Oktatás és átképzés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 12. számában (1999. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből a megyékre leosztott, decentralizált keret ez évben meghaladja a 28 milliárd forintot. Az idén tehát a megyei munkaügyi központok oktatásra, képzésre, átképzésre valamivel többet tudnak fordítani, mint az elmúlt évben. 1998-ban országos szinten 25,2 milliárd forint állt rendelkezésre, amit az egyes megyék saját bevételeikből egészítettek ki. Így összesen 25,53 milliárd forintot használhattak fel.

Az összegek felhasználásáról a helyi igények felmérését követően a megyei munkaügyi központok döntenek. A pénzből elkülönítettek egymilliárd forintot a munkaerő-piaci szempontból legrosszabb helyzetben levő három megye - Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén - részére hátrányaik csökkentésére. Rövidesen megtörténik a pénz elosztása. Fontos szempont az adott megye munkanélküliségi helyzete, a tartós munkanélküliek, illetve a fiatal munkanélküliek aránya, illetve az, hogy az elmúlt évben hányan vették igénybe az úgynevezett aktív eszközöket: az oktatás, a képzés és az átképzés lehetőségét. A számításnál korrekciós tényező a munkanélküliségi ráta, valamint a kereseti index.

A megyéknél a képzéseknek, átképzéseknek csak egy része felel meg a magasabb követelményeknek, ám számos képzési formában az EU-követelmények kielégítésére törekednek, illetve kisebb részben meg is felelnek azoknak. Ezt az adott szakmában külföldön elhelyezkedő dolgozók igazolják - állítják a munkaügyi központok illetékesei.

A megyék saját gazdasági helyzetüknek megfelelően próbálnak hasznosítható képzést adni főképp a munkanélkülieknek. Az elmaradottabb régiókban azonban nem ritka, hogy a jelöltekkel először a 8 általános iskolát kell elvégeztetni, s csak ezt követően lehet valamilyen szakmát oktatni. E területeken az EU-követelmények teljesítése egyelőre vágyálom, hiszen a gazdaság szerkezete nem igényli a magasabb képzettséget, és a jelentkezők sem állnak olyan szinten, hogy továbbképzésben részesülhessenek. Más megyékben, főképp az ország nyugati felében viszont már van igény és kereslet a Nyugat-Európában elfogadott képzési szintek iránt. Ugyancsak érezhető a fejlődésbeli különbség az egyes cégeken belül, a dolgozók számára szervezett tanfolyamok - amelyeknek költségeihez a megyei munkaügyi központok is hozzájárulnak - esetében is.

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan (megyei szinten) az idén is háromfajta képzés folyik. Egyrészt lehet jelentkezni a munkaügyi központ által ajánlott kurzusokra. Ezeket a Megyei Munkaügyi Tanács az Országos Képzési Jegyzék szakmáiból választja ki, a kereskedelmi és iparkamarák és a vállalkozási központok jóváhagyásával. Tapasztalatok szerint erre jelentkezik a munkanélküliek többsége. Emellett a központok támogatják azokat is, akik saját maguk találnak megfelelő tanfolyamot, aminek elvégzése után esélyük van az elhelyezkedésre. A harmadik csoportba sorolt kurzusokat a cégek kérésére a munkaviszonyban állók számára tartják. Ezeket általában a vállalatok maguk szervezik meg. Részben a megyei munkaügyi központok keretéből és a foglalkoztatási alap központi részéből finanszírozzák őket, illetve a cég állja a költségek egyharmadát. Van olyan eset is, amikor a megye és az adott vállalat fele-fele arányban finanszírozza ezeket a tanfolyamokat.

E képzési forma megyénként igen eltérő, hiszen például a Dunántúlon több a zöldmezős beruházás, a Tiszántúlon kevesebb, más körzetben egyáltalán nincs is. Ebből a szempontból viszonylag kedvező Baranya megye helyzete, hiszen az uránbánya bezárása és a szénbánya termelésének csökkentése miatt keletkezett munkaerő-felesleg egy részét át lehetett képezni, s el lehetett helyezni a megyébe települt cégeknél, általában multinacionális vállalatoknál. A munkaügyi központban kapott tájékoztatás szerint tavaly 700 dolgozó részesült ilyen átképzésben, s idén is legalább ennyire számítanak. Már folynak tárgyalások azokkal a cégekkel, amelyek ilyen együttműködést szeretnének folytatni.

Más a helyzet az ország keleti megyéiben, ahol csak elvétve létesült külföldi beruházás, s kevés a szerkezetváltás miatti átképzés is. Ezzel kapcsolatban Nógrád megyében úgy fogalmazott a munkaügyi központ igazgatója: átképzést nem, leépítést azonban már jeleztek a területükön működő cégek. Előfordult, hogy bár egy vállalat részéről igény lett volna képzett varrómunkásokra, ám jelentkező hiányában a tanfolyam elmaradt, így a munkaerőhiány gondja sem oldódott meg. A dolog hátterében az alacsony bérezés állt: a munkanélkülieknek nem éri meg, hogy ebben az iparágban helyezkedjenek el.

A megyéknél úgy látják, a nyelvi és a számítástechnikai tanfolyamok egy része már megfelel a nyugat-európai színvonalnak. Egy-egy szakmában már versenyképes az oktatás. Több helyütt ilyennek minősítették a számítógéppel vezérelt esztergagép - NC CNC - gépkezelői vizsgáját, hiszen e képesítés birtokosai közül többen is állást kaptak az EU országaiban. Ugyancsak megfelel az EU követelményeinek a nonprofit ügyintézői tanfolyam.

Vas megye és a többi nyugat-dunántúli megye e szempontból is kedvezőbb helyzetben van, mint az ország más részei. A képzés, szakképzés területén Vas megye már évek óta együttműködik Burgenland tartománnyal, de más távolabbi osztrák tartományokkal is. A képzés Ausztriával egyeztetett lista szerint folyik, kiváló szinten, a képesítést mindkét országban elfogadják.

Megyei körkép

Baranya megyében - ahol a tavaly év végi adatok szerint 19 100 regisztrált állástalan volt (11 százalék) - az idén jelentősen nő az oktatásra és képzésre fordítható keret. Szemben 1998-cal, amikor 260 millió forintot fordítottak 3300 fő képzésére, 1999-ben 350 millió jut e célra. Idén a tervek szerint 72 szakmában 117 kurzust indítanak, ahol a január végi jelentkezések alapján 2300 fő tanul majd. A megyében minden iskolai végzettségnek megfelelően indítanak tanfolyamokat. Az általános iskolát végzettek számára általában a hagyományos - építőipari, mezőgazdasági - szakmákat ajánlják. Ôk csak a helyi munkaerőpiacon reménykedhetnek az elhelyezkedésben, hiszen gyakorta európai szinten elavult szakmákról van szó. Jobb a helyzet a közép- és a felsőfokú végzettségűek esetében. Nagyon keresettek a nyelvi és számítástechnikához kapcsolódó kurzusok. Az érettségizettek körében sokan próbálnak elhelyezkedni az idegenforgalomban és a vendéglátásban, így az ilyen tanfolyamok látogatottsága magas.

Országos viszonylatban is kedvező helyzetben van Vas megye, ahol 7 ezer regisztrált állástalant tartanak nyilván, s 5,2 százalékos a munkanélküliségi ráta. Idén a tavalyihoz hasonló összeget, mintegy 165 millió forintot fordítanak képzésre. Tavaly az összes kurzus mintegy felét tették ki a középfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a diplomások számára szervezett tanfolyamok. Legnagyobb - 15 százaléknyi - a számítástechnikai oktatás aránya, 10 százalékot tettek ki a nyelvtanfolyamok - főképp az angol és a német kurzusok -, illetve 9 százalék körüli volt a pénzügyi-gazdasági jellegű képzések aránya. A szolgáltatási ágazat lemaradása sem volt jelentős: a vendéglátáshoz, kereskedelemhez kapcsolódó tanfolyamok aránya 7-8 százalék.

A tervek szerint az idén kiemelten kezelik a szociális intézményekben előírt szakmai képesítés megszerzését segítő tanfolyamokat. Arra számítanak, hogy e körben mintegy 200 főt oktatnak majd az év végéig. Nagy figyelmet fordítanak az úgynevezett pályaorientációs képzésre is. Eszerint a tartós munkanélkülinek számító fiatalok három hónapos kurzus alatt önismeretet, személyiségfejlesztést tanulnak, emellett lehetőségük lesz a megtanulni kívánt szakma közelebbi megismerésére is. Ezt követően, ha a tanulási szándék még megvan, az érintettek részt vehetnek szakmai képzésen is.

Az egyik legrosszabb helyzetben levő megye Nógrád, ahol tavaly év végén csaknem 14 ezer állástalant regisztráltak. Így a munkanélküliségi ráta 14,7 százalék. Ezzel a megye Borsod és Szabolcs-Szatmár után a megyék sorában a 3. legrosszabb helyen van. Ezért a szociális és családügyi tárca az idén is egymilliárd forintot elkülönített e három megye számára. Az összeget a munkanélküliség éves átlagának arányában osztják fel. Nógrád megye 1997-ben 200 milliót, tavaly 130 milliót kapott, s idén is a tavalyihoz hasonló összegre, 143,5 millió forintra számítanak. A kapott pénz egy részét képzésre, átképzésre szánják. További 120 milliót tudnak e célra fordítani a megye saját költségvetéséből - közölte Fekete Gyula, a megyei munkaügyi központ igazgatója.

A megyében már többéves gyakorlat, hogy a tanfolyamok pontos meghatározása előtt felmérést készítenek a vállalatok igényeiről. Ennek során 150-180 munkáltatót kérdeztek meg, s kikérték a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány, valamint a kamara véleményét is. Mindezek ismeretében hoz végső döntést a Megyei Munkaügyi Tanács. Várhatóan idén is jelentős lesz az úgynevezett felzárkóztató tanfolyamok aránya - 8-10 százalék -, ez esetben az általános iskola befejezése a cél. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára indítandó kurzusok aránya ennél jóval nagyobb: 37-38 százalék.

Mint a megyékben elmondták, arra törekszenek, hogy a tanfolyamokat végzettek körében figyelemmel kísérjék az elhelyezkedést. A kiküldött kérdőíveket azonban csak az érintettek mintegy fele küldi vissza, ezek 50-60 százaléka talált megfelelő munkát. A szakemberek úgy vélekednek: az elhelyezkedők számát nem lehet a tanfolyamokon részt vettek számához viszonyítani, illetve az eredményességet nem ez mutatja. Nem minden kurzus közvetlen célja az elhelyezkedés, a képzéseknek csak szűkebb köre tartozik ebbe a körbe.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére