Támogatások elosztása

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 13. számában (1999. április 1.)

A különféle beruházásokhoz, fejlesztésekhez állami forrásból igénybe vehető támogatások sorsa találgatásokra adott okot a vállalkozók körében. A kormányváltás után sokan elbizonytalanodtak, hogy a jövőben milyen célra s milyen pályázati úton igényelhetik majd a céltámogatásokat. Az 1999-es költségvetés az elkülönített állami pénzalapokat magába olvasztotta úgy, hogy a pénzalapok jogutódja az alapok felügyeletéért korábban felelős miniszter lett, az egyes alapok bevételeit és kiadásait pedig a költségvetés adott fejezetének jóváhagyásával szavazta meg a parlament. Nem változik viszont az alapok pályázati rendszere, döntési mechanizmusa. Támogatási célra az 1999-es költségvetésben összesen 21-féle címen maradtak fenn előirányzatok, 64,9 milliárd forintos saját bevétellel és 155 milliárd forintos költségvetési támogatással. A minisztériumok csak az év elején, első harmadában osztják ki a megítélt összegeket a vállalkozások mérete alapján.

Garantált hitelek A kis- és középvállalkozói kör a Hitelgarancia Rt. eddigi összes, mintegy 50 milliárd forint összegű garanciavállalásából körülbelül 60 százalékban részesedik. A vállalt garanciának ugyanis ekkora hányada kapcsolódik a mikro- és kisvállalkozások hiteleihez. A Hitelgarancia Rt. 1999. évi üzletpolitikájában arra számít, hogy a pénzügyi rendszer sokkal erőteljesebben fordul a kisvállalkozók felé, és a kis- és középvállalkozói szektornak nyújtott garanciák részaránya nő. Az idei új vállalások összértéke azonban várhatóan nem éri el az 1998. évi 27 milliárd forintos szintet. Tavaly ugyanis döntően a mezőgazdasági tőkepótló hitelezésnek köszönhetően (csaknem 6 milliárd forint összegű garanciakötelezettséget vállalt a HG Rt. ezekhez a hitelekhez) kiemelkedően magas volt a garancianyújtás. Ez a kampány gyakorlatilag befejeződött. A kieső garanciavállalási volumen csak részben pótolható más jellegű hitelek garantálásával. A kis- és középvállalkozók fejlődését elősegítő kormányprogram áldásos hatásával inkább csak 2000-ben számol a Hitelgarancia Rt. Komoly hatása lenne a garanciaintézmény munkatársai szerint annak, ha az állam átvállalná a garanciadíj egy részének megfizetését. A Hitelgarancia Rt. tapasztalatai szerint ugyanis sok kisvállalkozónak a hitelfelvétel költségei olyan nagyok, hogy azt követően a garanciadíjat már nem tudják megfizetni, és így a hiteltől is elesnek.

Feladatok átcsoportosítása

A kormányzati struktúraváltás következtében a Pénzügyminisztériumtól a Gazdasági Minisztériumhoz kerültek többek között a gazdaságpolitikai, a struktúra- és vállalkozáspolitikai, valamint a vállalkozásstratégiai feladatok. Ennek megfelelően az ezekre a célokra szánt állami forrásokat is itt határozzák meg és osztják szét. Ez a minisztérium rendelkezik a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat pénzével. A költségvetési törvényben a célelőirányzat összes tervezett kiadása 1999-ben 15,88 milliárd forint, szemben az 1998. évi 8,65 milliárdos várható teljesítéssel. Az előző évinél 7 milliárddal nagyobb forrásból elsősorban a nemzetközileg versenyképes árualapok létrehozását szolgáló feldolgozóipari beruházásokat és a gazdasági szerkezet átalakítását segítő kis- és középvállalkozásokat támogatják. Emellett ebből a pénzből segítik a feldolgozóipari termékek nemzetközi elfogadtatását célzó marketing- és minőségtanúsítási rendszerek bevezetését. Ezen belül tőke jellegű kiadásokra és támogatásokra 4,35 milliárdot szánnak, kölcsönnyújtásra pedig az 1998. évi 630 millió forinttal szemben 6,915 milliárdot. A kis- és középvállalkozások beruházásainak kamattámogatása soron 3 milliárd forintos folyó kiadás és támogatás szerepel. (1998-ban ezen a címen 4 milliárd forintot adtak ki, a kétszeresét az eredetileg tervezettnek.)

A GM-hez tartozik a Turisztikai célelőirányzat is, amely növekvő saját bevétel és támogatás mellett ad lehetőséget nemzeti propagandakiadványok elkészítésére, hirdetések, reklámok finanszírozására, az ország turisztikai vonzerejét javító programok megrendezésére. A Gazdasági Minisztériumhoz tartozó négy támogatási célelőirányzat közül a Piaci intervenciós célú nem kap költségvetési hozzájárulást feladatainak ellátásához, a többi három közül a Műszaki fejlesztési program 9,3 milliárdos kiadást tervez a versenyképességet megalapozó kutatásokra, a kutatási és fejlesztési eredmények elterjesztésére, nemzetközi tudományos és technológiai kapcsolatok fenntartására, kialakítására.

Agrárfejlesztések

A legtöbb, költségvetési pénzt is felhasználó támogatási program felett továbbra is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezik. Újdonság a Vidékfejlesztési célelőirányzat, amelynek feladata elősorban a területi aránytalanságok mérséklése, az elmaradott régiók felzárkóztatása. Támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a kedvezőtlen adottságú agrártérségben megvalósuló fejlesztéseket. A területfejlesztést segíti ezenkívül 7 milliárd forintos privatizációs bevétel és 3,2 milliárd forintnyi PHARE-segély is.

Külön forrás az Agrárgazdasági beruházásokat támogató célelőirányzat, amelyen keresztül elsősorban mezőgazdasági alaptevékenységet, erdőtelepítést, fásítást, meliorációs és öntözésfejlesztő beruházásokat segítenek, összesen 36,3 milliárd forintos keretből. Mintegy 600 millió forint költségvetési hozzájárulást kap az erdők felújítását és nevelését segítő Erdészeti közcélú feladatok előirányzata, s 300 millió forint összegben állami forrásból származó pótlást kap az Agrárinformatika, farm- és egyéb szakmai gyakorlatok támogatására szolgáló előirányzat. Ez utóbbi az informatikai fejlesztések és a középtávú farmgyakornokképzés mellett egyéb oktatási és szakmai munkákat is támogat.

Tőkejuttatás

Az 1999. évi költségvetés az 1998-asra épülve még nem felel meg azoknak az irányelveknek, amelyeket a kormány a kis- és közepes vállalkozások segítésével kapcsolatban megfogalmazott. Bizonyos vállalkozásbarát lépések azonban a politikai nyilatkozatok szerint már az idén megvalósíthatók. A mikrohitel összegét a tervek szerint 3 millió forintra emelik, és kialakítják a kis- és középvállalkozások számára megfelelő tőkejuttatás rendszerét. Eszerint a vállalkozás hitel helyett tőkét kapna, aminek fejében üzletrészt ad át, amit később visszavásárolhat. Önálló kis- és középvállalkozói bankot nem kívánnak létrehozni, viszont a meglevő állami tulajdonrészű bankokból olyan hálózatot alakítanának ki, amely alkalmas a kis- és középvállalkozói szektor kiszolgálására. Monitoringrendszert is terveznek, amellyel a már kihelyezett hitelek sorsát figyelnék, elkerülendő azt a korábbi helyzetet, amikor a Start-hitelekből a kicsiknek csak mindössze 22 százalék jutott, a többit a közepes és nagyvállalatok kapták meg.

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál ezekben a napokban tudják meg, hogy 1999-ben mekkora összeget különítenek el számukra a Gazdaságfejlesztési célelőirányzatból. Az 1998-ra megítélt 1,8 milliárd forintból 700 milliót a beszállítói program támogatására költött az időközben közhasznú tevékenységet folytató szervezetté átalakult alapítvány. A fennmaradó 1,1 milliárdot március folyamán hívták le, s ez szolgál majd a mikrohitelprogram folytatására.

Csökkenő adminisztráció?

Kedvező körülménynek tekinthető, hogy mind több bank ismerte fel: a multinacionális cégek és a nagyvállalatok bankok közötti szétosztása gyakorlatilag megtörtént, ezért piaci részarányuk növelése elsősorban a kis- és középvállalkozók körében érhető el. Erre ösztönzi a bankokat az is, hogy mind többen indították el a lakossági üzletágat, és a kisvállalkozók többnyire egy banknál szeretnék lebonyolítani az üzleti tevékenységükkel és magánéletükkel kapcsolatos pénzügyeiket is. A kisvállalkozások között azonban vannak olyanok (ezek elsősorban a valóban kisméretű családi, mikro- és egyéb kisvállalkozók), amelyek kiszolgálása relatíve drága, hitelezése ráadásul túlságosan kockázatos.

A Hitelgarancia Rt. a kockázat mértékéhez jobban igazodó bírálati és kockázatkezelési rendszer kialakításával szeretne közreműködni ennek a vállalkozói körnek a finanszírozásában. Egyfelől a jelenleginél egyszerűbb és kisebb adminisztrációval járó követelményeket állít a garanciakérelmekkel szemben, másfelől gyorsabb, néhány napos bírálatra vállalkozik. Az elgondolást nagyon rövid idő alatt, várhatóan még tavasszal megvalósítják.

Még ebben a félévben tervezik a díjrendszer átalakítását is, amely a 10 millió forint alatti hitelkérelmeket érintené, és olcsóbb garanciadíjat jelentene a kicsiknek. A bankok kisvállalkozói hitelezését ösztönözné az is, ha a Gazdasági Minisztériummal közösen találnak olyan megoldást, amely kedvezőbb megtérülési feltételeket teremt a garanciával fedezett kisvállalkozói hitelek kihelyezésében. A Hitelgarancia Rt. a bankok jelentős részével folytatott megbeszéléseket arról, hogy olyan keretmegállapodásokkal segítse elő együttműködésüket, amelyben figyelembe veszik a bankok, a bankok által hitelezni kívánt vállalkozói csoportok és a Hitelgarancia Rt. igényeit is, hogy ezzel ugyancsak a gyorsabb, egyszerűbb ügyintézést segítse elő. Részt vesz az rt. a középvállalkozói kör hitelezésének elősegítésében is, azonban ezek esetében erőteljesebb kockázatkezelést kell érvényesíteniük, nehogy jelentős veszteségek keletkezzenek a Hitelgarancia Rt., illetve az állami viszontgarancia miatt az állami költségvetés terhére. Szándékukban áll a kamarákkal erőteljesebb együttműködés kialakítása, és lehetőségeik szerint bekapcsolódnak a különböző regionális fejesztési programok finnszírozásának elősegítésébe is.

Kockázati tőke A Hitelgarancia Rt. még a múlt évben kidolgozott egy új garanciakonstrukciót, amely felhasználható a kis- és középvállalatok tőkeellátását támogató programhoz. A konstrukció azonban – objektív okok miatt – még nem élő. Ugyanis csak olyan társaságok vehetnék igénybe, amelyek a kockázatitőke-befektetésekről szóló törvény hatálya alá tartoznak, de ilyen cégek még nem alakultak. A tőkegaranciát a legfeljebb 50 főt foglalkoztató és maximum 300 millió forintos nettó árbevételt elérő kis- és középvállalatokba való befektetésekhez lehetne igénybe venni. Az egy vállalkozásért vállalható tőkegarancia legfeljebb 100 millió forint összegű tőkebefektetésekhez kapcsolódhatna, és csak a befektetett összeg felére nyújtana védelmet.
 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!