A légi fuvarozás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 13. számában (1999. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az egyre szaporodó polgári repülőterek a belföldi fuvarozásban is éreztetik hatásukat. Minthogy az idő nálunk is pénz, az áldatlan állapotú magyarországi közúti közlekedés ismeretében egyre többen a légi áru- és személyszállításban látják a jövőt.

 

A légi közlekedésről szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Lt.) 1996. július 1-jén lépett hatályba. A törvény megalkotását elsősorban a megnövekedett utas- és áruforgalom, az EK-jogharmonizáció, valamint az Európai Megállapodásban előirányzott magyar-EK légügyi egyezményből fakadó kötelezettség tette időszerűvé. A törvényi szabályozás előtt a légi közlekedés keretszabályozását törvényerejű rendelet - az 1981. évi 8. tvr. - adta.

A jelenlegi szabályozás már az európai jogrendbe illeszkedik, többek között szabályozza az állam feladatait a légi közlekedésben, a légtér, a repülőtér, a légi járművek igénybevételét, azonosító jelzéseit, nyilvántartását, a légi közlekedéssel összefüggő engedélyeket, a légi közlekedésbiztonságot, a légi közlekedés védelmét. A törvény kötelezővé teszi, hogy felelősségbiztosítást kössenek a polgári repülőtérre, valamint a magyar légijármű-lajstromba bejegyzett, továbbá a magyar tulajdonban lévő, lajstromozásra nem kötelezett polgári légi járműre a harmadik személynek okozott kár megtérítése végett.

A törvény felhatalmazása alapján a légi személyszállítás szabályait a 25/1999. (II. 12.), a légi árufuvarozás szabályait pedig a 26/1999. (II. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. Mindkét rendelet 1999. május 1-jén lép hatályba.

Engedélyezés

Az Lt. 24-27. §-ai alapján a légi személyszállításra és árufuvarozásra engedélyt kell kérni a légiközlekedési hatóságtól. Az engedélyben a hatóság megjelöli a tevékenység jellegét, engedélyezett viszonylatát, illetve földrajzi körzetét. A hatóság ideiglenes - legfeljebb 6 hónapra szóló - engedélyt adhat a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, de szerződéssel még nem rendezett légi árufuvarozásra és a menetrend alapján végzett légi személyszállításra.

Az alkalomszerű légi fuvarozásra külön feltételek határozhatók meg, illetőleg amennyiben ez a tevékenység sérti a magyar fuvarozók és a közforgalmú légi közlekedés érdekeit, az engedély meg is tagadható.

A Magyarországon székhellyel nem rendelkező, légi személyszállítást, légi árufuvarozást végző vállalkozó magyarországi működésére a légi járművet lajstromozó állam légiközlekedési hatósága által kiadott működési engedély (Air Operator's Certificate) bemutatása után a nemzeti érdekek és a nemzetközi gyakorlatban kialakult visszonossági elvek figyelembevételével a magyar légiközlekedési hatóság ad engedélyt.

A menetrend alapján végzett légi árufuvarozást és légi személyszállítást bárki igénybe veheti, a vállalkozó - a veszélyes áru légi szállítását kivéve - nem tagadhatja meg a szállítást.

Az Lt. végrehajtására kiadott 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint a vállalkozó csak az engedélyben foglaltak betartásával végezheti a légi személyszállítást és árufuvarozást, továbbá köteles megtartani a légi közlekedésre, a környezet védelmére, a járványügyi megelőző tevékenységre vonatkozó szabályokat. Tevénysége során törekednie kell a biztonságra, a tevékenységével kapcsolatos műszaki és gazdasági adatokat pedig a légiközlekedési hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

LÉGI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS

Az utas és a légitársaság által légi személyszállításra kötött szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a szerződésekkel kapcsolatos általános, illetve a vállalkozási szerződésekre vonatkozó különös szabályait kell alkalmazni a 25/1999. (II. 12.) Korm. rendeletben meghatározott kiegészítésekkel. Ha nemzetközi légi személyszállításról van szó, akkor a rendeletet csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben az nem tér el a nemzetközi szerződésektől.

A szerződés

A légi személyszállításra vonatkozó szerződés alapján a légitársaság az indulási repülőtérről az érkezési repülőtérre szállítja az utast és a poggyászát a légi járművel. A szerződés akkor jön létre, amikor az utas kifizeti a légi személyszállítás ellenértékét, és ezzel egyidejűleg a légitársaság kiadja az utas menetjegyét, illetve poggyászfuvarozásra kötött szerződésnél az utas jegyére rávezeti a poggyászra vonatkozó darabszám- és súlyadatokat.

Menetjegy

Az utasnak menetjeggyel kell rendelkeznie az utazás megkezdésekor, azonban a menetjegy elvesztése vagy sérült volta a személyszállítás érvényességét nem érinti. A rendelet meghatározza azt is, hogy a Magyar Köztársaság területén akkor lehet kiállítani a menetjegyet, ha a légitársaság a Magyar Köztársaság területén képviseleti irodával rendelkezik, illetve ha a légitársaságnak belföldi székhelyű gazdálkodó szervezettel értékesítési szerződése van.

A menetjegy-kiállítási jogosultságról szóló engedélyt a légitársaságnak a menetjegy-kiállítás megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal kell kérnie a légiközlekedési hatóságtól. Nemzetközi légi személyszállításnál a menetjegy kiállítása az IATA (Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége) által meghatározottak szerint történik.

Üzletszabályzat

A légitársaság üzletszabályzatban köteles meghatározni a személyszállítási szerződésnek a rendeletben nem szabályozott részletes feltételeit. Az üzletszabályzatnak tartalmaznia kell a légi személyszállítási szerződésre vonatkozó jogszabályokat - megjelölve annak jogszabályi jellegét is -, ha pedig az üzletszabályzat eltér a jogszabály diszpozitív szabályától, úgy erre utalni kell.

A légitársaságnak külön szabályzatot kell készítenie a nem menetrend szerint közlekedő (charter) járataira.

Az üzletszabályzatot jóvá kell hagyatni a légiközlekedési hatósággal, majd közzé kell tenni a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában, illetőleg magyar és angol nyelven hozzáférhetővé kell tenni a légitársaság ügyfélszolgálati és utaskiszolgáló helyein.

Az üzletszabályzatnak a rendelet szerint tartalmaznia kell

  • a légitársaság által kiadott menetjegy fajtáira, tartalmára, kiállítására, érvényességére, felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,
  • a légi személyszállítás során, valamint ahhoz kapcsolódóan az utasnak nyújtott szolgáltatásokat, azok igénybevételének feltételeit,
  • az utasra kötelező szabályokat, különösen a légi jármű fedélzetén követendő magatartási szabályokat (az úgynevezett fedélzeti rend szabályozza különösen a repülőn használható híradás-technikai készülékek használatát, illetőleg a dohányzást is),
  • az útmegszakítás feltételeit,
  • a gyermekek, a betegek, a mozgáskorlátozottak, illetve a más különleges gondoskodást igénylő utasok szállításával kapcsolatos feltételeket,
  • a feladott kézipoggyász tömeg- és mérethatárait, amelynek szállításáért a légitársaság külön díjat nem számíthat fel,
  • az utas kézipoggyászán kívül a fedélzetre vihető személyes használatra szolgáló tárgyak meghatározását,
  • a légi közlekedésből kizárt tárgyak meghatározását,
  • a poggyász átvizsgálásának feltételeit, módját, végrehajtását,
  • a feladott poggyász kiadásának részletes feltételeit,
  • a szerződéstől való elállás feltételeit (mit kell az utasnak visszatéríteni a légitársaság azonnali hatályú elállásánál, milyen határidővel állhat el az utas az utazás megkezdése előtt).

Menetrend, utaslista

A légitársaságnak kötelessége menetrendet készíteni a rendszeresen közlekedő személyszállító járatairól. A rendelet szabályozza azt is, hogy mit kell feltüntetni a menetrendben.

Az adatvédelmi szabályok figyelembevételével a légitársaságnak utaslistát kell készítenie minden, a járatára felvett utas nevével, és ezt az utazás befejezésétől számított 60 napig köteles megőrizni. Az utaslistát csak az erre jogosult hatóságok tekinthetik meg.

Az utas jogai, kötelességei

Az utas elsődleges joga, hogy megválaszthatja az útirányát, és ezzel kapcsolatban útmegszakításokat köthet ki. Amennyiben az utasnak a menetjegy kiadásáig ilyen kívánsága nincs, az útirányt a légitársaság választja meg.

Az utas kötelessége, hogy a szállítást megelőzően utasbiztonsági ellenőrzésnek vesse alá magát, és a szállítás során bemutassa a határátlépéshez megkövetelt okmányait a légitársaság alkalmazottjának. (A légitársaságok a terrorakcióktól tartva a repülőgépek biztonságát egyre jobb technikai, személyi feltételekkel próbálják garantálni.)

Minthogy a légi út igénybevételével történő illegális bevándorlás is egyre nagyobb méreteket ölt, a rendelet azt is meghatározza, hogy a megfelelő okmányokkal nem rendelkező utasnak meg kell térítenie a visszaszállítás és tartás költségeit, illetőleg a légitársaság ebből fakadó kárát.

A szerződés módosítása

A légitársaság részéről kezdeményezett leggyakoribb szerződésmódosítás, amikor valamely okból nem a menetrend szerint közlekedteti a járatát, illetve az utasnak nem azon az osztályon, járaton biztosít helyet, ahová az utas menetjegye szól. Ekkor az utas azonnali hatállyal elállhat a szerződéstől. Az említett szerződésmódosítás oka azonban elháríthatatlan körülmény is lehet. Ebben az esetben a légitársaság más osztályon vagy járaton szállíthatja az utast, más légitársaságot állíthat ki maga helyett, megváltoztathatja a menetjegyben feltüntetett útvonalat, kihagyhatja a közbenső leszállóhelyet, illetve közbenső leszállóhelyet iktathat be, megváltoztathatja az indulási és érkezési időpontokat. A légitársaság ilyen okból többletköltséget nem számolhat fel, a visszajáró viteldíj-különbözetet pedig köteles kifizetni.

Ha a légitársaság jelentősen késik a menetrendhez képest, akkor díjmentesen köteles biztosítani az utas élelmezését, továbbítani az utas késés miatt szükségessé vált üzeneteit, illetőleg gondoskodni az utas elszállásolásáról, szálláshelyre való eljutásáról. Szállítási akadály esetén az utas jogosult arra, hogy a légitársaság költségén a szerződés szerinti rendeltetési helyre utazzon, akár nem légi úton is. Az ilyen szerződés megkötésénél a légitársaság az utas megbízottjaként jár el.

A szerződés megszűnése

A rendelet pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a légitársaság azonnali hatállyal elállhat a szerződéstől. Ilyen például, amikor az utas - betegsége, testi állapota miatt - veszélyes lehet saját magára vagy a légi jármű fedélzetén tartózkodó személyekre, továbbá ha nem jelentkezik a légitársaság által a menetjegyen feltüntetett vagy az üzletszabályzatban meghatározott helyen és időben a repülőtéren, illetve ha az utas elszállítása megsértené a biztonsági, rendfenntartási szabályokat, illetve a szállítás során érintett állam előírásait. A szállítás megkezdése előtt az utas bizonyos - az üzletszabályzatban meghatározott - feltételek fennállásakor elállhat a szerződéstől.

Elégtelen helybiztosítás

A rendelet meglepő részletességgel szabályozza azt az esetet, amikor a légitársaság nem tudja biztosítani a megfelelő számú ülőhelyet az adott járatára megerősített helyfoglalással rendelkező és az előírt időben beszállásra jelentkező utasoknak. Ilyenkor elsőbbséget kell biztosítani a betegek, gyermekek, mozgáskorlátozottak és más, különleges gondoskodást igénylő utasok számára.

Az elutasított utas igényt tarthat a viteldíj azonnali visszatérítésére vagy a menetjegyen feltüntetett érkezési repülőtérre történő utazás helyfoglalásának módosítására. Ezenkívül az utas igényt tarthat bizonyos "bánatpénzre" is, ennek mértéke azonban attól függ, hogy mekkora a távolság, amit az utas meg kívánt tenni, illetve mennyit késik a járat. Ez az összeg 75 és 300 euró között mozog. Emellett a légitársaság köteles megtéríteni az utas költségeit is.

Az utas köteles azonnal bejelenteni a légitársaságnak, ha megsérül az utazás során, ha a feladott poggyásza az átvételkor felismerhetően hiányos vagy sérült, vagy ha az utazás során a kézipoggyászában esett valamilyen kár. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a légitársaság a kiszolgáltatásra megjelölt időpontot követő 7. napon sem tudja kiadni az utas poggyászát. A bejelentés alapján a légitársaság köteles jegyzőkönyvet felvenni, és ezt az utas vagy annak hozzátartozója, megbízottja rendelkezésére bocsátani.

Az utas poggyásza A légi közlekedésben leggyakrabban a poggyász körüli hercehurca jelenti az utas számára a legtöbb bosszúságot. A rendelet ezért részletesen szabályozza a légitársaság poggyászszállítással kapcsolatos feladatait. A poggyász lehet feladott és kézipoggyász. A légitársaság feladata, hogy az utazás előtt megállapítsa a poggyász tömegét és darabszámát, rávezesse a menetjegyre a feladott poggyászra vonatkozó adatokat, és arról azonosító szelvényt adjon ki. A légitársaságnak a poggyászt általában azzal a légi járművel kell továbbítania, amelyikkel az utas is utazik, repülésbiztonsági okból azonban a légitársaság az előző vagy a következő járattal - akár kerülő úton - is elszállíthatja a feladott poggyászt. Az utassal kötött megállapodás alapján is lehetőség van a más légi járművel való poggyászfuvarozásra, ilyen esetben azonban a poggyász továbbítására a légi árufuvarozás szabályait kell alkalmazni, a poggyászt biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni, és "RUHS" címkével kell ellátni. Az utas köteles betartani a poggyász csomagolására vonatkozó szabályokat, ellenkező esetben a légitársaság megtagadhatja a poggyász szállítását. A légitársaságnak erre akkor is joga van, ha a szállításból kizárt tárgy van a poggyászban, és azt az utas felszólítás után sem távolítja el. A légitársaság az utas vagy a hatóság jelenlétében ellenőrizheti az utas poggyászát, ha alaposan feltételezhető, hogy az utas megsértette a poggyász tartalmára és csomagolására vonatkozó szabályokat. Az ellenőrzésről a légitársaság jegyzőkönyvet köteles készíteni, ebben fel kell tüntetni a poggyász tömegét, esetleges sérülését, a vizsgálat körülményeit, a megtett intézkedéseket. A légitársaság köteles a feladott poggyászt annak a járatnak az érkezésekor kiadni, amelyen azt szállítani kellett. A légitársaság a felelős őrzés szabályai szerint - a gyorsan romló dolog kivételével - legfeljebb 60 napig köteles megőrizni az át nem vett poggyászt, a légi járművön maradt kézipoggyászt és az utas személyes tárgyait. Ezután a légitársaság a poggyászt értékesítheti, erről azonban értesítenie kell azt utast. A diplomáciai és a konzuli poggyász szállítására nemzetközi szerződés vonatkozik. A Külügyminisztérium diplomáciai futárpostáját a kétoldalú nemzetközi légi közlekedésben kijelölt légitársaság (Malév Rt.) köteles szállítani.

LÉGI ÁRUFUVAROZÁS

Az árufuvarozásra a Ptk. annyiban irányadó, amennyiben nemzetközi szerződés, illetőleg a 26/1999. (II. 12.) számú Korm. rendelet eltérően nem rendelkezik.

Fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében az indulási repülőtérről az érkezési repülőtérre továbbítja a küldeményt és kiszolgáltatja a címzettnek. A fuvarozónak járó fuvardíj a fuvarozási szerződés ellenértékéből és a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított költségekből áll. A fuvarozási szerződés - amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg - a fuvarozás elvállalásával jön létre.

Üzletszabályzat

A légi személyszállításhoz hasonlóan az árufuvarozásnál is üzletszabályzatban kell rendelkeznie a fuvarozónak a Ptk.-ban, az Lt.-ben és a kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekről. Az üzletszabályzatra a Ptk.-nak az általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásai az irányadók.

Az üzletszabályzatnak - a személyfuvarozáshoz hasonlóan - tartalmaznia kell a jogszabályi rendelkezéseket, s utalni ezek jogszabályi jellegére is. Az üzletszabályzatból a fuvaroztató számára világosan ki kell tűnnie, hogy a fuvarozó milyen feltételeket határoz meg a jogszabálytól eltérő tartalommal.

Ugyanúgy, mint a személyszállításnál, a légi árufuvarozásról szóló üzletszabályzatot s annak módosításait is a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá, majd a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában teszik közzé, s egyúttal a nagyközönség számára is hozzáférhetővé kell tenni magyar és angol nyelven a fuvarozó irodájában.

Az üzletszabályzatnak tartalmaznia kell továbbá

  • a fuvarlevél fajtáira, tartalmára, kiállítására, érvényességére, felhasználására és pótlására vonatkozó részletes feltételeket,
  • a fuvarozás teljesítésének és az ahhoz kapcsolódóan nyújtott egyéb szolgáltatások részletes feltételeit,
  • azoknak a tárgyaknak a meghatározását, amelyeket valamely okból (terjedelem, tömeg, egyéb tulajdonság, repülésbiztonsági, fuvarozási, üzemeltetési követelmények a szokásosnál nagyobb gondosságot követelő szállítás stb.) a fuvarozó teljesen vagy feltételesen kizárt a fuvarozható áruk közül,
  • a küldemény átvizsgálásának feltételeit, módját, végrehajtását,
  • az egyes tárgyak, anyagok csomagolásának módját,
  • az élő állatok külön jogszabályban meghatározott fuvarozásának részletes szabályait,
  • a szerződés új fuvarlevél kiállítása nélküli módosításának feltételeit,
  • a feladó utólagos rendelkezéseinek eseteit,
  • a szerződéstől való fuvarozói elállásának feltételeit,
  • a fuvarozó bánatpénz iránti igényét, ennek mértékét.

Fuvarlevél

A fuvarozási jogviszony általában formakényszertől mentes, konszenzuális jogviszony, amely minden esetben szerződéskötéssel jön létre. A légi fuvarozás a legdinamikusabban fejlődő ága az - egyelőre főként nemzetközi - fuvarozásnak, s ez a leggyorsabb módja az áruk továbbításának. Jellegéből adódóan azonban a légi fuvarozásnál kell a legtöbb biztonsági és egyéb szabályt betartani. Erre tekintettel az Lt. és annak felhatalmazása alapján a 26/1999. (II. 12.) Kormányrendelet formakényszert ír elő a légi fuvarozásra szóló szerződéseknél, és részletesen szabályozza a fuvarlevél tartalmi kellékeit is.

A rendelet kötelezővé teszi a fuvarlevél kiállítását, amely bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét.

A fuvarlevélnek tartalmaznia kell

  • a fuvarozó megnevezését,
  • a fuvaroztató, a feladó, a címzett nevét és címét,
  • az indulási és rendeltetési helyet,
  • a küldemény megnevezését, darabszámát, valamint a mennyiségére, méretére és tömegére vonatkozó adatokat,
  • a küldemény be- és kirakását végző fél megjelölését,
  • a küldemény csomagolásának jellemzőit,
  • a fuvardíjat, az alkalmazandó fizetési módot, a költségviselő fél megjelölését,
  • a fuvarlevélhez csatolt kísérőokmányok megnevezését,
  • a felek megállapodása esetén az értékbevallással kapcsolatos bejegyzést,
  • a fuvaroztató nyilatkozatát arról, hogy ismeri, elfogadja az üzletszabályzat feltételeit.

Minden küldeményről külön fuvarlevelet kell kiállítani. A feladó felelős a fuvarlevélbe bejegyzett adatok valódiságáért, és ő viseli a felelősséget mindazokért a károkért, amelyek a pontatlanul, szabálytalanul megadott adatokból keletkeznek. A fuvarozónak jogában áll megvizsgálni, hogy a feladó által megadott adatok, valamint okiratok elegendőek-e a fuvarozáshoz, illetőleg nemzetközi fuvarozásnál megfelelnek-e a nemzetközi szerződéseknek vagy az érintett államok hatósági előírásainak.

Ha a felek megállapodása alapján a fuvaroztató a fuvarlevélen feladóként, illetve címzettként más személyt jelöl meg, a fuvaroztatónak a küldeményre vonatkozó rendelkezési jogosultsága - eltérő megállapodás hiányában - a küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt a feladót, azt követően a címzettet illeti meg. A rendelkezési jogosultság átszállásakor a feladó, illetőleg a címzett a fuvarozási szerződésből eredő jogokat saját nevében érvényesítheti a fuvarozóval szemben.

A fuvarozás

A feladó megválaszthatja a fuvarozás útirányát, útmegszakításokat köthet ki, ennek hiányában azonban a fuvarozó választja meg az útirányt. A küldemény részletekben is továbbítható, ilyenkor a részletek sorrendjét a feladó, feladói rendelkezés hiányában a fuvarozó határozza meg. A fuvarozó vállalhatja, hogy meghatározott napon és járaton továbbítja a küldeményt. A küldemény ki- és berakodását is a fuvarozó végzi.

A küldemény tartalma és csomagolása

Repülésbiztonsági vagy egyéb okból a fuvarozó meghatározhatja, hogy milyen tárgyakat zár ki a fuvarozásból. A fuvarozó ezért minden esetben - a feladó vagy/és hatósági személy jelenlétében - ellenőrzi, hogy a küldemény mit tartalmaz, és ha feltételezhető, hogy a feladó a küldemény tartalmára és csomagolására vonatkozó szabályokat nem teljesítette, erről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza a küldemény tömegét, esetleges sérülését, a vizsgálat körülményeit, a megtett intézkedéseket. A jegyzőkönyv egy példánya a feladót illeti meg.

Az áru kiszolgáltatása

A fuvarozó - az elviteli határidő feltüntetésével - köteles haladéktalanul értesíteni a címzettet a küldeménynek a rendeltetési repülőtérre érkezéséről. Ezután a fuvarlevél megfelelő példányával - az eddig ki nem egyenlített fuvardíj megfizetése ellenében - ki kell szolgáltatnia a küldeményt a címzettnek. Ennek során figyelembe kell vennie a kiszolgáltatás helyén - eltérő megállapodás hiányában az érkezési repülőtéren - érvényes előírásokat.

A címzett kötelessége, hogy az értesítés átvételétől számított két munkanapon belül jelentkezzen a küldemény átvételéért, majd átvegye a küldeményt. Ha a küldeményt a megadott határidőn belül nem veszi át, akkor a fuvarozó megkísérli újra értesíteni a címzettet. Az első értesítési határidő eredménytelen eltelte után a tárolásért díjat számolhat fel.

Felelős őrzés

Ha a címzett a második értesítési határidő letelte után sem veszi át a küldeményt, illetve ha nem egyenlíti ki az átvételkor esedékes fuvardíjat, vagy ha a kiszolgáltatás egyéb akadályba ütközik, erről a fuvarozó köteles haladéktalanul értesíteni a feladót, és a küldeményt a vámjogszabályok figyelembevételével a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni.

Értékesítés

Nemzetközi fuvarozásnál a vámhivatal az átmeneti megőrzés időtartamának lejártakor rendelkezik a vámáru értékesítéséről. A fuvarozó felelős őrzése eddig az időpontig terjedhet, ezt követően a vámtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni a vámárura.

Veszélyes áruk

A kormányrendelet külön szabályozza a veszélyes áruk, illetőleg a hadianyagok és hadifelszerelések fuvarozását. Az előbbiek fuvarozására a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt egyezmény függelékeinek kihirdetéséről szóló 20/1997. (X. 2.) KHVM rendelet mellékletében megjelölteket kell alkalmazni. A hadianyagok, hadifelszerések fuvarozásához a fuvarozónak hatósági engedélyekkel, egyéb speciális feltételekkel kell rendelkeznie, ezenkívül szigorú csomagolási és egyéb szabályokat kell betartania a fuvarozási szerződés teljesítésekor.

A szerződés módosítása

A szerződés módosításakor új fuvarlevelet kell kiállítani, az üzletszabályzat azonban rendelkezhet úgy is, hogy ha a fuvardíj és az útirány változatlan marad, akkor a szerződés módosítása a fuvarlevél átragasztásával vagy felülírásával és ezek hitelesítésével is igazolható.

Utólagos rendelkezés az áruval

A fuvarozó az üzletszabályzatban meghatározhatja a feladónak az áruval való utólagos rendelkezéseinek eseteit. Amennyiben a feladó utólagos rendelkezése teljesíthetetlen vagy sérti a fuvarozó üzemeltetési rendjét, illetve a légi járművön fuvarozott egyéb küldemények feladójának érdekeit, úgy a fuvarozó nem köteles végrehajtani azt. Erről köteles haladéktalanul értesíteni a feladót és új rendelkezést kérni tőle.

Elállás

A feladó bármikor elállhat a szerződéstől, azonban az üzletszabályzat bánatpénz-fizetési kötelezettséget írhat elő erre az esetre. A fuvarozó a küldemény továbbításának megkezdése előtt állhat el a szerződéstől, ha megállapítja, hogy a küldemény nem az előírásoknak megfelelően csomagolt, s csak feltételesen fuvarozható tárgyat (anyagot) tartalmaz.

Kádár Petra
Szerződésszegés, kártérítés A fuvarozói felelősséget a Ptk. 501-505. §-ai szabályozzák. A Ptk. 506. §-a azonban kimondja, hogy ha a küldeményt az országhatáron túlra kell továbbítani, a Ptk. rendelkezéseit csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés vagy egyezmény, illetőleg más szabály eltérően nem rendelkezik e kérdésről. A fuvarozó fokozott felelősséggel tartozik az úgynevezett árukárokért, vagyis az olyan károkért, amelyek az átvételtől a kiszolgáltatásig terjedő időben keletkeznek (a küldemény részben vagy egészben elvész, megsérül, megsemmisül). A fuvarozó ezekben az esetekben nem védekezhet azzal, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, mert felelőssége nem a vétkességén alapul. A Ptk. 501. §-a szerint a fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve ha a kár
  1. a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,
  2. a küldemény belső tulajdonsága,
  3. a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága,
  4. a feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett által végzett kirakás, vagy
  5. annak következtében állott elő, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ideértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át vagy nem jól töltötte ki, továbbá ha a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről. A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságára vezethető vissza. A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt pedig, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a feladó, illetőleg a címzett köteles bizonyítani. Ha a berakást a feladó, illetőleg a kirakást a címzett végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás, illetőleg a kirakás következtében állott elő. A feladónak, illetőleg a címzettnek kell bizonyítania, hogy ő, illetőleg az általa rendelt kísérő úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a fuvarozó a küldeményt a szerződésben meghatározott határidőben nem tudja kiszolgáltatni, illetőleg ha észleli, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, köteles erről jegyzőkönyvet felvenni, és azt a feladó vagy/és a címzett rendelkezésére bocsátani. Ha 30 napon belül nem tudja kiszolgáltatni, a címzett érvényesítheti az ezzel kapcsolatos jogait. A jogosult a fuvarozási szerződésből, illetve annak hibás teljesítéséből eredő kártérítési igényét a fuvarozóhoz intézett írásbeli bejelentéssel érvényesítheti. Amennyiben az írásbeli bejelentést követő 3 hónap elteltével a fuvarozó nem egyenlítette ki a követelést vagy elutasította azt, a jogosult keresettel fordulhat a bírósághoz.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére