Keletre tart a tőke

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Stagnáló lakáspiac, növekvő beruházások

Megjelent a Cégvezetés (archív) 12. számában (1999. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A tavaly tapasztaltakhoz hasonlóan az ipari és a kereskedelmi beruházások képviselhetik majd az építőipar húzóerejét a következő években. Az építtetők többsége továbbra is a privát szférából kerül ki. Sokak szerint a bejelentett állami intézkedések csak fokozatosan lendíthetik fel a visszafogott lakásépítési piacot. Jellemző folyamat, hogy az építési tőke fokozatosan Kelet-Magyarországra húzódik.

 

Szakmai összesítések szerint az építőipari piac tavaly, az előző évhez képest 10-12 százalékkal gyarapodott. Az 1998-ban mintegy 3 milliárd ecu értéket termelő ágazat beruházóinak több mint fele a privát szektorból érkezett.

A Bau-Data konjunktúrakutató cég derűlátó értékelése szerint 1998-ban az ipar és a kereskedelem fejlesztésében bekövetkezett gyorsulás minden várakozást felülmúlt. Az év utolsó hónapjaiban érzékelhető volt, hogy a multinacionális külföldi tőke mellett a hazai beruházók is egyre erőteljesebben építették ki háttéripari, beszállítói hálózatukat. Jelenleg is komplex ipari és infrastrukturális beruházások folynak az energetikában, a gépiparban, az elektronikában és a vegyiparban. Ezek - véli a Bau-Data jelentése - 2006-2008-ig évi 200-260 milliárd forint beruházást indukálnak majd az országban. Tart az ipari parkok és a kutatási (informatikai és kommunikációs) intézmények kiépítése. A megvalósuló beruházásokra jó példa a budapesti Infopark, az új Nokia kutatóbázis vagy a Siemens szoftverház.

Tovább tart a kereskedelmi hálózatok 1997-től megkezdett kiépítése is. (A Magyarországra eddig beáramlott működőtőke 15-20 százalékát kereskedelmi beruházásokra költötték.) Tavaly óta tart többek közt a vidéki Plaza-, a Tesco-, az OBI-, a Pólus-, a Cora-, a Baumax-, a Raab Karcher-, a Praktiker- és az Interspar-hálózatok fejlesztése, miközben a kiskereskedelmi cégek is dinamikusan terjeszkednek. (A bevásárlóközpontok nagyberuházásai közül 116 létesítmény tető alá hozása egyenként meghaladta a félmilliárd forintot.)

Ezredéves pénzek

Ami a költségvetést és az önkormányzatokat illeti, az itteni infrastrukturális, mélyépítési és környezetvédelmi projektek négy éve a nemzetgazdaság építési teljesítményének mintegy egyharmadát adják. Tavaly őszi kormányzati ígéretek szerint 1999-ben mintegy 150-200 milliárd forintot fordítanak központi beruházásokra. Ezen belül 40 milliárd forint jutna közút- és autópálya-építésekre, külön 7 milliárd forint az M7-es sztráda felújítására. Az építőipar emellett persze feladatot vállalhat a vasúthálózat rekonstrukciós munkálataiban (előirányzat: 18 milliárd forint) vagy a víz- és szennyvízhálózat kiépítésében (előirányzat 15 milliárd forint) is. 1999-2000 közt emellett összesen 26 milliárd forintot fordítanának millenniumi pályázatokra (kétharmadát beruházásokra). Hamarosan megújulhat mintegy ötven hazai kastély, a nagy országos múzeumok, s idén várhatóan befejezik a lágymányosi egyetemi sportcsarnokot is. Az építési vállalkozók a kabinet nagyszabású tízéves tervét is kedvezően fogadhatják. Eszerint 2008-ig mintegy 3 ezer milliárd forintot fordítanának infrastrukturális fejlesztésekre: vasúti munkákra, út-, kikötő- és hídépítésekre.

A lakáspiacon a közelmúltig kevés eredményt hoztak a kormányzat lépései: a jelzálog-hitelezés kiterjesztése és a (leromlott épületek felújítását segítő) társasházi törvény, az áfa-kedvezmény, valamint a lakás-takarékpénztárak pártolása. Igaz, az utóbbi két rendszer esetében csak később, például a nyártól ígért áthidaló kölcsönöktől várható valódi előrelépés. Bizakodásra az adhat okot, hogy kormányzati várakozások szerint az év végére akár felére (a mai 23,5-28 százalékról akár 12-15 százalékra) eshetnek a lakáshitelek kamatai. Ez nagy lökést adna az építkezéseknek.

Bizakodó kereskedők

A lakásoknál a stagnáló új építkezéseket tavaly a felújítások, korszerűsítések helyettesítették. A Bau-Data szerint ennek köszönhető, hogy 1998-ban a lakásfejlesztések együttes értéke az egy évvel korábbihoz volt hasonló és az építőanyag-forgalom sem csökkent.

Az idén az építőanyag-termelőket és forgalmazókat visszafogott optimizmus jellemzi. Nagyobb sikerre vágynak, mint 1998-ban. Akkor az első negyedévi jó kezdést követően a kereslet szokásos nyári lanyhulása után ősszel sem nőtt a vásárlói érdeklődés. Az építkezők azért vártak vásárlásaikkal, mert addigra már ismertté vált a kormány ígérete: januártól új építkezésenként maximum 400 ezer forintig újra visszaigényelhető lesz az általános forgalmi adó (áfa).

A téglaipari szakmában (a kutatókkal ellentétben) jelentős - a téglaiparban 15 százalékos, a cserepeknél is hasonló - visszaesésről panaszkodnak. Mint mondják, jelentős tételek maradtak néhány, nagyobb kihasználtságra felkészült cég raktáraiban. Akadt, aki hitelt is felvett átmeneti nehézségeinek finanszírozására.

A magas- és mélyépítési tevékenység 1998-ban nem esett vissza, miközben a lakásépítési piac 20 százalékkal zsugorodott - vélekedett Bodnár György, a Wienerberger Téglaipari Rt. értékesítési vezetője. Ennek ellenére a termelő cég 5 százalékkal növelni tudta forgalmát, amiben viszont szerepet játszott jelentős exportjuk is.

Egyes kormányzati vélemények szerint az 1998. évi visszaesés után - amikor csak mintegy 20-22 ezer otthont adtak át Magyarországon, szemben az 1997. évi 28 ezerrel - az idei a fellendülés éve lehet a lakáspiacon. Az optimisták 30-33 ezer lakással számolnak erre az évre, mondván, hogy a korábbi 28 ezres szám mellett a (tavaly még áfa-kedvezményre váró) 6-7 ezer további tulajdonos is idén hozza tető alá otthonát.

A hazai falazóelem-gyártás 42 százalékát magáénak tudó Wienerberger viszont idén is maximum 28 ezer új lakásra számít. Bodnár György szerint a visszaesés nemcsak az „áfa-várakozásnak" köszönhető, hanem annak is, hogy a piac telített. A tőkeerős társadalmi csoportok már a korábbi években megszerezték otthonukat, az új középréteg pedig még csak izmosodóban van.

Ipari és kereskedelmi építkezések száma (1995-98)
  1995 1996 1997 1998
Ipari projektek (db) 347 472 606 1038
Kereskedelmi építmények (db) 696 855 757 976
Tároló, logisztikai épületek (db) 118 240 271 438
Forrás: Bau-Data

Fellendülés előtt?

Felfutás így csak a következő években várható. Akkor viszont - egyre jobb befektetésként az irodák és bevásárlóközpontok rovására - a bérlakás-építési piac is fellendülhet. A tavaly mintegy 6 milliárdos forgalmú cég idén 12 százalékos bővülésre számít forgalmában és árbevételében.

A tavalyi, 11 milliárd forintos forgalmához képest minimum 20 százalékos növekedésre számít idén a Raab Karcher Rt. Antoni Péter, a 30 telepen forgalmazó társaság vezetője szerint a bővülés azonban náluk sem a magánépítőknek, hanem az önkormányzati, az egészségügyi, szociális vagy a mezőgazdasági beruházásoknak köszönhető majd. E remények akkor is igazak, ha a tavalyi erős első negyedévhez képest az idén, év elején 30 százalékkal visszaesett a forgalom. Az ok prózai: a decemberi hideg miatt leálltak a téli építkezések.

A cégvezető szerint a lakásépítést segítő kormányzati lépések csak a kezdetnek tekinthetők. Az építkezők finanszírozási nehézségei még mindig súlyosak. Megoldást a jelenleginél olcsóbb banki hitel, a felső korlát nélküli áfa-visszaigénylési lehetőség jelenthetne, továbbá az, ha az utóbbi kedvezményt kiterjesztenék a lakásfelújításokra is. Visszaigényelni akár késleltetve, elaprózva is lehetne (ha így írnák elő), ezáltal a kormány bevételei sem csökkennének azonnal.

A mostani magas banki hitelkamatokat az átlagember nem tudja megfizetni - szögezte le Antoni Péter -, így csak azok tudnak építkezni, akiknek zsebében van az ehhez szükséges tőke, vagy például értékes eladható ingatlannal rendelkeznek. Az áfa-visszaigénylés 400 ezer forintos felső határa rendkívül alacsony az olykor 30-40 millió forintos építési költségekhez képest.

Az adók mellett egyelőre a lakás-takarékpénztári rendszer sem nyújt elég kedvezményt - vélte Matyó László, az öt teleppel bíró BayWa Építőanyag-kereskedelmi Kft. beszerzési és értékesítési vezetője. A céggel kapcsolatban álló gyártók azonban optimisták az évet illetően, s a BayWa is 20 százalékos bővülésre számít.

A szakember szerint tavaly 18-19 százalékkal esett vissza forgalmuk az előző időszakhoz képest. Ez nemcsak az építkezők kivárása miatt volt így, hanem a cementkereskedelem esetében az erős versenyt támasztó román, ukrán és szlovák import miatt is.

A Magyar Cementipari Szövetség előzetes adatai szerint a tavaly belföldön felhasznált 3068 ezer tonna cementből 410 ezer származott külföldről. Ez majd' 50 százalékos növekedés 1997-hez képest (akkor 2982 ezer tonna felhasználás mellett 280 ezer tonna érkezett be az országba). A négy hazai cementipari cég mintegy 70 százalékos kihasználtsággal dolgozik (több százezer tonnát exportra is küld), miközben a környező államokból gát nélkül érkezik az - olykor kifogásolható minőségű cement.

Feketén falaznak

Az építőanyag-kereskedők számára a másik erős versenytárs a feketepiaci kínálat. Matyó László úgy vélte: jelenleg az évi 90-100 milliárd forintra rúgó építőanyag-forgalom 35-40 százaléka a feketegazdaságban bonyolódik le.

A tavalyi év beruházásai boomot hoztak - nyilatkozta Szebeni Lajos, a Magyar Aszfalt Kft. gazdasági igazgatója. A kivitelezők piacán meghatározó cég tavaly 39 milliárd forintra növelte egy évvel korábbi 24 milliárdos nettó árbevételét. A bővülést jórészt az autópálya- és a szennyvízhálózati építkezéseknek, a nem állami megrendeléseknél pedig a bevásárlóközpontok és az irodák kivitelezésének köszönhették.

Idén nem folytatódik a lendület a piacon - vélte az igazgató. 1998-ban több sztrádaszakasz elkészült, így csak az M0-ás autópálya továbbépítése, illetve az M7-es felújítása, bővítése támaszt majd nagyobb keresletet. Ezekre csak ősszel várható a pályázati eredmények kihirdetése. A tényleges munkálatok csak 2000-ben kezdődhetnek meg, tehát újabb fellendülésre akkor lesz remény. Biztató viszont, hogy várhatóan nem torpan meg bevásárlóközpont-építési láz. A Magyar Aszfalt várakozásai szerint a hazai nagyvárosokban a következő években több óriásáruház épül. Nagy megrendelés lehet majd az ezekhez kapcsolódó úthálózatok kiépítése is.

Hosszú távon e cég (is) sokat vár attól a kormányzati ígérettől, amely szerint a következő tíz évben 600 milliárd forintot fordítanak a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére. Nagy feladat, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásával Oroszország és a délszláv államok felé futó modern tranzitútvonalakat kell kiépíteni.

A konjunktúra-előrejelzések 1999-re mintegy 8 százalékos növekedést várnak az építőiparban - hangsúlyozta Oszoli Ágnes, a Vegyépszer Rt. marketingigazgatója. A cég esélyeit növeli, hogy a szerelőiparban az év második felében olyan nagy vegyipari és olajipari beruházások kezdődnek meg, amelyek (a tenderek elnyerése esetében) várhatóan teljesen lekötik majd erőiket.

E céget (is) érintette, hogy több környezetvédelmi beruházás meghiúsult a kormányzati támogatás visszavonása miatt. Ezek újbóli megkezdése néhány hónap késéssel várható, amíg a beruházók új forrásokat tudnak találni. A források megcsappanása felértékelte azokat a - jórészt külföldi tőkével működő - vállalatokat, amelyek kedvezőbb finanszírozási feltételeket tudnak ajánlani a beruházóknak. Emiatt a hazai tulajdonú vállalkozások versenyképessége csökken - fejtette ki Oszoli Ágnes.

A Vegyépszer egyébként az előzetes becslések szerint tavaly mintegy 14 milliárd forint bevétellel zárt. A piacot a cég értékelése szerint az előző évben főképp a kereskedelmi és infrastrukturális beruházások gyors növekedése jellemezte. Az iparban a külföldi érdekeltségű vállalatoknál kezdődtek meg jelentős fejlesztések.

Regionális építési piacok megoszlása, 1995-2000 (%)
Régió 1995 1996 1997 1998 1999-2000*
Budapest és Pest megye 42 38 38 36 35
Dunántúli megyék 34 35 33 32 32
Dunántúltól keletre eső megyék 24 27 29 32 33
* előrejelzés
Forrás: Bau-Data
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére