Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Hagyományos partnerünk, Ausztria

Megjelent a Cégvezetés (archív) 9. számában (1998. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Más az üzleti érdek és más a szimpátia, mégis mindkettőnek szerepe lehet abban, hogy (egy közvélemény-kutatás szerint) az osztrákok egyedül Magyarország EU-csatlakozását támogatják. Magyarország felvétele mellett a válaszadók több mint fele foglalt állást, miközben mintegy harmada ellenezte azt. Az utánunk legjobban szereplő Szlovénia 41, Csehország pedig 38 százaléknyi támogatást kapott.

 

Ausztria 1998. július 1-jétől tölti be az Európai Unió elnöki tisztét. Az osztrák közvéleményt talán emiatt is egyre többet foglalkoztatják a kelet-közép-európai országok EU-csatlakozásának előnyei, de még inkább annak hátrányosnak ítélt elemei. Az osztrák elnökség hat hónapja alatt szomszédainknak több mint 300 munkacsoport 1300-1500 ülését, ötven miniszteri szintű tanácskozást és két EU-csúcstalálkozót kell megrendezni. Ezeken öt fő témára összpontosítanak: az euro bevezetésére, a munkahelyteremtésre, a belbiztonság erősítésére, a környezetvédelemre és az Európai Unió bővítésére. Az utóbbi témában a hivatalos osztrák álláspont kinyilvánítja: a bővítés esetén pénzforrásokat kell teremteni az Ausztria keleti tartományait sújtó hátrányok kiegyenlítésére. Mindebből következik, hogy az osztrák közvélemény kedvező vélekedése ellenére sem táplálhatunk vérmes reményeket az osztrák elnökséggel kapcsolatban. Még akkor sem, ha hivatalos részről gyakran hangoztatják: Ausztria mindent elkövet annak érdekében, hogy felgyorsuljanak a tárgyalások a tagjelölt országokkal.

Nem osztrák ügy

- A munkaerő szabad áramlásának problémája nem egyedül osztrák ügy, az egész Uniót érinti. Ezért az az álláspontunk, hogy Magyarország vagy bármely más állam EU-felvétele esetén átmeneti korlátozást kell bevezetni a munkaerő áramlására. Pontosan meg kell határoznunk, hány magyar, illetve más országbeli állampolgár kaphat munkát az EU országaiban. Az intézkedés nem korlátozódhat Ausztriára és Németországra, ahol kétségtelenül a leginkább félnek az olcsóbb munkaerő beáramlásától és annak beláthatatlan következményeitől - foglalja össze az osztrák álláspontot dr. Rejtő Péter, Ausztria budapesti kereskedelmi tanácsosa.

Véleménye szerint Magyarország számára is hátrányos lenne a korlátlan migráció. Ha a legjobb szakemberek a nagyobb kereset reményében itt hagynák az országot, hiányuk nyilvánvalóan kedvezőtlen lenne gazdasági szempontból. A burgenlandiak egyébiránt különösen tartanak az olcsó magyar munkaerőtől, főleg a szolgáltató ágazatban működő kis cégektől, amelyek jóval kisebb rezsivel dolgoznak, mint az osztrákok. A munkaerő-vándorlás előbb-utóbb mégis be fog következni, de az osztrákok úgy számolnak, hogy akkorra már kisebbek lesznek a különbségek. Addig azonban átmeneti megoldást kell találni.

Ausztriának hosszú távon egyértelmű érdeke a keleti bővítés, állítja Gérnyi Gábor, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője. Az ország az EU peremén fekszik, így Ausztriára jelentős többletköltségeket ró a határokra vonatkozó schengeni előírások érvényesítése. Ha viszont megtörténik a kelet-európai bővítés, keletre tolódik a schengeni határ, s Ausztriát stabil, feszültségmentes országok veszik majd körül. Gazdasági szempontból legalább ennyire érdeke a bővítés, hiszen a folyamat élére állva a Duna-völgyi országok leginkább az osztrákok hatásos közreműködésével integrálódhatnak Európába. A közeli és segítőkész, ugyanakkor nyilvánvalóan gazdaságilag erősebb partner ebből nagyobb hasznot húzhat.

Koncentráció az osztrák gazdaságban Folytatódik az osztrák gazdaság tulajdonosi és termelési szerkezetének átalakulása. A Simmering-Graz-Pauker osztrák gépjármű-technikai vállalatcsoport részvényeinek többségét például a kanadai központi Magna Konszern vette meg a Bank Ausztriától. A német REWE-csoport felvásárolta az osztrák Julius Meinl kereskedelmi hálózatot. (A Julius Meinl csupán a kelet-európai országokban működő élelmiszeráruház-hálózatát, a Meinl Internationalt és a Meinl Bankot tartotta meg.) A nagyobb és tőkeerősebb osztrák cégek maguk is igyekeznek belföldön és külföldön tevékenységüket bővíteni. Így a Bauholding AG magába olvasztotta a német Strabagot és az osztrák Erabau céget, aminek révén létrejött Európa hatodik legnagyobb építőipari csoportja. Jelentős e cégek magyarországi tevékenysége is, ezért várható, hogy a bővülő megrendelések komoly hatással lesznek a magyar építőipari piacra is. Nagy kihívással kell szembenéznie a szétaprózott osztrák villamosenergia-iparnak az Európai Unión belül küszöbön álló energiapiaci liberalizáció miatt. Az újrarendeződés folyamata megkezdődött, és főleg politikai körökben szeretnék, ha egy-egy ütőképes és erős integrált keleti, illetve nyugati osztrák társaság jönne létre. Európa legnagyobb áramtermelője, a francia EDF már 25 százalékos tulajdonrészt szerzett a stájerországi áramszolgáltató vállalatban, és a német Bayernwerk is tárgyalásokat folytat a felső-ausztriai áramszolgáltatóval.

Ahogy' az osztrákok számolnak

Osztrák szakértők kimutatták: az Unió keleti bővítése Ausztria számára a GDP évi mintegy 2 százalékponttal magasabb növekedését eredményezi majd, 10-15 éven át. Az osztrákok már eddig is sokat profitáltak a keleti nyitásból. Így az 1989. évi 1,2 milliárd schillinges aktívummal szemben 1997-ben csaknem 29 milliárd schilling aktívumot értek el a közép-kelet-európai országokkal folytatott kereskedelemben, s ötvenezer új munkahelyet teremtettek a keleti kapcsolatok bővítésének eredményeként.

Vannak persze olyanok is, akik a csatlakozás okozta nehézségeket elemzik, költségeit számolgatják. Eszerint a teljes keleti bővítés Ausztriának 23 milliárd schillingbe kerülhet. Ebből mintegy 5 milliárd jutna Magyarországra, 8,5 milliárd Lengyelországra és 2,5 milliárd Csehországra. E kiadások ellensúlyozására szomszédunk évi 4 milliárd schilling támogatást kér az Európai Bizottságtól. (Ezek a számítások nem hivatalosak, és minden bizonnyal még ellenőrzésre szorulnak.)

Ausztria gazdasági szempontból kétségtelenül példaképe lehet az összes kelet-európai országnak, köztük azoknak is, amelyekkel történelme során szorosabb kapcsolatban állt, élt. Az egy főre jutó GDP tavaly megközelítette a 29 ezer dollárt, miközben a közép-kelet-európai országok átlaga alig volt több 3000 dollárnál. Más összehasonlítások az 1910. és 1997. évi adatokat vetik egybe, amiből kiderül, hogy amíg például Csehország 1910-ben - Ausztria gazdasági fejlettségét 100-nak tekintve - 83 százalékon állt, Magyarország pedig 69 százalékon, addig napjainkban a két ország színvonala 18 százaléka az osztrákénak.

Ausztria fejlődése töretlen. A GDP az idei év első felében is 4,2 százalékkal bővült, az infláció pedig 1 százalékra csökkent. A gazdaságkutatók kedvezően ítélik meg a fontosabb makrogazdasági mutatók várható alakulását. Egyedül az államháztartási hiányt illetően lenne tennivaló, amelynek GDP-hez viszonyított arányát ajánlatos lenne 2,5 százalékról 1 százalékra leszorítani, hogy a gazdaságpolitika mozgástere bővüljön a romló nemzetközi helyzetben.

A távol-keleti krízis hatása az osztrák gazdaságban júniusban, az oroszországi válság pedig augusztusban jelentkezett. Az erőteljesebb következmények azonban szakértők szerint csak év végére várhatók. Mindenesetre az osztrák export az első fél évben még mindig dinamikusan, 10,4 százalékkal, az import pedig 8,4 százalékkal nőtt. Ezen belül a kelet-európai országokkal folytatott kereskedelem bővülése meghaladta az átlagot. A kelet-európai offenzíva alátámasztására az osztrák Exporthitel Biztosító a FÁK-térség tekintetében könnyített eddigi irányelvein a fedezeti összegek és a garancia futamidejének növelésével.

Tranzitengedélyek Hosszú idő után az idén először az osztrák közlekedési minisztérium megállapodásban vállalta: a kétoldalú és tranzit útvonalengedélyek számát összesen 5700-zal növeli. Ez egyelőre megfelelő mozgásteret nyújt a magyar fuvarozóknak, de biztosan szükség lesz a kvóta rendszeres emelésére, hogy a közúti áruszállítási korlátok ne akadályozzák a kereskedelmi forgalom bővítését, és ezzel Magyarország európai integrációját. Ez nemcsak magyar érdek, hanem a Magyarországon letelepedett osztrák és más, unióbeli beruházó érdeke is. A kölcsönös áruszállítások ugrásszerű megnövekedése megkívánja azok struktúrájának megváltozását is. Az intenzív feldolgozóipari munkamegosztás, valamint a "just in time" szállítások térnyerése miatt egyaránt egyre több a közúti áruszállítás. A magyar-osztrák kereskedelem, valamint az EU és Magyarország közötti áruszállítások dinamikus bővülése miatt elengedhetetlen a határállomások (főleg Hegyeshalom, Sopron és Rábafüzes) jelentős bővítése, áteresztőképességük növelése, amit megfelelő szervezési intézkedésekkel és kiegészítő beruházásokkal lehet elérni. A határ menti regionális együttműködés hagyományosan széles körű a magyar és az osztrák területek között. Több közös projekt valósult meg az EU határ menti régiók együttműködését szorgalmazó programja, az Interreg és a PHARE keretében. Különösen kiemelkedő a szentgotthárd-heiligenkreuzi övezet szerepe.

Csúcsforgalom

A magyar-osztrák forgalom ebben az évtizedben csaknem megháromszorozódott, és tavaly elérte 4,4 milliárd dollárt. Az elmúlt nyolc esztendőben a magyar export növekedésének eredményeként sikerült ledolgozni a korábbi (volt úgy, hogy évi 500 millió dolláros) passzívumot, és újabban a kétoldalú forgalom lassan kiegyenlítődik. 1997-ben az export 26,6 százalékkal növekedett, amihez viszonyítva az idei év első hét hónapjában elért 4 százalékos növekedés is jónak mondható. Az idén, az első hét hónapban lebonyolított import megközelítően tíz százalékkal bővült, passzívumunk ebben az időszakban - kissé meghaladva a tavalyit - 67 millió dollár volt. Kedvező az exportunk szerkezete: a feldolgozott termékek kivitele mintegy 10 százalékkal nőtt, a gépek és szállítóeszközök exportja pedig 11 százalékkal haladta meg a tavalyit.

Gérnyi Gábor a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a magyar kivitel több mint felét gépipari termékek alkotják, s a magasan feldolgozott termékek aránya összességében meghaladja a 80 százalékot. Eközben az osztrák részről annyit emlegetett és féltett agrárágazat részesedése 5 százalék alá esett. A főosztályvezető ennek kapcsán rámutat: az elmúlt nyolc esztendőben kiderült, hogy a magyar vállalatok alkalmazkodóképesek, megtalálták, mely termékekkel lehet bejutni az igényes osztrák piacra.

A statisztika szerint Ausztriába körülbelül 4500 magyar cég exportál, az onnan importálók száma meghaladja a hétezret. A forgalomnövekedés nagymérvű és kedvező szerkezeti alakulása annak is köszönhető, hogy beértek az osztrák cégek korábbi befektetései. Ausztria - amellett, hogy a második legjelentősebb kereskedelmi partnerünk - a tőkebefektetések terén a harmadik eddigi, mintegy 2,5 milliárd dolláros invesztícióval. Eddig 5500 osztrák befektető telepedett le országunkban. Az osztrák tőkekiviteli statisztikában Németország után Magyarország áll a második helyen.

Az osztrák beruházások eddig zömmel a Dunántúlra jutottak, de - mint azt már közölték - "fel kívánják térképezni" a keleti régiót is. Az osztrák kancellári hivatal megbízást adott az AMC cégnek, hogy tárja fel, milyen lehetőségek kínálkoznak az ország keleti részében. Magyar részről ugyanezt a feladatot a Duna Kft. kapta.

Ausztrián, az egyetlen Magyarországgal határos EU-országon keresztül bonyolódik le a magyar áruforgalom jelentős része Nyugat-Európával. A multiktól eltekintve a legfontosabb exportáló és importáló cégek osztrák érdekeltségű társaságok leányvállalatai. Idejövetelük nagy lendületet adott a kétoldalú forgalomnak. Több osztrák cég, így a Dunapack, az Eternit vagy a Wienerberger innen exportál harmadik piacra. Alig van olyan ágazat, amelyben az osztrák tőke ne játszana valamilyen szerepet.

Az utóbbi években már kevesebb az új beruházás, a megtelepedett cégek inkább korszerűsítenek, bővítik kapacitásaikat. Új jelenség a kis- és közepes osztrák vállalkozások betelepedése, elsősorban a szolgáltatások terén. Megjelentek az osztrák jogi, humán- és adótanácsadó cégek, valamint szoftvervállalkozások. A következőkben várhatóan bővül ez a kör, annál is inkább, mivel 1999. február 1-jétől a külföldi egyéni vállalkozásoknak nem kell már külön működési engedélyt kérni.

A magyar-osztrák külkereskedelem alakulása (1990-1997, millió dollár)
  1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997
Export
Vámszabad területek           157,9 333,4 789,3
Összes kivitel 726,9 1107,3 1144,8 899,8 1163,8 1461,2 1728,1 2187,7
Változás %-ban (előző év = 100) 100,0 152,3 103,4 78,6 129,3 125,6 118,3 126,6
Változás %-ban (1991 = 100) 100,0 152,3 157,5 123,8 160,1 201,0 237,7 301,0
Import
Vámszabad területek           323,1 472,1 797,0
Összes behozatal 855,7 1521,0 1594,1 1466,0 1748,3 1986,8 2007,7 2242,7
Változás %-ban (előző év = 100) 100,0 177,7 104,8 92,0 119,3 113,6 101,1 111,7
Változás %-ban (1991 = 100) 100,0 177,7 186,3 171,3 204,3 232,2 234,6 262,1
Áruforgalom összesen
Vámszabad területek           481,0 805,5 1586,3
Összes szállítás 1582,6 2628,3 2738,9 2365,8 2912,1 3448,0 3735,8 4430,4
Változás %-ban (előző év = 100) 100,0 166,1 104,2 86,4 123,1 118,4 108,3 118,6
Változás %-ban (1991 = 100) 100,0 166,1 173,1 149,5 184,0 217,9 236,1 279,9
Áruforgalom mérlege -128,8 -413,7 -449,3 -566,2 -584,5 -525,6 -279,6 -55,0
Vámstatisztikai forgalom -128,8 -413,7 -449,3 -566,2 -584,5 -360,4 -140,9 -47,3
Vámszabad területek           -165,2 -138,7 -7,7

Nehézségek, lehetőségek

Dr. Rejtő Péter tanácsos azt tapasztalja: a Magyarországon működő osztrák vállalkozók közérzete jó. Amint a tőkeexportőröket általában, az osztrákokat is két dolog motiválja: oda települnek, ahol olcsóbban termelhetnek, és ahol nagyobb piaci részesedést tudnak maguknak megszerezni. A magyarországi osztrák beruházások esetében mindkettő igaz, az utóbbi szempont mégis erősebb volt.

A tanácsos a kifogásolnivalók között említi a hosszú hatósági procedúrát és általában a bürokráciát. Túl lassú a különböző engedélyek kiadása, nehéz a beruházások, építkezések formalitásokhoz hiánytalanul igazodó lebonyolítása. Az osztrák vállalkozók véleménye szerint az önkormányzatok sokszor túl mohók: egész utcasorokat vagy olyan területeket is rendbe akarnak hozatni a befektetőkkel, amelyek jóval túl vannak a beruházáson.

A magyar vállalkozónak sem könnyebb Ausztriában. Az ügyintézés a határ túloldalán sem egyszerűbb, a cégalapító ott is beleütközik a bürokráciába. Az akadályok elsősorban az osztrák iparjoggal és az iparkamarák korlátozó magatartásával kapcsolatosak. Az osztrák tanácsos szerint a gazdasági minisztérium és az iparkamara már dolgozik a feltételek enyhítésén.

A tavalyi 4,4 milliárd dolláros forgalom nagy kiugrást hozott a korábbi évekhez képest. Gérnyi Gábor szerint az idén már az is nagy eredmény lesz, ha tartani tudjuk a tavalyi szintet. Az első háromnegyed év adatai alapján ezt talán mégis sikerül túlszárnyalni. A tanácsos szerint a többi termékcsoportban is lehetséges a piac szélesítése, de felhívja a magyar vállalkozók figyelmét arra, hogy aki Ausztriában boldogulni akar, annak minden téren nagyon felkészültnek kell lennie. Néhány szezonális cikk kivételével egy-egy termék piacra dobásához sok pénzre, szakszerű marketingre van szükség, célravezetőbb olyan osztrák partnert találni, aki bevezeti a magyar árut a piacon. Ez eddig is így volt, és akkor is így marad, ha már tagjai leszünk az EU-nak.

Magyar-osztrák külkereskedelmi forgalom (1998. I-VII., millió dollár)
  Kivitel
Forgalom 98/97
1997. I-VII. 1998. I-VII. %
Élelmiszerek, ital, dohány 56,3 57,7 102,5
Nyersanyagok 52,8 59,5 112,7
Energiahordozók 145,4 135,7 93,3
Feldolgozott termékek 350,4 385,1 109,9
Gépek, gépi berendezések 657,9 674,5 102,5
Összesen 1262,8 1312,5 103,9
 
Magyar-osztrák külkereskedelmi forgalom (1998. I-VII., millió dollár)
  Behozatal
Forgalom 98/97
1997. I-VII. 1998. I-VII. %
Élelmiszerek, ital, dohány 26,8 25,7 95,9
Nyersanyagok 22,5 38,7 172,0
Energiahordozók 82,1 72,7 88,6
Feldolgozott termékek 500,4 543,8 108,7
Gépek, gépi berendezések 627,3 699,0 111,4
Összesen 1259,1 1379,9 109,6
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére