Könyvespolc

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 12. számában (1999. március 1.)

Meglovagló iskola

Al Ries-Jack Trout: Karrierlift
Kapcsolathasznosítási kalauz
Bagolyvár Könyvkiadó, 1998. 142 oldal, 1450 Ft

A két neves amerikai marketingszakembernek eddig három tanulságos könyve forog közkézen nálunk is. Új művük kiábrándítással, illúziórombolással kezdődik. Célszemélyük az olyan álomkergető pályakezdő, aki a saját (akár bizonyított) jó képességeire alapozva számít villámszerű előmenetelre a (nagy)vállalati hierarchiában vagy az önálló vállalkozás kockázatos terepén.

Ezek a szemellenzősen jövőorientált szuperintelligensek, netán IQ-bajnokok Al Ries és Jack Trout szerint a kívánatosnál hajlamosabbak a meddő, befelé forduló öntökéletesítésre, mint arra, hogy rugalmasan figyelembe vegyék környezetük s általában a külvilág igényeit. Ôket igyekeznek rábírni, térjenek vissza a földre. Vegyék már észre: a valóságban nem a legokosabbakból lesznek a sikeres, az irigyelten híres, a gazdag emberek. Inkább azokból, akik értelmesek ugyan, de realista módon középszerűek. Van viszont annyi magukhoz való eszük, hogy belátják: egyedül kevesebbre jutnak azoknál, akik eleve megfelelő összeköttetésekre tettek szert az üzleti és hivatali vagy a művészi és közéletben.

A hitelesség kedvéért rengeteg – sohasem korrupt – példával megtűzdelt s ettől kissé bizonykodó mű szerzői enyhe gúnnyal beszélnek a kemény munkával fokozatosan előrehaladni törekvő elámítottakról. Különösen azt a csalódást ecsetelik elrettentőleg, amikor a munkaőrültek idejük fogytán rádöbbennek: ha igénybe vették volna mások segítségét, nem ott tartanának, ameddig fölös szellemi energiáikat vesztegetve elkapaszkodtak...

Ries és Trout finoman lesajnálja a pozitív gondolkodás és a sportszerű kudarctűrés divatos hirdetőit is. Csőlátóknak diagnosztizálja a céljaikhoz ökörkövetkezetességgel ragaszkodókat, a nekik juttatott szerény jövedelmekkel együtt. Véleményük az, hogy bámulatra méltóan, esetleg fölháborítóan sikeressé csak mások tehetik a ravaszkásan körültekintő személyiséget. Elismerik ugyanakkor, hogy életszemléletük e tekintetben hideg, nyers, cinikus. Akit ez taszít, annak azt ajánlják, ne olvassa tovább a bevezető után következő tanácsaikat. Utóbbiak mind arra vonatkoznak, miként ülje meg a tudatos karrierista azokat a jelképes lovakat, amelyeknek hátán a finisbe galoppozhat.

Ezután mindvégig arról van szó, hogy milyenek az esélyei a meglovagolható módszereknek, a számba jöhető helyzetfelismerő és kihasználó praktikáknak. Közepes esélyűnek, 1:25 arányban fogadják a jól menedzselt kreatívokat. 1:20 arányban értékelik a hobbicsoportokból kiinduló együttműködést. Egy a 15-höz díjazzák a földiekkel való természetes kapcsolatok ápolását. 1:10 arányban tartják célravezetőnek a saját névhez kitalált legenda nyújtotta lehetőségeket. Az igazi – 1:5-től 1:2-ig terjedő – esélyarányt mégis azok előtt látják megcsillanni, akik rájönnek, mekkora fantázia van egy termékben, amit nem föltétlenül egyedül találnak fel. Az sem rossz, ha elfogadtatnak valakivel egy-egy, lehetőleg sokkoló ötletet, vagy egy igazi menőt meggyőznek arról, hogy ők a számára egyedül alkalmas közvetlen beosztottak, üzleti partnerek.

Döntő karriertényezőnek persze változatlanul a családi köteléket s az előnyös házasságkötést ítélik a kapcsolatteremtési kalauz írói. Egyszersmind előre leveszik a kezüket azokról az ostobákról, akikkel (az ő hasonlatuknál maradva) úgy elszalad a ló, hogy a) elbizakodottan a beváltnál is jövedelmezőbbnek vélt termékre vetnek szemet (hogy azután belebukjanak a finanszírozásába); b) fölébe akarnak kerekedni főnöküknek vagy partnerüknek (amit azok csúnyán megbosszulnak); c) a veleszületéssel vagy beházasodással ölükbe hullott előnyöket fölrúgják – minekutána úgy is, mint klánon kívül rekedt ló nélküli outsiderek, megnézhetik magukat. Elmondhatják a klasszikus dráma hősével: nem ilyen lovat akartak.

Iszlai Zoltán

Azok az adók!

Személyi jövedelemadó kalauz 1999
Példatár a bér-, adó- és járulékügyek intézéséhez 1999
Adó- és járulékcsökkentés törvényesen 1999
A költségtérítések, a természetbeni juttatások és az adókedvezmények elszámolásának szabályai
Novorg Kiadó, Budapest, 1999. 357, 238, 192, 198 oldal, 3950 forint+áfa kötetenként

Az évente megújuló, módosuló adójogszabályok nem kis fejtörést okoznak azoknak is, akiknek éppen a változások adnak kenyeret (adótanácsadók, könyvelők stb.), és azok is erősen gondolkodóba esnek egy-egy új paragrafus láttán, akik a vállalkozások bérszámfejtésén, adminisztrációján munkálkodnak. Ezek mögött ugyanis lassan kötetnyi értelmező rendelkezés, állásfoglalás és magyarázat található. Aki pedig maradéktalanul meg kíván felelni az adótörvények előírásainak, annak át kell rágnia magát a néha belső ellentmondásokat is tartalmazó gyűjteményeken.

A NOVORG Kiadó (a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó társkiadója) kiadványaival évente segíti a vállalkozókat, a vállalkozások adóelszámolásában közreműködőket a jogszabályok megismerésében, és könnyíti ezek alkalmazását. A január végén megjelent négy új kötetük közül kettő a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók fő adójogszabályának, a személyijövedelemadó-törvény megismerését, valamint a bér-, adó- és járulékügyek gyakorlati intézését segíti. Az szja területén megint jelentős volt a változás, emiatt szükség van az értelmező magyarázatokra, amelyeket a szerzők (a Pénzügymisztérium munkatársai) kiegészítettek az APEH iránymutatásaival. A példatár több mint száz esetet dolgoz fel, amelyek mind a bérek, a járulékok és mind az adó területén eligazítanak, hiszen az adóbevallás szinte minden sorára jut felvetés és a szerzők által kínált megoldás.

Várhatóan gyakran forgatják majd az Adó- és járulékcsökkentés törvényesen című kötetet is. A vállalkozások és a magánszemélyek 98 százaléka az adózás szempontjából törvénytisztelő – vallotta a minap az egyik APEH-vezető -, nem csalni akar, hanem élni a törvény adta lehetőségekkel. A könyvben foglalt esetek olyan összefüggéseket tárnak fel, amelyek segítségével úgy lehet csökkenteni az adóalapot, az adót és a járulékokat, hogy senki nem sért törvényt, és ezt nagy valószínűséggel az ellenőrök is elfogadják. A szintén a Pénzügyminisztérium szakemberei által összeállított kötet felöleli és e szempontból értelmezi a szja, a társasági adó, valamint a társadalombiztosítás szabályait, külön kiemelve a tőkejövedelmek adózását.

E kötet folytatásának is tekinthető a költségtérítések, természetbeni juttatások és adókedvezmények elszámolásának szabályait tartalmazó könyv. Az adókedvezmények tárháza teljes képet nyújt arról, hogyan lehet a magánszemélyeknek nyújtott költségtérítést elszámolni, hogy annak adóvonzata egyértelmű legyen, milyen bizonylatok szükségesek ehhez. Az egyéni vállalkozók költségelszámolása, adókedvezményei sajátosságaik miatt külön fejezetbe kerültek, miként a társaságiadó-alap csökkentésének lehetőségei, amelyek közül a beruházási és térségi adókedvezmények emelhetők ki.

T. A.

Gazdasági jogharmonizáció Európában

Az Európai Közösség kereskedelmi joga
Szerkesztette: dr. Király Miklós
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1998.
466 oldal, 3200 Ft+áfa

Az Európai Közösség kialakításának gondolata a második világháború utáni években abból a célkitűzésből fejlődött ki, hogy a nyugat-európai államok a pusztító, értelmetlen háborúk után olyan kötelékeket szándékoztak létrehozni, amelyek közöttük a háború lehetőségét végérvényesen kizárják. Azt is felismerték, hogy a politikai integrációt gazdasági egységesítéssel kell alátámasztani a harmonikus gazdasági fejlődés, a létbiztonság, az életszínvonal állandó emelése érdekében. Vámunió létrehozására, a munkaerő és a tőke szabad áramlásának megteremtésére, a közös piac kialakítására, az infrastruktúra és a mezőgazdaság, valamint a versenypolitika egységesen méltányos megszervezésére törekedtek az egymást követő nemzetközi szerződésekkel.

A könyv szerzői – az ELTE, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanárai – a közösségi jog létrehozására irányuló törekvéseket, szerződéseket és egyezményeket ismertetik a gazdaság, a kereskedelem területén. Bemutatják az Európai Közösség létrejöttének előzményeit, az alapszerződéseket, az intézményrendszert s a magyar jogi kultúra szerepét az integrációs folyamat átvételében. Kitűnik a könyvből, hogy a Római Szerződés cikkelyei és más jogforrások szigorú programot vázolnak fel a jogharmonizációra. Ennek középpontjában a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítése, a közös piac megteremtése áll. Új közösségi politikát dolgoztak ki a gazdaság, a pénzügyek, a szociális ügyek, az oktatás, a szakmai képzés, a kül- és az ifjúsági ügyek intézésére. Ezt célozta a Maastrichti Egyezmény is a kultúra, a közegészségügy, az ipar és a fejlesztés, az energia, a távközlés és a foglalkoztatás vonatkozásában.

A gazdaság társasági jogi szabályozása szintén megtalálható a közösségi jogban. Az országhatárok nélküli belső piac, a tagállamok eltérései indokolják a jogharmonizációt a társasági jog terén. Az integrációs gazdaságpolitika során össze kívánják hangolni a részvényesek, a hitelezők, a nyilvánosság védelmének eszközeit. A Római és a Maastrichti Szerződés cikkelyei közt megtalálhatók a társaságok szétválását szabályozó, a kft.-k éves mérlegét meghatározó, a könyvviteli szabályok összehangolását célzó s a könyvvizsgálókra vonatkozó irányelvek. A részvénytársaságok szervezeti és irányítási struktúrájának harmonizálására, az egységes európai részvénytársaság létrehozására irányuló törekvések is szerepelnek köztük.

Részletesen megismerjük a könyvből az Európai Közösség versenyjogára vonatkozó szabályokat. Ezek tiltják az olyan üzleti tevékenységeket, amelyek célja a közösségi piacon a verseny megakadályozása, korlátozása, ez az alapja a kartelljognak is. A versenyjognak a közösségi piac kiépülését kell szolgálnia. A közösségi szerzői jogi szabályozás keretében a számítógépes programokra, a műholdas műsorszórásra, az adatbázisok védelmére stb. vonatkozó irányelvekről, majd a bírósági joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló Brüsszeli Egyezmény előírásairól van szó a könyvben. Végül a nemzetközi szerződések típusairól, az Európai Közösség és hazánk kapcsolatainak történetéről, a magyar csatlakozás feltételeiről és esélyeiről olvashatunk.

Magyarország csatlakozása az EU-hoz a közösségi jog alapos ismeretét kívánja meg a hazai gazdaság vezetőitől. A könyv ezt segíti elő.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!