Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 9. számában (1998. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Agrárjogszabályok

Borlepárlási támogatás

A 28/1998. (IX. 29.) FVM rendelet az 1998-as óborkészlet csökkentése céljából elrendelt borlepárlási intervenciós támogatás szabályait tartalmazza. Az intervenciós támogatás az OBI (1027 Budapest, Bem tér 2.) által minősített, átlagosan 11 v/v%-os, maximum kétszáztizennégyezer hektoliter szőlőbor lepárlásához vehető igénybe hétszáznegyvenkilenc-millió forint összeg erejéig. A lepárlási támogatásra azok a jövedéki adóraktári engedéllyel rendelkező, középfokú borpárlatot készítő üzemek pályázhatnak, amelyek az 1997-es borlepárlásban legalább húszezer hektoliter bort pároltak, és a bor lepárlása mellett felvásárlási és termékértékesítési feladatok ellátását is vállalják, továbbá a 11 v/v%-os szőlőbor után ötven forint/liter alapárat fizethetnek (ez az összeg adókat nem tartalmaz). Az adózási kötelezettségnek az érvényes jogszabályok szerint kell eleget tenni. Az intervenciós támogatás mértéke legfeljebb harmincöt forint/liter.

A bor felvásárlása és a lepárló- üzembe szállítása 1998. november 15-ig tart. A lepárlásra szánt bor értékesítésére azok a bortermelők jelentkezhetnek, akik vállalják, hogy a saját tulajdonukban, származási bizonyítvánnyal igazolhatóan ötven hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségű, az OBI által minősített szőlőbort eladják a rendeletben meghirdetett vételáron, és a borlepárlási szándékukat az áprilisi, illetve júliusi rendkívüli készletfelméréskor bejelentették már a hegybírónak. A bortermelő a szőlőbor beszállításához és átadásához köteles csatolni az OBI minőségvizsgálati határozatát, a hegybíró igazolását, amely tartalmazza a bor tulajdonosának nevét, címét, a borkészlet pontos tárolási helyét, a tárolók számát, a bor mennyiségét, a lepárlásra bejelentett készlet mennyiségét, a bor tulajdonosának olvasható aláírását, adóazonosító jelét vagy adószámát, őstermelő esetében az 1998. augusztus 20-ig kiállított őstermelői igazolvány számát és a kiállító szervezet nevét, a hegybíró aláírását és az igazolás kiállításának dátumát. A lepárlóüzem a támogatás mértékéig jogosult az ötven forint/liter alapár megfizetésére. Egy tulajdonostól száz hektoliternél kisebb mennyiségű bor átvétele esetén a vételárat azonnal ki kell fizetni. Nagyobb mennyiségű beszállításnál a vételár kifizetéséről a lepárló a bortermelővel közösen állapodik meg. A fizetés határideje ebben az esetben sem lehet hosszabb az utolsó beszállítás dátumát (1998. november 15.) követő 45 naptári napnál, legfeljebb azonban 1998. december 31-nél. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa-Terméktanács a jogosult részére igazolást állít ki a támogatás mértékéről, erről értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, illetve a lepárlóüzem illetékes adóigazgatóságát. Az igazolást a hónapot követő 10. napon vagy az ehhez legközelebb eső munkanapon köteles a Terméktanács kiadni. A támogatás havonta, de legfeljebb 1998. december 15-ig igényelhető az elsőfokú adóhatóságtól a 10032000-01905520 APEH Agrárpiaci támogatás folyósítási számláról. A támogatásra jogosult az átvett bor után teljesített alapár kifizetéséről írásban köteles tájékoztatni a Terméktanácsot minden hónap 15. napjáig, de legkésőbb 1999. január 15-ig. A pályázati felhívást a rendelet melléklete tartalmazza. A pályázatot zárt borítékban személyesen kell benyújtani az FVM ARH Növényi Termékek Osztályára (Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.).

(Magyar Közlöny, 1998/87. szám)

Exporttámogatási pályázat

A 29/1998. (X. 1.) FVM- PM- GM együttes rendelet a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exporttámogatásának egyszerűsített pályázati eljárásáról szól. A támogatást az 10032000-01905245 számú APEH Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás számláról kell teljesíteni. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a nem hagyományos exportpiacnak minősülő országok, valamint az Európai Unió és a CEFTA tagországainak felsorolását, a 2-10. számú mellékletek határozzák meg az igényelhető exporttámogatások mértékét, valamint a támogatásban részesíthető termékek körét.

Ha a mellékletben felsorolt vámtarifaszám előtt "ex" megjelölés szerepel, úgy a vámtarifaszám alá tartozó termékek közül csak arra jár exporttámogatás, amely az "ex" jelölésnek megfelel. Amennyiben a vámtarifaszám előtt "reg" megjelölés szerepel, csak meghatározott régió országaiba kiszállított termékek után jár a támogatás.

A támogatásra való jogosultság előfeltétele - a 110/1997. (XII. 30.) FM-PM-IKIM együttes rendeletben foglaltak mellett - az Agrárintervenciós Központ (AIK) által kiadott igazolás csatolása. Az igazolás kiállítására akkor kerül sor, ha a kiléptetést igazoló vámáru-nyilatkozatot a kiszállítást követő harminc napon belül az AIK-nál bemutatták. A személyesen, megbízott útján vagy postán az AIK címére (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.) megküldött vámáru-nyilatkozathoz mellékelni kell egy bélyeggel ellátott, megcímzett válaszborítékot és tértivevényt. Az igazolást az AIK harminc napon belül adja ki, ha a nyilatkozaton szereplő adatok a jogszabályi feltételeknek megfelelnek. Az AIK igazolása tartalmazza az igénylő nevét, adószámát, a vámáru-nyilatkozat számát, a termék vámtarifaszámát, megnevezését és mennyiségét, valamint a támogatás jogcímét.

(Magyar Közlöny, 1998/89. szám)

Búza-csereakció

A 30/1998. (X. 1.) FVM rendelet a búza-csereakció szabályait tartalmazza. Az FVM a búzavetőmag felújítása és az 1999-es búzatermés minőségének biztosítása érdekében árubúza és fémzárolt vetőbúza csereakciót rendelt el. Az akcióban azok a termelők vehetnek részt, akik az 58/1997. (VIII. 29.) FM rendelet alapján a vetésterületüket a megyei földművelésügyi hivatalnál bejelentették és rendelkeznek a hivatal által - legkésőbb 1998. október 22-ig - kiállított, részvételre jogosító igazolással. A 3/1998. (VII. 16.) FVM rendelet alapján beszállított búzát nem ajánlhatják fel az akcióban cserealapként. Az akcióban azok a vetőmag-forgalmazó vállalkozások vehetnek részt, amelyek tagjai a Vetőmag Terméktanácsnak. Az akció keretében kizárólag II. szaporítási fokozatú fémzárolt vetőmagot lehet cserélni. Ennek nettó irányára harminckettőezer Ft/tonna, amely nem tartalmazza a csávázási díjat. Ha a vetőmagot csávázottan cserélik, akkor a csávázási költség is a cserealap részét képezi, legfeljebb négyezer Ft/tonna értékben. Az ötven hektár alatti vetésterületet bejelentők hektáronként nyolcezer forint nettó értékű vetőmagot cserélhetnek az 1998-ban megtermelt malmi I-II., euro- vagy takarmányminőségű búzájuk ellenében. Az ötven hektárt meghaladó vetésterületet bejelentők ellenben a bejelentett teljes vetésterület alapján, hektáronként háromezer-kettőszáz forint értékű vetőmagot cserélhetnek a garantált áras minőségű búzájuk ellenében.

A csereakcióban felajánlott búzát ötven hektár felett az 1/1998. (VII. 16.) FVM rendelet szerint a garantált áras felvásárlást végző telepekre, ötven hektár alatt az intervenciós felvásárlást végző telepekre szállíthatják be legkésőbb 1998. november 10-ig. Az átvevő a beszállított búzáról igazolást állít ki. A termelő az igazolás révén a forgalmazóval vetőmag-árubúza csereügyletet köthet. Az FVM szerződéskiegészítést köt a felvásárlókkal a vetőmag-csereakcióban történő közreműködés részletes feltételeiről. A felvásárló az általa felvásárolt búzát közraktárba helyezi.

(Magyar Közlöny, 1998/89. szám)

Alma kamattámogatása

A 31/1998. (X. 2.) FVM rendelet az 1998-as extra és I. osztályú étkezési alma felvásárlásához és hűtőházi tárolásához felvett hitelek kamattámogatásáról rendelkezik. A rendelet értelmében az alma terméktanácsi tagsággal rendelkező hűtőházak legfeljebb ötvenezer tonna almát vásárolhatnak fel. A betárolásra és értékesítésre vállalkozó felvásárló költségeinek finanszírozására - a betárolt mennyiségre számított, legfeljebb azonban hetven Ft/kg értékhatárig - a hitelintézetektől 1998. szeptember 15-ét követően felvett hitel után a jegybanki alapkamatra, devizahitel esetén a mindenkori bankközi kamatra kamattámogatást vehet igénybe.

Ötvenezer tonna összmennyiségig azok a kistermelők és vállalkozók szállíthatnak értékesítésre almát, akik 1998. augusztus 15-én érvényes őstermelői igazolvánnyal vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkeztek és gazdajegyzővel igazoltatták almaterületük nagyságát. A felvásárlás során azok a termelők értékesíthetnek almát, akik öt hektárnál kisebb termőterülettel rendelkeznek. Az átadható mennyiség hektáronként maximum tíz tonna. A felvásárlási ár legalább bruttó harmincöt Ft/kg (áfával, illetve kompenzációs felárral együtt). Felvásárolni az 1998. szeptember 15. és október 15. között betárolt étkezési almát lehet. Az alapkamat-támogatás igényléséhez a felvásárló köteles a hitelintézettől igazolást kérni, amelynek tartalmaznia kell a felvásárló nevét, címét, adószámát, az eredeti hitel- (kölcsön-) szerződésben rögzített kölcsön összegét, a kölcsön céljának pontos megnevezését, a kölcsönfelvétel idejét és 1999. május 31-ig számított és június 10-ig igazoltan megfizetett alapkamat összegét. Az igazolást 1999. június 15-ig meg kell küldeni a Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt.-nek (cím: 1453 Budapest, Soroksári út 24.). A Concordia Rt. az alma mennyisége és a hitelintézeti igazolás alapján - maximum hetven Ft/kg értékkel - megállapítja a százszázalékos alapkamat-támogatás összegét. Erről az igénylőnek, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, továbbá az Agrárrendtartási Hivatalnak igazolást küld. A támogatásra jogosult felvásárló a Concordia Rt.-től kapott igazolás alapján, a hitelszerződés eredeti példányának egyidejű bemutatásával igényelheti a támogatást az elsőfokú adóhatóságtól a 1003000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás folyósítási számláról. Az 1. számú melléklet tartalmazza a részletes pályázati felhívást, a 2. számú melléklet pedig a minőségi követelményeket.

(Magyar Közlöny, 1998/90. szám)

Szőlőfelvásárlás kamattámogatása

A 32/1998. (X. 2.) FVM rendelet a 1998-as fehér borszőlő felvásárlásához felvett hitelek kamattámogatásáról rendelkezik. A feldolgozók legfeljebb ötszázezer tonna mennyiség felvásárlásához az egy évnél nem hosszabb lejáratú forint- és/vagy devizahitelek után, de legfeljebb 1999. február 15-ig számított, a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletnek megfelelő feltételek szerinti jegybanki alapkamatra ötvenszázalékos mértékű kamattámogatást vehetnek igénybe. A szőlőfeldolgozó akkor kérhet kamattámogatást, ha olyan kistermelőtől vásárolt szőlőt, aki 1998. augusztus 20-án őstermelői igazolvánnyal rendelkezett. A felvásárolható mennyiség hét tonna/ha, asztali bort adó fajták esetében legfeljebb tíz hektár, minőségi bort adó fajták esetén legfeljebb öt hektár terület nagyságig. A felvásárlási árnak az asztali minőségű szőlők esetén legalább harminc Ft/kg, a minőséget adók esetén legalább harminchat Ft/kg (áfával, illetve kompenzációval együtt). A feldolgozónak az átvételt követő harminc napon belül kell a vételárat kifizetnie.

A támogatás igénybevételéhez - a rendelet melléklete szerinti - pályázatot kell benyújtani a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa-Terméktanács részére, továbbá a szőlőfelvásárlás finanszírozásához 1998. november 1-jéig hitelt kell felvenni. Kizárólag a rendelet mellékletében meghatározott borvidékről származó és származási bizonyítványnyal igazolt borszőlőt lehet felvásárolni 1998. szeptember 10-től kezdődően. A feldolgozónak a támogatás igénybevételéhez igazolást kell beszereznie a hitelintézettől, amelynek tartalmaznia kell a jogosult feldolgozó nevét, címét, adószámát, az eredeti hitel- (kölcsön-) szerződésben rögzített kölcsön összegét, a kölcsön céljának pontos megnevezését, a kölcsön összegét és öt hónapig, de legfeljebb 1999. február 28-ig számított és 1999. március 15-ig megfizetett alapkamat összegét. Az igazolást asztali és minőségi fajtára bontva, összesítve 1999. március 20-ig meg kell küldeni a hegyközség címére is. Az igazolás alapján a hegyközség állapítja meg az ötvenszázalékos alapkamat-támogatást. A támogatás összegéről szóló igazolást a hegyközség az igénylőnek, az elsőfokú adóhatóságnak, valamint az Agrárrendtartási Hivatalnak küldi meg. A feldolgozó a hegyközségtől kapott igazolással - a hitelszerződés eredeti példányának egyidejű bemutatásával - igényelheti a kamattámogatást az adóhatóságtól a 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás folyósítási számláról.

A rendelet módosította a 28/1998. (IX. 29.) FVM rendelet szabályait is. A módosítás értelmében óborlepárlási támogatásra azok a jövedéki adóraktár-engedéllyel rendelkező, középfokú borpárlat készítésére alkalmas üzemek pályázhatnak, akik legalább húszezer hektoliter bor lepárlását elvégezik, vállalják a bor felvásárlását, és a végtermék értékesítését. A támogatás további feltétele, hogy az igénylő legalább két éve jogosult borlepárlási tevékenységet végezni, továbbá vállalja, hogy a szőlőbor után ötven Ft/liter alapárat fizet ki (ez az összeg adókat nem tartalmaz).

A lepárlásra szánt szőlőbor értékesítésére természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságok jelentkezhetnek, ha vállalják, hogy a saját tulajdonukban - származási bizonyítvánnyal igazolhatóan - harminc hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségű, OBI által minősített szőlőbor van, amelyet a meghirdetett vételáron eladnak. Előnyben kell részesíteni azokat a termelőket, akik legfeljebb kettőszáz hektoliter bort ajánlanak fel borlepárlásra, feltéve ha a hegybíró igazolja, hogy a felajánlott bor a bortermelő saját terméséből származik, és a szőlőtermő terület a tíz hektárt nem haladja meg. Azok, akiknek a termőterülete a tíz hektárt nem haladja meg és borlepárlási szándékukat a hegyközségnek nem jelentették, 1998. október 20-ig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa-Terméktanácshoz írásban még bejelentést tehetnek. A termelő a szőlőbor beszállításakor köteles átadni a hegybíró igazolását, amely tartalmazza a bor tulajdonosának nevét, címét, a borkészlet pontos tárolási helyét, az edényzet (tároló) számát, a bor mennyiségét literben, a bor tulajdonosának olvasható aláírását, adóazonosító jelét vagy adószámát, őstermelő esetében az 1998. augusztus 20-ig kiállított őstermelői igazolvány számát és a kiállító szervezet nevét, a hegybíró aláírását és az igazolás kiállításának dátumát. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa-Terméktanács igazolást állít ki a kifizethető támogatás mértékéről, erről értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, illetve a lepárlóüzem szerinti adóigazgatóságot. A támogatást ennek alapján havonta, de legfeljebb 1999. január 15-ig lehet igényelni az elsőfokú állami adóhatóságtól a 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás folyósítási számláról.

(Magyar Közlöny, 1998/90. szám)

Búzafelvásárlás

A 33/1998. (X. 2.) FVM rendelet az 1999-es élelmezési búza garantált áron történő felvásárlásáról szól. E szerint az 1. számú mellékletben rögzített élelmezési búzát (BTO 0111121000) és az élelmezési célú durumbúzát (BTO 0111110000) az állam garantált áron felvásárolja. Kizárólag az Országos Gabona Terméktanács tagjai által megtermelt búzát lehet felvásárolni, ha a termelő a megyei földművelésügyi hivatalhoz bejelenti vetésterületének nagyságát - az adott év május 31-i állapotnak megfelelően - legkésőbb június 15-ig. A bejelentést a földművelésügyi hivatal a termelőnek visszaigazolja. A felvásárlók nevét, címét, a felvásárlás módját a hivatal - a felvásárlás kezdete előtt harminc nappal - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé. A felvásárló az átvételtől számított tizenöt napon belül, de legkorábban szeptember 1-jén a kvóta jogosultjának köteles kifizetni a termék ellenértékének hatvan százalékát. A fennmaradó negyven százalékot a betárolás napját követő kilencven napon belül kell kifizetni. A felvásárlás előfeltétele, hogy a termelő számlával vagy vételi jeggyel bizonyítsa, hogy a vetéshez minősített, fémzárolt II. szaporulati fokú vetőmagot használt fel. A vetőmag-felújítási arány az őszi búza vetésterület negyven százalékára vonatkozik. A felvásárlás mennyiségi és minőségi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 1998/90. szám)

Vágómarha-felvásárlás feltételei

A 34/1998. (X. 9.) FVM rendelet a vágómarha garantált áron történő felvásárlásának szabályait tartalmazza. A felvásárlásban az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság pályázhat, aki/amely kötelezettséget vállal arra, hogy a vágómarha-felvásárlást állami garanciavállalás mellett felvett hitelből finanszírozza, a hatósági előírások szerinti vágóhíddal rendelkezik, biztosítani tudja a hús megfelelő tárolását, feldolgozását. További feltétel, hogy írásbeli nyilatkozattal vállalja, hogy a felvásárlás során a rendelet szerinti előírásoknak eleget tesz, az állatok átvételét három napon belül megkezdi, a teljes állományt pedig tíz napon belül átveszi. A pályázatokat zárt borítékban, "Pályázat vágómarha állami felvásárlására" jeligével ellátva az Agrárrendtartási Hivatalnál kell előterjeszteni a rendelet megjelenését követő harminc napon belül. A pályázatokat a miniszter bírálja el. Az elbírálásnál előnyt élvez az a pályázó, aki saját vágóhíddal, húsfeldolgozó üzemmel rendelkezik. Akinek a pályázatát elfogadták, jogot szerez arra, hogy a vágómarha állami felvásárlásában egy évre közreműködjék.

(Magyar Közlöny, 1998/92. szám)

Vágómarha-felvásárlás

A földművelési és vidékfejlesztési miniszter 35/1998. (X. 9.) FVM rendelete a vágómarha garantált árú felvásárlásának szabályairól szól. A felvásárlásban a tenyésztő és a feldolgozó vehet részt. Garantált áron történő felvásárlás alá kizárólag a rendelet mellékletében meghatározott fajtacsoport és minőségi osztály előírásainak megfelelő vágómarha esik. A garantált ár az állat tartási helyéhez legközelebb eső átvételi helyre szállított és átadott vágómarhára vonatkozik.

A miniszter kötelezettséget vállalt arra, hogy amennyiben a piaci átlagár legalább két egymást követő héten keresztül a garantált ár szintjére csökken, és az összes felvásárolt mennyiség az előző héthez képest legalább húsz százalékkal csökken, gondoskodik a kvóta garantált áron történő felvásárlásáról. A felvásárlás költségeit az Adóelszámolási Iroda 1003200-01905520 számú Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás számla terhére térítik meg a 34/1998. (X. 9.) FVM rendelet alapján. Ha a felvásárló állami garancia mellett adott hitelből vásárol, az áru az állam rendelkezési jogának fenntartásával kerül a pályázó tulajdonába.

A termelő felvásárlás iránti igényt akkor terjeszthet elő a Terméktanácsnál, ha a közzétett piaci átlagár a rendelet szerinti garantált árral azonos. A bejelentéssel egyidejűleg a jogszabály által megkívánt írásbeli nyilatkozatot is elő kell terjeszteni. A termelő bejelentését a Terméktanács megküldi az Agrárrendtartási Hivatalnak. A miniszter ennek alapján dönt a felvásárlásról. A felvásárolt vágómarha ellenértékét a minősítés elfogadásától számított harminc napon belül kell megfizetni. A rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 1998/92. szám)

Vágósertés-felvásárlás lebonyolítása

A 36/1998. (X. 9.) FVM rendelet a vágósertés állami felvásárlásának lebonyolításáról szól. A sertés felvásárlásában az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság pályázhat, aki a rendeletben előírt feltételek elfogadásáról nyilatkozatot tesz, így többek között vállalja, hogy a felvásárlást állami garanciavállalás mellett felvett hitelből finanszírozza, a hatósági előírásoknak megfelelő vágóhíddal rendelkezik, a rendelet szerinti termékeket előállítja. A pályázatot zárt borítékban, "Pályázat vágósertés állami felvásárlására" jeligével ellátva, a rendelet megjelenését követő harminc napon belül kell az Agrárrendtartási Hivatalnál benyújtani. A pályázatokat a miniszter bírálja el. A nyertes pályázóval a hivatal harminc napon belül szerződést köt.

(Magyar Közlöny, 1998/92. szám)

Sertésfelvásárlás garantált áron

A 37/1998. (X. 9.) FVM rendelet a vágósertés garantált áron történő állami felvásárlásáról rendelkezik. A felvásárlás az előállítókat és a feldolgozókat érinti, a rendelet szerint minősített sertés vonatkozásában. A garantált ár a tartási helyhez legközelebbi felvásárlónak átadott sertés hasított súlyára vonatkozik.

A miniszter kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben egymást követő két héten keresztül a vágósertés minőségi felárral növelt piaci átlagára a garantált ár szintjére csökken, és a heti felvásárolt mennyiség az előző héthez képest legalább húsz százalékkal csökkent, gondoskodik a kvóta garantált áron történő felvásárlásáról. A felvásárlás költségei (szállítás, feldolgozás, fagyasztás, tárolás költségei) az Adóelszámolási Iroda 10032000-01905520 számú Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlási számla terhére történik a 36/1998. (X. 9.) FVM rendelet alapján. A felvásárlás befejeződik, ha egymást követő két héten keresztül a piaci átlagár a rendelet szerinti garantált ár fölé emelkedik. Ha a pályázó állami garancia melletti hitelből vásárol, a sertés az állami rendelkezési jog fenntartásával kerül a felvásárló tulajdonába.

A termelő a vágósertés felvásárlása iránti igényt a Terméktanácsnál terjesztheti elő, ha a közzétett piaci átlagár és a rendeletben előírt garantált ár azonos. A bejelentéssel egyidejűleg nyilatkoznia kell a jogszabály által megkívánt kötelezettségvállalásokról. A Terméktanács a bejelentést haladéktalanul megküldi az Agrárrendtartási Hivatalnak. A miniszter a felvásárlás elrendeléséről a Terméktanácstól érkezett írásos értesítés alapján dönt. A felvásárolt vágósertés ellenértékét a minősítés elfogadásától számított harminc napon belül kell megfizetni.

(Magyar Közlöny, 1998/92. szám)

Tehéntej termékpálya szabályozása

A 38/1998. (X. 9.) FVM rendelet módosította a tehéntej termékpálya szabályozásáról szóló 5/1997. (I. 30.) FM rendeletet. A módosítás értelmében a Tej Terméktanács köteles a minisztériumnak két héttel előre jelezni, ha legalább egy feldolgozó, gazdálkodó szervezet esetén az extra tej ára 57 Ft/liter+áfa, az I. osztályú tej ára 54 Ft/liter+áfa alá csökken. A rendelet melléklete tartalmazza az 1999-es tehéntejkvótát és garantált árat.

(Magyar Közlöny, 1998/92. szám)

A méztermelők támogatása

A 39/1998. (X. 14.) FVM rendelet módosította az agrárgazdasági célok 1998-as költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendeletet. A módosítás értelmében a méztermelők agrárgazdasági támogatást ebben az évben méhcsaládonként egyszer vehetnek igénybe bármely negyedévet követő hónap 15-ig, legkésőbb december 15-ig.

(Magyar Közlöny, 1998/93. szám)

Agrárgazdasági célok támogatása

A 41/1998. (X. 21.) FVM rendelet módosította az agrárgazdasági célok 1998-as költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendeletet. A módosítás értelmében a mezőgazdasági tevékenység folytatását elősegítő kamattámogatás a növénytermelés és kertészet, az állattenyésztés és vegyes gazdálkodás (TEÁOR A 01.1-01.3), a vadgazdálkodás (TEÁOR A 01.50), az erdőgazdálkodás (TEÁOR A 02.01), valamint a halászati tevékenység (TEÁOR B 05.0) költségeinek fedezetére felvett, legfeljebb egyéves lejáratú hitelek után az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra vehető igénybe. A kamattámogatás mértéke - az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra - a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat negyven százaléka. Bizonyos termények esetén a kamattámogatás mértéke eléri a száz százalékot.

Állami kezességvállalás a búza, a kukorica, a rozs és az árpa termelési költségeire legfeljebb egyéves lejáratra felvett hitel hetven százalékáig, a termelés ugyanarra a hektárjára és időszakára számítva legfeljebb húszezer forint hitelöszszeg után vehető igénybe.

A módosításokat az 1998-as gabona termelési költségeinek fedezetére felvett hitelek, illetve a már lejárt, de a jogosult hitelintézet által hatvan napon belül be nem váltott hitelek esetén is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 1998/95. szám)

name="Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjai">Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjai

A 26/1998. (X. 9.) PM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1999. január 1-jétől 1999. december 31-ig terjedő időszakra érvényes alapdíjait. A rendelet által közzétett alapdíjaktól a 2. számú melléklet szerinti differenciálási szempontok alapján lehet eltérni.

(Magyar Közlöny, 1998/92. szám)

A passzív feldolgozási tevékenység

A 8/1998. (X. 21.) GM rendelet szabályai szerint a 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt anyagok, félkész termékek és késztermékek passzív feldolgozás céljából történő vámkezeléséhez a Gazdasági Minisztérium külön tevékenységi engedélyére van szükség. A 2. számú mellékletben nem szereplő áruk tekintetében a tevékenységi engedélyt megadottnak kell tekinteni. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az áruk vámtarifaszámát és a vámtarifa szerinti megnevezését, a feldolgozási tevékenység relációs körét, részletes szöveges indokolást a feldolgozási tevékenység céljának és módjának megjelölésével és a kérelmezett érvényességi időt.

Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a jogerős cégbírósági bejegyző okiratokat vagy azok hiteles másolatát, a három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, a cégjegyzésre jogosult közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, a cégbíróságon iktatott változásbejegyzési kérelmek másolatát, a cég tevékenységi köre szerinti kamara hiteles, három hónapnál nem régebbi igazolását a cég kamarai tagságáról, a cég székhelye szerint illetékes vámhivatal igazolását arról, hogy a cég vámszempontból megbízható, a feldolgozási tevékenységgel összefüggő, külön jogszabályokban előírt engedélyeket, illetve az egyes tevékenységek nyilvántartásba vételéről szóló hatósági igazolásokat, továbbá minden egyéb, az adott áru kiviteléhez, illetve behozatalához előírt érvényes szakhatósági hozzájárulást és engedélyt, jövedéki termékek esetében a külön jogszabályban előírt jövedéki engedélyt, a feldolgozási tevékenységgel kapcsolatos jogügyletek dokumentumait, veszélyes áruk esetén a cég vezetőjének vagy képviselőjének nyilatkozatát az áru szállításával kapcsolatos előírások betartásáról, illetve a nyilvántartási kötelezettségek teljesítéséről, illetékbélyeget.

A külön tevékenységi engedély - a vámszempontból való megbízhatóság fennállása esetén - a határozott időtartamra, de legfeljebb egy évig szóló érvényességgel adható, az érvényességi idő kérelemre meghosszabbítható.

A tevékenységi engedély megszerzése nem mentesíti a céget a külön jogszabályban előírt, a külkereskedelmi célú feldolgozási tevékenységére vonatkozó engedély megszerzése alól.

A rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, azzal egyidejűleg a 21/1996. (III. 28.) IKM rendelet hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 1998/95. szám)

A kockázatitőke-adatszolgáltatás

A 29/1998. (X. 21.) PM rendelet a kockázatitőke-társaságok, a kockázatitőkealap-kezelők és a kockázatitőke-alapok befektetési tevékenységhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségéről szól. Az adatszolgáltatást az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet részére kell teljesíteni. A kezelt tőkealapról a kezelő a befektetési, kölcsönnyújtási, összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzéséhez negyedéves jelentést készít, amelyet a negyedévet követő hónap tizedik napjáig köteles megküldeni az ÁPTF-nek. Az adatszolgáltatási kötelezettség körében a következő adatokat kell megadni: a vásárolt vagy értékesített kockázatitőke-befektetések adatait, a kockázatitőke-befektetésként fel nem használt likvid tőke bankbetétben, illetőleg állampapírban történő elhelyezésének adatait, ingatlan vásárlására, illetőleg más módon történő megszerzésére, eladására, apportálására vonatkozó adatokat, kockázatitőke-befektetésként a vállalkozásnak nyújtott kölcsön, illetőleg a vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szerzésére vonatkozó adatokat, és a tőketársaság által fizetett osztalék, illetőleg a tőkealap által kifizetett hozam összegére vonatkozó adatokat. A kockázatitőke-társaság és a kockázatitőkealap-kezelő az általa kezelt alap könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját a tárgyévet követő év május 31. napjáig megküldi a Felügyeletnek. Az jelentés adatai nem nyilvánosak, kizárólag a Felügyelet ellenőrzésének céljait szolgálja, az adatok harmadik személy részére nem adhatók ki.

(Magyar Közlöny 1998/95. szám)
A jegybanki alapkamat változásai
  Mértéke % Hivatkozás
1993. V. 3.-1993. IX. 26. 19 1/1993. (MK. 51.) MNB közlemény
1993. IX. 27.-1994. VI. 14. 22 2/1993. (MK. 135.) MNB közlemény
1994. VI. 15.-1995. I. 31. 25 1/1994. (MK. 63.) MNB közlemény
1995. II. 1.-1996. I. 31. 28 1/1995. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. II. 1.-1996. IV. 30. 27 1/1996. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. V. 1.-1996. VII. 15. 26 2/1996. (MK. 35.) MNB közlemény
1996. VII. 16.-1996. VIII. 31. 25,5 3/1996. (MK. 59.) MNB közlemény
1996. IX. 1.-1996. IX. 30. 24,5 4/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1996. X. 1.-1997. I. 15. 23 5/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1997. I. 16.-1997. II. 28. 22,5 1/1997. (MK. 4.) MNB közlemény
1997. III. 1.-1997. VI. 30. 21,5 2/1997. (MK. 19.) MNB közlemény
1997. VII. 1.-1997. IX. 14. 21 3/1997. (MK. 57.) MNB közlemény
1997. IX. 15.-1998. I. 31. 20,5 4/1997. (MK. 80.) MNB közlemény
1998. II. 1.-1998. IV. 7. 20 1/1998. (MK. 5.) MNB közlemény
1998. IV. 8-1998. V. 31. 19,5 2/1998. (MK. 30.) MNB közlemény
1998. VI. 1-1998. VII. 31. 19 3/1998. (MK. 45.) MNB közlemény
1998. VIII. 1-től 18 4/1998. (MK. 69.) MNB közlemény
1996-tól nincs hatályban a 86/1990. (IX. 14.) Korm. rendelet, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja], a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke - ha a felek magasabb mértékben nem állapodtak meg - a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata volt. Emiatt 1996. január 1-jétől, ha a felek a késedelmi kamat mértékében nem állapodnak meg, a késedelmi kamat kamatmentes pénztartozás esetében 20%, kamatos pénztartozás esetében az ügyleti kamat +8%, de legalább 20%.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére