Munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 13. számában (1999. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A cégvezetőknek minden évben érdemes megfontolni, hogy milyen előnyökkel járhat számukra, ha munkanélküliekkel töltenek be megüresedett munkaköröket, hiszen számos állami támogatásban részesülhetnek, és ideig-óráig megtakaríthatják nemcsak a foglalkoztatás társadalombiztosítási terheit, hanem a munkabéreket is.

 

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás (bértámogatás)

A tartósan munkanélküliek munkavállalóvá válásával kapcsolatban a leggyakoribb, klasszikus támogatási mód az úgynevezett bértámogatás.

Ez a támogatási forma ösztönözni kívánja a munkaadókat arra, hogy munkaerőigényüket elsősorban a munkanélküliek közül elégítsék ki. A támogatás igénylése olyan munkaadóknál célszerű, akik előreláthatóan tartós foglalkoztatási lehetőségeket tudnak biztosítani a munkanélkülivé vált munkavállalók számára, továbbá akik egyszerre több munkanélküli foglalkoztatását tudják lehetővé tenni. Mindezt a jogalkotók foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásnak nevezik, és az Flt. mellett a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza a kereteit.

Támogatási feltételek

Az Flt. szerint a munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható legfeljebb egyévi időtartamra, ha a munkáltató egyrészt vállalja a legalább hat hónapja - pályakezdőnél legalább három hónapja - munkanélküli személy foglalkoztatását a támogatás folyósítása alatti időtartamra, továbbá ezt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt munkaviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.

Másrészt a munkaadónak igazolnia kell, hogy a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg.

Ennek a támogatásnak az igénybevételekor arra is figyelemmel kell lenni, hogy csak regisztrált, a munkaügyi központtal együttműködő, munkanélküli-járadékban vagy jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküli alkalmazásakor adható bértámogatás.

Az igénylés

A foglalkozás bővítését szolgáló támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkavégzés helye szerinti munkaügyi központhoz benyújtani. Amennyiben azonban a majdani munkavégzés helye és a leendő munkavállaló lakhelye nem ugyanahhoz a munkaügyi központhoz tartozik, akkor a munkavállaló lakhelye szerinti munkaügyi központhoz kell benyújtani a kérelmet.

A kérelmet a "Munkaerőigény - bejelentő lap" elnevezésű formanyomtatványon kell előterjeszteni. Ezen fel kell tüntetni minden olyan követelményt, amelyet a munkaadó elvár az általa megjelölt munkakör(ök) betöltőjétől. Különösen figyelni kell arra, hogy a kérelem benyújtásának dátuma megelőzze az alkalmazás, illetve a tényleges munkába állás napját. A kérelem mellé 30 napnál nem régebbi igazolást kell csatolni arról, hogy a bértámogatást igénylő munkáltatónak nincs adó-, társadalombiztosítási és egyéb köztartozása.

A munkaügyi központ ezen túlmenően kérheti a cégbejegyzésre vonatkozó iratokat, a társasági szerződést, aláírási címpéldányt, társadalombiztosítási törzsszámot és egyéb, a munkáltatóra vonatkozó adatot.

Döntés a támogatásról

A támogatások odaítélése mérlegelési jogkörben történik, azaz a döntést nem lehet felülvizsgálni. Ez a körülmény megnövekedett felelősséget jelez, hiszen a juttatások anyagi fedezetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből az adott megyében való felhasználásra elkülönített pénzügyi keretéből kell biztosítani.

A határozatban rendelkeznek a támogatás folyósításának feltételeiről. Ennek keretében előírják, hogy a munkaszerződést legkésőbb a támogatásról szóló megállapodás megkötéséig be kell mutatni a munkaügyi központnak, meghatározzák a támogatás időtartamát, továbbá azt, hogy a támogatás a munkaadót terhelő munkabér hány százalékáig terjed, valamint az esetleges visszafizetés részletes feltételeit.

A részletes feltételeket a munkaadó és a munkaügyi központ közötti megállapodás tartalmazza. Ez biztosítja az adott helyzet összes - központilag meg nem határozható - feltételeinek figyelembevételét, másrészt kedvezőbb lehetőséget nyújt az ellenőrzésre, illetve a megállapodás megszegése esetén a támogatás visszakövetelésére.

A támogatást havonta utólag folyósítják. Ehhez azonban a munkaadónak minden hónapban meg kell küldenie a bérkifizetési listát. A támogatás összege függ az alkalmazott iskolai végzettségétől, valamint a helyi lehetőségektől is.

A munkaadó - a munkaügyi központ határozatában megállapított módon - köteles visszafizetni a támogatást, ha megszegi az Flt. rendelkezéseiben vagy a támogatás odaítéléséről szóló határozatban, illetőleg a munkaügyi központtal kötött megállapodásban meghatározott feltételeket.

Támogatható és támogatásból kizárt munkaadók

A támogatás csak annak a munkaadónak adható, aki/amely segíti a munkaerő-piaci szervezet munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor - a Családügyi és Szociális Minisztérium által meghatározott módon - tájékoztatja az illetékes munkaügyi központot, és ennek a kötelezettségének a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban eleget tett, valamint vállalja a munkaügyi központ által közvetített személy foglalkoztatását.

Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, akivel/amelylyel szemben a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényben foglalt rendelkezések szerint a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek, valamint a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályok, illetve a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, mégpedig az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig.

A bértámogatással kapcsolatban fontos még tudni, hogy a munkaügyi központnak a továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejártát követő 3 hónapig érvényes inkasszálási jogosítványa van, amelyet a támogatás részletes feltételeit tartalmazó megállapodásban is rögzítenek.

Mentesség a nyugdíjbiztosításijárulékfizetés alól Az 1998. évi LXVII. törvény 1999. január 1-jei hatállyal módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj.). Ez a módosítás - többek között - érinti a munkanélküli-ellátásokban részesülők foglalkoztatásakor felmerülő társadalombiztosításijárulék-fizetés szabályait is. Az új rendelkezés szerint ugyanis ha a munkanélküli-járadékban és a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülő személy a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama alatt munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt, bedolgozói vagy megbízási jogviszonyt létesít, akkor a jövedelme után nem kell nyugdíjbiztosítási járulékot fizetnie, feltéve hogy munkanélküli-ellátásának folyósítását nem szüntették meg, illetve a folyósítás nem szünetel. A társadalombiztosítási ellátásokban részesülő személyek foglalkoztatása egyébként nem jelent könnyítést a munkaadó számára a társadalombiztosítási járulék fizetése tekintetében. Ezek a munkavállalók ugyanis ugyanúgy minősülnek, mint a "rendes" munkavállalók.

Közhasznú munkavégzés támogatása (költségtérítés)

A támogatás feltételei

Közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó támogatásban elsősorban azt a munkaadót részesítik, aki munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő munkanélküli foglalkoztatását vállalja.

A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében úgy, hogy ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bővíti, és a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül. A statisztikai állományi létszám bővítésére vonatkozó feltétel fennállásától rendkívül indokolt esetben el lehet tekinteni.

A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg.

Közhasznú társaságnak akkor adható támogatás, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását - foglalkoztatottai számának a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított bővítésével - nem üzletszerű gazdasági tevékenysége keretében vállalja.

A közhasznú munkavégzés támogatásának az Flt.-ben foglaltakon túlmenően további feltétele, hogy a munkaadó a támogatással érintett azonos vagy hasonló munkakörökben a támogatás folyósítását megelőző három hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetőleg felmentéssel nem szüntette meg a munkaviszonyt, továbbá vállalja, hogy rendes felmondással nem szünteti meg a támogatás folyósításának időtartama alatt sem a munkaviszonyt.

Akkor is adható támogatás, ha a munkaadó a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülit - a települési önkormányzattal kötött írásbeli megállapodás alapján - foglalkoztat.

Anyagi fedezet

Amennyiben a közhasznú munka támogatásának anyagi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének az adott megyében való felhasználásra elkülönített pénzügyi kerete szolgál, akkor a munkaügyi tanács (MAT) meghatározhatja azokat a feltételeket, valamint azoknak a településeknek a körét, ahol a támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékáig folyósítható, amennyiben pedig a központi keret adja a támogatás anyagi fedezetét, a MAT a közhasznú munka támogatásának mértékét a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékában, időtartamát legfeljebb két évben határozhatja meg.

Annak a települési önkormányzatnak, amely jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküli fent említett feltételek szerinti foglalkoztatását vállalja, a munkaügyi központ a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékát térítheti meg.

Azoknak a településeknek a jegyzékét, ahol a közhasznú munkavégzés támogatása a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség kilencven százalékáig terjedhet, valamint a magasabb összegű támogatás nyújtásának feltételeit a munkaügyi központ - a Munkaügyi Tanács döntését követő nyolc napon belül - nyilvánosságra hozza.

Milyen költségek téríthetők meg?

A közhasznú foglalkoztatás közvetlen költségei között

  • a munkavállaló munkabére, annak járulékai,
  • a munkaruha és egyéni védőeszköz költségei,
  • a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költségek,
  • a munkásszállítás költségei,
  • a munkaügyi központtal történő előzetes egyeztetés alapján a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége,
  • a munkaalkalmassági vizsgálat költsége, valamint
  • a többletlétszám foglalkoztatásából eredően az irányításban felmerült költségek számolhatók el.

A jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásához az Flt., valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján nyújtott támogatások együttes összege nem haladhatja meg a közhasznú foglalkoztatás közvetlen költségeinek 100 százalékát.

Amennyiben a munkaadó a kérelem benyújtását megelőző két évben támogatásban részesült a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből egyszeri beruházáshoz, gép- és eszközvásárláshoz, munkafeltételek kialakításához, akkor az újabb támogatás folyósításakor a korábbi támogatásnál elszámolt költségek nem vehetők figyelembe.

A munkaadó kérelmére bizonyos költségekre havonta előleg folyósítható, amelynek összege nem haladhatja meg a költségekre nyújtható támogatás - 1000 Ft-ra kerekített - egy hónapra jutó összegét. A foglalkoztatottak létszámának változásakor az előleg összege módosítható.

A támogatás folyósítása

A közhasznú munkavégzés támogatása iránti igénylés benyújtása a bértámogatásnál leírtak szerint történik. A támogatásról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség átvállalásának mértékét és időtartamát, a támogatás folyósításának és visszakövetelésének feltételeit. A munkaszerződést be kell mutatni a munkaügyi központnak.

A munkaadó - a munkaügyi központ határozatában előírt módon - köteles visszafizetni a felvett támogatást, amennyiben megszegi az Flt. rendelkezéseit, valamint az államigazgatási határozatban és a munkaügyi központtal kötött megállapodásban foglaltakat.

Járulékátvállalás

Az Flt. 1997. január 1-jétől lehetővé teszi a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalását. A törvény szerint támogatásként legfeljebb egy évre - részben vagy egészben - átvállalható a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg.

Ez a támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki/amely olyan munkanélküli személy foglalkoztatását vállalja, aki jövedelempótló támogatásban részesül, vagy annak folyósítását az időtartam lejárta miatt szüntették meg.

AM-könyv

Támogatás nyújtható továbbá annak a magánszemély munkaadónak, aki AM-könyvvel (alkalmi munkavállalói könyv) rendelkező jövedelempótló támogatásban részesülő vagy az Flt. szerint munkanélkülinek minősülő olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, akinek jövedelempótló támogatását a folyósítás időtartamának lejárta miatt szüntették meg, és munkanélküli-ellátásra nem jogosult, továbbá akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása keresőtevékenység miatt szünetel.

A támogatás feltétele, hogy a munkavállalók alkalmi munkavállalói könyvébe a munkaadó által beragasztott közteherjegyek értékének együttes összege az adott negyedévben elérje a tízezer forintot, és a munkaadó határidőben nyújtsa be a támogatás iránti kérelmét.

Támogatás olyan személy foglalkoztatásához nyújtható, aki az alkalmi munkavégzéskor

  • a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül, vagy
  • jövedelempótló támogatása folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt szüneteltetik, vagy
  • a munkanélküliek jövedelempótló támogatása folyósítási időtartamát kimerítette, és a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személy, továbbá az Flt. alapján munkanélküli-ellátásra nem jogosult.

Az előzőekben meghatározott feltételek fennállását a munkaadó a munkavállaló nyilatkozata és a munkanélküliek jövedelempótló támogatását megállapító, a folyósítás szünetelését vagy a folyósítási időtartam kimerítése miatti megszüntetését elrendelő határozat, illetve a "Munkanélküliek kiskönyve (jövedelempótló)" vagy az önkormányzat, illetve a munkaügyi központ igazolása vagy egyéb hitelt érdemlő okirat (igazolás) alapján vizsgálja.

A támogatás mértéke a foglalkoztatott AM-könyvébe a munkaadó által az adott negyedévben beragasztott közteherjegyek együttes összegének ötven százaléka.

A kérelem

A támogatás iránti kérelmet meghatározott formában kell benyújtani a negyedévet követő hónap utolsó napjáig a foglalkoztatottakat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez, több illetékes kirendeltségnél pedig a legtöbb foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez.

Amennyiben az illetékesség nem állapítható meg, a munkaadó - választása szerint - az érintett kirendeltségek közül az egyikhez nyújtja be a kérelmet.

A kérelemnek tartalmaznia kell

  • a munkaadó nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), adószámát,
  • a munkaadó által a foglalkoztatottak AM-könyvébe az adott negyedévben beragasztott közteherjegyek értékének együttes összegét, az igényelt támogatás mértékét és összegét, a kifizetés teljesítésének a munkaadó által kérelmezett módját,
  • a kérelem függelékében meg kell jelölni a negyedévben foglalkoztatottak nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakóhelyét, az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát és az azt kiállító hatóság megnevezését, a munkavégzés helyét és idejét, a közteherjegy értékét, a foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltség megnevezését, továbbá a foglalkoztatottak AM-könyvébe az adott negyedévben lerótt közteherjegyek értékének együttes összegét.

Jogosulatlan igénybevétel

A támogatott munkáltató köteles a kirendeltség határozatában meghatározott módon és mértékben visszafizetni a támogatást, amennyiben a kifizetést követően megállapítják, hogy

  • a támogatásban részesülő vagy a munkavállaló kiléte, avagy a munkavégzés nem felelt meg a meghatározott feltételeknek,
  • az AM-könyv nem, vagy nem a kérelemben foglaltaknak megfelelően tanúsítja a támogatott foglalkoztatást,
  • a munkaadó a közterhet nem vagy nem a kérelemben megnevezett összegben rótta le,
  • a munkaadó egyéb valótlan adatot közölt.

A kirendeltség eltekinthet a visszafizetéstől, ha a munkaadó bizonyítja, hogy a támogatást jóhiszeműen eljárva kérte.

J. A.
Pályakezdők foglalkoztatása A munkaügyi központ támogatást nyújt annak a munkaadónak, aki szakképzetlen vagy meghatározott szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben és legalább 360 napi időtartamra olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatokat szerezhet. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 360 napra, a pályakezdő részére járó munkabér (illetmény) 50-100 százalékáig terjedő mértékben lehet megállapítani. A támogatás mértéke havonta nem haladhatja meg
  • szakképzetlen pályakezdőnél a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét,
  • középfokú szakképzettségű pályakezdőnél a kétszeresét,
  • felsőfokú képzettségű pályakezdőnél pedig a két és félszeresét.

Amennyiben a támogatás mértéke alacsonyabb a pályakezdőnek járó munkabérnél (illetménynél), illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatják őt, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. A fenti támogatáson kívül a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető. Amennyiben a munkaadó egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, a támogatáson felül a pályakezdő részére járó munkabért terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulék is átvállalható, feltéve hogy a foglalkoztatás nem vállalkozási tevékenység keretében történik. Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 360 napnál rövidebb idő után megszakad, újbóli foglalkoztatásakor a 360 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás. Gyakornokok Kérelmére foglalkoztatási támogatást kell megállapítani annak a munkaadónak, aki a szakmunkásképző iskola, szakiskola és speciális szakiskola befejezését követően szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő minimum napi 6 órás foglalkoztatását. A támogatás további feltétele, hogy a pályakezdő foglalkoztatása a támogatás iránti kérelem benyújtását követő időpontban, de a szakképzettség megszerzését követő kilencven napon belül kezdődjön meg. A támogatást 270 napra állapítják meg. Feltétel az is, hogy a munkaadó a folyósítás megszűnését követően legalább további kilencven napig támogatás nélkül foglalkoztassa a pályakezdőt. A támogatás mértéke a jogszabályban megállapított, az adott munkáltatóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele. Amennyiben a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, akkor a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani a mértékét. További támogatásként a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás is megtéríthető. Az igényelbírálásra a pályakezdő munkanélküli lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti munkaügyi központ illetékes. A támogatás odaítélése esetén a munkaadó és a munkaügyi központ a határozathozatalt követően megállapodást köt. Jogosulatlan igénybevétel Amennyiben a támogatásban részesülő munkáltató nem tesz eleget a határozatban és megállapodásban foglaltaknak, meg kell szüntetni a további folyósítást. Ha pedig neki felróhatóan szegi meg a feltételeket, köteles visszafizetni az addig kapott támogatást. Az a munkaadó, aki a támogatásokra vonatkozó határozatban és megállapodásban foglaltakat megszegte, három éven belül - újabb pályakezdő foglalkoztatása esetén - támogatásra nem jogosult.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére