Meglehetősen nagy tülekedés tapasztalható a biztonságtechnikai cégek piacán. Számos, korábban elsősorban csak lakások védelmével foglalkozó társaság igyekszik az igényesebb, jobban fizető közületi megrendelőkhöz. Jelentős részt nem tudnak elhódítani a piacvezetőktől, csupán az árakat törik le. Méghozzá esetenként olyan mértékben, ami akár a munka minőségének rovására is mehet.
A biztonságtechnikában, azon belül is a tűzjelzésben, tűzvédelemben a világelsők közt számon tartott svájci Cerberus magyarországi érdekeltsége nálunk is a piac egyik meghatározó társasága. A Cerberus Hungaria Kft. elsősorban az ipari objektumokra, közepes és nagyobb – 3-4 ezer négyzetméter feletti – banképületekre és egyéb középületekre, például irodaházakra, nagy múzeumokra, no és természetesen a bevásárlóközpontokra koncentrál. Ezeknek is elsősorban a tűzjelző rendszerére, de a tendencia egyre inkább az, hogy behatolásjelző, gázjelző és beléptetőrendszert, sőt olyan grafikus számítógépes felügyeleti rendszert is telepítenek, amely mindezeknek az alrendszereknek a kezelését leegyszerűsíti – mondja Szirovatka Károly, a Cerberus Hungaria Kft. értékesítési vezetője, aki szerint rendkívül sok szereplő van már a biztonságtechnikai piacon. Becslések szerint több ezer társaságról lehet szó, s közöttük rengeteg olyan kis cég akad, amely ringbe száll a közületi megbízásokért is, holott egy-két éve még csak magánlakások védelmével foglalkozott. A profilbővítés oka, hogy a bankok, bevásárlóközpontok, múzeumok, irodaházak nyilvánvalóan nagyobb üzlettel kecsegtetnek, csakhogy magasabbak a minőségi követelmények is, illetve egészen másfajta felkészültségre van szüksége annak, aki évente 4-500 lakást lát el védelmi rendszerrel, mint aki 12 bevásárlóközpont biztonságáról gondoskodik. Ugyanakkor a külföldi biztonságtechnikai gyártók is mind nagyobb érdeklődéssel tekintenek a magyar piacra, ennek következtében szinte hetente jelennek meg az újabb és újabb termékek. Rengeteg távol-keleti berendezés van forgalomban. Ezt a technikát egy-egy kisebb cég felkarolja, és igyekszik vele bejutni arra a piacra, ahová korábban csak az igazán igényes termékeket vitték, s a trónkövetelők rendkívül alacsony munkadíjjal támadják ezt a területet.
A tradicionális közületi szállítók helyzetét súlyosbítja, hogy miután a bankok országos hálózatai nagyrészt már kiépültek, erről a jól fizető területről egyre kevesebb megbízást kapnak. Máshol pedig egyre keményebb versenyben kell megküzdeniük a konkurenciával, például közbeszerzési eljáráson vagy ahhoz hasonló magántendereken.
A tűzjelző rendszerek piaca némiképp védettebb, nehezebben becserkészhető terep. Ugyanis a hatóságok kiadják a használatbavételi engedélyt, ha egy beruházáson még nincs kész a burkolat vagy a világítás, de ha a tűzjelző rendszer nem működik, akkor a tűzoltóság nem járul hozzá a használatbavételhez. Ezért nem mindegy, kinek adja a beruházó a megbízást.
A tűzjelző piac egy másik szempontból is különlegesnek tekinthető, hiszen ha a hatóság előírja a berendezés telepítését, akkor nem a beruházó vagy a generálkivitelező dönti el, hogy mit és hogyan kell felszerelnie, erre ugyanis szigorú előírások vannak. Magyarországon a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnoksága felügyeli ezt a tevékenységet, s minősítik a belföldi felhasználásra szánt eszközöket és berendezéseket. Ha a BM TOP által hitelesített rendszert építenek be egy helyre, az egyben garanciát is jelent arra, hogy a tűzoltóság az épület használatbavételét emiatt nem fogja megakadályozni.
Szigorodó procedúra
A berendezések engedélyezési eljárása egyébként egyre szigorúbb. Néhány éve még automatikusan elfogadták a külföldi igazolásokat, vizsgálati jegyzőkönyveket, most már minden egyes újonnan engedélyeztetett berendezést meg kell vizsgáltatni egy speciális laborban. Ez meglehetősen költséges eljárás, és szűrőként működhet. A tűzjelző piacon gyakorlatilag tíz komoly cég működik az országban, s lényegesen kevesebb a gyártó is, mint a biztonságtechnikában. A már említett szigorú feltételeken kívül sokan azért is tartanak a tűzjelző rendszerek tervezésétől, telepítésétől és felügyeletétől, mert e tevékenység komoly felelősségvállalást jelent. Ha egy ház leég, és a tűzjelző nem jelzett, s az utólagos vizsgálat kideríti, hogy a tervező hibázott, ugyanúgy felelősségre vonják, mint a leszakadt híd tervezőjét.
A piacvezető cégek Szirovatka Károly szerint nagyjából azonos árakon dolgozik, de időnként akadnak olyan ajánlattevők, akik az átlagos vállalkozási összeg feléért végeznek munkát. Ugyan az árversennyel a becslések szerint 1,5 milliárdos tűzjelző piacból komoly szeletet nem tudnak kihasítani, de letörik az árakat, és ez egy határon túl akár a minőség rovására is mehet.
A Cerberus Hungaria értékesítési vezetője úgy véli, hogy a beruházások felfutásakor a biztonsági berendezések telepítése a nagyobb üzlet, de rosszul jár az a cég, amelyik nem igyekszik karbantartási szerződésekkel biztosítani a jövőjét. Azért kell jól dolgozni – jegyzi meg -, hogy megkössék a karbantartási szerződést, ami annál nyereségesebb, minél jobban dolgozott valaki eredetileg.
A közületi megbízásokra specializálódott társaságokat a tízmillió feletti üzletek hozzák igazán lázba. Ennél kisebb projekteket is elvállalnak, de a családi vagy társasház méretű munkák nem nekik valók. Már csak azért sem, mert oda néhány ügyes kezű szakemberrel működő vállalkozások kellenek. A svájci cég számára a legjelentősebb referenciát a Paksi Atomerőmű Rt. tűzjelző rendszerének telepítése jelenti. Nem is önmagában a jelzés, hanem annak a rendszernek a felépítése volt komoly mérnöki feladat, hogy a különböző jelzésekre mit lépjen válaszként a rendszer. Ennek részleteit négy hónapon keresztül rakták össze a Cerberus és az erőmű szakemberei.
Építészeti tűzvédelem
A tűzvédelem irányába nyitó német Dämstoff-Fabrik Klein GmbH magyarországi vállalat a belföldi biztonságtechnikai piac talán legfiatalabb, ugyanakkor legdinamikusabban fejlődő tagja. Mint Thomas Emmerling, a Klein Industries Kft. kereskedelmi ügyekért felelős ügyvezető igazgatója mondja, a német tulajdonosok gyártócsarnokot kerestek, végül azonban csak kereskedelmi képviseletet létesítettek, bár az ügyvezető szerint nem tettek le végleg a magyarországi gyártásról sem.
Építészeti tűzvédelemmel foglalkoznak, elsődleges piacuk az erőművek, kórházak, irodaházak, színházak. A magyarországi vállalat 1997-ben a cég termékeinek bevezetésével volt elfoglalva, első komolyabb megbízását 1998 második fél évében kapta a Mátrai Erőmű Rt.-től, s ez hozta magával a többit is. A cég nemcsak kereskedelemmel, de alvállalkozói révén szereléssel is foglalkozik. A cél a komplex szolgáltatás, a felméréstől a tervezésen át a kivitelezésig – közli az ügyvezető, aki fontosnak tartja, hogy szerződéses kapcsolatban állnak a Hungária Biztosítóval, amely az év elején véglegesített egyezség értelmében ajánlólevéllel segíti működésüket.
Hetente két-három komolyabb ajánlatot kérnek tőlük – állítja Takáts György műszaki ügyvezető igazgató.
Elméletileg az aktív tűzvédelem is privilegizált helyzetben van, miután tűzoltósági előírások szabályozzák, hogy az egyes épületekben milyen megoldások szükségesek. Takáts György szerint néha meglepő engedményeket tesz a hatóság. Olyan megoldásokat engednek meg, amelyek már a beruházó érdekét sértik, mert ha valami gond lesz, a kárt neki kell megfizetnie. Az aktív tűzvédelem és a beruházási költségek arányáról eligazítást ad, hogy egy 5 milliárd forint körüli irodaház-beruházásból 200-250 millióba kerülhet a passzív védelem. Gond, hogy a tűzoltók műszereivel nem tudják ellenőrizni például a felhordott tűzvédelmi bevonatok rétegvastagságát, ehhez egy 250 ezer forintos műszer szükséges.
A beruházási árajánlatok között legfeljebb 20 százalék eltérés lehet a Klein Industries vezetői szerint. Ebben a műfajban nem igazán az anyagon lehet spórolni, hanem a munkabéren. De éppen a jól megfizetett szakértő szerelői csapat garantálja a minőségi munkát. A Klein Industries vezetői úgy vélik, a beruházók körében is mindinkább általánosnak mondható nézet, hogy a megelőzés lényegesen olcsóbb, mint az oltás és a kármentés. Említenek egy konkrét példát is, ahol egy üzemrész épp a tűzszakaszolás hiánya miatt égett le, s a közvetlen és közvetett kára az érintett társaságnak meghaladta a 30 millió forintot. Az építészeti tűzvédelem ennek tizedébe került, s utólag természetesen meg is rendelték ezt.
A passzív védelem esetében is igaz, amit a Cerberus értékesítési vezetője elmondott, hogy az egyes beruházások fővállalkozói alapvetően pénzügyi alapon döntenek az egyes ajánlatok között, s ez többnyire ellentétes a beruházó érdekeivel, hiszen számára a biztonság kell legyen a legfontosabb szempont. Ugyanakkor Takáts György szerint ma már egy építkezésen nem a tűzoltó fogja a legnagyobb tűzvédelmi követelményeket támasztani, hanem a biztosító.
| Biztonsági papírok A biztonságvédelem nem csak a vagyonvédelmi rendszerek, biztonsági szolgálatok alkalmazására terjed ki. Része a vagyonvédelemnek a biztonsági papírok használata, például a bankjegyek, személyes okmányok, csekkek, utalványok, jegyek és bérletek készítésekor. De a vállalkozások működése során is keletkeznek olyan értékhordozó dokumentumok, melyek azonosíthatóságához nyomós érdek fűződik. Magyarországon csak a Diósgyőri Papírgyár Rt. gyárt biztonsági papírokat. A feladathoz alkalmazkodva számos biztonságtechnikai elem együttes és külön felhasználása lehetséges. Például a vízjelezés, a hologramok alkalmazása. Ezek nemcsak a hamisítást nehezítik, de hordozhatnak valamilyen információt, arculati elemet. A gyártástechnológia lehetővé teszi az UV-fényre színváltó pelyhező szálak felhasználását. A paletta széles. Újabban mind fontosabb szerephez jutnak a papír anyagába bevezetett mágnesezhető és feliratokat (mikro-makro írás) rögzítő biztonsági szálak. |