Az ügyvédkényszer esetei

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 9. számában (1998. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A jog manapság sokszor megköveteli, hogy okiratunkat ügyvéd készítse el vagy hogy képviselőként ügyvédet fogadjunk. Miért van erre szükség, amikor a hetvenes években még szinte nem is létezett ügyvédkényszeres eljárás? A jogalkotók szerint ez az intézmény garanciát jelent a hivataloknak arra, hogy a beadványokat szakember készítse el.

 

Az ellenjegyzés

Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd azt bizonyítja, hogy az irat megfelel a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak, valamint az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának elismerte. Az ügyvéd csak a saját - vagy az irodája - közreműködésével megszerkesztett okiratot ellenjegyezhet, más által készítettet nem. Az ellenjegyzett okiraton az ügyvéd nyilatkozni köteles arról, hogy az okiratot saját maga - vagy irodája - készítette, valamint aláírja és bélyegzőjével (szárazbélyegző) lepecsételi azt. Az ügyvédi ellenjegyzés mellett okirati tanúk alkalmazása nem szükséges. Ha a jogszabály az ügyvédi ellenjegyzést megköveteli, akkor ennek elmaradása miatt az okirat alkalmatlanná válik a kívánt joghatás elérésére, például az ingatlanra vonatkozó - ügyvédi ellenjegyzés nélküli - szerződést a földhivatal hiánypótlásra visszaadja a kérelmezőnek.

Ingatlanügyek

A hatályos ingatlan-nyilvántartási jogszabályok szerint a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére vonatkozó magánokiratnak (ilyen például az ingatlan-adásvételi szerződés) ügyvédi ellenjegyzést vagy közjegyzői tanúsítást kell tartalmaznia. Az ügyvédi ellenjegyzéssel egyenlő súlyú a jogtanácsosi ellenjegyzés, ha a szerződő fél, illetőleg a nyilatkozattevő jogtanácsos által képviselt szervezet. Az adásvételi szerződés ügyvédi ellenjegyzési díja általában az ingatlan értékének 1-3%-a, de minimum 10 000 forint. Az ügyvédek a díj megállapításánál mindig az ingatlan valódi értékét veszik alapul, és nem a szerződésben feltüntetett vételárat. Ha a szerződés bonyolult, vagy elkészítése átlagon felüli munkamennyiséggel jár, az ügyvédek felárat is felszámolhatnak. A fővárosi ingatlanra vonatkozó szerződés ellenjegyzése többe kerül a vidéki ingatlanénál.

Az új törvényi szabályozás

Az ingatlan-nyilvántartást szabályozó új törvény 1999. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései annyiban jelentenek változást, hogy a tulajdonjogon kívül a vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó szerződéseket is ellenjegyeztetni kell. A törvény hatálybalépése után az ilyen jogokat is tartalmazhatja az ingatlan-nyilvántartás. Az új törvény szerint nem alkalmas a bejegyzésre az olyan okirat, amelyen az azt készítő és ellenjegyző ügyvéd szerződő félként van feltüntetve. Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául csak akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az "ellenjegyzem" megjelölést és a szárazbélyegző lenyomatát.

Társasház

Társasházi törvényünk (1997. évi CLVII. törvény) szerint a társasházi alapító okiratot és annak módosítását közjegyzői közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ugyanilyen papír szükséges a társasházi szervezeti-működési szabályzathoz és társasházi közös tulajdonú ingatlanrész külön tulajdonba adásához is. Ha például a társasházi babakocsi-tárolót (közös tulajdon) megvásárolja valaki, mert a város tizenhetedik videokazetta-kölcsönzőjét kívánja működtetni (külön tulajdon), akkor a szerződés elkészítése végett ügyvédhez kell fordulnia.

Mivel az alapító okirat és a társasházi határozatok a tulajdonosi közgyűlésen születnek, célszerű ezen a közgyűlésen az ügyvéd részvétele is. A társasházi alapító okirat elkészítéséért egy vidéki ügyvéd általában a társasház értékének 1-3 ezrelékét számítja fel munkadíjként, fővárosi kollégája ennek akár kétszeresét is.

Társasági ügyek

A gazdasági társaság alapításakor a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni, vagy közjegyzői közokiratba kell foglalni. E nélkül a társasági szerződés érvénytelen, a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be, vagyis a társaság létre sem jön az ellenjegyzés nélkül. Az ügyvéd felelős azért is, hogy a társaság alapítását a társasági szerződés elfogadásától számított harminc napon belül bejelentse a cégbíróságnak. A társasági szerződés módosítását is ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratba vagy közjegyzői közokiratba kell foglalni. Az okirat elkészítésének és ügyvédi ellenjegyzésének ára betéti társaság esetén 30 000, korlátolt felelősségű társaság esetén 100 000, részvénytársaság esetén 200 000 forint, a bonyolult ügy megoldása vagy az átlagosnál több munkát igénylő ügyvédi közreműködés azonban ennél sokkal többe is kerülhet.

Szövetkezet

A termelőszövetkezetek a rendszerváltással majdnem teljesen eltűntek Magyarországról, manapság azonban ismét kezdik felismerni e forma előnyeit. A szövetkezet alapításakor kötelező az ügyvéd részvétele, hiszen az alapszabályt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az ügyvéd azért is felel, hogy a szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül bejelentse a cégbíróságnak. Az alapszabály későbbi módosítását is közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

Hegyközség

A szövetkezetre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan a hegyközség alakításáról szóló alapszabályt - szintúgy annak későbbi módosításait - is ügyvéd által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Itt is kötelező az ügyvéd megalakuláskori jelenléte, hiszen az általa ellenjegyzendő alapszabályt neki kell ismertetnie a hegyközségi tagokkal.

Erdőbirtokossági társulat

Az ilyen társulat alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozhatja el, vagy tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel is létrehozhatja. Mindkét esetben kötelesek a tagok az alapításkor az alapszabályt elfogadni, azt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az ügyvéd részvétele az alapításkor kötelező, akár szerződéssel, akár közgyűlésen alakul a társulat.

Oktatói munkaközösség

Oktatás céljából a megfelelő képesítéssel rendelkező természetes személyek oktatói munkaközösséget alapíthatnak. A munkaközösség alapításához alapszabály szükséges, amelyet ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni és azt a tagoknak aláírásukkal kell ellátni. Az aláíráskor az ügyvéd köteles ellenőrizni az aláírók személyazonosságán kívül azt is, hogy az alapítók a képesítési előírásoknak megfelelnek-e.

Pénzügyek

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár alapításához is szükséges az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabály ügyvédi ellenjegyzése, amiként az alapszabály megváltozását is ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Itt is kötelező a nyilvántartásba vételi kérelmet az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül a bírósághoz benyújtani. Az ügyvéd minden közgyűlésen köteles részt venni, hiszen bármikor módosíthatják az alapszabályt, s ezt a változtatást neki kell ellenjegyezni.

Bányászati koncessziós tevékenység

A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlására jogosult személy e jogát másra átruházhatja. Az átruházás érvényességéhez szükséges miniszteri hozzájárulás feltétele, hogy az átvevő az átadót terhelő valamennyi szerződési kötelezettség teljesítését átvállalja, továbbá az átadót terhelő kötelezettségek átvállalásáról készült okiratot ügyvéd ellenjegyezze.

Feltételes adómegállapítás

A feltételes adómegállapítás szabályai szerint a Pénzügyminisztérium az adózó kérelmére - az általa közölt részletes tényállás alapján - megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót. A feltételes adómegállapítási kérelem az előírt nyomtatványon, csak ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével nyújtható be. Az ellenjegyzés garanciát jelent a Pénzügyminisztériumnak, hogy az adójoggal tisztában van a kérelmező - és ez alapján kéri a feltételes adómegállapítást.

Barát Andrea
Kötelező ügyvédi megbízás A jogszabály néha megköveteli, hogy a külföldi lakcímű személy - vagy külföldi székhelyű társaság - magyar ügyvédet bízzon meg ügyeinek vitelével. E szabályok mindenképpen a külföldi személy javára szolgálnak, hiszen az ő érdeke azt diktálja, hogy olyan személy legyen a képviselője az adott országban, aki ismeri a honi jogot és a cselekvési lehetőségeket. Pénzügyi szolgáltatás A külföldi székhelyű pénzintézet a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatás, illetőleg a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás engedélyezési kérelméhez csatolni köteles nyilatkozatát a kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet. E szabályokhoz hasonlatosan pénzügyi intézmény alapításakor külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot kell csatolni a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda, vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet. A pénzintézet kérelméről döntő határozatot a kézbesítési megbízott ügyvéd kapja kézhez, ő teszi meg a szükséges intézkedéseket - és természetesen ő továbbítja a határozatot a külföldi pénzintézethez. Szerzői jogi ügyek Állampolgárságtól függetlenül minden személy köteles befizetni az iparjogvédelmi eljárásokért járó díjakat a Magyar Szabadalmi Hivatal számlájára, ezt a díjfizetési kötelezettségét a külföldi személy kizárólag belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd útján teljesítheti. Ezenkívül a külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi és védjegyügyben köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet megbízni képviseletével. A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó külföldön - a képviselő távollétében - aláírja. Ebben az esetben nem szükséges a meghatalmazás ügyvéd előtti aláírása - de annak érvényességéhez szükséges a meghatalmazás ügyvédi elfogadása.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére