ágazatában az elmúlt években az előzőektől valamelyest eltérő strukturális folyamatok zajlottak le. Itt is megjelentek a nagy multinacionális vállalatok, azonban e cégek elsősorban kereskedelmi céllal tették meg első lépéseiket Magyarországon. Termékeik bevezetéséhez, forgalmazásához, lokalizálásához főként bérmunka kapcsolódott, ezért Magyarországon elsősorban ezeket a kapacitásokat kötötték le. A hazai cégeknek beszállítói pozíciót igen nehéz volt elnyerni ebben az iparágban. A kezdeti lépések, és tegyük hozzá, komoly üzleti sikerek után a multinacionális vállalatok a szoftverágazatban is kezdenek érdeklődni a magyar cégek beszállítói, fejlesztői kapacitásai iránt. Tekintsük át röviden a projektkihelyezési - outsourcing - stratégia megvalósítását megalapozó főbb keresleti és kínálati elemeket.

Az első elem a Magyarországon már letelepedett, fejlett technológiát alkalmazó termelő, szolgáltató cégek dinamikus növekedése, s azon törekvése, hogy a tevékenységükhöz kapcsolódó beszállító-, fejlesztőtevékenységeket a leggazdaságosabb és leghatékonyabb forrásokból valósítsák meg.

Mint ismeretes, Magyarországra eddig mintegy 18,5 milliárd dollár értékű külföldi tőke áramlott be, ezen belül a nagybefektetések - a 15 millió dollárt meghaladó egyedi befektetések - többsége a távközlésbe, valamint a villamosenergia-iparba áramlott. Ugyancsak jelentős tőke került a gépjárműiparba is. A termelési szférában sikeresen működő cégek közül jó néhányan már további stratégiai tevékenységeket hoztak Magyarországra, mint például kutatás-fejlesztést, s újabban az outsourcing - forráskihelyezés - formájában megvalósítandó projektfejlesztést. Ennek keretében a projekttulajdonos multinacionális vállalat magyarországi fejlesztési kapacitásokat vesz igénybe, s a fejlesztés eredményét a multinacionális cégnél használják fel. A fejlesztés során azonban a hazai fejlesztők és a külföldi projekttulajdonosok között olyan szakmai és üzleti kapcsolat alakul ki, amely - siker esetén - megalapozza a hosszú távú együttműködést, méghozzá magas nívójú szellemi kapacitás lekötésével. Ez pedig tiszta hozzáadottérték-export.

Gyorsan növekvő igények

A második keresleti elem a fejlett országokban - elsősorban az amerikai és a német gazdaságban - rohamléptekben növekvő szoftverfejlesztési igények és a saját fejlesztési kapacitások közötti egyre mélyülő szakadék. A szakadék a technikai fejlődés által generált dinamikus szoftverfejlesztési igények és az egyre költségesebb szakemberképzés miatt növekvő szakemberhiány következtében válik egyre nehezebben áthidalhatóvá. A németországi példánál maradva, a soha nem látott mértékű munkanélküliséggel küzdő országban a szoftvergyártók szerint az ágazat növekedését akadályozza a szakképzett informatikusok, fejlesztőmérnökök hiánya. Márpedig ez súlyos gondokat okozhat a már kifejlesztett szoftverek megfelelő alkalmazásában, illetve a továbbfejlesztésre vonatkozó stratégiák kialakításában is.

Az amerikai gazdaságban a szoftverszektor a harmadik legdinamikusabban fejlődő ágazat, ahol a bérek a nemzeti átlagbérek kétszeresét teszik ki. (A szoftverágazat új dimenzióját jelzi, hogy a 2000-ben újrafogalmazandó amerikai iparstatisztikai osztályozásban a szoftveripart a szolgáltatások területéről áthelyezik a feldolgozóipari ágazatba!) Az amerikai gazdaságban a szoftverszektor hozzáadottérték-termelése alapján az 1995. évi ötödik helyről 1997-re a harmadik helyre került.

Mindezek a tények alátámasztják azt a Magyarország felé is közelítő tendenciát, hogy a fejlett ipar által támasztott szoftverfejlesztési igények a relatíve alacsonyabb összköltségű, magas értéktermelésű, kreatív és rugalmas szakembergárdával rendelkező régiók, országok felé irányulnak.

A keresleti elemek után nézzük, melyek lehetnek a multinacionális cégek fejlesztésiprojekt-kihelyezési stratégiájának főbb kínálati elemei Magyarországon.

A kínálati elemek

A kínálati tényezők rövid számbavétele előtt fontos leszögezni, hogy e fejlesztési projektek elnyeréséért komoly nemzetközi verseny folyik, amibe Magyarországnak mielőbb be kell kapcsolódnia. A verseny egyik sikeres résztvevője például India, ahol az évtized eleje óta kialakított szoftverházak, szoftvertechnológiai parkok alapozták meg az ország 1997-ben majd' 1 milliárd dolláros szoftverexportját. A multinacionális információtechnológiai cégek - például az IBM, a Hewlett-Packard, a Microsoft, a Digital, az Oracle - az indiai szoftverfejlesztési kapacitások jelentős részét lekötik. A verseny másik jeles résztvevője Írország, amelynek szembetűnően gyors gazdasági fejlődésében meghatározó jelentőségű volt az információtechnológiai fejlesztési kapacitások hasznosítása. Elég csak arra utalni, hogy a Microsoft az európai piacra szóló lokalizációs, adaptációs programjait mind az ír szoftverfejlesztői kapacitásokra telepítette ki.

Nyilvánvaló, hogy ebben az éles, tradicionális résztvevőkkel folyó versenyben a magyar szoftveripar akkor tud sikeresen részt venni, ha újszerű üzleti, stratégiai megoldásokat talál, maximálisan alkalmazkodva az aktuálisan jelentkező keresleti igényekhez.

Ezen stratégiák számbevétele előtt lássunk először néhány makrogazdasági adatot a hazai szoftveriparról, amelyről az elmúlt néhány évben átfogó szakmai elemzés jószerivel nem készült.

Nemzetközi statisztikai forrás - European Information Technology Observer - szerint a magyar információtechnológiai ipar éves teljesítménye (forgalma) 1997-ben 680 millió ecu volt. (Aktuális árfolyamon számolva ez körülbelül 850 millió dollár.) Szakmai információk szerint az információtechnológiai piac 1998-ban mintegy 40 százalékkal nőtt Magyarországon, nagyobb részben a vállalkozói szektor keresletnövekedésének köszönhetően.

1997-ben 677 millió ecut, tehát nagyságrendileg az éves forgalomnak megfelelő összeget fektettek be az ágazatba. Az információtechnológiai szektor exportja az 1992-97 közötti öt év alatt hétszeresére nőtt. 1998-ban az export növekedési dinamikája fennmaradt.

Szakértői vélemények szerint az információtechnológiai szektoron belül a szoftverágazat aránya mintegy 40-50 százalék. A hazai szoftverágazat viszonylag rövid időn belül elért jelentős sikerei mögött diverzifikált vállalati stratégiák húzódnak meg, amelyek a következő főbb csoportba oszthatók:

  • Néhány szoftverfejlesztő cégnek sikerült olyan piacképes, saját fejlesztésű termékeket létrehoznia, amelyekkel jelentős nemzetközi piaci pozíciókat értek el. Ezek a vállalatok adják a szoftverexport döntő részét.
  • A cégek másik, népesebb csoportja a hazai piac dinamikus informatikai igényeire építve nyert komoly pozíciókat, gyakran együttműködve a Magyarországon tevékenykedő nemzetközi szoftvercégekkel.
  • A nemzetközi szoftvercégek termékeinek forgalmazására, kipróbálására szakosodott cégek a piacnak azon speciálisabb részét mondhatják magukénak, ahol a kliensek meglevő szoftvereiket folyamatosan korszerűsíteni, esetleg bővíteni, fejleszteni kívánják.
  • Végül a kis és közepes nagyságú fejlesztő cégek egy csoportja olyan szolgáltatásokra specializálódott - például különböző vállalatgazdálkodási szoftverek fejlesztése -, amelyek iránt már jelenleg is korlátozott a hazai kereslet, s ez a tendencia feltehetően folytatódni fog.

A fenti négy vállalatcsoport perspektivikus piaci pozíciója feltehetően eltérően alakul, ami hatással lehet a hazai szoftverszektor kínálati tényezőinek alakulására is. Az első csoport vállalatainál a külpiaci pozíciók megtartása komoly tőkebevonást, folyamatos termékfejlesztést igényel, ami a jelenlegi vállalati stratégia fenntartását, piacdiverzifikációt feltételez, és várhatóan továbbra is kedvező vállalati eredményeket hoz.

Terjeszkedés a régióban

A második csoportot alkotó cégek esetében azzal lehet számolni, hogy a ma még igen dinamikus hazai számítástechnikai felvevőpiac bővülése idővel lanyhul, s ez a vállalatoktól stratégiai váltást igényel majd. A stratégiaváltás egy lehetséges változatának tűnik azon régiók irányába való piaci terjeszkedés, ahol az informatikai szolgáltatások iránti igények a magyarországihoz képest időeltolódással jelentkeznek, tehát a hazai igények mérséklődésekor várható az adott régió keresletének növekedése. Másik lehetséges változat a termék, illetve szolgáltatási skála diverzifikálása a nemzetközi fejlesztési projektek irányába történő nyitással.

A harmadik csoport cégeiben van talán meg leginkább a stratégiaváltás, a piaci diverzifikáció lehetősége, illetve igénye. A professzionális szakmai háttérrel, nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező vállalatok egyre inkább kinövik a hazai piac határait. Igen fontos előnye e cégeknek továbbá, hogy szakmai együttműködési készségük is magasabb szintű, az egymással szoros versenyben levő, gyakorlatilag azonos területen tevékenykedő szoftveres cégekénél.

A második, illetve harmadik csoportba tartoznak, megítélésem szerint, olyan fejlesztő társaságok, mint pl. az IQSOFT Rt., a KFKI Számítástechnikai Rt. különböző fejlesztő cégei, az egyik legnagyobb, nem budapesti szoftveres vállalat, a Zalaszám Kft. vagy a Freesoft Kft., az MLConsulting Kft. Ezek természetesen csak példaszerű kiemelések, még számos további cég érdemelne említést, akkor viszont a felsorolás teljességére kellene törekedni, ami ezen a területen (is) meglehetősen felelőtlen vállalkozás lenne. A hazai fejlesztői kínálati piac pozitív irányú befolyásolását eredményezheti, ha az egyes vállalatok kapacitásaiból olyan fejlesztési pool alakítható ki, amely a multinacionális társaságok kitelepítendő szoftverfejlesztési projektjeit is képes fogadni és megvalósítani. Ez a felismerés lényegében még teljesen újnak tekinthető Magyarországon, a szoftvercégek jelenleg egy-egy konkrét projektre kötnek vállalkozói szerződéseket.

A fejlesztési pool keretében kialakítható integrált kapacitáskínálat fő előnye, hogy olyan volumenben, választékban tud projekteket vállalni, amelyre a multinacionális cégeknek igényük van. A hazai szoftverfejlesztő vállalatok integrált kapacitásának kialakításához, a multinacionális cégekkel való kapcsolatteremtéshez, a fejlesztési projektek folyamatos promóciójához olyan szakmai bróker szervezet(ek)re van szükség, amely(ek) a két fél közötti folyamatos és eredményorientált együttműködést közvetíti(k).

Nyereségkilátások

A hazai szoftverfejlesztő cégek nemzetközi hírneve igen jó, számos nemzetközi kutatási programban vesznek részt. Elég arra utalni, hogy Magyarország, első kelet-európai országként, 1992-ben kapcsolódott be a HEURÉKA programba, amelynek keretei között szakembereink több szoftverfejlesztési programon is dolgoznak. Az Európai Nukleáris Kutató Szervezet (CERN) keretében kilenc számítástechnikai jellegű programban vesznek részt magyar szakemberek. Összességében, 1998 elején magyar szakértők mintegy 600 multilaterális és bilaterális nemzetközi műszaki-tudományos programban végeztek fejlesztőmunkát. E nemzetközi kutatási-fejlesztési programokban szerzett tapasztalatok gyakorlati - üzleti - hasznosítása azonban eddig igen minimális volt, főként azért, mert ehhez megfelelő ipari, technológiai, pénzügyi és piaci háttérre van szükség. A magyar ipar technológiai fejlettségi szintje, illetve a rendelkezésre álló pénzügyi források szűkössége nem tette lehetővé, hogy a magyar szakemberek, illetve cégek a nemzetközi tapasztalatokat profitábilisan hasznosítsák. A hasznosítás legelterjedtebb formája a szakemberlízing volt, ennek a hazai gazdaságot gyarapító, értékteremtő funkciója azonban megkérdőjelezhető. Új lehetőségeket kellett tehát keresni a szoftverfejlesztő kapacitásaink minél hatékonyabb és profitábilis hasznosítására.

A hasznosítás útjai

Az egyik lehetőség a Magyarországon működő informatikai, ipari multinacionális cégek szoftverfejlesztő egységeinek kiépítésében való részvétel. Ez elsősorban az egyetemeken, számítástechnikai oktatási intézményekben kiképzett fiatal szakembereknek teremt perspektivikus szakmai lehetőségeket, fejlődési pályát. Ugyanakkor az oktatási intézmények pénzügyi biztonságát is szolgálja a multinacionális cégekkel kiépített együttműködés, amelynek keretében a szakembereket előre megtervezett struktúrában és létszámban képezik, s a képzési költségekhez a szakemberekre igényt tartó cégek hozzájárulnak, illetve a képzést különböző formákban támogatják.

A multinacionális cégek már eddig is telepítettek Magyarországra igen fontos kutatási egységeket, elég utalni a General Electric speciális izzólámpa-laboratóriumára, amely egyike a General Electric Corporation két "Kiváló Központjának" (Centre of Excellence), vagy az Ericsson cég magyarországi mobiltelefon kutató-fejlesztő központjára, amely az elmúlt évben másodízben került az első helyre a cég világviszonylatban működő 25 szoftverházának szakmai értékelése során. Ugyancsak magyarországi szoftverfejlesztési központot épít ki a Nokia, Európa legnagyobb mobiltelefon-gyártója.

Oktatói, kutatási kapacitásaink ilyetén hasznosítása során a szakemberek közvetlen kapcsolatba kerülnek a folyamatosan korszerűsödő termeléssel és a piaccal, ami az állandó továbbképzéssel párosulva magas hozzáadottérték-termelésre teszi őket képessé.

A hazai informatikaiszoftver-fejlesztő kapacitások hasznosulásának további lehetősége a Magyarországon működő multinacionális cégekkel együttműködésben végzett fejlesztőmunka. E téren a Motorola tölt be igen fontos szerepet, amennyiben fejlesztési tevékenységének részben Magyarországra történő kihelyezésével magas színvonalú fejlesztési kapacitásokat köt le néhány hazai kutató-fejlesztő cégnél. A sikeres együttműködés érdekében természetesen a magyar cégeknél is újfajta kommunikációs, feladatmegoldó, koordinációs technikákat kell elsajátítani, illetve érvényesíteni. Ezek kialakítása természetesen nem megy bajok nélkül, de amennyiben sikerül alkalmazni a korszerű technikákat, az komoly tőkét képviselne a hazai vállalatoknál.

Fejlesztési központok

A szoftverfejlesztési kapacitások megteremtésének további, jelentős hasznot hozó módja, ha sikerül valamely cégnek vagy cégcsoportnak megszerezni egy-egy multinacionális vállalat regionális fejlesztési központjának státusát. Ez a státus a feldolgozóipar egyes szektoraiban már jól ismert Magyarországon, néhány gépipari - autóipari, elektronikai - multinacionális vállalat már létrehozta Magyarországon regionális beszerzési vagy értékesítési központját. E státushoz korszerű üzleti infrastruktúra, szakmai felkészültség és tekintély kell. Mindezek a feltételek adottak a hazai szoftverágazatban. Ismeretes, hogy néhány nemzetközi informatikai, elektronikai cég komolyan fontolgatja kelet-európai regionális fejlesztési központok létrehozását. A kelet-európai térségen belül Magyarország pozíciója különösen kedvező e fejlesztési központok létrehozására, mert:

  • nagyjából kiépültek a korszerű távközlési, adatátviteli rendszerek,
  • kialakult az európai normáknak megfelelő jogi, szabályozási környezet,
  • adott a kiváló referenciákkal rendelkező, professzionális szoftveripar.

Ezek az adottságok feltehetően kiállják az összehasonlítást a konkurens kelet-európai országokkal a regionális központok létesítését megelőző igen alapos és részletes elemzések során. A fejlesztési központok kapacitásigényeit azon, már működő informatikai, szoftverfejlesztő cégek szakemberbázisán lehet kielégíteni, amelyek rendelkeznek növekedési tartalékokkal. Mintegy 15-20 hazai vállalat tartozhat e körbe, együttes kapacitásuk több száz főre tehető.

A tudatos fejlesztési és piaci stratégiát követő hazai szoftveripar tehát többfajta módon is profitálhat a multinacionális cégekkel való különböző típusú együttműködésből, projektfejlesztésből, aminek segítségével piaci pozícióit is bővítheti.

dr. Farkas Mariann

Jogtiszta szoftverek

Aki illegálisan vesz szoftvert, újabban már számolhat azzal, hogy több évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. A szoftverek jogtisztaságáért, a szerzői jog védelméért a hazai hatóságokon kívül a Business Software Alliance (BSA) magyarországi képviselete, közismertebb nevén a szoftverrendőrség is évek óta munkálkodik.

Alig pár hónapja, hogy a BSA a győri városházán lefülelte a rendszergazdát és néhány vállalkozót, majd beperelte nagy értékű szoftverek illegális használata miatt.

A BSA hatásköre

A BSA-nak nem ez volt az első ilyen fogása. Pécsett egy évvel ezelőtt például két számítástechnikai üzletben tartott a rendőrséggel közösen házkutatást. A nyomozók biztosra mentek, mert az akciót a BSA munkatársainak próbavásárlása előzte meg. A kispénzű vevőket improvizáló BSA-nyomozók előnyös áron jutottak a megrendelt konfigurációhoz, ám ezzel még nem is lett volna probléma, ha a gépre telepített ajándék szoftverek értéke többszörösen nem haladta volna meg a kifizetett hardverek értékét.

Székely Iván, az adatvédelmi biztos főmunkatársa nemrég az egyik internetes folyóirat hasábjain úgy nyilatkozott: a BSA-nak hatósági értelemben semmihez nincs joga, lévén csupán a különböző szoftverfejlesztők érdekvédelmi szövetsége.

A jogtisztaság előnyei

Amennyiben próbavásárlásnál vagy egy céghez besétálva illegális szoftverhasználatra bukkannak, önállóan nem tehetnek semmit. Bár együttműködési szerződést kötöttek a rendőrség gazdaságvédelmi részlegével, egyedül sehol nem intézkedhetnek. Mindössze a gyanút jelenthetik a rendőröknek, vagy egy gazdaságvédelmissel karöltve ellenőrizhetik a felhasználónál a számítógépes programokat. Ha pedig bebizonyosodik, hogy valahol egy programot illegálisan használtak, a hatályos törvények értelmében a bíróság akár több évig terjedő szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélheti az elkövetőt.

Ám ez a büntetés még mindig enyhe ahhoz képest, amilyen rombolást az illegálisan használt szoftverrel besurranó vírusok a cég adatállományában végezhetnek.

Az eredeti szoftver felhasználói biztosak lehetnek abban, hogy a program új, frissített verzióihoz kedvezményesen, gyakran ingyen juthatnak hozzá. Igény esetén a gyártó vagy forgalmazó cég vállalja a szoftver használatának betanítását, és megbízható alkalmazásokat, rendszereket javasol, széles körű műszaki támogatást, folyamatos frissítést ad. Néhány program új verziójához azonban az Interneten keresztül is hozzá lehet férni. Vásárláskor pedig átnyújtják az eredeti és teljes, a programot ismertető dokumentációt, valamint a minőségbiztosítási tanúsítványokat és az úgynevezett licencszerződést. Garantálják és felelősséget vállalnak arra nézve, hogy a szoftver vírusmentes.

Sokan azonban nem most kezdenek számítógépeket vásárolni, hanem már korábban hozzáfogtak a cég, az iroda gépesítéséhez. Nekik dr. Pálos György, a BSA elnöke azt javasolja, hogy ellenőrizzék: a komputereken használt szoftverek mindegyikéhez megvan-e a teljes dokumentáció (számla, licencszerződés, műszaki leírás, használati útmutató stb.), ugyanis ha egy-egy programhoz nem találják a megfelelő papírokat, akkor a szoftver valószínűleg illegális (vagy az adminisztrátor volt hanyag). Ilyen esetekben azonnal meg kell semmisíteni az alkalmazást. A BSA egyébként közvetlen, telefonos hot-line szolgáltatást (06-80-272-000) nyújt azoknak, akik nem tudják, mi a cég belső szoftverellenőrzésekor a teendő, vagy más, a jogtisztasággal összefüggő kérdésük van.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére