Vigyázz, a tetőn dolgoznak! Számtalanszor látunk ilyen és ehhez hasonló figyelmeztetéseket az utcán, egy-egy kiérdemesült bérház mellett elhaladva. Kevesen tudják azonban, hogy az effajta feliratok egy sajátos kárfelelősségi alakzatra utalnak.
Kialakulását tekintve tipikusan városi jellegű, az épületekkel kapcsolatos speciális kárfelelősség. A házrengetegben, az épületek közti szűk helyen közlekedőkre számtalan veszély leselkedik ugyanis amiatt, hogy az építményekről leeshet valamilyen tárgy (vakolatdarab, ablakpárkány vagy akár egy reklámtábla). Az eset sokban hasonlít a veszélyes üzemhez, hiszen itt is gyakran az emberi szándékoktól független, potenciális kárveszélyről van szó. Éppen ezért a jogi megoldás is hasonló, már anynyiban, hogy a kárfelelősség alóli kimentés nehezebb, mint az általános kártérítési szabályoknál, s közelít a vétkesség nélküli, objektív kárfelelősséghez. A kárért felelős személynek nem szükséges vétkesnek lennie a kár bekövetkeztében ahhoz, hogy beálljon a kártérítési kötelezettség. A másik hasonlóság, hogy itt sem feltétlenül az felel a kárért, akinek felróható magatartása azt valójában okozta.
Ki felel a leeső épületrészekért?
Az épületről lehulló tárgy által okozott kárért felelősséggel tartozó személye attól függ, hogy milyen dologról van szó, mi okozta a kárt. A Ptk. szerint az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős. E felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy nem sértették meg az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kimentés sikertelensége esetén akkor is helytállni tartozik a károsulttal szemben, ha egyébként semmi köze nem volt a kár bekövetkeztében.
Felelősség a kifüggesztett tárgyakért
Az épületre kifüggesztett különböző tárgyak (például reklámtábla, üzleti cégér) leesésével okozott kárért nem a tulajdonos, hanem az felel, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. Ez a személy adott esetben különbözhet mind az épület, mind a leesett tárgy tulajdonosától. A kifüggesztett tárgyakért való felelősség – szemben az épület részeivel kapcsolatos helytállási kötelezettséggel – valóban objektív, hiszen a kárért felelős személynek nincs lehetősége a kimentésre. A kár és a kifüggesztett tárgy leesése közti okozati összefüggés minden esetben a kárfelelősség megállapításához vezet.
Kidobott tárgyak
A bérlő, illetőleg a használó felel a károsulttal szemben azokért a károkért, amelyeket a bérelt vagy használt lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett, kiöntött dolgok okoztak. E felelősség alól nem tud kibújni azzal, hogy megnevezi a károkozót. Ilyenkor ugyanis a károkozó kezeseként tartozik helytállni a kárért. Kötelezettségük terjedelme azonos. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Amennyiben az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből dobták, ejtették, öntötték ki a kárt okozó dolgot, a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felel. E helytállási kötelezettség is kezességgé változik azonban, ha a tulajdonos megnevezi a valódi károkozót. Ez a kezesség egyszerű kezesség, ami azt jelenti, hogy a károkozót megnevező bérlő, használó, tulajdonos mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a károkozótól. Ez azonban nem akadályozza a károkozó és a kezes együttes perlését.
Regresszigény
Az épületről lehulló tárgy által okozott kárért nem feltétlenül az felel a károsulttal szemben, aki valójában okozta a kárt. Ilyenkor az, aki helytállási kötelezettsége alapján megfizette a károsultnak járó kártérítést, megtérítési igénnyel élhet a károkozóval szemben. Kettejük viszonyában azonban a polgári jog általános kárfelelősségi szabályai érvényesülnek, ami azt jelenti, hogy amennyiben a károkozó bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt, mentesül a felelősség alól.