Számos befektetőt ért felkészületlenül a Budapesti Értéktőzsde válsága. A részvényekbe fektető alapok vesztesége akár a befektetett vagyon felét is elérhette a válság csúcsán, de nem egy brókercég helyzete is megingott a Távol-Keletről kiindult, Oroszországban kicsúcsosodó, illetve Latin-Amerikában is jelentős veszteségeket okozó pénzügyi világválság miatt.
Óvatos befektetők
Sokan és nem is alaptalanul ijedtek meg attól, hogy a régebbi, de az újonnan alakult pénztárak jelentős csapásként élik meg a részvénypiac válságát, s ez csökkentheti az új pillér iránti bizalmat. Ez azonban nem így történt. Az önkéntes pénztárak az Állami Pénztárfelügyelet adatai szerint vagyonuk 20 százalékát tartják részvényekben, a vagyon legnagyobb része állampapírban van. A most megalakult magánnyugdíjpénztárak vagyonában pedig a részvények aránya még kisebb, mintegy 6-7 százalék.
A pénztárak alapvetően a hosszabb távú befektetésekben érdekeltek. Ebből következően veszteségeik is alacsonyabbak az ilyen típusú tőzsdei válság esetén. Persze a részvények értékvesztése azért megjelenik a könyveikben. A pénztárak azonban nem kényszerülnek arra, hogy papírjaikat eladják, így a veszteségeket nem kell ténylegesen elszenvedniük. Ha egy papír értéke a felére csökken, majd utána ismét emelkedik – márpedig ez a BÉT-en most így történik -, akkor a veszteség is eltűnik.
A hosszabb távú tapasztalatok pedig mindenképpen azt mutatják, hogy a részvénypiacon hosszabb távú befektetésekkel nagyobb hozamot lehet elérni, mint például az állampapírokkal vagy a banki betétekkel. Szakértői becslések szerint, ha 1998. végén a tőzsdeindex meghaladja a 6000 pontot, akkor a pénztárak a tőzsdeválság ellenére valószínűleg pozitív hozamokról tudnak majd beszámolni a tagoknak, vagyis nem kell vagyonvesztéssel számolniuk. A harmadik negyedévi adatok ezt mutatták, habár vannak olyan pénztárak, amelyek vagyonukból is vesztettek.
Szolid nyereség
A CA-IB Értékpapír Rt. tájékoztatása szerint az általuk kezelt 40 önkéntes kölcsönös és 6 magánnyugdíjpénztár vagyona (egymással összevetve) plusz-mínusz 1-2 százalékos hozamdifferenciát mutat a szeptemberi adatok szerint, attól függően, hogy a részvények milyen arányt képviseltek befektetési portfóliójukban. Egyébként az általuk kezelt, mintegy 13 milliárd forintos pénztári vagyonban 1998. elején még 30-35 százalékot tettek ki a részvények, amelyeknek aránya azonban május óta 20-25 százalékra csökkent az államkötvények javára. A CA szakértőinek magyarázata szerint azon pénztárak tagjai, amelyek már korábban részvényekbe fektették vagyonuk egy részét, nem veszteséget fognak látni a számlájukon, hanem valószínűleg inkább szolid nyereséget. Ugyanis a nem realizált árfolyamnyereség a pénztárak tőketartalékát növeli, miközben a realizálatlan árfolyamveszteségek megjelennek a számlákon.