Noha a magánnyomozók, a vállalkozási alapon működő személy- és vagyonőrök már egy évtizede űzik iparukat, az e tevékenységekre vonatkozó egységes, jobbára a kor és a szakma követelményeinek is megfelelő szabályozás csak egy éve látott napvilágot. Az 1998. évi IV. törvény sarkalatos pontja, hogy előírja egy szakmai kamara alapítását. Emellett egységesíti is a személy- és vagyonvédelemben, illetve a magánnyomozásban érdekeltekre vonatkozó követelményeket.
Az előírások szerint például csak az a nagykorú, cselekvőképes, legalább középiskolai végzettségű és büntetlen előéletű magyar állampolgár végezhet magánnyomozást, aki belföldi székhellyel és szakirányú végzettséggel rendelkezik. Megszorítás, hogy aki a fegyveres erők vagy a rendvédelmi szervek valamelyik egységével szolgálati viszonyban áll, nem lehet személy- és vagyonvédő, magánnyomozó, illetve a nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező szervezet volt tagja szolgálati viszonyának megszűnésétől számított két évig nem kaphat magándetektív-igazolványt.
A törvény kötelező kamarai tagságot és a rendőrség által e célra kiadott engedélyt vagy ideiglenes hatósági igazolványt ír elő a szakma gyakorlásának feltételeként. Az ilyen engedély megszerzésének azonban legfőbb feltétele a szakirányú tanfolyam elvégzése, valamint a kamara igazolása.
A törvény betűje szerint egyébként az efféle ipart űzőknek – amellett, hogy nem akadályozhatják a hatóság munkáját – nincsenek hatósági jogosítványaik, és semmivel sincs nagyobb jogkörük, mint megbízójuknak. Nem folytathatnak nyomozást diplomáciai, konzuli képviseletek tagjai vagy hivatalos személyek hivatali tevékenysége után, de hivatalos iratokba és nyilvántartásokba is csak akkor tekinthetnek be, ha erre megbízóik is jogosultak lennének, illetve erre fel is hatalmaznák őket.
További korlátozás, hogy a szakma művelői nem használhatnak a fegyveres erőkre, rendvédelmi szervekre, illetve más hatóságra utaló megtévesztő formaruhát, rangjelzést vagy címet.
A megbízók nevét, lakcímét, székhelyét – a szerződés megkötésének, teljesítésének és megszűnésének időpontjával együtt – kötelesek a rendőrség által hitelesített és rendszeresen ellenőrzött naplóba bejegyezni, majd a munka végén a birtokukba kerülő adatokat megsemmisíteni. A titoktartási kötelezettség szigorú: a jogszabály valamennyi megszerzett tényt és adatot illetően hivatásbeli titoktartási kötelezettséget ír elő. Ezzel azonban nem sérthetik meg a hatósági munka akadályozásának tilalmát az e szakmában dolgozók.
Szigorúbbak lettek a szakmai engedélyezés feltételei is: míg korábban a feddhetetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal is lehetett tanúsítani, most már jóval alaposabban utánanéznek a jelentkezőknek a bűnügyi nyilvántartásban. Ekképp, ha a jelentkező valamikor erőszakos cselekményért, hivatalos személy elleni fellépés miatt, illetve vagyon elleni bűncselekményért büntetve volt, nem kaphat engedélyt.
További működési feltétel a kötelező felelősségbiztosítás. Erre akkor van szükség, ha például egy vagyonvédelmi cég a rá bízott vagyontárgyakat nem képes megőrizni. Ekkor ugyanis a megbízó kárát a biztosító fizeti meg.
A rendészet más
Más, jóval régebbi szabályok vonatkoznak a jórészt kihalófélben levő – de ugyancsak vagyon-, és részben személybiztonsághoz kapcsolódó – üzemi rendészetekre. Efféle szervezetet a vonatkozó kormányrendelet szerint ott indokolt felállítani, ahol a rendvédelmi szervek – például a rendőrség – jogszabály alapján nem kötelezhetők a közületi szerv védelmére.
Rendészeti munkakörben azt a büntetlen előéletű, azaz 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt felmutató nagykorú magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki feladatának ellátására egészségileg alkalmas, és aki lehetőleg letöltötte már a sorkatonai szolgálatát.
A rendészet legfontosabb feladatait a jogszabály csupán példálózó jelleggel sorolja fel, a lista azonban így is terjedelmes. Idetartoznak például: a közületi szerv tulajdonát károsító cselekmények – egyebek között a szándékos rongálás, a lopás, a gondatlanságból elkövetett károkozás – megelőzése, megakadályozása és felderítése; a dolgozók által a munkahelyükre bevitt személyes ingóságok védelme; a robbanás-, tűz- és hasonló veszélyt rejtő anyagok biztonságos tárolásának, szállításának ellenőrzése, azok őrzése; a létesítmények, alapanyagok, termékek őrzése; a pénzbegyűjtésre és -szállításra, valamint a pénztárakra vonatkozó előírások érvényre juttatása.