Illetékváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 12. számában (1999. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az illetékekről szóló törvény legutóbbi, 1998. novemberi módosításával a jogalkotás a költségvetési bevételek növelését tűzte ki célul. Emelkedtek a vagyonszerzési, az államigazgatási és bírósági eljárásokért fizetendő illetékek, bővült ugyanakkor a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezmények köre.

 

A VISSZTERHES VAGYOMÁTRUHÁZÁSOK ILLETÉKEI

Lakásszerzés

A január elsején hatályba lépett változásokról szóló 1998. évi LX. törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint az illetékek más jogviszonyokhoz kapcsolódó jellegéből eredően a jogrendszer, a gazdasági és a társadalmi viszonyok változásai az illetékek szükségszerű módosulásával járnak. Így a lakástulajdon megszerzéséhez mint preferált vagyonszerzéshez kapcsolódóan szigorodott a cserét pótló vétel illetékalap-kedvezménye. Az első lakásvásárlásra vonatkozó újonnan bevezetett kedvezmények a fiatalok lakásszerzésének támogatását szolgálják.

Lakástulajdon megszerzésekor az illetéket a lakás forgalmi értéke után kell megfizetni, amelynek mértéke változatlanul 4 millió forintig 2 százalék, ezt meghaladóan 6 százalék. A korábbi szabályok értelmében, ha valaki egy éven belül lakást vásárolt, illetve értékesített, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehetett figyelembe venni. A kedvezmény így minden lakásvásárlásra alkalmazható volt, ha vele szemben egy éven belüli eladás állt. Január elsejétől az illetékkedvezmény igénybevételének előfeltétele, hogy a magánszemély:

  1. másik lakástulajdonát, illetve tulajdoni hányadát a vásárlás időpontjától számítva legfeljebb egy évvel korábban eladta, és a vásárlás időpontjában más lakással (tulajdoni hányaddal) nem rendelkezik, vagy
  2. a másik lakástulajdonát a vásárlás időpontját követő legfeljebb egy éven belül eladja, azzal, hogy a vásárlás időpontjában a vásárolt lakáson felül legfeljebb ez az egy másik lakástulajdona van.

A kedvezményt a módosítás értelmében kizárólag a magánszemélynek minősülő vevő veheti igénybe, ötévenként egy alkalommal. A másik lakástulajdon eladását - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas - adásvételiszerződés-másolattal vagy más megfelelő módon kell igazolni. Ezzel egyidejűleg a vevő köteles nyilatkozni arról, hogy a vásárláskor rendelkezett az illetékkedvezmény igénybevételéhez szükséges egyéb feltételekkel. Jogosulatlan igénybevételkor az általános szabályok szerint járó és a kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerzőnek késedelmi pótlék címén megfizetnie.

Aki idén lakást vásárol és tavaly másik lakást adott el, illetve aki 1998-ban vásárolt lakást és idén ad el egy másikat, még az illetéktörvény 1998. december 31-én hatályos, korábbi szabályai szerint jogosult a kedvezményre.

Fiatalok lakásvásárlása

Új szabály, hogy a fiatalok otthonteremtéssel kapcsolatos terheinek csökkentése érdekében az egyébként fizetendő illeték 50 százalékáig, de legfeljebb 40 000 forint erejéig kedvezményes illetékre jogosultak azok az első lakásszerzők, akik az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor - azaz a szerződés megkötésekor - még nem töltötték be a 35. életévüket, feltéve ha a lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Résztulajdon szerzésekor a kedvezmény a megszerzett tulajdoni hányaddal arányos.

Első lakásszerzőnek tekinthető, akinek nincs és korábban sem volt lakástulajdona, 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, illetve lakáshoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. Az első lakásvásárlás megítélésénél nem kell figyelembe venni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, valamint az olyan lakást, amelyet a nagykorú vagyonszerző nagykorúsága elérését megelőzően idegenítettek el. Az első lakásszerzői minőségről az illetékkiszabásra való bejelentéskor írásban kell nyilatkozni, ennek elmulasztása kizárja a kedvezmény igénybevételét. Ha valaki jogosulatlanul vette igénybe a kedvezményt, annak a rendes illeték háromszorosáig terjedő összegű késedelmi pótlékot kell fizetnie.

A törvény indokolása kiemeli, hogy a speciális szabályok alkalmazása személyhez kötött, ezért a fiatal házasokra vonatkozó feltételek fennállását a házastársaknál nem együttesen, hanem külön-külön kell vizsgálni. Ennek következtében előfordulhat az is, hogy csak a házasfelek egyike részesül illetékcsökkentésben. A személyhez kötöttség további előnye, hogy a kedvezmény megilleti az egyedülállókat, az élettársakat is.

Ingatlanforgalmazók

Az illetéktörvény tavalyi szabályai szerint kedvezményes, 2 százalékos illetékfizetési kötelezettség alá esett az ingatlanalap vagy a főtevékenységként ingatlanforgalmazásra, továbbá az ingatlanok pénzügyi lízingjére jogosult vállalkozó ingatlanszerzése. A januárban hatályba lépett módosítás értelmében kizárólag a cégjegyzék vagy a vállalkozói igazolvány szerint főtevékenységként ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozók jogosultak a fenti kedvezményre.

Az ingatlanalap-kezelői tevékenységet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) által kiadott engedéllyel, az ingatlanok pénzügyi lízingjét mint főtevékenységet pedig a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az ÁPTF engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a nettó árbevételéről, annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával kell igazolni.

Lényeges változás, hogy a fenti feltételeken túl a 2 százalékos illeték alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha a vállalkozó az illetékkiszabásra történő bejelentéskor nyilatkozatot tesz arról is, hogy az ingatlant továbbeladás, pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta. A kedvezmény elvesztésével, hátrányos jogkövetkezményekkel jár, ha az érintett a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal, ennek hiányában a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel, illetve lízingszerződéssel - nem igazolja az eladást. Ilyen esetben az általános szabályok szerint fizetendő vagyonszerzési illeték - 2, 6, 10 százalék - és a korábban megállapított kedvezményes illeték különbözetének kétszeresét köteles megfizetni a tulajdonszerző.

Az ingatlan forgalmi értékének 2 százalékát kitevő illetéket fizet az ingatlanszerzés után az ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó is, akkor ha az illetékkiszabás végett előterjesztett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, és a nettó árbevételének legalább 75 százaléka ingatlan- és gépjárműlízingből származik.

Gépjármű-átírási illeték

Gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának (ingyenes és visszterhes) megszerzéséért idén január 1-jétől - a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után - az eddigi 8 forint helyett 10 forint illetéket kell fizetni. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjárműnél - a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után - 300 forint helyett 400 forintra emelkedett az illeték mértéke. Pótkocsinál, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg, 5000 forint, minden más esetben 12 000 forint tételes illetéket kell fizetni.

ELJÁRÁSI ILLETÉKEK

Az államigazgatási eljárás

Általános eljárások

Az első fokú államigazgatási eljárásokért az eddigi 1000 forint helyett 1500 forint általános tételű eljárási illetéket kell fizetni. Az első fokú eljárási illeték emelkedésével nőtt az államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke is. Ha a törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési illeték minimuma azonban az eddigi 2000 forintról 3000 forintra, felső határa pedig 200 000 forintról 300 000 forintra módosult. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3000 forint. A felügyeleti intézkedésért az erre irányuló kérelmen az eddigi 5000 forint helyett 7000 forint illetéket kell leróni.

Különleges eljárások

Kivételt képeznek az átalányjellegű illetékfizetés alól azok - a törvény mellékletében tételesen felsorolt - speciális eljárások, amelyekért munka- és költségigényük miatt az általánostól eltérő összegű külön illetéket kell fizetni. A speciális eljárásokhoz kapcsolódó tételes illetékek nagy része ugyancsak emelkedett. Egy-két példát kiragadva:

  • a magyar nyelvű hiteles okiratmásolatért januártól oldalanként 100 forintot kell fizetni az eddigi 30 és 20 forint helyett,
  • az iskolai bizonyítvány, a felsőfokú oklevél, illetve a tanfolyami bizonyítvány másolati illetéke 400 forintról 1500 forintra változott,
  • az elvi építési engedély illetéke a kétszeresére - 4000 forintra - emelkedett,
  • az építésügyi hatósági eljárásban valamennyi fellebbezésért az eddigi 2000 forint helyett 5000 forint illetéket kell fizetni,
  • az anyakönyvi kivonat és a hatósági bizonyítvány illetéke 1500 forint. (Változatlanul illetékmentes az anyakönyvi kivonat kiállítása többek között akkor, ha a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően első ízben állítják ki.)

(Hasznos tudnivaló, hogy az idei költségvetési törvény módosítása értelmében a tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 1999. február 15-ét követően 1500 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.)

Mentesség

1999. január 1-jétől tárgyánál fogva illetékmentes a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos egyes eljárások mellett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény alapján az anyakönyvi adatok első alkalommal történő kijavításával kapcsolatos eljárás, valamint az így kiállított anyakönyvi kivonat is. Nem kell illetéket fizetni az adószámla egyenlegéről készített adóhatósági értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárásért sem.

A bírósági eljárás

Polgári eljárási illetékek

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - 10 000 forint, feltéve hogy a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosításijárulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos. A jogi személy képviselője részére adott általános meghatalmazás nyilvántartásba vételéért egységesen 10 000 forint illetéket kell fizetni. (Az általános meghatalmazás pótolja a nyilvántartást vezető bíróság előtti egyes perekre szóló külön meghatalmazásokat.)

Cégeljárások

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénnyel összhangban módosításra szorult a cégbírósági eljárási illetékekre vonatkozó szabályozás. A jogi személyiséggel rendelkező cégek bejegyzésére irányuló eljárásért változatlanul a jegyzett tőke 2 százalékát kitevő illetéket kell fizetni, amely - a 3 000 000 forint öszegű tőkeminimummal összhangban - nem lehet kevesebb 60 000 forintnál. Az illeték felső értéke január 1-jétől 300 000 helyett 600 000 forint. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb cégek esetén a bejegyzésért fizetendő illeték legalább 20 000 forint, legfeljebb 200 000 forint, induló vagyon nélkül alapítható cégnél 10 000 forint. Az alacsony induló vagyonnal létesített jogi személyiség nélküli cégek és a vagyon nélkül alapítható cégek illetékterhei a fentiek következtében jelentősen megnövekedtek. (A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok bejegyzési eljárási illetékének legkisebb mértéke, valamint az induló vagyon nélküli cégek bejegyzési illetéke ugyanis tavaly még csak 5000 forint volt.)

A cég vagyonának - jegyzett tőkéjének - felemelésekor a kétszázalékos illetéket a jegyzett tőke növekedésének összege után kell kiszámítani. Az illeték legkisebb mértéke a korábbi 3000 forint helyett 10 000 forint, legmagasabb összege jogi személy cégeknél 600 000 forint, jogi személyiség nélküli és egyéb cégek esetében pedig 200 000 forint.

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének bejegyzéséért 200 000 forint, a külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete bejegyzéséért 100 000 forint cégbírósági eljárási illetéket kell fizetni.

A cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozó, egy rovatot érintő változásért idén január 1-jétől 3000, a több rovatot is érintő változásokért pedig - a tőkeemelés esetét kivéve - 6000 forint illetéket kell fizetni.

Illetékkedvezmények

A polgári eljárásban a feleket - jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül - a korábbiak mellett illetékfeljegyzési jog illeti meg akkor is, ha a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett kár megtérítése iránti igényt érvényesítenek, feltéve ha a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt. Illetékfeljegyzési jogot biztosít az illetéktörvény módosítása a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában, ideértve az említett eljárások folyamán a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokat is.

Papp Gábor
A bejelentésre szolgáló nyomtatvány Az ingatlannal kapcsolatos illetékkiszabásra vonatkozó bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni a földhivatalnál az e célra rendszeresített nyomtatványon. A földhivatal a benyújtott szerződés (okirat) hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges egyéb iratokkal - így például a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményekről szóló nyilatkozatokkal - az érkezését követő nyolc napon belül továbbítja az illetékhivatalhoz. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 1999. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint - a magánszemélyek közötti tartási, életjáradéki, öröklési szerződések kivételével - visszterhes vagyonátruházáskor a) az ingatlant eladó és vevő, b) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemondó, c) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélynek a jogügyletet tartalmazó okirat földhivatali benyújtásakor be kell jelentenie a természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú magánszemélynél az útlevélszámot). Vagyoni értékű jog a személyi jövedelemadó szempontjából: a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a lakás és helyiség bérleti joga (ide nem értve az albérletet és az ágybérletet), az üdülőhasználati jog, a külföldiek ingatlanhasználati joga. A Pénzügyminisztérium a fent említett kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban adta ki a 8008/1998. (PK 19.) tájékoztatóját. Ebben rámutat arra, hogy az APEH által elkészített 99400 jelű formanyomtatvány kitöltésével az ingatlanszerzéshez kapcsolódó bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek egyidejűleg teljesíthetők, így a földhivatali bejelentés, az illetékkiszabásra történő bejelentés, az Art. szerinti adatszolgáltatási kötelezettség, valamint a fiatalok lakásszerzési kedvezményének az igénybevételére vonatkozó bejelentés is. A nyomtatvány az APEH ügyfélszolgálati irodáin, illetékhivataloknál ingyenesen beszerezhető. Az adatlapot három példányban kell kitölteni, kettő példányt a jogügyletet tartalmazó szerződés (okirat) földhivatali benyújtásakor a szerződéssel együtt a földhivatalnak kell átadni, a harmadik példány a magánszemélynél marad. A jogügyletek nem magánszemély résztvevőinek nem kell kitölteniük az APEH-nyomtatványt, ha azonban az illetékes földhivatal bejegyzési nyomtatványt rendszeresített, a bejegyzési kérelmet azon kell teljesíteni. Egyébként a nem magánszemély vagyonszerző továbbra is formai kötöttségektől mentesen nyújhatja be a földhivatali bejegyzés iránti kérelmét.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére