Új szakaszban a bűnözés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 12. számában (1999. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Hosszú évek óta tapasztalható, ám a közvélekedés szerint megszokhatatlan jelenség, hogy hazánkban (is) esztendőről esztendőre több bűncselekményt követnek el. A rendszerváltozás utáni társadalmi-gazdasági átalakulás első időszakában ugrásszerűen nőtt a bűncselekmények száma, s ez szinte sokkolta a lakosságot. Jóllehet a fejlődésben előttünk járó, hosszabb demokratikus múltra visszatekintő országok példájából ismert tendenciára sok szakember felhívta a figyelmet, mégis, a bűnözés kezdeti nagymérvű növekedése a bűnüldöző szerveket éppúgy felkészületlenül érte, mint a társadalom egészét. A lakosság a rendőrségtől várta a megoldást, a rendőrség a soros belügyminiszter intézkedéseitől, a belügyminiszter a parlamenttől a rendőrség nagyobb anyagi támogatását és a bűnmegelőzést, bűnüldözést megkönnyítő törvényeket, az Országgyűlés pedig a társadalom egységes fellépésének és türelmének fontosságát hangsúlyozta.

Minthogy deviancia államformától függetlenül minden társadalomban létezik, és a bűnelkövetők egy lépéssel többnyire a bűnüldöző szervek előtt járnak, hiábavaló lenne elvárni a bűnözés teljes megszűnését. Alighanem meg kell elégednünk azzal, ha a bűnözés - úgymond - kiegyenlítetté válik, azaz olyan mértékűre korlátozható, amellyel a lakosság állandó stressz nélkül együtt tud élni. Jelenleg a százezer lakosra jutó bűncselekmények számát tekintve nem vagyunk rosszabb helyzetben, mint a nyugat-európai országok.

Vágvölgyi György, az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága Stratégiai Elemző Osztályának megbízott vezetője úgy tartja: annak ellenére, hogy a statisztikai adatok kisebb ingadozásokat mutatnak, elmondható, hogy a rendszerváltozást követő átmeneti időszak véget ért, a bűnözés gyakorlatilag stagnál.

Zavaró esetek

Magyarországon 1998-ban több mint 600 ezer bűncselekmény vált ismertté, 16,8 százalékkal több, mint 1997-ben. Az adatok kétségtelenül emelkedő tendenciát mutatnak, ám az alezredes kiemelte: ezt döntő mértékben a társadalomra kevéssé veszélyes, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyon elleni bűncselekmények számának növekedése okozta.

Tavaly több mint 457 ezer vagyon elleni bűncselekményt követtek el, döntő többségüket kis értékre. Egyes régiókban szaporodtak az állat- és terménylopások, ami részben az elszegényedéssel magyarázható, az úgynevezett megélhetési bűnözés következménye. Figyelemre méltó a zsebtolvajlások számának emelkedése, Szolnok megyében 109,5 százalékkal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 103,1 százalékkal, Vas megyében 77,1 százalékkal több eset vált ismertté, mint a megelőző évben.

Az elmúlt években a bűnüldöző szervek, a biztosítótársaságok és a biztonságtechnikai cégek a lakosság mind szélesebb körében igyekeztek tudatosítani a megelőzés fontosságát. Részben ennek köszönhetően tavaly országosan 2,4 százalékkal kevesebb lakásbetörést követtek el. Egyre többen döntenek olyan, néhány tízezer forintos befektetés mellett, amellyel megóvhatják értékeiket, de legalábbis megnehezítik a betörők dolgát. Mivel a budapestiek többet áldoznak biztonsági berendezésekre, mint a vidékiek, a lakásbetörésekkel foglalkozó bűnözőcsoportok egyre inkább kiszorulnak a fővárosból, azokban a régiókban támadnak, amelyekben a lakosság kevésbé védekezik. Tavaly Nógrád megyében 20,7 százalékkal, Vas megyében 19,8 százalékkal, Heves megyében 18,8 százalékkal, Veszprém megyében 18,4 százalékkal több lakásbetörés történt, mint 1997-ben.

Súlyos bűncselekmény a rablás. Tavaly csaknem pontosan ugyanannyi rablást követtek el, mint 1997-ben, azonban egyes régiókban számokban kifejezhetően erőteljesebben terjed az erőszakos bűnözői magatartás. Csongrád megyében 30,8 százalékkal, Heves megyében 30,1 százalékkal, Fejér megyében 22,6 százalékkal nőtt a testi sértéssel együtt járó vagyon elleni bűncselekmények száma.

Üzlet lopott kocsikkal

A gépjárműlopás és a lopott kocsikkal való kereskedés változatlanul virágzó bűnözői iparág, manapság azonban már nem (csak) Budapestre koncentrálódik. A fővárosban tavaly 10 százalékkal, Heves megyében 73,8 százalékkal, Pest megyében 21,9 százalékkal, Szolnok megyében 20,8 százalékkal több autót loptak el, mint a megelőző évben. A bűnözők eljárás alá vonását továbbra is megnehezíti egy jogi kiskapu: a gépjármű önkényes elvételeként megfogalmazott törvényi tényállás. A bűnözők ezt is kihasználva tudják viszonylag kockázatmentessé tenni a gépkocsik eltüntetését. Meglehetősen jól ismerik a büntető törvénykönyvet, a csoportos akciókat annak figyelembevételével tervezik meg. Az autót rendszerint egy-egy kevéssé büntethető fiatalkorú töri fel, aki azonnal távozik a helyszínről. A járművet másik fiatalkorú viszi a célállomásra - nála semmilyen szerszám nincs -, s ha netán elkapják a járőrök, semmit sem tehetnek vele, hiszen csak autózott egy kicsit, önkényesen elvette a kocsit. Szinte lehetetlen rábizonyítani, hogy szervezett autótolvaj-csoport tagja.

A bűnüldöző szervek a szervezett gépjárműlopások visszaszorításában ugyan nem könyvelhetnek el átütő sikert, de a számítógépes hálózat, a körözések gyors megjelenése a határátkelőknél megnehezíti az autók illegális külföldre vitelét. A lebukás kockázata némileg nagyobb, mint a korábbi években.

Szervezett alvilág

A bűncselekményeknek csupán kis hányada a szervezetten elkövetett bűncselekmény, társadalmi veszélyességüket és az általuk okozott anyagi kárt tekintve azonban méltán irányul rájuk megkülönböztetett figyelem. A fehérgalléros bűnözés, a milliárdos hasznot hozó gazdasági bűncselekmények a gazdasági szerkezetváltásból és a jogi szabályozás hiányosságaiból fakadtak, illetve fakadnak. Néhány évvel ezelőtt, a háztartási tüzelőolaj (HTO) árának állami támogatása idején sokan rájöttek, hogy a HTO tömeges felvásárlásában és szőkítésében milliárdos haszon rejlik. Rövid időn belül nagyon elszánt bűnözőcsoportok szerveződtek. A háttérből feddhetetlennek látszó úriemberek irányították a tevékenységet. A határok megnyitása után - főként Kelet-Európából - sorra érkeztek a hazájukból a felelősségre vonás elől menekülő bűnözők, őket vonták be az üzletbe amolyan verőembereknek. (Utóbb a külföldiek persze a csoportokon belül "magasabb" beosztásokra is szert tettek.)

A szervezett bűnözés visszaszorításában tavaly sikerült eredményt elérni. Eljárás alá vonták a bandák néhány prominens tagját, több esetben már az elsőfokú ítélet is megszületett. Ez a bűnözők aktivitásának átmeneti csökkenéséhez vezetett, ám a bűnözésnek is megvannak a törvényszerűségei; a kiiktatott elkövetők után maradt űrt rövidebb-hosszabb idő elteltével betöltik majd új tettesek. Ez a hatékony rendőri fellépés ellenére így van a fejlett nyugati társadalmakban is.

A szervezett bűnözést olykor kifejezetten segítik a kellően át nem gondolt állami döntések. A klasszikus példa az Egyesült Államokban az 1930-as évek elején bevezetett alkoholtilalom. A hatalmi tiltásból szinte törvényszerűen következett, hogy a szeszcsempészet rövid időn belül virágzó iparággá fejlődött. Nagyon szervezett bűnözőhálózat épült ki - és van jelen azóta is - az Amerikai Egyesült Államok társadalmában. Egyes kriminológusok szerint nálunk a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó tiltó törvény elfogadása hasonló következményekkel fenyeget. A bizonyos keretek között megvalósított liberalizálás - bár óhatatlanul áldozatokat is követelne - hosszú távon kihúzná a talajt a kábítószer-maffia alól, a törvényi tiltás ezzel szemben kiszorítaná a tevékenységet a társadalom és a bűnüldözők látóköréből.

Külföldi tettesek és sértettek

A külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma országosan 0,1 százalékkal csökkent, Békés megyében azonban 97,2 százalékkal, Heves megyében 70,6 százalékkal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 25 százalékkal nőtt. A statisztikai adatok ugyanakkor azt is mutatják: tavaly 42 százalékkal több külföldi bűnelkövető garázdálkodott országunkban, mint 1997-ben, pontosabban ennyivel több külhoni tettes akadt fenn a bűnüldöző szervek hálóján.

A sok kicsi és a statisztika Tavaly országosan körülbelül 200 százalékkal, Budapesten mintegy 700 százalékkal több, a szabálysértési értékhatárra elkövetett csalást tártak fel, mint tavalyelőtt. A kriminalisztikai szempontból szinte értelmezhetetlen ütemű emelkedés hátterében két ügy áll. Egy kft. Budapest XIV. kerületében vitatott helyeken (például az állatkert előtt) is óránként 50 forintos parkolási díjat szedett, emiatt a kerületi önkormányzat feljelentette. Mivel nem lehetett pontosan megállapítani, hány sértett volt, becsült szám alapján 80 ezer csalás ügyében indult eljárás. (A magyar jogrendből következően ahány sértettje van egy vagyon elleni bűntettnek, az annyi bűncselekménynek számít.) A másik - mondhatni - statisztikai ügy terheltje egy budapesti V. kerületi kft. volt, amely aranyfoglalatos gyémántgyűrűt hirdetett 1980 forintért. Félmillió címre küldték meg ajánlatukat, mintegy 48 ezren utánvéttel meg is vásárolták a gyűrűt. Később többen feljelentést tettek, mert kiderült, hogy a kő ipari gyémánt. Elgondolkodtató, hogy vajon mire számítottak 1900 forintért, de tény, hogy a kft. csalást követett el, mert tévedésbe ejtette ügyfeleit. A hatóság a cég számítógépes nyilvántartása alapján megkezdte a vevők meghallgatását, kiderült azonban, hogy nem mindenki tekinti magát becsapottnak, csupán egy részük akart eljárást kezdeményezni a kft. ellen. A nyomozást körülbelül 2000 sértett, illetve feljelentés után lezárták. Ilyen esetben nehéz kideríteni, hogy hány bűncselekmény történt. A szakmai vitát a legfőbb ügyészség állásfoglalása döntötte el, amelynek értelmében megközelítőleg 2000 bűncselekmény került a statisztikai jelentésbe. A szabálysértési értékhatár jelenleg 5000 forint, a kétes értékű gyémántok árusítása csupán attól minősült bűncselekménynek, hogy azt a kft. üzletszerűen végezte. Vágvölgyi György úgy véli, az ehhez hasonló bűncselekmények jogi megközelítését jóval túlhaladta az élet. Társadalmi veszélyességük és szankcionálásuk nincs arányban, hiszen akár milliárdos hasznot is meg lehet célozni úgy, hogy a törvény általi fenyegetettség három év. A törvény tehát mielőbbi módosításra szorul.
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére