Súlypontáthelyezés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Változások a jövő évi adózásban

Megjelent a Cégvezetés (archív) 9. számában (1998. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A vártnál is lassabban készültek el a kormány adótörvény-tervezetei, ugyanakkor rendkívüli gyorsasággal tárgyalja azokat a T. Ház. A fajsúlyosnak, illetve csekélynek ítélhető változtatások januártól vizsgáznak. Cikkünkben a lényegesebb módosítás-tervezetekről állítottunk össze egy csokrot.

 

Az adózás rendjéről szóló törvényhez a kormány egy vadonatúj paragrafust kíván hozzárendelni. Már az általános vitára alkalmasságot megállapító költségvetési bizottsági ülésen vitát kavart a tervezett új szabály. Ez úgy szól, hogy az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés - vagy más jogügylet -, amelynek a célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

Adóigazgatás

Az egyik képviselő úgy vélte, hogy az adócsalást büntetni kell, de az adóelkerülés törvényes cselekedet, amelynek technikáit az adótanácsadók közlik az ügyfelekkel. Amikor a Pénzügyminisztérium képviselője azt mondta, hogy az osztrák és a német adóigazgatási törvényben található hasonló rendelkezés, a bizottság egyik tagja ezt kétkedve fogadta. Véleménye szerint akkor ezekben az országokban nem működne annyi adótanácsadó, mint amennyi az ottani cégek és magánszemélyek rendelkezésére áll. A rendeltetésszerű joggyakorlás amúgy is polgári jogi kategória, az adózás rendjéről szóló törvény pedig államigazgatási jellegű kötelezettségeket állapít meg.

Az Alkotmánybíróság - mint ismert - hatályon kívül helyezte azokat az adótörvényekbe foglalt rendelkezéseket, amelyek a készpénzfizetést korlátozták. A testület azonban nem vitatta az államnak azt a jogát, hogy visszaszorítsa a feketegazdaságot, illetve hogy intézkedéseket hozzon az indokolatlan készpénzforgalom korlátozására. A jogalkotók úgy vélik, hogy a készpénzforgalom önmagában veszélyezteti az állam adóztatási érdekét, mivel a szerződések és az elszámolások mögött meghúzódó valós teljesítmények és tényleges teljesítések nem ellenőrizhetők. Ezt a problémát úgy oldja fel a módosító javaslat, hogy a cégek és egyéni vállalkozók számára bejelentési kötelezettséget ír elő. A kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyleteinél az egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, az egyéb vállalkozásoknak pedig az ötmillió forintot meghaladó készpénzszolgáltatást kell bejelenteniük az adóhivatalnak. (Természetesen a vállalkozást nem folytató magánszemélyekre ez az előírás nem vonatkozik.)

A kapcsolt vállalkozásokat a világon mindenütt megkülönböztetett figyelemmel kísérik az adótörvényeket alkotók, illetve az adóhivatalok. Ennek az az oka, hogy a szoros kapcsolat miatt a valós áraktól eltérített árakon számlázhatnak egymásnak, ami túl azon, hogy irreálissá teszi a mérlegeiket, az adóbevételt is csökkentheti. Ezért már évek óta előírják a hazai szabályok is, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak a szokásos piaci árakat kell alkalmazniuk. Ez az előírás továbbra is érvényben marad az adózás rendjéről szóló törvényben, azzal a kiegészítéssel, hogy a szokásos piaci árat nem kell alkalmazni akkor, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása - az adott esetben - megfelel a független ügyfelektől elvárható piaci magatartásnak.

A jövő év elejétől várhatóan az adózóknak - az adózással összefüggő - minden iraton fel kell tüntetniük az adóazonosító számukat. Bármilyen hatósággal, illetve gazdálkodó szervezettel kerülnek kapcsolatba, meg kell adniuk az adóazonosító számot, akkor ha adófizetési kötelezettségük keletkezik az adott szervezetnél. Ha a magánszemély nem mutatja be az adóigazolványát, akkor a munkaadó - és a más kifizető - a kifizetést mindaddig megtagadhatja, amíg az adózó nem közli a saját azonosítójelét. Határesetben ez a munkabér kifizetésének megtagadásával is járhat.

Jelenleg az adóellenőrzést az a szabály segíti, amely szerint bármelyik adózónak kötelessége felvilágosítást adnia a vele kapcsolatban álló és konkrétan megnevezett másik adózóról. Így például be kell mutatni a vele kötött szerződéseket, illetve a nyilvántartásaiból megismerhető információkat. Ennek megfelelően az adóhatóság megvizsgálhatja, hogy a másik üzleti partner könyveiben, illetve nyilvántartásában ugyanazok az adatok szerepelnek-e. A jövőben ez a kötelezettség kitágul: bárkit, nemcsak a konkrétan megnevezett partnereire vonatkozó adatok kiadására lehet kötelezni, hanem az összes üzleti partneréről szóló adathalmaz átadására.

Járulékbeszedés

Kritikusabb pontja a javaslatnak az, amely az adóhatóság, valamint a két társadalombiztosítási alap információcseréjére vonatkozik. Ennek ad aktualitást, hogy a tb-járulékot beszedő apparátus a jövő év első napjával formailag összeolvad az APEH-hel. A járulékbeszedés feladata ekkortól az adóhatósághoz kerül. Az adatvédelmi jogszabályok, illetve az adatvédelmi biztos véleménye szerint sem kapcsolható össze az adóhivatali és a társadalombiztosítási adatbázis. A törvénymódosítás úgy szól, hogy az állami adóhatóság adatot szolgáltat a társadalombiztosítási igazgatási szervek részére az adóval, illetve járulékokkal összefüggő adatokról. A társadalombiztosítási igazgatási szerv viszont az adóhivatalnak nyújt tájékoztatást az adóhiány megállapításához szükséges, nála kezelt adatokról. A korábban említett költségvetési bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium képviselője azt mondta, hogy ezt a szöveget egyeztették az adatvédelmi biztos hivatalával.

Az adóhivatalnak joga lesz az is, hogy a helyszíni ellenőrzések során ne csak az adózó székhelyén, illetve telephelyén tárolt iratokat vizsgálja át, hanem az ezeken kívül őrzött információhordozókat is vizsgálhatja.

Ha egy vállalkozó, illetve cég feketén foglalkoztatja alkalmazottait, illetve igazolatlan eredetű árut forgalmaz, akkor az adóhatóság a telephelyét - üzletét - tizenkét napra bezárathatja. Ismételt előfordulás esetén a bezárás már hatvan napig terjedhet.

A társasági adó

Némileg megváltozik a Magyarországon működő off-shore cégek szabályozása. (A törvény ezeket a társaságokat úgy definiálja, mint belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, de a piaci kapcsolatai miatt "külföldön tevékenységet végző" cégeket.) Továbbra is vámszabad területen tevékenykedhetnek, de igazolniuk kell, hogy a múlt év elejétől az adóhatóság által vezetett vámszabad területi nyilvántartásból nem törölték őket. Továbbra is csak belföldi ügyvédet bízhatnak meg ezek a társaságok jogi ügyeik vitelével, továbbá a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok és az alkalmazottak többsége - az szja szempontjából - belföldinek minősülő magánszemély lehet. Könyvvizsgálónak is Magyarországon bejegyzett könyvvizsgálót alkalmazhatnak. Idáig is kellett magyar banknál számlát vezettetniük, de az új előírás kimondja, hogy a székhely, telephely fenntartási költségeit, a vezető tisztségviselők és alkalmazottak, valamint az ügyvéd és a könyvvizsgáló bérét (díját), továbbá az adókat és járulékokat csak erről a számláról lehet fizetni. Az ilyen cég csak kft. vagy rt. lehet. Ez utóbbi kizárólag névre szóló részvényt bocsáttathat ki, és a tulajdonosoknak sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet magyar gazdasági társaságban részesedésük. A kft.-nek nem lehet belföldi tagja, a részvénytársaságnál pedig a papírok legfeljebb három százaléka lehet belföldi személyek tulajdonában. Az off-shore cégeknek 1999. június 30-ig igazolniuk kell, hogy megfelelnek a bemutatott feltételeknek. Ellenkező esetben az adóhivatal törli őket a külfödön tevékenységet végzők nyilvántartásából.

Több társaságiadó-kedvezmény feltétele az, hogy a beruházás mellé létszámemelkedést is kell produkálniuk a társaságoknak. A száz, illetve ötszáz fővel magasabb létszámot ez idő szerint az üzembe helyezést megelőző évhez képest kell kimutatni. A szakaszos üzembe helyezés, illetve a betanítás miatti korábbi felvétel miatt célszerűbb a bázist a beruházás megkezdését megelőző év létszámában megállapítani.

Érdemi változás lesz az is, hogy a vállalkozási övezetek - jelenleg nyolc térség rendelkezik ezzel a besorolással - fejlődésének előmozdítása érdekében az itt felhúzott épületeket tíz év alatt lehet amortizálni. Évente az épület értékének tíz százalékát az adózás előtti eredményből lehet levonni. Jelenleg az adóalapot ugyanilyen értékben csökkenthetik a vállalkozások, de a gyakorlatban a kis- és közepes méretű cégek ezzel nem tudnak élni.

Az áfa-törvény

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával kapcsolatban is vita kerekedett már a parlamenti benyújtás idején. Ez idő szerint az adóhivatal nemcsak a neki tartozótól követelheti ezt a tartozást, hanem a munkaadójától, a bankjától, illetve attól is, akivel szemben az adózónak magának is követelése van. Ha felszólításra ők nem fizetik meg az adóhivatalnak járó pénzt - ámbár megtehetnék -, akkor az adóhatóság nem tehet mást, mint polgári pert indít a kifizető, a bank, illetve a követelés kötelezettjével szemben. Az új szabály szerint ilyenkor az adóhatóság újabb határozatot hoz, amelynek a kötelezettje most már nem az eredetileg az adóhivatalnak tartozó személy, hanem a másodlagos kötelezettek valamelyike. Ha erre fel sem fizetnek, akkor ezt a határozatot végre lehet hajtani. Először a bankok emelték fel hangjukat a tervezett rendelkezés ellen.

A vevőknek évek óta kezességet kellett vállalniuk az eladó oldalán az áfa megfizetésére. Ez a kezesség akkor állt fenn, ha a vevő nem fizette meg a vételárat az eladónak, amiből ez utóbbi befizethette volna a számlában szereplő áfát. Ez egy nagyon logikus szabály, amit a parlament 1998 elejétől tovább szigorított azzal, hogy az egyszerű kezességet készfizetővé alakította. (Ez utóbbi esetben az adóhivatal egyből fordulhat a vevőhöz, nem kell megkísérelnie az áfa behajtását az eladótól.) A gyakorlatban kialakult a szabály megkerülésének technikája, mégpedig úgy, hogy a vevő engedményezéssel szerzett követelést számított be a vételárba. Ezzel elvileg rendezte ugyan a tartozást, de az eladónak mégsem lett készpénzbevétele, amiből megfizethette volna az áfát. Az új szabály semmilyen beszámítással járó üzletet nem ismer el vételár-megfizetésnek, így a vevő készfizető kezessége mindaddig fennáll, amíg az eladó nem fizeti be az áfát, illetve a vevő nem készpénzben egyenlíti ki a vételárat.

Talán a legnagyobb változás az lesz, hogy a kisvállalkozóknak elegendő évente egyszer bevallaniuk és megfizetniük az általános forgalmi adót. Kisvállalkozónak az minősül, akinek az előző évben a bevétele nem haladta meg a hárommillió forintot. Ha a vállalkozó év közben kezdte a tevékenységét, akkor a hárommillió forintot időarányosan kell venni, tehát aki fél évig dolgozott, annak az árbevétele másfél millió forint alatt kell hogy maradjon.

A jövedéki adó

Az állam a jövedékiadó-törvényben vagy százalékos kulccsal, vagy pedig fix összegben határozza meg a taksát (néhány esetben a kettő kombinációját alkalmazza). A százalékos adónál az infláció, illetve az áremelkedés nem játszik szerepet, hiszen ha nő a termék ára, automatikusan emelkedik az arra rászámított jövedéki adó is. Más a helyzet a fix összegben meghatározott adókkal, ezeket ugyanis hozzá kell igazítani az inflációhoz (valorizálni kell azokat).

Vegyünk néhány példát a megemelt adókból. Az ólmozott benzinek fogyasztási adója várhatóan mintegy 10 forinttal emelkedik, és a mértéke 87 forint körül lesz. A tüzelőolajok és gázolajok adója 67 forint 60 fillérről 75 forintra emelkedik, literenként. (Az ólmozott benzinek 1999 áprilisáig kaphatók.) Emelkedni fog a különböző alkoholtermékek adója is. Az itt alapmértékegységnek számító hektoliter-fokonkénti 1270 forintos jövedéki adó várhatóan 1400 forintra emelkedik. Borpárlatnál viszont 970-ről 1170 forintra nő az adó. A cigarettánál változatlan marad a kiskereskedelmi eladási ár tizenhét százalékaként meghatározott adómérték, viszont az ezerdarabonként kirótt 1950 forint 2300 forintra emelkedik.

Nem fog emelkedni az üzemanyagként használt gázok adója, miután Nyugat-Európában ezeket a környezetvédelem miatt kedvezőbben kezelik. Mondhatnánk azt is, hogy nálunk - az ottanihoz képest - túladóztatták ezeket a termékeket. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés annyival emelkedik, amennyivel nő a gázolaj adója.

Változás lesz az is, hogy a megbízható adós kategóriáját kiterjesztik a termelő adóraktárakon túl az ásványolaj-kereskedelmi adóraktárakra is. A kedvezőbb minősítéshez azonban legalább kétéves jogszerű tevékenység kell.

Az illetékek

Az illetéktörvény leggyakrabban hangoztatott módosító szabálya az, amely a fiatalok első lakáshoz jutását segíti. A 35 év alattiak - legyenek egyedülállóak vagy házasok - az egyébként járó illeték felét kell hogy megfizessék. A kedvezmény összege azonban nem lehet több negyvenezer forintnál, a vásárolni kívánt lakás forgalmi értéke pedig nem haladhatja meg a nyolcmillió forintot. A többször említett gazdasági bizottsági ülésen az egyik képviselő megkérdezte a Pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy az első lakáshoz jutás tényét miképpen kell igazolni. A válasz így hangzott: a fiatal, lakást vásárolni kívánó személy nyilatkozik erről. A nyilatkozat értéke ugyan kétséges, de talán sokak kedvét elveszi a csalástól az, hogy ha utóbb kiderül, akkor büntetőkamattal kell visszafizetni a kedvezményként kapott illetéket.

A jelenlegi szabályok is illetékkedvezményben részesítik az ingatlanbefektetési alapokat, az ingatlanforgalmazókat, valamint az ingatlanokat pénzügyi lízingbe adó cégeket is. Nekik két százalékot kell fizetniük illeték gyanánt. A főtevékenységet az ingatlant forgalmazóknál a kamara, a lízingcégeknél a Magyar Lízingszövetség igazolja. A jövő évtől várhatóan azoknak jár csak a kedvezmény, akiknél a cégjegyzékben főtevékenységként szerepel az ingatlanforgalmazás. (Az új társasági törvénnyel együtt ez év nyarán hatályba lépett cégnyilvántartási törvény teszi lehetővé a főtevékenység bejegyzését.) Ennek megfelelően az illetékkedvezmény igénybevétele cégbizonyítvánnyal igazolható. (Az egyéni vállalkozóknak az ő egyéni vállalkozói igazolványukat kell bemutatni.) Szigorítás a rendszerben az is, hogy a kétszázalékos kedvezmény csak akkor jár ebben a körben is, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül az ingatlanforgalmazó, illetve a lízingcég azt el is adta (illetve pénzügyi lízingbe adta). Ha két év után még az ő tulajdonában van az ingatlan, akkor az eredeti kulcs szerint kell megfizetni utána az illetéket, a vételtől számított késedelmi pótlékkal együtt.

Változni fog a gépkocsik átírási illetéke is. Ez jelenleg köbcentimterenként nyolc forint, a jövő év elejétől tíz forint lesz. (Az elektromos kocsiknál az egy kilowattra jutó átírási díj háromszáz forintról négyszázra emelkedik.) A pótkocsiknál 2500 kg össztömeg alatt a jelenlegi négyezer forint ötezerre, fölötte pedig a mostani tízezer forint tizenkettőezerre változik.

A bírósági illetékek is emelkedni fognak, mégpedig általában ötven százalékkal. Például az első fokú eljárásokban érvényesülő általános tételű illeték ezer forintról ezerötszázra, a fellebbezési eljárásban kettőezerről háromezerre emelkedik, a maximumösszeg pedig kettőszázezerről háromszázezerre nő. A cégbejegyzés illetéke sem marad változatlan. Például a kft.-knél a törzstőke két százaléka marad az illeték, de a minimális összege húszezer forintról hatvanezerre emelkedik. Ez a szabály azonban szorosan kötődik a társasági törvény módosulásához, hiszen korlátolt felelősségű társaságot már egymillió forint helyett csak hárommillió forinttal lehet megalapítani. Így igazi változás inkább a két százalékkal számolt maximumösszeg, amely háromszázezer forintról hatszázezerre emelkedik. A betéti társaságoknál - és más jogi személyiség nélküli cégeknél - az alaptőkéhez viszonyított kétszázalékos illeték változatlan marad, de a minimális összeg ötezerről húszezerre, a maximális pedig százötvenezerről kétszázezerre emelkedik.

Személyi jövedelemadó

A módosító indítvány indításképpen definiálja a szokásos piaci érték fogalmát, ez ugyanis jelenleg hiányzik az szja-törvényből. E szerint négy módszer szolgál arra, hogy meg lehessen határozni az ügylet időpontjában érvényes szokásos piaci értéket. Az első szerint összehasonlító árakat kell figyelembe venni, vagyis a szokásos piaci érték az az ár, amelyet a független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor. A viszonteladási árak módszere azt jelenti, hogy a független felek felé változatlan formában történő értékesítési árat kell figyelembe venni, viszont ezt csökkenteni kell a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Harmadik a költség- és jövedelemmódszer, amelynek segítségével úgy kapjuk meg a szokásos piaci értéket, hogy az önköltséget megnöveljük a szokásos haszonnal. Negyedikként szerepel a felsorolásban az egyéb módszer, amit az adózó alakít ki, és neki kell bizonyítani azt is, hogy az előző három módszer szerint nem határozható meg a szokásos piaci érték.

Az adótábla a jövő év elejétől a következő lesz:

Jövedelem (Ft) Adókulcs (%)
0-400 000 20
400 001-1 000 000 80 000 Ft és a 400 000 Ft-on felüli rész 30
1 000 001 260 000 Ft és az 1 000 000 Ft-on felüli rész 40

A családi kedvezményre a kormány két változatot terjesztett a parlament elé. Az A változat szerint egy és két eltartott gyerek esetén, gyermekenként és havonta 1700 Ft szja-kedvezmény járna, három vagy több gyereknél pedig, szintén gyermekenként és havonta 2300 Ft. A B változatban az előbbi sorrendben 1300, illetve 1700 Ft a tervezett szja-kedvezmény. (Súlyosan fogyatékos gyermek után az A változatban 2600, a B változatban pedig 2000 Ft kedvezményt adna az állam.) A családi kedvezmény azok után a gyerekek után vehető igénybe, akik révén családi pótlékot is kap az eltartó. (A családi pótlék várhatóan alanyi jogon jár, de a nagyságáról lapzártakor még nem született döntés.)

Változni fog a befektetési adóhitel nagysága is. Ez az idén még a befektetési állomány növekményének harminc százaléka, minden egyéb korlát nélkül. A jövő évtől a harminc százalékból húsz százalék lesz, és a törvény 200 000 forintos abszolút korlátot is felállít. Ha a magánszemély befektetési állománya csökken, akkor legalább a csökkenés húsz százalékának megfelelő befektetési adóhitelt kell visszafizetni (ez jelenleg harminc százalék). Az alkalmazotti kedvezmény - amit a törvény adójóváírásnak hív - a havi rendszeres és nem rendszeres bér tíz százaléka, de legfeljebb háromezer forint lesz a jövő évtől. Viszont nem jár ez a kedvezmény annak, akinek a jövedelme meghaladja az évi 1 000 000 forintot. Ha az összevont adóalap az év során meghaladja az 1 000 000 forintot, akkor a túllépést követő 15 napon belül be kell fizetni az adóhatóságnak azt az összeget, amely jogosulatlanul került az adózóhoz.

Változatlan marad az osztalék megoszlása húsz-, illetve harmincöt százalékos szja alá tartozó részre. Itt jegyezzük meg, hogy a harmincöt százalékkulccsal adózó osztalék után további tizenöt százalék - adónak minősített - egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Helyi adók

A kormány azt szeretné, ha 2000. január 1-jétől a jelenlegi kommunális adó megszűnne, és helyére az ingatlanok értékével arányos adó lépne. Ma ugyanis az önkormányzatok döntő többsége, minden ingatlant egyformán érintő kommunális adót vet ki, és százalékban alig mérhető arányban vállalják csak az értékarányos adóztatást. Jelenleg ezt kétféleképpen lehetne véghezvinni: vagy a 900 Ft/m2 maximális kulccsal - ez változatlan marad jövőre is -, vagy pedig a korrigált forgalmi érték három százalékának megfelelő kulccsal szabhatnák ki az önkormányzatok az adót. Az utóbbi helyére az ingatlan számított értéke két százalékának megfelelő kulcs lép. A számított értékhez segítséget nyújt a törvény, amennyiben megyénként és azon belül településtípusonként meghatározza a külön alapú épület, illetve a nem lakás céljára szolgáló épület, valamint a telek számított értékének alapját. Ez egy tól-ig megadott négyzetméterre vonatkozó forintösszeg, amit az egyes önkormányzatok konkretizálnak úgy, hogy településrészenként változó lehet az adójuk. Ez a számított érték nem azonos a forgalmi értékkel, viszont jól mutatja a különféle ingatlanok közötti különbséget. Ezt a fajta adót - más-más kulccsal - az épület és a hozzá tartozó telek után is meg kell fizetni.

A cégautó adója
A személygépkocsi beszerzési ára (Ft) A személygépkocsi beszerzésének évében és az azt követő 1-4. évben (Ft) A személygépkocsi beszerzésének évét követő 5. és a további években (Ft)
1-500 000 3 000 1 500
500 001-1 000 000 4 000 2 000
1 000 001-2 000 000 6 000 3 000
2 000 001-3 000 000 10 000 5 000
3 000 001-4 000 000 13 000 6 500
4 000 001-5 000 000 16 000 8 000
5 000 000 felett 21 000 10 500
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére