Járulékterhek 1999-ben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 12. számában (1999. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Év eleje táján az adóváltozások mellett a társadalombiztosítás az, ami leginkább felkelti a gazdálkodók érdeklődését. Tavaly a nyugdíjreform és a mágneslemezes bevallási kötelezettségek keltettek némi zavart a járulékfizetők körében, az idén a járulékigazgatási reform és az egészségügyi hozzájárulás új rendszere okoz fejtörést.

 

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK

Szervezeti változások

A járulékigazgatási reform részeként 1999-ben a járulékbeszedéssel kapcsolatos feladatok átkerültek az APEH-hez, ami azt jelenti, hogy az APEH járulékigazgatóságai járnak el a járulékfizetési kötelezettséggel, a biztosítottak bejelentésével, a járulékok bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járuléktartozás beszedésével és behajtásával kapcsolatos, valamint a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben.

Ezzel a társadalombiztosítási járulékok elsőfokú adóhatósága a megyei egészségbiztosítási pénztárak (MEP) helyett az APEH területileg illetékes járulékigazgatósága lett, a másodfokú ügyintézés pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) az APEH központjához került. Felügyeleti intézkedésre a Pénzügyminisztérium jogosult.

Az adó- és járulékbeszedési hatóságok összevonása ellenére 1999-ben a társadalombiztosítási járulékokkal foglalkozó igazgatóságok gyakorlatilag ugyanúgy, többnyire ugyanazon a helyen működnek majd, mint eddig. Tehát a járulékok fizetésére kötelezettek a módosított, de főbb elemeiben már ismert bevallási és befizetési előírások szerint teljesíthetik kötelezettségüket.

Az adó és a társadalombiztosítási járulék beszedése várhatóan 2001-től kerül közös irányítás alá. Ennek oka a két szervezet eltérő információs rendszerében keresendő, hiszen jelenleg a járulékokat TAJ-számon, az adót pedig adószámon tartják nyilván.

Fizetési kötelezettségek

A járulékfizetésre vonatkozó új szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 1999. január 1-jén hatályba lépett módosításai tartalmazzák.

Biztosítottak: egyéni járulékok

A biztosítottaknak a tavalyi 10 százalékos járulékteher helyett az idén 11 százalékot kell fizetniük, ezen belül az egészségbiztosítási járulék mértéke nem változott, 3 százalék maradt, míg a nyugdíjbiztosítási járulék 7 százalékról 8 százalékra emelkedett. A járulékfizetési kötelezettséget azonban csak a járulékfizetési felső határig kell teljesíteni, ami az idén 5080 forint naponta. Aki egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a 8 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot mindaddig köteles mindegyik jogviszonyában megfizetni, amíg járulékköteles jövedelmeinek összege el nem éri a járulékfizetési felső határ éves maximumát, azaz 1 854 200 forintot.

A magán-nyugdíjpénztári tagok - a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék mellett - az idén 2 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot és 6 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetnek. Ez számukra kedvezőtlen változás, hiszen a tavalyi jogszabályok azt ígérték, hogy az idén a pénztártagok nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége 1 százalékos marad, viszont 7 százalékos tagdíjat fizethetnek. Ehhez képest a társadalombiztosításnak 1 százalékkal több járulékot kell fizetniük, míg a tagdíjuk nem emelkedett.

Az egyéni járulékok (tagdíjak) alapja a természetbeni juttatás kivételével továbbra is az az összeg, amely után a munkáltató társadalombiztosítási járulékot fizet.

Az egyéni vállalkozók a fentiekben részletezett egyéni járulékok mellett természetesen az idén is kötelesek megfizetni a foglalkoztatókra vonatkozó társadalombiztosítási járulékot.

Foglalkoztatók

A foglalkoztatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék a tavalyi 39 százalékos járulékteherrel szemben az idén 33 százalék, amelyből 22 százalék a nyugdíj- és 11 százalék az egészségbiztosítási járulék.

A járulék alapja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni, továbbá a kis összegű kifizetések, természetbeni juttatások adóalapként meghatározott része, amennyiben azt a biztosított kapja.

Azok a biztosítottak, akiket külföldön foglalkoztatnak, járulékalapot képező jövedelem hiányában eddig külföldi jogviszonyukra tekintettel nem részesülhettek a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaiban (például a táppénz számításánál, illetőleg a szolgálati idő számításánál a külföldön töltött időszakot nem lehetett számításba venni). Ezért az idén már érvényesül az a szabály, hogy a belföldi foglalkoztató által külföldön alkalmazott biztosítottnál a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér lesz az a járulékalap, amely után a foglalkoztatónak társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezik.

Nem minősül járulékalapnak (azaz nem kell járulékot fizetni az alábbi jövedelmek után):

  • a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
  • a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát,
  • a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatónak a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az említett intézménytől kapott díja - legfeljebb azonban a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese -, feltéve hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében történik, és feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés abban az intézményben történik, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll.

A foglalkoztató - maximum évi 15 napra - továbbra is köteles betegszabadságot fizetni a nála munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelenségekor. Az ellátás öszszege a távolléti díj 80 százaléka. A betegszabadság idején is fizetni kell a biztosított munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékot.

Kiegészítő tevékenységet folytatók

A kiegészítő tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozók, azaz akik saját jogú nyugdíjasként végeznek vállalkozói tevékenységet, továbbra is csak baleseti járulékot kötelesek fizetni, amelynek mértéke az idén a felére csökkent, a tavalyi 10 százalék helyett az idén 5 százalékot kell ezen a jogcímen befizetni.

Társas vállalkozó balesetijárulék-alapja a neki kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem, egyéni vállalkozónál pedig a tevékenységből származó vállalkozói kivét, amennyiben pedig átalányadózó, akkor az átalányadó alapját képező jövedelem.

A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése

Az idén megváltozott a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének rendje és határideje is. A foglalkoztató az idén a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után köteles megállapítani a járulékok alapját és összegét, levonni a biztosítottat terhelő járulékot, valamint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani és befizetni az illetékes igazgatási szervnek a tárgyhavi járulékokat. Az egyéni vállalkozó az idén is a vállalkozói kivét után, a fenti határidőig fizeti meg a tárgyhavi járulékokat.

A tárgyhavi jövedelemkifizetéssel egyidejűleg a foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és egészségügyi hozzájárulásról, a tőle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint a tagdíj összegéről. A foglalkoztató ezzel egyidejűleg köteles az összesítő bevallást eljuttatni az illetékes igazgatási szervnek. Illetékes igazgatási szerv alatt az idén már az APEH járulékigazgatóságait értjük.

Megváltoztak azok a számlaszámok is, amelyekre a járulékfizetést teljesíteni kell. Főszabályként átutalással kell fizetni, azonban azok az egyéni vállalkozók, akiknek nem kell pénzforgalmi jelzőszámmal rendelkezniük, továbbra is fizethetnek csekken, amelyet a járulékigazgatóságok postán küldtek el az érintetteknek. A számlaszám, amelyre az átutalást teljesíteni kell: APEH járulékbeszedési számla: 10032000-06056188.

Összesítő bevallás

A foglalkoztatónak havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig összesítő bevallást kell benyújtania a járulékigazgatósághoz.

A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak el kell számolnia a bevallásban szereplő járulékok terhére az általa folyósított társadalombiztosítási ellátásokat, valamint a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátás összegét, továbbá a kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összegét, és meg kell fizetnie a különbözetet. A bevallásban feltüntetett ellátás a járulékigazgatóság által folyósított ellátásnak minősül, a folyósítás időpontjának a fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét kell tekinteni.

Amennyiben a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató által folyósított ellátás meghaladja a tárgyhónapban fizetendő járulékok összegét, a foglalkoztató - választása szerint - igényelheti a különbözet megtérítését, vagy a következő hónapokban fizetendő járulékok öszszegénél érvényesítheti azt. Az illetékes igazgatási szerv a megtérítési igényt a benyújtástól számított 15 napon belül köteles teljesíteni.

Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozónak csak akkor kell összesítő bevallást benyújtania, ha a járulékalapot képező jövedelmének (vállalkozói kivét) a havi összege meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért. Amennyiben ennek alapján a tárgyhónapban nincs bevallási kötelezettsége, a tárgyhavi járulékfizetési kötelezettség a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegéhez igazodik. A vállalkozó azonban nyilatkozhat úgy is, hogy jövedelmétől függetlenül havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig bevallást tesz, és természetesen ezzel egyidejűleg a járulékot is megfizeti.

Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, akkor minden negyedévet követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot.

A magánnyugdíjpénztár-tag egyéni vállalkozó az előbbiek szerint köteles a bevallást benyújtani és a tagdíjat megfizetni, azonban ilyenkor is nyilatkozhat úgy, hogy a tagdíjat havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

JÁRULÉKMÉRTÉKEK
Év Társadalombiztosítási járulék Egyéni járulék
(nem pénztártag)
Nyugdíjjár. és tagdíj pénztártag Baleseti járulék
1998 39% 10% 1%+6% 10%
1999 33% 11% 2%+6% 5%

A bevallás módja, formája

Az összesítő bevallás az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be, azaz az idén floppyn nem teljesíthetők a bevallások.

EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló új jogszabály - 1998. évi LXVI. törvény - az eddigiekhez képest más alapokra helyezi a fizetési kötelezettséget. E szerint az egészségügyi hozzájárulás adó jellegű közteherré vált, amelyet százalékosan, illetve tételesen határoznak meg. Ennek megfelelően az adóhatóságnak kell benyújtani az erről szóló bevallást és megfizetni a hozzájárulást. Az idén ráadásul nemcsak emelkedett a hozzájárulás összege, hanem bővült azoknak a jövedelmeknek a köre is, amelyek után egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Alanyai

A százalékosan meghatározott egészségügyi hozzájárulás az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) szerinti munkáltatót, illetve kifizetőt terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után.

Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt nem terheli jövedelemadó- (adóelőleg-) megállapítási kötelezettség e jövedelem után, a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a hozzájárulást.

Alapja

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott, az szja-törvényben meghatározott:

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett az az összeg, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni (például a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő jövedelme, szellemi tevékenységnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem, a találmányokból származó jövedelem, a választott könyvvizsgáló tevékenységének jövedelme),
  • a külön adózó jövedelmek közül a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, a társadalombiztosításijárulék-alapot nem képező természetbeni juttatások (kivéve az üzemanyag-többletfelhasználás címén keletkező természetbeni juttatást), ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, a kamatkedvezményből származó jövedelem, az egyösszegű járadékmegváltások és a kis összegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított vagy külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.

Mértéke

  • Főszabályként az egészségügyi hozzájárulás alapja az alapját képező jövedelem 11 százaléka.
  • A cégautó magáncélú használata esetén (Szja. 70. §) a cégautóadó 25 százaléka.
  • A mezőgazdasági kistermelőknél az átalányadó, illetve az átalányadó-előleg 25 százaléka.
  • A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyeknél a tételes átalányadó 20 százaléka, amennyiben e tevékenység alapján a magánszemély a társadalombiztosítási törvények szerint nem minősül egyéni vállalkozónak.
Nyomtatványok Az alábbi formanyomtatványok beszerezhetők az APEH nyomtatványboltjaiban:
99610 Összesítő bevallás foglalkoztatók részére
99611 Összesítő bevallás egyéni vállalkozó részére, aki a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó vállakozói kivét esetén kötelezett bevallás benyújtására
99612 Összesítő bevallás egyéni vállalkozó részére, aki negyedévente kötelezett bevallás benyújtására és járulékok megfizetésére

Tételes egészségügyi hozzájárulás

Alanyai

Ez a kötelezettség a kifizetőt terheli azzal, hogy a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló

  • munka-, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi, szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,
  • tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,
  • bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, illetve a felhasználási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetve napokra számítva annak harmincadrészét,
  • választott tisztségviselői jogviszony (helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati képviselő is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetve napokra számítva annak harmincadrészét,
  • a munkanélküli-járadék vagy keresetpótló juttatás folyósítása,
  • a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása

alapján kell fizetni.

Amennyiben nem havonként, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki a jövedelmet, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetve napokra számítva annak harmincadrészét.

Mértéke

A tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke a jogviszony fennállásának időtartama alatt havi 3600 Ft (naptári naponként 120 Ft). Amennyiben a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony nem áll fenn a hónap teljes időtartama alatt, akkor a hozzájárulást naptári napokra kell megfizetni.

Eljárási szabályok

A kifizető, illetve a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg az egészségügyi hozzájárulást, és azt a tárgyhót, illetve a jövedelem juttatását követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Tekintettel azonban arra, hogy a hozzájárulás adónak minősül, azt az idén nem lehet a tb-járulékokkal egy számlára fizetni.

Az egészségügyi hozzájárulást az APEH adóbeszedési számla: 10032000-06056212 számú számlaszámra kell átutalni, illetőleg azok az egyéni vállalkozók, akik nem kötelesek bankszámlával rendelkezni, továbbra is csekken fizethetik be. A csekkeket az APEH postán küldte meg az érintett vállalkozóknak.

A bevallási kötelezettséget a "Havi (9901), évközi (9902), éves (9903) bevallás az egyes kötelezettségekről az államháztartással szemben" elnevezésű formanyomtatványon kell teljesíteni, mégpedig mindenkinek olyan időközönként, amilyen időközönként adóbevallást kell benyújtania. A bevallás határideje a tárgyidőszakot követő hónap 20-a, amit az illetékes APEH-igazgatóságokhoz kell küldeni.

Tóth Lászlóné
Mentességek Az a kifizető, amely egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles, a természetes személynek erről - kérésére - igazolást ad. Az igazolás alapján a természetes személlyel egyéb jogviszonyban álló más kifizető mentesül az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. Ugyanakkor a természetes személy köteles értesíteni a mentesülő kifizetőt arról, ha az igazolást kiadó kifizetővel a hozzájárulás-fizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonya megszűnt. Az értesítés elmulasztása miatt meg nem fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást a természetes személy köteles megfizetni.

Százalékos mértékű hozzájárulás

Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az alábbi jogcímeken keletkező jövedelmek után:

  • táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás,
  • nyugdíj és azzal azonosan adózó jövedelmek,
  • a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,
  • a kifizető által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány.

Tételes hozzájárulás

Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást:

  • a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt,
  • a keresőképtelenség (kivéve a betegszabadságot), a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság tartama alatt,
  • a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, kivéve ha a folyósításban részesülő munkát végez az ellátás folyósítása alatt,
  • a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, a 10 évesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság tartama alatt,
  • a sorkatonai, polgári szolgálat teljesítése idején,
  • a fogva tartás időtartama alatt,
  • annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként, illetve özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyként folytatja, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Az után a természetes személy után, akinek egyidejűleg több foglalkoztatása, jogviszonya is fennáll, a legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó további jogviszonya alapján nem kell a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni. Amennyiben a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a hozzájárulási-fizetési kötelezettség azt a kifizetőt terheli, ahol a munkaidő a leghoszszabb. Azonos tartalmú munkaidőknél, vagy ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, a hozzájárulási-fizetési kötelezettség azt a munkáltatót terheli, ahol magasabb a jövedelem. Amennyiben a munkaidő és a jövedelem is azonos, akkor a hozzájárulás azt a kifizetőt terheli, ahol a jogviszony korábban kezdődött. A heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére