Határokon átnyúló fejlesztések

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 12. számában (1999. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A föderatív berendezkedésű Ausztriában magától értetődő, hogy a helyben megválasztott tartományi vezetők élethalálharcot folytatnak saját szűkebb pátriájuk jobb fejlesztési lehetőségeiért. Bizonyos közös érdekek ugyanakkor nagyobb régiót - több tartományt - tömörítenek valamilyen együttműködési formációba: ilyen a keleti tartományok szövetsége, amelyben Burgenland, Alsó-Ausztria és Bécs vesz részt. Ez a partnerség azonban azonnal érvényét veszti, ha a leghalványabb érdekellentét mutatkozik. Szorosabb együttműködés elsősorban bizonyos közlekedési gondok megoldásában s a keleti bővítés veszélyeivel szembeni fellépésben mutatható ki.

Rivalizáló tartományok

Ausztria EU-csatlakozása s ezzel a területfejlesztés számára megnyíló hatalmas támogatások elosztásának kötelezettsége ugyanakkor soha nem látott rivalizálást váltott ki a tartományok között. A különös versenyfutásban az egyébként gazdaságuk eredményeire és a lakosság szociális biztonságára oly büszke osztrákok ezúttal azt bizonygatják, mennyire szegények és elmaradottak. Ahhoz ugyanis, hogy az egyes célövezetek előírásainak megfelelően mélyen markolhassanak a különböző kosarakból, szigorú előírásoknak kell megfelelniök. Ez utóbbiak a jövőben tovább szigorodnak, másfelől a jócskán megnyirbált lehetőségek a keletiek várható felvétele miatt több rászoruló között oszlanak majd meg. Ezzel párhuzamosan az eddiginél nagyobb mértékben hárul a támogatást fogadó ország saját döntésére a kevesebb pénz elosztása.

A tartományok között - érthetően - azonnal megindult a versenyfutás. Igaz, a kormány is kitett magáért, és az új támogatási struktúráról most éppen időszerű brüsszeli vitában a keletiekkel határos területeknek próbál kiemelt segítséget szerezni. Ausztriában az eddigi rendszerben a lakosság több mint negyven százaléka élt olyan területen, amely a Brüsszel által meghatározott öt célövezet valamelyikébe tartozott.

Összességében Ausztriának 1995 és 1999 között 22 milliárd schilling jut a közös kasszából. A határidő közeledtével a hatalmas összeg mintegy felét már elköltötték. 1999 végéig még lehetséges a támogatásra épülő projektek beindítása, a kifizetések határideje 2001. A tartományok közül Burgenland járt a legjobban, nem utolsósorban ügyes lobbizása eredményeként. Ausztria e legfiatalabb tartományát - amelynek 1260 km-es határa van a reformországokkal - a Bizottság teljes egészében úgynevezett cél egyes övezetté nyilvánította, ami 2,5 milliárdos EU-támogatással járt. Mivel Burgenland továbbra sem éri el az EU-tagországok átlagos GDP-jének 75 százalékát, a besorolást megőrzi.

Nem így a többiek. Hét tartományt érint, hogy a hátrányos helyzetű, főként agrárfoglalkozású, csekély lakossággal rendelkező területeknek nyújtott 5b célövezet gyakorlatilag megszűnik: a lakosság 29 százaléka él ilyen területen s kapott eddig 5,7 milliárd schillinges támogatást. A formálódó új besorolás szerint az 5b beleolvad a 2-es övezetbe, amely eddig az ipari térségeknek járt. Míg az 5b besorolás Bécsen kívül valamennyi tartománynak pénzt hozott, a három nyugati tartomány - Salzburg, Tirol és Karintia - a 2-esből eddig kimaradt. A jövőben sincs remény a bekerülésre: a feltétel ugyanis a magas munkanélküliség. (Bécs harcol a kritériumrendszer módosításáért.) Másik lehetőség, hogy Ausztria az immár nagyobb saját döntés jogán korrigáljon, s saját feltételrendszer alapján mindenképpen juttasson a 2-es célövezet pénzeiből a hoppon maradóknak is - ám ez a többiek rovására megy.

Bécs is vesztes: a városi infrastruktúra javítása is kimarad a jövendő támogatási kosarakból. Szinte bizonyos, hogy Brüsszel elutasítja a keleti szomszédság hátrányaira hivatkozó határ menti különleges támogatást, amelyből - 100 kilométeres övezetté bővítve a határmentiséget - Bécs is kért volna.

Osztrák-magyar együttműködés

Burgenland tehát nem utolsósorban az Interreg nevet viselő uniós támogatási programra támaszkodva folytathatja a megkezdett nagyszabású szerkezetátalakítást, turisztikai és ipartelepítést, jócskán építve a Brüsszelnek oly kedves határon átnyúló együttműködésre is.

Ennek a bölcs előrelátásnak köszönheti megalakulását a Nyugat-Pannon EU-régió, amelyben Burgenland és (egyelőre) két határos dunántúli megye - Győr-Moson-Sopron és Vas - közösen igyekszik megcsapolni a brüsszeli kasszát. A projektek, köztük a határon átnyúló természetvédelmi területek és ipari parkok fejlesztésére szolgáló tervek már korábban léteztek. Az új formáció inkább csak az EU-követelmények jobb figyelembevételével tér el az eddigi Határmenti Regionális Tanácstól, e változással azonban több a remény a brüsszeli támogatások megszerzésére.

Amin az új név és a vele járó korszerű szerkezet sem segít, az a két ország sajátosságai közti eltérés: márpedig ezek a magyar megyei vezetők és az illetékes miniszter szavai szerint egyaránt hátráltatják a területrendezési és fejlesztési, a környezet- és természetvédelmi, az idegenforgalmi, a kulturális hagyományőrző és a közbiztonsági tervek tényleges megvalósítását.

A régió dolgainak intézésére megszerveződött Határmenti Regionális Tanács, amely tavaly októberben EU-régióvá alakult, mindenesetre igyekezett maximálisan felhasználni a program öt évére érkező 35 millió ecut. Nem ment könnyen. Pusztai Gyula, aki nyolc évig volt a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, úgy emlékszik vissza, hogy keservesen tanulták meg: Brüsszelben a projekt és a pályázat a legszentebb és a legfontosabb. Előfordult, hogy a pályamunkát tízszer dobták vissza, néha formai okok miatt, de megérte a fáradságot. Egyrészt az elnyert pénzek miatt, másfelől pedig most már vannak olyan szakemberek, akik tudnak pályázni - s ez majdhogynem egyenértékű az EU-n belül a lobbizással. (Egyébként összesen 80 millió ecure készült pályázat, a régió esetében tehát nem igaz a gyakran elhangzó vád, hogy nem élt a program adta lehetőségekkel.)

Az 1995-ben beindult PHARE CBC-ből (cross border cooperation = határ menti együttműködés) jól profitált a térség magyar oldala. Vas megyére például négymilliárd forint jutott. Leglátványosabb projektjük a szentgotthárdi, valóban határon átnyúló ipari park. Már most is működik, bár a szakemberek szerint jó lenne, ha külön gazdasági övezetté alakulna, és államközi egyezmények születnének a vámszabályokról, a munkaerőmozgásról és egyéb fontos részletekről. A fenti témákról intenzív tárgyalások folytak, s bár a kormányváltás miatt az ipari park ügye az utóbbi hónapokban kissé leállt, úgy tudni, minden remény megvan a folytatásra. Az ipari park működésére jellemző az osztrák Vossen cég tevékenysége: a textilipari vállalkozás osztrák oldalon előkészítő üzemet, Magyarországon gyártórészleget tart fenn. A három évvel ezelőtti alapításkor a tulajdonosnak a legtöbb problémát a vám és a határ okozta. Egyébként Szentgotthárdnál működik Magyarország egyetlen magánkézben levő határátkelője: egy osztrák-magyar, kavicsbányászattal foglalkozó cég járta ki a megnyitását azért, hogy teherautóinak ne kelljen a rábafüzesi kapu zsúfoltságában várakozniuk.

A natúrpark új fogalom

Szintén a PHARE-program keretében kezdődött meg a Kőszeg-Írottkő, illetve az Ôrség-Raab-Goricko (magyar, osztrák, szlovén) területét felölelő natúrpark kialakítása. A natúrpark egyelőre ismeretlen jogi fogalom Magyarországon, a már működő német és osztrák példák nyomán azonban leginkább a nemzeti park és a tájvédelmi körzet fogalmának felel meg. De nem afféle rezervátum, mivel a természetvédelem mellett jelentős szerepet kapnak egyéb célú beruházások is. Ilyen például az őriszentpéteri csatornázási program, az ugyanitt elkészült információs központ. Kiemelt jelentősége van az idegenforgalomnak. A turizmushoz kapcsolódva rengeteg kisebb (12 millió forintos) projektre is benyújtható pályázat. Mindhárom országban megkezdték a natúrpark kialakítását, de gondot okoz a finanszírozás: a tapasztalatok szerint Brüsszel igazából a szellemi projektekben rugalmas, a konkrét beruházásoknál azonban megmutatkozik legendás bürokráciája és lassúsága.

Ugyancsak a PHARE-program keretében kezdődött meg a Vasfüggöny-kerékpárút kiépítése. Több részlete már használható (például Bozsok térségében, valamint a Fertő tó mentén), s ha végleg elkészül, akkor az egykori határsáv helyén vezet majd a Fertőtől Szentgotthárdig. Idetartozik még, hogy Vas megyében két kisebb határátkelőt, a bozsokit és a szentpéterfait korszerűsítettek a fenti forrásból.

Szintén PHARE-programból finanszírozták a Szombathely-Graz vasútvonal villamosításának tanulmánytervét. Osztrák oldalon ugyanis szeretnék összekötni a stájer tartományi fővárost Béccsel, ám ehhez jelentős beruházással alagutat kellene építeni. A kirobbant viták miatt alternatív javaslatként adódott a Szentgotthárd-Szombathely-Kőszeg-Sopron-Bécs vonal. Egyetlen hátránya a tervnek, hogy a pálya magyar oldalon rossz állapotban van, illetőleg Kőszegnél a vasfüggönyös időkben jó darabon felszedték a síneket. (Érdekes módon a terv a labdarúgó-Eb közös rendezési elgondolásában kapott megerősítést, ezért aztán nem igazán volt jó döntés Szombathely helyett Debrecent bevenni a lehetséges helyszínek közé. Kérdés persze, hogy egyáltalán megkapjuk-e a rendezés jogát!)

A kecsegtető jövő

A térségi együttműködés jövőjét a tavaly ősszel megalakult EU-régión belüli együttműködés ígéri, hiszen ezáltal hozzáférhetővé válnak az Európai Területfejlesztési Alapok. (Talán éppen ezért érthető, hogy hirtelenjében Veszprém megyében is felfedezték a régiókat, és Zala is ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-régió tagja legyen.) Hogy ez mekkora lehetőség, azt Győrffy Gábor, a Területfejlesztési PHARE Programiroda soproni regionális irodájának vezetője foglalta össze. Az 1998-as 25 milliárd forintnyi PHARE-támogatási kerettel szemben Magyarország 2000-től évente 75 milliárdnyi csatlakozási támogatást vehet igénybe. Ennek fele a PHARE-program keretében érkezik majd, és csak a csatlakozási célokat közvetlenül szolgáló beruházásokat és intézményfejlesztéseket támogatja. Harmada az ISPA-programba kerül, és nagy összegű, egyedi közlekedési és környezetvédelmi beruházásokra fordítható. A fennmaradó rész a SAPARD programra jut, ebből lehet támogatni a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés megújítását. Az irodavezető szerint amennyiben Magyarország EU-tag lesz, az előcsatlakozási források helyett évi 300-350 milliárd forintnyi strukturális alaphoz juthat az ország, aminek körülbelül a felét regionális alapon lehet majd felhasználni. Számításai alapján ebből 8-9 százaléknyi kerül majd a Nyugat-Dunántúlra, mintegy évi 10-14 milliárd forinttal lehet számolni. Így fest a régió várható jövője, s ami érdekes lehet, az uniós tapasztalatok szerint a területfejlesztési térség nem feltétlenül jelent közigazgatási egységet.

Boros Imre, az EU-támogatásokért felelős tárca nélküli miniszter a térségben végbement folyamatokat összegezve mindenesetre modellértékűnek tartja Burgenland és Nyugat-Magyarország EU-régióját, amelynek alapján majd hasonló szerveződhet Szlovákiával és Romániával. Az előbbi esélyeit javítja, hogy a brüsszeli tervekben máris szerepel a támogatása.

Együttműködés a keleti végeken A Kárpátok Eurorégió aktív működésének is köszönhető, hogy Ukrajna államelnöke a múlt év végén egy rendeletével különleges gazdasági övezetnek nyilvánította az ukrán-magyar határ környékét, és Csop (Csap) városától keletre létrehoztak egy 525 hektáros ipari parkot. A terv szerint néhány héten belül az ukrán parlament az egész Kárpátalját különleges gazdasági és kereskedelmi övezetté nyilvánítja. Ez év februárjának közepén Romániában fejlesztési találkozó volt, a Kárpátok Eurorégió (a továbbiakban KE) szakértőinek bevonásával. Március végéig elfogadják és a nyilvánosság elé tárják a KE fejlesztési koncepcióját. Az immár eredményeket is felmutató KE bő öt éve alakult hazánk öt északkeleti megyéjének, Lengyelország négy vajdaságának, Ukrajna négy megyéjének és Románia öt megyéjének összefogásával. Társult tagként csatlakozott a régióhoz Szlovákia keleti része. Az együttműködés 132 ezer négyzetkilométernyi területre terjed ki, 14 millió lakost érint. A régió magyarországi képviselete Nyíregyházán van, a megyei önkormányzat épületében, ahol László Brigitta a KE eredeti céljairól, feladatairól elmondta: - Összhangban az Európa Tanács 106. konvenciójában foglaltakkal, a szövetség céljait a közös tevékenységek koordinálása, a gazdasági, tudományos, ökológiai, oktatási, kulturális és sportjellegű együttműködés elősegítése, a határokon átnyúló projektek megvalósításának támogatása jelenti. A KE szervezetében öt munkabizottság működik. A turisztikai és ökológiai munkabizottságnak Lengyelországban van a központja. Ez a bizottság elkészítette és öt nyelven kiadta a KE turisztikai térképét. A regionális fejlesztési munkabizottságnak Nyíregyháza ad otthont. Itt koordinálják a komplex regionális fejlesztési terv elkészítését. A kulturális és sportmunkabizottság ukrajnai székhellyel működik, és már több sikeres nemzetközi rendezvényt tudhat maga mögött. A romániai székhelyű kereskedelmi munkabizottság üzletemberek találkozói, valamint kiállítások és vásárok szervezésében jeleskedik. Májusban Nyíregyházán ismét megrendezik a Kelet-Nyugat Expót, ahol a szóban forgó kelet-európai országok mellett Németország, Ausztria és Olaszország kiállítóira is számítanak. A magyarok kezdeményezték, hogy hatodikként hozzák létre a katasztrófaelhárítási munkabizottságot. A KE híd az öt ország között, és közös pénzforrásokat szerezhet a közös fejlesztéshez. A KE kezdeményezésére és sürgetésére újították fel a Záhony és Csap közötti Tisza-hidat, ezáltal tavaly óta meggyorsulhatott a személy- és teherforgalom. Dr. Zilahi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke tölti be a Kárpátok Eurorégió Tanácsának elnöki tisztét. Mint a közelmúltban elmondta, folyik a komplex regionális fejlesztési és turisztikai program előkészítése, valamint a kereskedelemfejlesztő központok hálózatának kialakítása. Pályázatokat nyújtottak be az Európa Tanácshoz és a PHARE Partnership Programra. Az előbbi támogatására ígéretet kaptak, az utóbbi pályázatot pedig már elfogadták. Zilahi József a szabolcsi területfejlesztési bizottságnak is elnöke. A legújabb kormányzati elképzelés szerint Szolnok, Hajdú és Szabolcs megye alkot majd egy gazdasági és politikai régiót. Ugyanakkor a szabolcsiak a történelmi hagyományok és a mostani turisztikai szempontok miatt azt szeretnék, ha Szabolcs megye Borsod megyével képezne majd régiót. A már említett Csap melletti ipari parkba befektetőket várnak, akik kedvezményekre számíthatnak. A határ innenső oldalán, Tuzsér mellett a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. már a múlt évben egy húszhektáros területen létrehozott egy ipari parkot. A tuzséri ipari park befektetői többek között adókedvezményeket kapnak. A kft. ügyvezető igazgatója, dr. Kovács Ferenc hangsúlyozta: az ipari park befektetői élvezik a különleges gazdasági, vállalkozói övezet összes kedvezményeit. Záhony térsége ugyanis ilyen övezetnek számít. Kamatmentes hitelt, sőt vissza nem térítendő támogatást is kapnak itt a befektetők. Támogatás adható a nemzetközi marketingmunkához is. Mint Kovács Ferenc elmondta, a térség logisztikai adottságainak kihasználása és fejlesztése érdekében Záhonyban a kft. jelentős flamand támogatással 180 millió forintos beruházással logisztikai, kereskedelmi és üzleti központot hoz létre. Ezenkívül olasz cégekkel, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel és az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt.-vel közösen céget alapítanak, amely az 5-ös európai közlekedési folyosó magyarországi részének, ezen belül Záhony térségének logisztikai fejlesztését segíti majd elő. Nábrádi Lajos

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére