Az atomkorral beköszöntött az atomkár lehetősége is. Itt már semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy az emberi ráhatástól független, beláthatatlan veszélyeket magában rejtő dologról van szó. Minthogy azonban az emberiség egy része úgy döntött, hogy vállalja ezt a kockázatot, a jognak is szabályoznia kellett a kérdést, mégpedig az atomenergia sajátosságaira figyelemmel.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben írt felelősségi és kártérítési szabályokat kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a belföldön működő valamely nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris baleset következtében az atomkár Magyarországon vagy olyan bármely más állam területén, illetve egyéb térségekben keletkezik, amelyek tekintetében az engedélyes nemzetközi szerződés alapján köteles kártérítésre.
Ha a károkat nukleáris baleset és egyéb esemény együttesen okozta, s az egyéb esemény által okozott kár teljes bizonyossággal nem választható el az atomkártól, az egyéb esemény által okozott kár is atomkárnak minősül. Abban az esetben azonban, ha az atomkárt nukleáris baleset és ionizáló sugárzás kibocsátása okozta, az ezért a kibocsátásért felelős személy a Ptk.-nak a veszélyes üzemért való kárfelelősségi szabályai szerint köteles helytállni.
Felelősség, kimentés
Az atomkárt a nukleáris létesítmény engedélyese köteles megtéríteni. E felelősség alól csak akkor mentesül, ha az atomkár a létesítmény tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok (fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, rendkívüli méretű természeti katasztrófa) által közvetlenül kiváltott nukleáris baleset következménye. Az engedélyes részben vagy egészben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsultat ért kár részben vagy egészben a károsult súlyosan gondatlan, vagy kifejezetten a kár előidézésére irányuló, szándékos és elháríthatatlan cselekvésének vagy mulasztásának a következménye. Nem jogosult az 1996. évi CXVI. törvény szerinti kártérítésre az, akinek ugyanazért az atomkárért bármilyen más jogcímen megtérítették a teljes kárát.
Polgári jogi kárfelelősség
Nem minősül atomkárnak, s az engedélyes a Polgári Törvénykönyv szerint köteles helytállni az olyan kárért, amely a nukleáris létesítmény állagában vagy olyan vagyonban keletkezett, amelyet e létesítmény telephelyén a létesítménnyel kapcsolatban használnak vagy szándékoznak használni. Ugyanez vonatkozik az olyan szállítóeszköz állagában keletkezett kárra is, amelyben az adott nukleáris anyag a nukleáris baleset idején volt.
A külön törvényi szabályozás nem érinti a Ptk. szerinti felelősségét azoknak a természetes személyeknek, akik károkozási szándékkal elkövetett cselekményükkel vagy mulasztásukkal olyan atomkárt okoztak, amelyért az engedélyes nem tartozik felelősséggel. Ugyanez érvényesül az engedélyesnek az 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó olyan esetekben, amelyekért az engedélyest nem terheli kárfelelősség.
Értékhatár
A nukleáris létesítmények közül az atomerőmű, atomfűtőmű és nukleáris üzemanyagot előállító, tároló, illetve feldolgozó létesítmény esetében az engedélyes feltétlen felelősségének összege a létesítményben történt nukleáris balesetenként nem haladhatja meg a 100 millió SDR-t; egyéb nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris üzemanyag szállítása, illetve tárolása során bekövetkező nukleáris balesetenként az 5 millió SDR-t. Az ezt meghaladó atomkárt a magyar állam téríti meg, legfeljebb 300 millió SDR-ig. A kártérítés forintban történik, az SDR-ben kifejezett határértékek hivatalos átváltása alapján.
A feltétlen felelősségért való helytállás összege nem foglalja magában a kamatokat és azokat a költségeket, amelyeket a bíróság az atomkárért való kártérítéssel öszszefüggésben állapít meg.
Több felelős
Ha az atomkárért több engedélyes egyetemlegesen felelős, bármely engedélyesre vonatkozó feltétlen felelősség felső határa nem haladhatja meg a rájuk vonatkozó meghatározott összeget.
Ha a rendkívüli esemény nukleáris anyagok szállítása során következik be, akár egy szállítási eszközben, akár szállítás közbeni tárolás során egy létesítményben, s az előidézett atomkárért több engedélyes felelős, a feltétlen felelősség teljes felső határa nem haladhatja meg azt a legmagasabb öszszeget, amely az engedélyesek valamelyikével szemben alkalmazandó. Az engedélyes által ugyanazon a telephelyen üzemeltetett két vagy több nukleáris létesítmény a kárfelelősségi szabályok alkalmazása szempontjából egy nukleáris létesítménynek minősül.
A kártérítés fedezete
Az engedélyes a rá irányadó kárfelelősségi összeg erejéig köteles biztosításról vagy más pénzügyi fedezetről gondoskodni. Költségvetési intézmény esetében ennek forrását a központi költségvetés biztosítja.
A biztosító vagy a pénzügyi fedezetet nyújtó szervezet főszabályként nem szüntetheti meg, illetve nem függesztheti fel a biztosítást, illetve a pénzügyi fedezetet. Ha a biztosítás vagy pénzügyi fedezet nukleáris anyagok szállítására vonatkozik, a szállítás időtartama alatt a biztosítás vagy a pénzügyi fedezet semmilyen körülmények között nem szüntethető meg, és nem függeszthető fel.
Igényérvényesítés
Az atomkárokért való kártérítési igények kizárólag az engedélyessel, illetve a helyette pénzügyi fedezetet nyújtóval szemben érvényesíthetők. Ha valószínűsíthető, hogy a nukleáris baleset által okozott kár meghaladja a kárfedezeti összeget, annak csak meghatározott hányada használható fel a károsultak kielégítésére. Ha a rendelkezésre álló kárfedezeti összeg nem elegendő valamennyi károsult teljes kielégítésére, úgy a valamenynyiüknek járó kártérítési összeg arányosan csökken.
Megtérítési igény
Atomkár esetén az engedélyes csak akkor jogosult megtérítési követelését érvényesíteni a tényleges károkozóval szemben, ha ezt a jogát írásbeli szerződésben kifejezetten kikötötte, vagy ha az atomkár szándékos károkozásra irányuló cselekmény vagy mulasztás eredménye.
Elévülés
A károsult hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti az atomkár megtérítése iránti igényét. Az elévülés attól a naptól kezdődik, amelyen a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről és az ezért felelős engedélyes személyéről.
Az engedélyest az atomkárokért való feltétlen felelősség a nukleáris baleset bekövetkeztének időpontjától számított tíz évig terheli. Ha az atomkárt olyan nukleáris anyag által kiváltott rendkívüli esemény okozta, amely nukleáris anyag a rendkívüli esemény időpontjában lopott, elveszett, kidobott vagy elhagyott volt, ezt a határidőt a nukleáris baleset időpontjától kell számítani, de az nem haladhatja meg a felsorolt események bekövetkeztének időpontjától számított húsz évet. Ezt követően kárigény nem érvényesíthető.