Bankok a hálón

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 11. számában (1999. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az Inter-Európa Bank pénzügyi szolgáltatásait már ma is kínálja az Interneten, még ebben a negyedévben pedig talán már több pénzintézet (az OTP Bank és a Raiffeisen Unicbank) is követi ezt a példát. A bankoknak azonban - mint kiderült - még honlapjuk kialakítása sem könnyű feladat.

Bankszolgáltatás Internetre vitelében egyértelműen az Inter-Európa Bank (IEB) a hazai úttörő. Az első - igaz, csak a nagy számlaforgalmat felmutató - polgároknak (is) szánt rendszert 1995 októberében mutatták be a számítástechnika szakvásárán, a Compfairen. A banki szolgáltatás ebben az esetben egy Internet-szolgáltatón, a CompuServe-en keresztül vált hozzáférhetővé az ügyfeleknek. A CompuServe kiterjedt hálózatának köszönhetően a számlatulajdonos gyakorlatilag a világ bármely pontján felvehette a kapcsolatot bankjával, a nap huszonnégy órájában adhatott megbízásokat, vagy informálódhatott számlamozgásairól. Tavaly szintén a Compfair hozta az IEB következő újdonságát: a pénzintézet az ott bemutatott hazai fejlesztésű szoftver használatával elsőként hozta létre Kelet-Közép-Európa Internetre épülő banki rendszerét.

A jövő útja?

Szakértők szerint a bankszolgáltatások fejlődésének jövőbeni útja a világon mindenképpen az Internet lesz. Annak ellenére vallják ezt, hogy még máig sem zárult le a vita arról: vajon mennyire biztonságos ennek a rendszernek a használata. A számítástechnikusok többsége az Internetet kommunikációs csatornaként egyáltalán nem tartja veszélyesnek. A banki csatlakozásokról azonban sokan vallják azt, hogy kiforratlansága miatt számos kockázati tényezőt (például idegen hozzáférés, átviteli hibák miatti téves terhelés vagy jóváírás) hordoznak.

Az Internetet a pénzintézetek ma alapvetően kétféle módon használhatják. Az egyik (az Egyesült Államokban igen elterjedt) megoldás szerint az ügyfelek a szolgáltatásokat valamelyik böngészőprogram segítségével vehetik igénybe. Ebben az esetben a szakemberek szerint vagy az ügyfél, vagy a bank biztonsága nagy valószínűséggel veszélyben forog. Ennek kiküszöböléséhez pedig bonyolult és drága titkosítási eljárások kellenek.

Az IEB által is alkalmazott módszer viszont az Internetet tulajdonképpen csak adatátviteli csatornaként veszi igénybe, a szolgáltatások használatához még egy külön szoftvert is alkalmaznak.

A szoftver használatát a bank informatikai igazgatója, Foltányi Tamás állítása szerint a katonai rendszerek biztonságához hasonló megoldások teszik védetté. Például: az 1024 bites aláírás mellett a gép minden egyes bejelentkezéskor új elektronikus jelet is generál. Foltányi Tamás a kapcsolatfelvétel útját egy összegubancolódott gombolyaghoz hasonlította, amelynél, ha valaki egyszer elveszti a fonalat, akkor semmiképpen sem juthat el céljához. Az egész próbálkozást, annak számtalan leágazási lehetőségével, elölről kell kezdenie.

Nagy tárkapacitás kell

Az online szolgáltatásokat lehetővé tévő HyperBank nevű program Windows-alapú és igen tetszetős. Többek között valószínűleg éppen a dús grafikai megoldások miatt azonban meglehetősen nagy (legalább 20 megabyt) szabad merevlemez-kapacitást igényel a használó gépén. A program 486-os processzornál lassúbb gépen nem is fut, az operációs rendszernek pedig Win '95-ösnek vagy NT 4.0-ásnak, illetve ezeknél újabb változatnak kell lennie. Az IEB internetes banki szolgáltatásához az elektronikus kapcsolattal már rendelkező ügyfelek ingyen kapják meg a szükséges CD-t.

A BankoNET-nek nevezett rendszer egyébként díjtalan, bárki, aki a banknál vezet folyószámlát, jogosult a használatára. A tranzakciós díjak a banknál alkalmazott mindenkori tranzakciós díjaknak megfelelőek (ami jelenleg forintátutalásoknál tranzakciónként 30 forint). Az ügyfeleknek tehát e rendszer használatában pluszköltséget kizárólag a telefonkapcsolat díja okoz.

Azt, hogy eddig hányan vették igénybe az IEB internetes rendszerét, a pénzintézet üzleti titokként kezeli. A bank forgalmának 60 százaléka mindenesetre már régóta elektronikus úton zajlik le. Bár a CompuServe felhasználóinak köre szakértők szerint aligha haladhatta meg az ezret, a pénzintézetnél azonban nem panaszkodnak eddig elért eredményeikre.

A CIB nemrégiben még szintén az Internetre lépést fontolgatta, most azonban úgy döntettek: fejlesztéseiket inkább a hagyományos bankszolgáltatások terén erősítik. Tapasztalataik szerint ugyanis Magyarországon csak igen szűk réteg az, amely nyitott a fejlettebb banktechnikákra. Sokan vannak ma már, akik szeretnek szörfözni a világhálón, de közülük is csak igen kevesen akadnak, akik bankügyleteiket is hajlandók ezen a módon intézni - vélekedik Aradi Gábor, a pénzintézet szóvivője. Jelenleg sok más pénzintézetnél is úgy látják, hogy a magánügyfelek számítógépes bankkapcsolatának hazai piaca még nem érett.

A nemzetközi sajtó szerint egyébként az európai bankok általában is kissé elkényelmeskedték az internetes szolgáltatások bevezetését. (Hazánkban még weboldallal is csak igen kevés pénzintézet rendelkezik, például az ABN Amro-nál is csak nemrégiben kezdődött meg a fejlesztés.)

Könnyű keresés

A világhálón szörfözve rátaláltunk a Citibankra (amelynek hazai pénzintézete, bár a Citicorp aloldalán van - automatikus átirányítás révén - könnyen megtalálható) amelyik információdús és felhasználóbarát honlappal rendelkezik. A pénzintézet itt minden termékéről alapos tájékoztatást ad, sőt az általa kínált Diners Club kártyához, de még a személyi kölcsönhöz is igénylési lap is letölthető az Internetről.

A Raiffeisen Bank (amelynek neve mellől január 18-ától elmaradt a "Unicbank" kiegészítés) honlapja a névváltozás időpontja előtt még csak a nyitókép pompáját mutatta. A rendszerről a bank még nem sokat árult el, de annyi kiderült, hogy az internetes szolgáltatásokat két csoportra osztják majd. Az elsőbe az általános banki információk kerülnek, míg a másodikba az egyéni számlákhoz való hozzáférés (számlaadatok lekérése, megbízások bevitele) tartozik. A pénzintézet a weboldalra látogatókat tervei szerint nemcsak a bank és annak szolgáltatásait, termékeit bemutató információkkal várja majd. Itt (napi, heti frissítéssel) közölni szeretnének tőke- és pénzpiaci elemzéseket, tőzsdei adatokat.

Integrált banki rendszerek

A pénzintézet az internetes banki ügyintézést a komplex lakossági programcsomag részeként vezeti majd be. Ezzel a lehetőséggel az ügyfelek az eredeti tervek szerint januárban, az újabb elképzelések alapján pedig az első negyedév során élhetnek majd. A Raiffeisennél azonban nem titkolják: még a mostani programban is elképzelhető némi csúszás.

Egészen biztos azonban, hogy az OTP Bank ügyfelei az Internetet már ebben a negyedévben használhatják pénzügyeik intézésére. Januárban a bank honlapjának fejlesztése is előrébb tartott (már több menüpont működött) a Raiffeisen Bankénál. Az OTP Bank egyébként régebben több, elektronikus jelekkel vezérelhető szolgáltatást is bevezetett már, de a számítógépes kapcsolatot eddig csak az 5-5000 napi átutalást végző cégeknek kínálta. A legnagyobb magyarországi bank az IEB-hez hasonló, de más szoftvert használó rendszerrel lép most piacra. A pénzintézet szakembereinek ígérete szerint ügyfeleik a világhálón keresztül nemcsak banki ügyeiket intézhetik majd, hanem könyvet, CD-t és szoftvereket is vásárolhatnak. A tervek szerint a felhasználók olyan programkönyvtárat is letölthetnek, amely a háztartások saját pénzügyi nyilvántartásait (családi "főkönyv" szoftver) segítheti.

Az idén megjelent olyan internetes bankszolgáltatás is hazánkban, amely a világhálót az amerikai szisztéma szerint veszi igénybe. A Crédit Lyonnais Bank (CLB) ügyfelei megfelelő böngészőn keresztül használhatják bankszámlájukat. Ez, a bank már meglevő elektronikus kapcsolatát kiegészítő megoldás azonban - mint Gölöncsér József informatikai igazgató elmondta - rendkívül széles szolgáltatásokat nyújt. A CLB ugyanis csak a nagyvállalati ügyfélkörrel foglalkozik, és számukra akar olyan összetett megoldást kínálni, amely a pénzkezelést és menedzselést is az ennek megfelelő bonyolult számításokkal segíti.

A CLB üzletpolitikája várhatóan annak ellenére sem változik, hogy a pénzintézetnél is tudják: az Internet segítségével akár több ügyfelet is ki tudnának szolgálni. Érdekes módon viszont az IEB, amely eredetileg csak a nagyobb forgalmú ügyfeleknek kínálta elektronikus szolgáltatását, az internetes megoldást most az első lépcsőben csak magánügyfeleinek ajánlja.

A CLB egyébként az Egos Infosystem Kft.-vel kötött szerződést olyan integrált banki rendszerre, amely akár virtuális - azaz fiók nélküli, csupán a világhálón létező - pénzintézetek létrehozására is alkalmas. A CLB persze ilyen felhasználást egyáltalán nem tervez. Az Egus Internet Banki Rendszer (angol rövidítése EIBS) iránt azonban fél évvel ezelőtt a Postabank is határozottan érdeklődött. Információnk szerint a bank vezetősége szintén megállapodásra jutott az Egos Infosystemmel. Egyelőre azonban még kérdéses, hogy a jelenlegi körülmények között mi lehet ennek a fejlesztéstervnek a sorsa a jövőben.

Eltérő szoftverek

A továbblépés útját több, az ügyfelekkel elektronikus kapcsolatot már kialakított banknál egyelőre nem az Internetben, hanem a meglevő rendszer szolgáltatásainak bővítésében látják. Ezek a fejlesztések azonban mindenütt meglehetősen elhúzódtak. Szakemberek szerint a késlekedés oka, hogy a két (a banki műveletekhez és az értékpapírügyletekhez szükséges) szoftverrendszert szinte lehetetlen összehangolni. Az integrált számítástechnikai megoldással már rendelkező bankoknál - állítják - nem véletlenül használnak elkülönült megoldást erre a két funkcióra.

A BA-CA például már tavalyelőtt azt ígérte: Spectra elnevezésű home banking rendszerén keresztül az ügyfelek rövidesen minden olyan befektetést igénybe vehetnek, amelyeket a bankfiókok kínálnak számukra. Otthoni PC-jükkel tehát vásárolhatnak a BA-CA befektetési jegyiből, adhatnak tőzsdei papírok beszerzésére megbízást, sőt postai kifizetésre is utasítást adhatnak. Utóbbi esetben elegendő megadni annak a nevét és címét, akinek a pénzt küldeni szeretnék, és a postás utalvánnyal kiviszi számára a küldeményt. Ezeket a szolgáltatásokat azonban ma még hiába keresnénk a Spectrán. A legújabb határidő szerint e kifejlesztésére az idei első negyedévben kerülhet sor.

Eredetileg a CIB Banknak a lakossági ügyfélkör részére kialakított, házibanknak nevezett elektronikus konstrukcióját is ebben az irányban akarták bővíteni. Még az is elképzelhető azonban, hogy ez a fejlesztés - az internetes nyitás mellett - most viszonylag hosszú időre lekerült a napirendről. A CIB házibankja (vagy ahogy a pénzintézetnél nevezik: PEFO - privát elektronikus folyószámla) ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A pénzintézetnél erről részleteket nem közölnek, de érezhetően csalódottak mind a házibankos ügyfelek számát, mind pedig az általuk elektronikus módon lebonyolított forgalmat illetően.

A BA-CA, amely 1997. április elsejétől kezdte meg Spectra Lightra keresztelt rendszerének magánszemélyekhez telepítését, határozottan jónak tartja eddigi eredményeit. A Spectra (egy kisebb és egy nagyobb tudású rendszer) használóinak száma egy év alatt megkétszereződött. A növekedés pedig - állítják a banknál - nemcsak az ügyfelek, hanem az elektronikus módon végrehajtott tranzakciók számában is jelentős volt. A BA-CA-nál úgy tapasztalták, hogy az elektronikus számlát nyitók az első két hónapban csak ismerkednek a rendszerrel, kipróbálják annak használatát. Az általuk végzett ügyletek viszont ugrásszerűen nőnek a harmadik hónapra.

A pénzintézet minden kedvező benyomás ellenére elsősorban a biztonsági követelményekre hivatkozva nem tervezi még, hogy kilép a világhálóra. Elismerik azonban, hogy számukra is előbb-utóbb elengedhetetlenné válik, hogy bevezessék az internetes szolgáltatásokat.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére