Motorkerékpárok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 13. számában (1999. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Míg a személyautók és a haszonjárművek eladásai tavaly látványosan emelkedtek, addig a motorkerékpárokról ugyanez nem mondható el. Néhány cégnek ugyan jobban ment, mint '97-ben, ám olyan importőr is akadt, aki forgalomcsökkenést tapasztalt. A hozzáértők szerint azonban a múlt év viszonylag jónak számít, és sokkal több motor értékesítésére nemigen lehet számítani a közeljövőben.

A motorkereskedelem egyébként körülbelül három éve tért magához Magyarországon. Szőr Gábor Harley-Davidson-kereskedő szerint ennek részint az az oka, hogy akkoriban nehezítették meg a használt motorok behozatalát. Ráadásul 1995-ig meglehetősen kevés márkának volt hivatalos képviselője az országban, elszigetelt cégek hordták be az árut, amit profi reklámkampányok és komoly szervizháttér nélkül nehezen tudtak értékesíteni. Azóta feltűntek a márkaimportőrök, és szemléletváltás következett be a motorostársadalomban. Egyre többen éreztek rá a motorozás hangulatára, és egyre többen voltak képesek kifizetni egy új motorkerékpár árát.

A márkaképviselők megjelenésével a használt motorok kereskedelme is fellendült. Maguk is árulnak másodkézből járműveket, valamint szervizt és alkatrészellátást nyújtanak, ami bátrabbá teszi azokat, akik korábban tartottak a használt motor megvásárlásától. A használtmotor-piac nagyságát szinte lehetetlen felbecsülni; a rendőrség ugyan vezet nyilvántartást az eladott és átíratott járművekről, de a hazai motorállomány jelentős részét alkotó robogókról nem. A robogók jelenleg a kerékpárhoz hasonló besorolást élveznek, vagyis bármennyit adnak el belőlük, azt sehol sem regisztrálják. Legfeljebb a vámosok tudnának megközelítő pontosságú számadatokkal szolgálni, de nyílt titok, hogy őket is becsapják: a használt robogók konténerekben érkeznek az országba, és hogy a fuvarlevélen szereplő szám és a behozott motorok valódi száma megegyezik-e, az csak a kereskedők ügyességén és a vámosok jó szimatán múlik.

Egyébként a robogók - amelyek néhány éve még robbanásszerűen árasztották el a magyar piacot - lassacskán kegyvesztetté válnak a vásárlóknál. Ennek részint az az oka, hogy hivatalos regisztráció híján éppoly könnyű ellopni őket, mint egy kerékpárt, másrészt pedig az, hogy a használt robogók inváziója idején sok vevő szerzett keserű tapasztalatokat. Néhány éve számtalan cég hordta be Magyarországra a robogókat, többnyire a japán bontók hátsó udvarából, és adta el ezerszám a lefutott járműveket.

A kereskedők tapasztalatai szerint a szűkös magyar motorpiacon nagyon fontos a bizalom, valamint a vevő és az eladó közti személyes ismeretség. Több márkaimportőr például azzal magyarázza a Suzuki látványos sikerét, hogy egyébként is jó terméküket olyan dílerekre bízták, akik korábban ismert és megbízható használtmotor-kereskedők voltak, kialakult vevőkörrel. Így volt képes a japán márka egyetlen év alatt szinte a semmiből felzárkózni a piacvezető Yamaha mögé, messze megelőzve a többi versenytársat.

Motorkerékpár-eladások Magyarországon
Márka Eladások 1998-ban (db) Eladások 1997-ben (db)
Yamaha 577 512
Suzuki 566 236
Piaggio 392 212
Honda 280 134
BMW 43 43
Harley-Davidson 31 32
Forrás: MGE

Benzinkutak szolid haszna

A növekvő magyar járműpark természetesen több üzemanyagot is igényel, bár a tapasztalatok szerint az üzemanyag-forgalom növekedése nem közelíti meg a járművek számának növekedését. Míg tavaly 30 százalékkal nőtt az eladott új autók száma, addig a benzin forgalma mindössze 8,8 százalékkal, a gázolajé pedig 18,1 százalékkal gyarapodott. 1998-ban 1,647 milliárd liter benzint és 961 millió liter gázolajat adtak el a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai, vagyis a nagy olajcégek. (A magánkutak száma és forgalma folyamatosan csökken, ezekről nincsenek pontos adatok.)

A forgalom növekedésében nyilván szerepe volt annak, hogy az üzemanyag ára a világpiacon lezajlott jelentős árcsökkenés hatására lefelé mozdult (egy liter 95 oktános benzin tavaly január 1-jén 157,5 forintba került, december 31-én pedig 149,9-be). Az üzemanyagok árában meghatározó elem az adó, mondja dr. Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Egy liter benzin vagy gázolaj kiskereskedelmi árának mintegy 70 százaléka az adó, ami nem függ a világpiaci áraktól. Az adót évről évre nagyjából az infláció mértékében emelik; így lett a '98 december 31-én 149,9 forint/liter árú benzinből január 1-jén 161,9 forint/liter árú üzemanyag. Ismerve a költségvetés helyzetét, a szövetség nem azonosul olyan populista nézetekkel, hogy csökkentsék az üzemanyag adóját. Ugyanakkor meggyőződésük, hogy - az eladások növekedéséből fakadóan - az államháztartás több bevételhez jutna, ha az adót az infláció mértékénél kevésbé, például az év végére várható infláció felével emelnék csak meg.

A szolid árrés és a még szerényebb haszonkulcs azonban nem riasztja el a kúttársaságokat. Természetesen egyik cég sem örül annak, hogy literenként csupán néhány forint a haszon, de mégis úgy tűnik: érdemes Magyarországon üzemanyagot forgalmazni, még akkor is, ha a kutak építése nagyon komoly befektetés. Egy átlagos benzinkút felépítése mintegy 200 millió forintba kerül, és ehhez jön még a telek ára.

Kúthálózat (db)
Mol 363
Shell 121
OMV 82
Agip 81
Aral 58
Avanti 51
Total 45
Jet 31
BP* 28
Esso 26
Tamoil 10
Összesen 896 kút
* A BP idén fúzióra lépett az OMV-vel,
és minden kútját átvette az osztrák cég.
(A táblázat az 1998. december 31-i állapotot mutatja.)
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére