Külpiaci rejtelmek

 

Hollandia neve hallatán elsősorban a tulipán, a sajt, a futball, esetenként az amszterdami repülőtér jut eszünkbe. Holott Európa egyik legfejlettebb államáról van szó, amely rendkívül jelentős kereskedelmi partnerünkké vált az elmúlt években.

 

Hazánk és Hollandia között a kétoldalú áruforgalom már meghaladja az egymilliárd dollárt. Az alig több mint 40 000 négyzetkilométer területű ország hatodik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, és több mint egymilliárd dollárral a külföldi befektetéseket illetően is az előkelő hatodik helyet foglalja el. Az Európai Unió 373 millió tonnás áruszállítási piacán a forgalom több mint harmadát a hollandok bonyolítják le, a rotterdami kikötő évi 300 millió tonnás teheráru-forgalmával világelső. Hollandia évi mintegy 200 milliárd dolláros exportjával a világ nemzeteinek sorában a hetedik helyen áll, a lakosság számához viszonyítva viszont abszolút első.

A holland ipar hatodik Európában és tizedik a világon, mezőgazdasága őrzi előkelő helyét, az élelmiszer-feldolgozás pedig tavaly 7 százalékkal növekedett. Az üvegházi termesztésű paradicsom, paprika és uborka 70 százaléka európai piacra kerül, a vágott virág világkereskedelmének 60 százalékát Hollandia bonyolítja le, a híres holland sajttermelés pedig 1997-ben 520 ezer tonna volt. A burgonyatermés tavaly elérte a 8 millió tonnát, amivel az EU-ban – Németország után – a második helyet foglalja el.

Más súlycsoportban

A holland gazdaság erejét demonstrálja néhány további adat. A GDP értéke 1997-ben (folyó áron) 355 milliárd dollár volt, azaz egy főre évi 22 600 dollár jutott. A növekedés üteme töretlen, 1995-ben 2,4, 1996-ban 2,7, 1997-ben pedig 3,25 százalék volt, s 1998-ra is legalább 3 százalékkal számolnak. Az éves infláció 2-2,2 százalék között stabilizálódott, a munkanélküliség 5 százalék alatt van. A költségvetés egyenlege (a GDP százalékában) tavaly 2 százalék volt, a folyó fizetési mérleg pedig 16 milliárd dolláros aktívummal zárt.

Hollandia és Magyarország gazdasági ereje nehezen összehasonlítható, Németh József, a Gazdasági Minisztérium osztályvezetője néhány elem összevetésével erre mégis vállalkozott. Hollandia tavaly a világexport 3,7 százalékát adta, ezzel az exportőrök sorában a 7. helyre került. Az egy lakosra jutó kivitel körülbelül 13 000 dollár volt. Magyarország a világexportból tavaly 0,2 százalékkal részesedett, ezzel a 47. helyre került az országok rangsorában. Az egy lakosra jutó kivitel valamivel meghaladta az 1300 dollárt. Holland adatok szerint a Közép-Kelet-Európába irányuló holland kivitel a teljes exportnak mindössze 3,2 százaléka, a térségbe szállított holland termékek és szolgáltatások 8 százaléka jut hazánkra. A magyar behozatal teljes importunknak 2,6 százaléka volt, 1,1 százalékkal elmaradt a hollandok világrészesedésétől, ami viszont azt sugallja, hogy a holland exportőröknek érdemes további erőfeszítéseket tenniük a magyar piacon.

Hollandia részesedése a világimportból 3,3 százalék, ezzel a nemzetek sorában a 8. helyen állnak. Az egy lakosra jutó bevitel 11 600 dollár. Hazánk a csaknem 0,3 százalékos részesedéssel és az 1620 dolláros egy főre jutó behozatallal a 43. helyen áll.

A Hollandiába exportáló magyar cégek száma meghaladja az ezerháromszázat, az egy cégre jutó kivitel évente 263 000 dollár. Ugyanakkor a Hollandiából importáló vállalkozások listáján 4100 cég szerepel, az egy cégre jutó import évi összege 126 000 dollár. Magyarországon körülbelül hétszáz holland érdekeltségű cég működik, miközben Hollandiában alig 4-5 magyar vállalkozás van jelen. Döntően szolgáltatócégekről (Masped, Malév, Hungarocamion) van szó, mindössze egyetlen magyar érdekeltségű cég folytat termelőtevékenységet. Vajon mi az oka ennek?

Felfedeztek bennünket

A téma avatott szakértője, Simon Imre szerint, aki ez év nyaráig öt éven át volt Hágában hazánk kereskedelmi tanácsosa, ebben több tényező játszott/játszik közre. Elsősorban a tőkehiány, a kevésbé ismert holland piac és nem utolsósorban a kényelem. A hollandok ugyanis valósággal a helyünkbe jöttek, meglepő módon sokkal jobban ismernek bennünket, mint mi őket. Döntően ők hozták helyzetbe exportőreinket is azzal, hogy ajánlatokat tettek és tesznek vállalkozásainknak. Lényegében ők fedezték fel, hogy mit lehet hasznosítani a magyar gazdaság teljesítményéből. A gazdasági diplomácia tapasztalata szerint a beérkező üzleti érdeklődések túlnyomó többsége jelenleg is holland oldalról jelentkezik.

A hollandok tehát jól ismernek bennünket. Ismerik és elismerik tudományos, sport- és gazdasági eredményeinket. Értékelik, hogy régiónkban nálunk történtek meg az első kezdeményezések a gazdaság átalakítására, és úgy ítélték meg, hogy miután a kontinens közepén foglalunk helyet, a szállítási és az elosztási útvonalak középpontjában vagyunk, érdemes a logisztikai fejlesztésekre koncentrálni. Elsősorban a pénzügyi, biztosítási és szállítmányozási ágazatokba fektettek be. Az egyik nemzetközi szállítmányozási cég, a Rynart odáig ment, hogy vállalati központját is Budapestre telepítette.

Az energiaszektor kivételével gyakorlatilag minden ágazatban jelen vannak a holland cégek. Növekvő dinamizmusukat tanúsítja, hogy a hollandok vezették tavaly a külföldi tőkével létrehozott hazai vállalatok listáját. Reális az a becslés, hogy idén is legalább 200 millió dollárt fektetnek be, és a magyar gazdaságban egyre nagyobb számban jelennek meg a kis- és közepes méretű családi vállalkozások is.

Mit tehetnek a magyar cégek, milyen ágazatokban van leginkább esélyük a hollandiai jelenlétre? Simon Imre tanácsos szerint figyelembe kell venni, hogy a holland a világ talán legerősebb versenypiaca, ahol a külföldiek minden ágazatban jelen vannak, így erős a konkurencia, miközben a hollandok rendkívül igényesek. Nem fogadják el a rejtett hibákkal terhes árukat, a minőségi fogyatékosságokat, nem tolerálják a határidők be nem tartását. Ennek fényében a magyar gazdaság jelentős sikere, hogy tavaly kivitelünk meghaladta a félmilliárd dollárt. Eladásaink további növelése azonban elsősorban a Magyarországon jelen levő holland cégek aktivitásán múlik.

Magányosan ne!

Jók az esélyeink például a vegyiparban, a gyógyszeriparban és a szoftverfejlesztések területén, a gépipar különböző ágazataiban, és sokkal bátrabban lehetne fejleszteni a turizmust. A hozzánk látogatók sorában a hollandok az EU-országok között már a negyedik helyen állnak, tavaly több mint kétszázhetvenezren érkeztek. Elsősorban a romantikus, a természetközeli programokat kedvelik, szívesen veszik igénybe a kempingeket, a falusi turizmus szolgáltatásait. Ehhez viszont regionális fejlesztésekre lenne szükség.

Simon Imre szerint a holland piac megnyeréséhez helyi partnerre, jól megtervezett marketingre van szükség. Ennek érdekében akár régiók is összefoghatnak, és esetleg holland partnerek bevonásával jobban célhoz érhetnek. Magányosan nincs értelme próbálkozni, az üzletfeleknél csak nagyon felkészülten szabad megjelenni.

Nem kellően kihasználtak a kis- és közepes vállalkozásokban rejlő lehetőségek sem, márpedig a holland gazdaság ereje – a sok multinacionális társaság ellenére – ezekben rejlik. Az Európai Unió felmérése szerint a holland kis- és középvállalkozások működnek a legeredményesebben. Mind többen érdeklődnek a magyarországi lehetőségek iránt is, mert tudatában vannak annak, hogy országunk hamarosan tagja lehet az EU-nak. A már itt működő cégek pedig láthatóan maradnak, tovább erősítik pozícióikat.

Az OECD adatai szerint a térségünkbe irányuló külföldi befektetések 40 százaléka jutott Magyarországra, a holland befektetéseknek viszont alig több mint egyötöde. A hollandok több mint egymilliárd dollárt fektettek be nálunk a termelő, a pénzügyi és a szolgáltató ágazatokban.

A legjelentősebb az ABN-AMRO Bank 89,2 millió dolláros ajánlata, amellyel 1996-ban megnyerte az MHB privatizációs pályázatát, tavaly pedig százmillió dolláros tőkeemelést hajtott végre. A Rabobank 11 millió dolláros alaptőkével nyitott bankfiókot Budapesten, a Philips összesen 175 millió dollárt fektetett be; legutóbb a rádióalkatrész-gyártásba invesztált. A DAF Truks teherautógyár megszerezte a Hungartruk Rt. 80 százalékos tulajdoni hányadát, a Wolters Kluwer pedig megvásárolta az Akadémiai Kiadó többségi tulajdonrészét, amivel a legjelentősebb külföldi befektetővé lépett elő a magyar kiadói piacon.

A nagy ugrás éve

A magyar-holland kereskedelmi forgalom 1997-ben jelentősen fellendült, sikerült túlszárnyalni az egymilliárd dolláros szintet – kiegyensúlyozott mérleg mellett. Exportunk meghaladta az 536 milliót, az import pedig az 546 millió dollárt. Egyetlen év alatt 16 százalékkal növekedett a kivitel. A gépek, gépi berendezések szállításai 60 százalékkal haladták meg az előző évit, így ez az árucsoport 43 százalékkal részesedett az exportból. Az elmúlt négy esztendőben gyökeresen átalakult az áruszerkezet: a gépek és berendezések aránya 1993-ban mindössze 5 százalék volt. A feldolgozott termékekkel együtt ez a két árucsoport adja teljes kivitelünk 87 százalékát.

Külön említést érdemel a Philips cég 16 magyarországi cégének tevékenysége. Teljes (természetesen nem csak Hollandiába irányuló) exportjuk 1997-ben megközelítette az egymilliárd dollárt. A holland társaság jelenleg 8000 alkalmazottat foglalkoztat, és arra számít, hogy két éven belül – további jelentős beruházásoknak köszönhetően – a dolgozók száma 9500 főre növekszik, exportja pedig eléri a 2,3 milliárd dollárt.

A Hollandiából származó behozatal 1997-ben 14 százalékkal nőtt. Ezen belül jelentősen, több mint egyharmadával bővült a gépek, gépi berendezések importja. A feldolgozott termékek aránya csökkent, ám a két árucsoport súlya a teljes importon belül még így is meghaladja a 83 százalékot.

A magyar ipar sikeres szerkezetátalakítását és versenyképességének javulását mutatja, hogy a lendület tovább tart: az első fél évben – 1997 első hat hónapjához képest – exportunk 72 százalékkal nőtt, miközben az import 28 százalékkal bővült. Mindez alapvetően annak köszönhető, hogy a gépek, gépi berendezések kivitele csaknem megháromszorozódott, és fél év alatt megközelítette a 285 millió dollárt. Az importban is ez volt a legjelentősebb tétel: 55 százalékos növekedés mellett 105 millió forint értékben hoztunk be gépeket és gépi berendezéseket Hollandiából. E relációban az áruforgalom növekedési üteme jelentős: az első fél évben az ország összes kivitele 23,4 százalékkal, a behozatala pedig 20,9 százalékkal bővült. A töretlen lendület is jelzi, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolataiban jelentős tartalékok vannak.

Magyar külképviselet Ambassade van de Republiek Hongarse Hogeweg 14. 2585 JD Den Haag Telefon: (31-70) 3500-404 Telefax: (31-70) 3521-749 E-mail: huembhga@attmail.com Munkaidő: 8.00-16.30 pénteken 8.00-14.00